Az Én Kék Zónám

Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20

· PT52M49S

Összefoglaló

Dr. Oczella Péter pszichiáterrel a bél-agy tengely és a mentális betegségek, mint a szorongás, depresszió és ADHD, közötti összefüggésekről beszélgetünk. Az epizód kitér arra, hogyan befolyásolja az étkezés és életmód a mentális egészséget.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 05. 22.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Oczella Péter
Témák
bél-agy tengely, mentális betegségek, szorongás, depresszió, adhd, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:26 A bélflóra és a depresszió 01:58 Hogy jut eszébe a pszichiáternek a gasztroenterológus? 03:19 A cukorbetegsé
  2. — Pszichiátriai sikertörténet diétával 06:54 A mentális problémákkal küzdőknek extra teher egy új diéta? 09:07 A diéta sok
  3. — A szorongás sokunkat érint 11:35 Jöhet a diéta...
  4. — A glutént simán csak hagyjuk el...
  5. — Lejönni a kenyérről nem egyszerű, de idővel jobb lesz 18:21 A glutén elhagyásának pozitív hatásai 19:01 Civilizációs vív
  6. — Így lett a majomból, ember 20:09 A bélflórával a migrén is összefügg 20:40 Az én kék zónám, minden héten 21:14 Most mind
  7. — Mik az ADHD tünetei? 27:15 Van egy baktérium, ami összefüggésbe hozható az ADHD-val és az elhízással is 28:16 A mikrobio
  8. — Természetes szülés kontra császármetszés 29:41 A mikrobiomnak jó, ha van tesó és kutya 30:31 Az idegrendszernek jót tesz
  9. — A bélflóra folyamatosan kommunikál a hormonrendszerrel, az idegrendszer és az immunrendszerrel 31:46 Nem TB támogatott a
  10. — A magas vérnyomás és a bipoláris depresszió genetikailag osztozik azonos géneken 33:39 A helyzet nem annyira egyszerű, h
  11. — A bélflóra kutatás új szempontokat ado

Ebben az epizódban

Bárol előadást dietetikusoknak is tartottam elő és megkérdeztem és senki nem tudta.

Ocella Péter a Szemelvesz Egyetem pszichiátriai klinikájának egykori és a Mind Klinika jelenlegi pszichiátere.

Érdeklődési területe, hogy a szorongó vagy mentálisan beteg páciensek tünetei összefüggésben állhatnak a bélflórával.

Ez a felfedezés ígéretes szemléletváltást jelenthet a pszichiátria területén.

Az a megfejtése ennek a kérdésnek, hogy civilizációs oka van.

Ugye a vadászó emberek, azok csak ilyen 5-10 30- 40 fős közösségbe tudtak élni.

És hogyha meg tudsz gabonát nemesíteni, meg kenyeret sütni, akkor az a spájba elállat.

És akkor nem kell kardfogú tigris után menni.

Csak ugye ezzel borzasztó nagy problémák vannak.

Az embernek se az agya, se a teste, az nem erre van ráállva egyáltalán.

A legtöbb kutató egyetért abból, hogy például a majomból az ember az úgy alakult ki, hogy elkezdett nagyon sok velőt tartalmazó húst enni és a zsír meg az olaj meg a protein az elég volt ahhoz, hogy az agy, hogyha így növekedett ezt az extrém nagy szomjúságát, ami az agyak van, fedezzve.

Svábriárdal is együtt dolgozik, aki látta, hogy sok betegnél, akiket bélbetegségek miatt kezelt, javult a mentális egészség is.

Konkrétan dietetikussal együtt történik a pszichiátriai vizsgálat, meg a diétabeállítást is így hárman a pácienssel együtt csináljuk, és akkor személyrezabb diétákkal kísérletezünk mentális zavarokban.

A bérflóránk tehet arról, hogy depressziósak vagyunk. úgy tűnik, hogy talán az is én azt mondanám, hogy ezt ezt a megfogalmazást használná ilyen feketefehéren, hogy csak a bélflóránk telt róla, ezt így nem merném kimondani, de ez egy ígéretes új irányvonal, ami mentén el tudunk indulni abba is, hogy megértsünk egy olyan komplex dolgot, mint a depresszió, meg hogy kezelni is tudjunk, illetve minden mentális zavart, tehát nem csak hangulatzavarokkal foglalkozunk, hanem mentális zavarok és az anyagcsere kapcsolat.

Te ugye pszichiáter vagy és pszichiáterként nyilván számos olyan mentális betegséggel találkoztál, amelyikre mindegyikre valamifé egyedi terápia lehetne alkalmazni.

Hogy jutottál el oda, hogy hogy talál, hogy egy gasztroenterológus segítségét kérd?

Mi a pácienseimmel körülbelül olyan három-négy éve kezdtünk el együtt diétákkal kísérletezni.

Egész egyszerűen ezt hozta maga a praxis.

Tehát nekik is voltak kérdéseik diétával kapcsolatban.

Én is úgy gondoltam, hogy a gyógyszer egy pontig elég, és körülbelül covid időszakában kezdődött el ez.

Én magánpraxist, ahogy elkezdtem, utána kezdtem el főleg diétákkal foglalkozni, és ahogy így a páciensek visszajelzéseiből alakult ez, hogy ki mitől van jobban, én is jobban belástam magam és egyre inkább elkezdtem ezt nézni, hogy milyen gasztraintztinális betegségei vannak a pácienseknek, akik mentális zavarral élnek, milyen diétákra, hogyan reagálnak.

És így jutottam el aztán egyrészt a BFora kutatásig, tehát a béltengelyig, amivel a Richard is foglalkozik, illetve az anyagcsere és a mentális zavarok összefüggéseik, tehát hogy milyen anyagcsereállapot, tehát akár egy inzulin, vagy egy vércukoreltérés, vagy egy ketózis, vagy bármilyen más ilyen metabolikus állapot változtatja azt, hogy hogy érezzük magunkat.

Igazából ez a kép, hát hogy ezt a civil életünkben is érezzük, hogyha például rémesen ki vagyunk éhezve, akkor ugye mindenki idegesebb türelmetlenebb remeg, nincs kedve semmihez, tehát az és okozhat ilyet, de ha jól értem, akkor gyakorlatilag egy inzulinbetegség is okozhat egy állandó hangulatváltozást, hangulatingadozást.

Ö ez egyébként ez egy reális felvet, tehát az, hogy az inzulinháztartás, vagy az, hogy a cukorbetegség, hogy az idegsejteket is érintheti, ez például egy olyan dolog, amit kiterjedten kutatunk.

Ez például Alzheimer demenciában, de egyébként ADHD-ban is, illetve majdnem minden mentális zavarban látszik, hogy a cukrot nem tudják úgy fölvenni a sejtek.

Ez egy dolog, ami mentén meg tudjuk őket érteni.

Tehát ezek nagyon bonyolult korképek, tehát nem magyarázza pusztán az inzulinháztartás, de ez egy olyan dolog, amivel be tudnánk lépni talán ezeknek a betegségeknek a kezelésébe.

És erre már van is adat meg bizonyíték, hogy talán egy egyfajta cukorfelszívási vagy cukorbetegségi zavar is állhat a hátterében a mentális zavaroknak.

Vannak-e olyan olyan betegtörténeteid, ahol kifejezetten diétával javítani tudtál egy pszichiátriai állapoton?

Az, hogy elmondok egy történetet, pont amikor jöttem ezen gondolkodtam, és olyan értelemben nem siker, hogy nehéz volt fenntartani az állapotot, de hogy mi volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy a diétával foglalkozni kell, az nekem egy súlyos turett szindrómás férfi volt.

Mondjuk el, mi az a turet szindró? egy ilyen akaratlan mozgások és káromkodások vagy hangadások, tehát amit az ember nem tud irányítani.

És ez hát elég kellemetlen súlyos tüneteket okozott ennek a pá többnyire végjátékokba találkozunk vele, de nyilván nem annyira vicces súlyos súlyos volt, mert hogy ugye a munkahelyén is kikezdték meg az életminősége is el, tehát ez egy ez egy súlyos állapot volt és ez egy körülbelül egy éves gyógyszerbeállítás volt, amivel megmondom őszintén, hogy nem nagyon jutottunk előre, tehát ilyen minimális sikereink voltak, de nem nagyon.

És én javasoltam neki, akkor azt hiszem, hogy baleolid diétát javasoltam, tehát hogy hagyjuk el a gabonát meg a a tehéntej termékeket és a cukrot, hogyha tudja.

És ezt elég nehéz volt, de ezt elkezdte ő csinálni, és én nekem ez, tehát én ebben nem kapcsoltam, hogy emiatt lehet jobban.

Én tényleg, tehát azt hittem, hogy ez antidepresszánstól van jobban.

És volt egy-két olyan hónap, amikor azt láttuk, hogy egyre jobb az állapota.

És akkor nyáron azt hiszem, hogy ilyen szeptember környékén jött hozzám kontrollra, és nagyon rosszul volt, és akkor mind a ketten elég csalódottak voltunk.

És erről szólt az egész kontrollvizsgálat, hogy próbáltam megérteni, történt valami, tehát hogy valami valaki meghalt, valami egzisztenciális nehézség történt, vagy az alvásába változott valami, vagy elhagyta a gyógyszert, vagy mi történhetett, és ahogy ment ki a a szobába, akkor megkérdeztem, hogy nem változtatott a diétán, és mondta, hogy volt ugye augusztusban volt három esküvőn is, ahol rengeteg édességet fogyasztott, meg torta, meg alkohol satöbbi.

És ott így hirtelen ott így megálltam, hogy akkor próbáljuk már meg esetleg, hogy minden maradjon ugyanígy, de térjünk vissza a diétára.

És vele most tartunk ott, hogy így a diétát próbálja megint tartani, hogy hogy jobban legyen.

De ott az egy ilyen pillanat volt, mert ott biztos vagyok majd, hogy nem biztos vagyok benne, hogy a gyógyszeren nem változtattunk, csak a diétán, és jobban lett, és amikor cukrvett, nagyon markáns volt az a változás.

Tehát ez nem egy olyan eredményem, amit így lekutattam, vagy leközöltem.

Tehát ezt így anekdotikusan mondom, de az egy nagyon szembeötlő.

Ugye a turet szindró ilyen szempontból egy borzasztótóan jól manifesztálódó, tehát pontosan látod a tüneteket.

Ugye nagyon sokszor a depressziót azért sokkal nehezebb tetten érni, vagy nyakon csípni, mert alattomosabban jelentkezik, vagy sokszor fedni lehet mindenféle egyéb viselkedésmintákkal, ugye?

A jelenlegi pácient vagy pacientúrádban körülbelül hogy látod, hogy egyrészt hogy állnak a tá, tehát akinek mentális problémája van és ezzel fordul hozzá, de egyáltalán hajlandó-e az egyébként is borzasztóan nehéz életében még egy újabb stresszort bevezetni, nevezetesen egy diétát, ami azért lássuk be, hogy hát nem a világ legkellemesebb dolga, nem?

Tehát azt mondá, hogy mostantól nincs kenyér, nincs cukor, nincs tej, nincs ez, nincs az.

Főleg azok a déták, amikkel mi miközben a kedve nincs reggel fölkelni.

Meg ez egy olyan kérdés, ami mindig aktuális, tehát akár mikor egy új pácienssel beszélünk.

A családot meg a pácienst is igyekszem meggyőzni, vagy igyekszünk meggyőzni, hogy van arra bizonyítékunk, habár nem ígérünk csodát, de van arra bizonyítékunk, hogy igenis ezzel lehet legalábbis segíteni a gyógyulását valakinek, és hogy érdemes ebbe belevágni.

Az, hogy mennyire marad meg valaki egy én diétám, az azon most dolgozunk, hogy esetleg hogy lehetne fenntartóvá tenni.

Tehát nem az, hogy mondjuk ez egy nagyon jó kérdés, ez mindannyiunkat nagyon érdekelne egyébként, akiknek kevesebb mentális problémái van, hogy nagyon nagy lelkesedéssel neki kezdenek az emberek.

Én azt látom, hogy egy hét, két hét tart valameddig a szufla, és egyszer csak így elkezd így elfogyni, és akkor jön az első cheatday, a második cheatdé, és aztán egyszer csak vissza változik minden a régibe.

Tehát, hogy ha megtaláljátok annak a módszertanát, hogy hogy lehet ezt fenntartani, akkor arra szerintem nagyon sokan vevők lesznek.

A az egyik van egy ilyen egyszerű, de nagyszerű trükkje a amit a Ricsi szokott mondani, hogy együnk zöldséget mellé, amit eszünk.

És azt vettem észre én is, mint a dobostorta mellé egy jó zellerszár.

Akármennyire radikálisnak tűnik, hogy inkább mint az, hogy most akkor holnaptól nem ehetek dobostortát.

És maga ez a gondolat ugye ilyen nehéz, hogy hogy ne inkább engedjük- el.

De hogyha így azt vettük észre, hogyha így mellé eszik valaki zöldséget annak, amit eszik, könnyebben megváltozik a prefer, tehát megváltozik az, hogy mit fog kívánni.

Én a magam részéről nekem a tapasztalatom az az, hogy ha valamit elkezdesz kihagyni a diétából, talán az tűnik a a legkönnyebben járható útnak.

Mondok egy egyszerű példát, hogy semmi máson nem változtatsz, csak mondjuk a tehéntej helyett, kókusz tejetisztoló, most mondtam valamit, vagy elhagyod a kenyeret, ami egy nagyon furcsa gondolat volt nekem.

Én mikor én magam dietkal kíséreteztem, én én nekem ez volt az első egyik ilyen lépés, hogy elhagytam a kenyeret, a lecsót és soha nem felejtem el, hogy nem is tudtam elképzelni, hogy lehet anélkül enni, tehát hogy töltött káposzta, töltött paprika bent, tehát hogy az az egy kenyérrel való étel és nem.

Sőt, hát a magyar konyhán rengeteg minden kenyérrel. keresztül jó kis veknik az é és ezek nagyon nagyon is tápláló meg jó ételek, tehát a gulyásleves is meg a meg a töltött káposzt, tehát ezek ezek a lecsó ezek ezek rendkívül jó ételek, csak amit így mellé eszünk azért, hogy valami könnyebb energiaforráshoz jussunk, vagy azért, mert megszoktuk kulturálisan, vagy azért, mert hogy olyan jól eltelít satöbbi.

Érdemes esetleg abba belegondolni, hogy ennek valós mérhető hatása lehet a mentális egészségre, például a gluténa.

Tehát az ilyen gabonatermékeknek.

Tehát mérhető az, hogy mondjuk, ha valaki hajlamos a depresszióra, vagy szorongású zavarai vannak, szorongásos zavara nagyon sok mindenkinek van, nem?

Tehát az a populációnak a jó jó nagy hányadát érinti.

Mondjuk mi a klinikai szorongással és depresszióval dolgozunk.

Tehát a szorongás önmagában az egy normál emberi állapot.

Az amit a pszichiátriába szorongásos zavaroknak nevezünk, azok olyan olyan reakció, ami már nem kéne, hogy legyen.

Tehát az, hogyha te megijedsz valamitől beteg leszel, vagy mondjuk régen, hogy a kardfogú tigristől ijedjél, meg fussál el, de hogyha ez az állapot, ez megmarad, akkor is, hogyha nincs veszély, az már egy ilyen generalizáltabb szorongás, vagyok egy pánikzó.

Azért a szorongás én azt gondolom, hogy olyan olyan típusú népbetegség, amit arról azért érdemes beszélnünk, mert hogyha bármiféle módon lehet segíteni a szorongást, akár ilyen egyszerű diétás tanácsokkal, akkor én azt gondolom, hogy azzal már nagyon sokat segítettünk.

Tehát ez is az egyik dolog, amivel igyekszünk meggyőzni, hogyha lehet így mondani valakit, hogy próbálja ki, mert ugye nem nem invazív, nem kell megszúrni ehhez senkit, nem nem igényel gyógyszeres kezelést.

Ö tehát, hogy ezek a nyilván mi pszichiátriában ugye mi alkalmazunk gyógyszereket, de hogy amellé esetleg érdemes lehet főleg az enyhe középsúlyos állapotokba kipróbálni, hogy a diétán keresztül be tudunk-e avatkodni.

Ugye annyiféle diéta van, mint igen a csillag.

Nem az ember nehezen igazódik el, hogy melyik melyiket melyiknek higgyen.

Az egyik arra esküszik, hogy csak a húst egyed.

A másik azt mondja, hogy vegánét étrend és semmi más.

A harmadik azt mondja, hogy vegyes táplálkozás.

A negyedik azt mondja, hogy paleolit. az ötödik, hogy mediterránüm, és most csak ötöt mondtam el a legnépszerűbbekből.

Meg ugye ebben is vannak divatok állandóan, meg ez a jó, az a jó, ezt hallottam, az a jó, satöbbi, meg mit szeretnék?

Tehát, hogy most lefogyni akarok, vagy most szorongani nem akarok, vagy depressz, satöbbi.

Kezdeném azzal, hogy személyre szabott diétákba próbálunk gondolkodni.

Tehát azért nincs két ugyanolyan ember ebbe se, abba se, hogy a napi szintjén, hogy dolgozik, mire van ideje, mire nincs, mit tud megfőzni, mit nem.

De hogyha nagyon szigorúan véve ugye pszichiátriáról beszélünk, akkor amire van bizonyíték meg nagyobb kutatások, az egyik ez a mediterrán típusú diéta végeztek olyan kutatást is, hogy magát a diétát, tehát ezt a kifejezetten magasabb D3 vitamint tartalmat, omega-3 zsírsav satöbbi ételeket északon kipróbálták és ott is csökkentette a depressziónak a mértékét azon a populáción, mert egyébként kimutathatóan ész az északi népek depressziósabbak, mint a déli népek.

Igen, tehát erre van ká abszolút abszolút.

Igen, de ugye ez a tehát a napfényes órák számával is összefügg, meg a napfénnyel is egyébként, illetve a a klímával is, de van olyan bizonyíték már, hogy ezt a diétát fölvitték és hogy északon élő embereken nézték hangulatzavarba, és működött.

Tehát ugyanúgy a sötétbe, Finnországba, Svédországba, satöbbi vitték föl a mediterrán ételt, tehát a tengeri halakat, azokat a sajtokat.

Sz északirjaknak van tengeri haluk, csak éppen hidegebb vízben úsznak.

Igen, de hogy de hogy ezt az extzűz olívaolajat meg a ezeket a zöldségeket abszolút.

Tehát hogy ez egy bonyolultabb dolog,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20”

Miről szól ez az epizód: „Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20”?

Dr. Oczella Péter pszichiáterrel a bél-agy tengely és a mentális betegségek, mint a szorongás, depresszió és ADHD, közötti összefüggésekről beszélgetünk. Az epizód kitér arra, hogyan befolyásolja az étkezés és életmód a mentális egészséget. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Oczella Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20”?

Fő témái: bél-agy tengely, mentális betegségek, szorongás, depresszió, adhd, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Oczella Péter: A mentális betegségek is a beleinknél kezdődnek | Az Én Kék Zónám #20”?

Megjelenés: 2025. 05. 22.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/oczella-peter-a-mentalis-betegsegek-is-a-beleinknel-kezdodnek-az-en-kek-zonam-20

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból