Csak ha érdekel podcast

S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó

· PT1H48M10S

Összefoglaló

Ez az epizód a nyugati civilizáció eredettörténetét, a szégyen és a bűntudat kódolását, valamint az önmegtartóztatás erényét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy milyen összefüggésbe hozható mindez az evészavarokkal. Az adás a paradicsomi állapot és a felnőtté válás…

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2026. 01. 12.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Leindler Milán
Témák
civilizáció, szégyen, bűntudat, önmegtartóztatás, evészavarok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A nyugati kultúrának megvan a maga teremtés és Origin története, ugyanúgy, mint a Patmannek, ugyanúgy, mint a Rozsomáknak.

Nekünk tulajdonképpen ez a paradicsomból való kiüzetés.

Ez a történet ugye egy mese, ezért nagyon sok mindent ki lehet belőle hámozni, meg lehet szimbolikusan érteni, pontanúgy, mint nemrégiben a Piroska és a farkas.

Erre fogunk most egy kísérletet tenni, méghozzá az anorexia tükrén át, merthogy a teremtéstörténetből, illetve a paradicsomból való kiüzetésből, ha hiszitek, ha nem, mocskosúly meg lehet érteni ezt a korképet. fogok javasolni egy optimista és egy pesszimista értelmezést is.

Utóbbival fogunk kezdeni, csak hogy szép kifutása legyen.

Beszélni fogunk [zene] szégyenről, bűntudatról, a felnövéstől való félelemről parentifikációról perfekcionizmusról. [zene] És természetesen, hogyha paradicsomi történetről beszélünk, akkor nem maradhat ki az, hogy jaj, hát ez nagyon kígyó. [zene] >> [zene] [zene] >> เ เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] >> [zene] >> Sziasztok!

Ez itt a Csak [zene] ha érdekel podcast. továbbra is velem Lindler Milánnal.

És a mai adást már elég régóta [zene] megszerettem volna csinálni, és most végre van rá idő, hiszen nemrégiben kezdtünk el forgatni, és a mai alkalommal hétfőn még nem hozunk nektek beszélgetést, utána viszont visszaállunk a két hetente beszélgetésekre.

A mai alkalommal nagyon sok evészavar téma lesz, és az egészet tőlem szokatlan módon bibliai környezetbe fogjuk helyezni.

Ez szépen fog nekünk illeszkedni a tavalyi évvégi adásokba, ahol meselellemzéseket hallhattatok.

Részben evészavar témában, bulímia falány zazavar, részben párkapcsolat témában.

És hát a nyugati kultúrának a legnagyobb mesekönyve, a leg több példányban eladott mesekönyve tulajdonképpen a Biblia.

És ezt most nem szánom sértésnek senki olyan számára, aki egyébként hívő vagy aktív hitéletet él.

Szerintem abban mindenki egyetért, hogy a Bibliának vannak fikcionális elemei, és nyilván vannak olyan részei, ahol emlékiratok vannak, vagy történelmi beszámolók vannak, de azért nagyobb része, és a legtöbb, amit egyébként tudunk belőle, amit a legtöbb ember, még azok is, akik nem hívők szoktak ismerni, azok főleg a fikcionális mesék, mint mondjuk a Noé bárkája, vagy a Bábel tornya, vagy a teremtéstörténet.

És most a mai alkalommal nekiveselkedünk az anorexia megértésének sokadjára, ha hiszitek, ha nem, nem fogyok ki a plusz egy szempontokból, mert hogy behozunk egy plusz szempontot, méghozzá a nyugati civilizációnknak az eredett történetét, az Origin sztoriját, mint ahogy a rozsomáknak is van eredett története, meg a Batmannek is van eredett története.

Heát a nyugati kultúrának is van eredett története, és nem kevésbé tragikus vagy összetett, mint a Batmané.

Mindenkinek van teremtés története, origin sztorija, és a menk lényegében a paradicsomból való kiüzetés.

És ezt a történetet fogjuk most nagyon-nagyon részletesen kivesézni. egyébként maga a szöveg elég rövid, tehát amit össze szoktak hordani ezzel kapcsolatban az hát nagyrészben fantázia szüleménye, már a az eredeti fantáziát kiegészítő fantáziák szüleménye, másrészről meg hát ilyen értelmezések, de maga a szöveg egyébként nem hosszú, én nem fogom most nektek ezt felolvasni, de idézgetni fogok belőle.

A Szent István társaságnak a szövegét fogom én felhasználni.

Biztos vagyok benne, hogy vannak különbségek.

Ebbe most én egyébként annyira nem is akarok belemenni.

Ha valaki erre érzékeny, akkor hát bocs.

Szóval nézzünk meg néhány főbb fogalmat először az anorexiával kapcsolatban.

Ugye az anorexia valamiféle vágyhiányt jelent.

Tehát az orexia és az an, mint fosztóképző, így épül föl ez a szó, hogy valaminek a hiánya, többnyire vaj valamilyen vágynak vagy impulzusnak a hiánya.

Ez az egyik, ezt helyezzük ki.

A másik, hogy össze fogjuk kötni az evést és a szexualitást.

Tehát, hogy az evés meg a szexuális viselkedés vagy vágyakozás szimbolikus jellegét tekintve nem különbözik annyira, mint amennyire mi azt egyébként így felnőtt, racionális módon különbözőnek tekintjük.

Tehát abban mindenki egyetért, hogy mondjuk nagyon különböző dolog mondjuk lefeküdni valakivel, megni egy tárrétest.

Tehát ezek nagyon különböző dolgok, de mégis impulzus szintjén, vágyakozás szintjén, meg az arra adott reakciók szintjén, ezeket most én valamelyest össze fogom kötni.

Ismerni kell a következő bő egy órához azt, hogy mi az, hogy szuperego.

Ez egy fraudi, hát az elménknek egy része, ne úgy kell elképzelni, mint egy agyterületet, hogy mondjuk van a frontális lebényés, az ezt vagy azt csinálja, vagy az amigdala, ami mondjuk a félelemért meg a szorongásért felel, hanem ez egy ilyen feltételezett agyi struktúráknak az összessége, ami lényegében egy ilyen szülői beépült büntető felettesén. szokták hívni belső nácinak is, ami tulajdonképpen akkor kapcsol be, amikor úgy érezzük, hogy valami rosszat tettünk.

De ez nem egy ilyen racionális dolog, ez egy erős, tudattalan, szélsőséges büntető idői érzékkel nem megáldott részünk.

Tehát amikor mondjuk nem tudom négyest írsz egy vizsgán, és azt gondolod, hogy akkor te egy rakásszar vagy, és nem is érdemled meg, hogy az egyetemen éljél, és egyáltalán és hogy akkor felakasztod magad.

Na ez egy szuperego túlsúly, ez egy büntető felettes én aktiváció.

Ismerni kell mi az, hogy perfekcionizmus.

Ezt azért a legtöbb ember talán ismeri.

Ismerni kell azt a fogalmat, hogy anhedónia.

Ez ugye az anorexiának egy ilyen káb szinonimája, csak egy ilyen tágabb értelemben az anhedónia, tehát hogy az élvezeteknek a megélésének, a képességének a hiánya.

Így mészárolom a magyar nyelvet most.

És az anorexiával kapcsolatban még tudni kell, mármint ezek mind jellemzőek egyébként az anorexiára.

Ami még fontos, van egy ilyen, úgy kell megjegyezni, mint a szorzótáblát dallamra, hogy a felnőtté válástól való félelem tehát az infantilis vágyaknak a megszilárdulása, valamiféle önállósodási kudarc, felnőtté vállási félelem kudarc visszafordulás tulajdonképpen, amikor az serdülő így benéz a felnőtt korba, hogy vajon itt mi van, kinyitja az ajtót és akkor Akkor azonnal így rámordul a világ, és akkor ő becsukja ezt az ajtót, hogy talán akkor mégis én maradnék gyerek.

Szóval ezek olyan jellemzők, ami egyébként az anorexiára szóismétlés jellemző.

És nézzük meg magát a sztorit, a bibliai paradicsomból való kiüzetést, merthogy hát ebből fogunk kiindulni, ez lesz az adásnak a gerince.

Szóval nagyjából négy részre lehet osztani a történetet.

Szóval [horkantás] az elején úgy indulunk, egyébként az a rögtön az első mondat, hogy a kígyó ravaszabb volt, mint a a föld minden állatánál, amit az úristen teremtett.

Tehát az úristen megteremti nekünk a kígyó, és innen indulunk.

Tehát, hogy nincs semmiféle ilyen tájle, vagy amit mondjuk egy ilyen Móric regényből megszokhattunk. karakterbemutatások.

Innen indulunk rögtön, és akkor rögtön itt belekeveredünk abba a konfliktusba, hogy ez a kígyó, ez győzködi az asszonyt, így van ugye írva, hogy asszony, hogy hogy ugyan már kóstolja meg a kert közepén álló fát, illetve hát annak a gyümölcsét, ne adjak ereit, rákcsája.

És akkor az asszony ezt mondja, hogy hogy a kert fáinak gyümölcséből lehetünk. hogy Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: "Ne egyetek belőle, ne irénytsétek, nehogy meghalljatok!" És tulajdonképpen itt ez egy ilyen óvaintés, úgymond egy ilyen, mint amikor a maffiózók beszedik a védelmi pénzt, hogy olyan olyan szép kis éttermed van, olyan kár lenne, hogyha valaki össze-vissza törne itt mindent.

Szóval ugye nehogy nehogy meghalljatok, hogyha ezt a fáról, ugye, hogy akkor nehogy baj legyen.

Tehát lényegében ez egy óvaintés, de ugyanakkor egy ilyen szigorú fölülről jövő óvaintés, hogy hát na na megmondtam, hogy ne csináld, baj lesz itt, hogyha ajjaj lesz itt, hogyha csinálod.

És a kígyó azt mondja, hogy semmi esetre sem fogtok meghalni. egyébként történetesen a kígyónak igaza lett végül, merthogy ne ugorjunk előre, de ugye nem ez lesz a büntetés.

Isten jól tudja, hogy ami nap abból lesztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.

Tehát itt két dolog fog történni lényegében.

Az egyik, hogy ugye olyanok leszünk, mint az istenek.

Tehát itt ezt nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy így szárnyunk, nő és lángoló kard lesz a kezünkben, és akkor repkedünk a nap körül, hanem úgy kell elképzelni, hogy ez valójában a felnőtté válás, tehát a a ráébredés, tudatra ébredésnek a szimbóluma.

A másik pedig ugye ez az ismerjük a jót és a rosszat. lényegében ugyanennek a szimbóluma, tehát valamiféle erkölcsi morális fejlődés, hogy valamiféle moralitás kerül belénk.

Tehát mind a kettő lényegében a a felnőttséget szimbolizálja.

És ez az első rész most ilyen önkényes struktúrába rakva.

A második része a történetnek az, hogy ugye eszik az asszony és észrevett meg a meg a bepalizza ugye az Ádámot is.

És az első fontos dolog, hogy észrevették, hogy meztelenek fügefaleveleket fűztek össze és kötényt csináltak maguknak.

Jön a jó Isten, ők elbújnak előle.

És akkor az a jó Isten megkérdezi, hogy hát itt mi történt, gyerekek?

És a harmadik rész ugye a büntetés maga.

Amikor az Isten kiméri a büntetést és azt mondja, hogy hát először is a kígyót bünteti meg, hogy ugye hason kell csúszni egész életébe.

Ugye a mi fejünkben a kígyó amúgy is ezt csinálja, tehát ez nem egy nagy büntetés, de eredetileg a kígyónak amúgy van lába.

És akkor az asszony, az Éva azt a büntetést kapja, hogy megsokasítom terhességed kínyait.

Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet.

Nem szép dolog, ha engem kérdeztek.

Ő azonban uralkodni fog rajtad.

Az embernek azt mondta, ugye az ember itt az Ádám, a férfi, hogy mivel hallgattál az asszony szavára.

Ugye rögtön ez is egy hatalmas bűn.

Ö. feministák most összeszaladnak, és ettél a fáról.

Jól lehet, megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lett miattad.

Ez is egy picit erős azért. [horkantás] De a lényeg, hogy ugye melózni kell.

Na most mi ugye itt nem mi férfi szempontból elemezzük ezt a sztorit, hanem főleg női és anorexia szempontból, ezért ez annyira nem releváns nekünk, de azért mégse jó dolog, hogy mezőfüvét kell lenned, ilyen ilyen van itt.

És ugye halandóságot mér az emberekre lényegében tehát, hogy visszatérünk a porba, amiből mi születtünk és aztán az Isten azért mégiscsak jó fej lesz, mert hogy bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket.

És a negyedik rész amikor úgymond konklúziót von az Isten az egészből, hogy lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk.

Itt nem tudom, ki az a közülünk, de most ezt hagyjuk.

Ismer jót és rosszat, de nem fogja kinyújtani a kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen.

Ezért az úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett.

Amikor az embert elűzte az Éden kertjéből, izé megvédte a fát, az a lényeg.

Szóval nagyjából ez maga a sztori.

Csak, hogy legy meg kirakjuk a hivatkozási alapot.

Szóval az elemzés az a következőképpen fog kinézni.

Két irányból megyünk neki a témának.

Az első irány, az első téma az magával a betegnek a fejével, tehát az anorexiában szenvedő fiatalnak a fejével fogjuk elemezni a történetet.

Második szempontból pedig az egészséges, kívülálló ember fejével fogjuk értelmezni a történetet.

Nagyon különböző konklúzió lesz a kettő.

Mentális gimnasztikára készülünk. ööveket becsatolni, csapassuk.

Szóval lényegében, ha most ezt ilyen pesszimista beteg irányból közelítem meg, akkor az az elsődleges konklúzióm, hogy a nyugati kultúrának a történeteiben, amik úgy igazán elterjedtek, mint történetek, először jelenik meg az evés, mint bűnös dolog.

Ugye az anorexiának ez lényegében a központi motívuma, hogy az evés az bűn, az evés az rossz.

Nyilvánvalóan senki nem idegesedett most föl azon, hogy de milán mi van a görögökkel?

Úgyhogy azért ettől függetlenül elmondom, hogy mi van a görögökkel, hogy bár a görögöknél is megvolt az az ötlet időszámításunk előtti századokban, hogy a túlzott evés, tehát a habzsolás, a mohóság valamilyen bűnös dolog, de nem önmagában az evés bűnös dolog.

A tudás megszerzése a görögöknél nemcsak, hogy nem volt bűnös, hanem egy vágyott cél volt, egy mindenek feletti motiváció volt.

A görögök voltak az időszaknak a legprogresszívebb népe tulajdonképpen.

Ők hittek egyedül abban itt a környéken, hogy minden generáció legyen okosabb és jobb és műveltebb, mint az előtte lévő generáció.

Tehát lényegben a progresszióba vetett hitük volt talán az egyik legerősebb, de megvolt a Limos nevű, tehát ilyen szörnyeteg per motívum, ami a falángságot, mohósságot jelképezte, de ezt végigvezettük a Piroska és a Farkason és satöbbi satöbbi.

Szóval megvan ez, de az úgy általánosságban, hogy a magamévá tétel valaminek a ami ami egy felsőbbrendű dolog, és valamilyen vágyakozás van rá, és én azt megszerzem és asszimilálom.

Ez olyan mértékű bűntudatot és szégyent kell, hogy már a jó Isten azt érzi, hogy olyan boots on the ground, tehát hogy saját lépteivel közeledjen felém és büntessen meg.

Ez egy nagyon-nagyon erős dolog.

Ugye a bibliai történetekben az Isten az így ritkán jön le a saját lábával és vágja pofán az embert, hogy mit képzelsz magadról.

Szóval ez itt megtörténik, és lényegében ugye ez egy eredendő bűn, ez az egyik legfőbb bűn, hogy itt az ember valamiféle hát ilyen ilyen magasabb, gazdagabb létez, erkölcsösebb, tehát belsővé tett erkölcsi létezésre törekszik, aminek egy irdatlan pofon a vége, egy hatalmas büntetés.

Itt fogó nagyon igyekszem, hogy lépésről lépésre haladjak, ne ugorjak át fontos szegmenseket, ezért lehet, hogy parányi ilyen önismétlések lesznek benne.

Szóval ebből a konklúzió, a következő lépés az az, hogy az impulzus maga rossz.

Az a hang a fejemben, amit a kígyó mond nekünk, hogy menjél nyugodtan, szerezd meg az isteni tudást, vágyakozzál nyugodtan az almára vagy függére, vagy gránátalmára, vagy tök mindegy mi.

Itt ugye meg sincs nevezve, a fának a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó”

Miről szól ez az epizód: „S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó”?

Ez az epizód a nyugati civilizáció eredettörténetét, a szégyen és a bűntudat kódolását, valamint az önmegtartóztatás erényét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy milyen összefüggésbe hozható mindez az evészavarokkal. Az adás a paradicsomi állapot és a felnőtté válás… Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó”?

Fő témái: civilizáció, szégyen, bűntudat, önmegtartóztatás, evészavarok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „S02E18 Bibliába kódolt anorexia? Nyugat-origin-story, szégyen és az a fránya kígyó”?

Megjelenés: 2026. 01. 12.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/s02e18-bibliaba-kodolt-anorexia-nyugat-origin-story-szegyen-es-az-a-franya-kigyo

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből