Énegyetem Podcast

HOGYAN ÉRTSÜNK SZÓT A KAMASZOKKAL? - BALATONI JOCÓ BÁCSI /// ÉNEGYETEM PODCAST 2/42.

· PT49M17S

Összefoglaló

Balatoni József (Jocó bácsi), a történelemtanár, író, impulzusokat ad a kamaszok megértéséhez az Énegyetem Podcast ezen epizódjában. Gyermekkorának érzelmi hullámvasútjáról, lázadásairól és a tanuláshoz való viszonyáról mesél. Kiemeli, hogy a rendszerek és az iskolák hogyan…

Röviden

Műsor
Énegyetem Podcast
Megjelenés
2025. 01. 17.
Hossz
49 perc
Témák
kamaszkor, érzelmek, oktatás, motiváció, tanár-diák kapcsolat, podcast
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az én egyetem podcast nem a hullámokat kell állítani hanem megtanulni szörfözni gyakorlati eszközöket adunk egy rendkívüli [Zene] élethez ha péntek este 8 óra akkor én egyetem podcast sziasztok itt vagyunk marcinko ágival ismét és németír hollanddal és már itt van velünk a stúdióban mai vendégünk akit hamarosan bemutatok balatoni józsef ahogy az egész ország ismerheti jocó bácsi s sziasztok feltennék neked ág egy kérdést így a könyv kapcsán is hogy érzelem egyik nap nagynagy érzelem cunami a másik nap pedig teljes apátia hogy az ismerőse a kamaszkorodból igen igen voltak ilyen pillanatok úgyhogy voltak megéléseim én főleg a kamasz korom nagyrésze is a párkapcsolatról szólt úgyhogy óriási érzelmi töltettel szoktam mondjuk belemenni egy párkapcsolatba vagy éppen amikor az adott srác nem írt vissza vagy nem úgy közétet akkor óriási mélypontot éltem meg és hogy így vége a világnak én örökre macskás lány maradok és egyedül maradok úgyhogy igen számod innen indulunk sziasztok azért elég mélyről indulunk tehát hogy így innen azért nem nehéz feljönni tehát erről a szintről nem nehéz feljönni hát utána tudnát hogy hogyan találta meg a nagyőd ja jaj szerintem akkor inkább erről beszélgessün n várjál ez nem a sém sémakémiáról szóló rész azt hiszem de a lényeg hogy jól indul applikációk segítettek oké na hát akkor innen innen indulunk kamaszoknak is segítenek az applikációk és beszéljünk hogy mivel segíthetünk a kamaszoknak az applikációval igen én annyit akartam mert kér kérdezted közben hogy nekem milyen volt én brutálisan lázadtam nagyon lázadtam a rendszer ellen az anyám ellen a minden ellen én a lázadó voltam és aztán ez később felnőtt koromban azért azért úgy beragadt de bántalmazóan várjál beleálltál másokba úgy lázodtál vagy csak a nem nemágellen nem na és akkor itt itt jön a a a pedagógusokkal való kapcsolódásom hogy és az hogy miért ülünk most amúgy itt hogy itt egy olyan stúdióba ülünk és egy olyan podcastb nek az a neve hogy én egyetem és engem betriggerelt az hogy annyi mindent tanítanak csak olyan jó hogy itt vagy hogy ezt most ezt most így be tudom hozni egy pedagógussal beszélgetek és és ez és tudom hogy hogy ez neked is egy egy fontos téma hogy ed csak igen volt egy ilyen apátiám is amúgy egyben hogy így lecsúsztam így lefolytam így a padról kábé nem is emlékszem hogy ez konkrétan milyen óra volt és nagyon bunkó voltam bevallom aztán később bűntud tudatom volt így a tanárnővel mert hogy a rendszerről önmagáról nem ő tehet egy személyben én viszont így rá ömlesztettem ezt és feltettem a kezem és nagyon kedvesen felszólított hogy biztos a témához szólok hozzá mer megmondaná tanárnő hogy ezt az életbe hol a francba fogom használni mert ott de az megmondom zintem hogy valami tényleg nehéz valami tényleg olyan emelt valami olyan volt amit én úgy éreztem hogy hogy így frusztrálódok tehát hogy üljünk itt és nekem nem nem az iskolával volt a bajom akkor hanem hanem egy rendszerrel ahol ahol rengeteg olyan dolog van amit aztán nem használok és már megint mert minden epizódban elmondom akkor miért ne mondanánk el most is hogy tudod van az a mém hogy de érdekes hogy ma is eltelt egy nap amikor nem használtam azt a tudást amit a kovalens kötésről igen és a palalelop pipedont sem sem sikerült ma ma felfedeznem az életemben igen meg a konvex meg a konkáv síkidomokat azt mondjuk tudnánk hogy meg hogy lehet a stúdióá be be tudnánk azonosítani sőt ha nagyon megnézzük akkor lehet hogy parallelo pipedont is találnánk egy olyan alakú sikidomot igen igen szóval visszatérre nekem nem az a problémám és sosem az volt régen sem hogy tanulni kell szerintem meg lehetne szerettetni a tanulást az biztos hogy például abszolút utáltam olvasni felnőtt koromra már szóval hogy tud minket ez a rendszer és az iskola nevű intézmény traumatizálni abszolút hogy aztán vagy mi erről a véleményed inkább mielőt így tovább megyek hű annyi témát felvetettél most ebben a ebben a felvezetőben egyrészt igen tehát nagyon sok olyan dolgot kell tanítani ami szerintem is tök felesleges de akár a saját szakomban is tehát töryből is tudnék rengeteg dolgot ki kivenni a tananyagból jelenleg ezt nem lehet megtenni hiszen a nemzeti alaptanterv és az éretség követelmény ez kötött ez egy évtizedek óta tartó vita a pedagógusok között hogy ezt hogy lehetne megváltoztatni és nagyon sokan mondjuk már hog ezt meg kell változtatni mert nem tény anyagot kell tanítani hanem skilleket kell fejleszteni hiszen a 21 század erről szól hogy killeket kell fejleszteni és nem azt hogy hogy mindent részletesen és a világon talán mi tanulunk a legmélyebben különböző országok történelméről az adott országon kívül tehát nagyon-nagyon érdekes hogy h hogy például mit tudom én magyarországról egyetlen egy dolgot tanítanak külföldön 1956 de azt tanítják németországban tanítják amerikában de hogy nekünk a német történelmet is viszonylag miéen tanítjuk tehát hogy volt olyan amikor németekkel beszéltem és megmondtam hogy én mit tanítok mondjuk a vemái köztársaságról mit kell tanítani és a azt mondták hogy hát még ők se tanulják ennyire részletesen tehát hogy te tehát hogy azért ez azért nagyon-nagyon durva ez az egyik része a másik az az hogy igen az oktatási rendszer az traumatizál és azt gondolnánk hogy a 21 században már nagyon figyelnek erre hogy ne traumatizáljon de nem tud nem traumatizálni hiszen olyan mennyiségű a tananyag a tanárok fáradtak a tanárok frusztráltak és sajnos ki kell mondani hogy vannak a alkalmatlan emberek a pályán mint minden egyes szakmában csak amíg mondjuk egy nem tudom egy vízvezetékszerelő alkalmatlan vagy nem annyira jó ott maximum maximum elrontja csapot és picit elázik a lakás ami azért egy nagy dolog persze de ha egy tanár alkalmatlan akkor egy életre traumatizál egy gyereket és toxikus mondatokat mond és ezek a mondatok mind a mai napig megvannak mi mind a mai napig látható az hogy a gyerekek már a gimnázium végére van mikor kiégnek de az egyetemről már úgy jönnek ki mondjuk a pedagógus a hallgatók hogy ki vannak égve az egy nagyon durva helyzet amikor 18 200 éves kiégett gyerekeket látsz mert ez a rendszer kiégett embereket termel hát mert hogy érted kiégett pedagógusok tanítanak hogyne termeln kiégett gyerekeket szóval nagyon nagyon nagyon de azt is el kell mondani hogy van rengeteg jó példa tehát hogy hogy én azt gondolom hogy nagyon szerencsések azok a gyerekek akinek van jó példája és ha most végiggondolt te is meg te te is ági nekünk is két típus jut eszünkbe akit nagyon szerettünk és nagyon emblematikus és aki nagyon bántott minket és nagyon utáltuk az ilyen elmi kategóriákat lehet hogy már nemét se tudnád fölsorolni hogy hú most 10edikben ki volt az aki tanította a nyelvtantott egy fél évig mert fogalmad sincs de arra a nénire aki mondjuk pecsétgyűrűt megfordítvba ütött fejbe arra emlékszel vagy arra a nénire aki odajött hozzád és mondjuk elindított a pedagógusi pályán arra is emléks el tehát hogy ezért ez nagyon-nagyon összetett ez a történet én nagyon küzdök azért hogy ez a traumatizálás ez egyre kevesebb legyen illetve aki nem ismeri azért kenyeres andrásnak a munkásságát érdemes érdemes de hozni ugy ő a toxikus szavakat ugye sport és mentál tréner az andrás ő volt a vízilabda válogatottnak a mentál trénere sokáig és ő vele is nagyon sokszor beszélgetünk erről hogy mennyi toxikus mondat hangzik még mindig el akár az oktatásban akár az zésen akár a sportban és ő is ő is ezt a zászlójára tűzte és rengeteg erődes tart ebben a témában hogy hogy lehet ezeket a toxikus mondatokat elkerülni és igazából hasonló értelmű dolgokat mondani de nem mérgezően nekem csak ehhez l egy aktuális kérdésem ugye hogy nemrég megmelték a tanárok fizetését szép összegre most már vonzóbb a tanári pálya hogy igen magasabb a fizetés inkább így fogalmazun mer az hogy bonzobb tan pá p vonzobbá teszi a tanári pályát vagy segít-e az abban hogy mondjuk a tanárok amikor végeznek mondjuk majd az egyetemen és kiégettként definiáljuk őket hogy mondjuk ettől mondjuk jobban érezzék magukat vagy ez messze nem egy összegtől fog függni egyrészt nem egy összegtől fog függni én olyat mint nem láttam hogy én ú én azért megyek tanárnak mert sokat lehet keresni vagy jól lehet keresni nem lehet jól keresni tény hogy én ugye most több mint egy éve elhagytam a pályát azóta azért volt egy béremelés tehát hogy mondjuk az akkori 2800000es fézetés most ilyen 400000 ft körül lenne ami azt gondolom hogy azért ha végiggondoljuk hogy ma egy mit h századalékos infláció mellett a 400000 ft az a lakhatása meg az étkezése elég nagyjábóligen tehát én azt gondolom hogy ez nem teszi vonzóvá a pályát és nem is tartja ott a fiatalokat mertogy mertogy egyszerűen ez az a pálya hogy ez is egy olyan pálya mint mondjuk egy orvosi pálya amit a pénzért nem fogsz tudni csinálni hosszútávon tehát ide hévatottság kell szeretni kell amit csinálsz innoválni kell tehát hogy szerintem a legtöbb pedagógus ez azért van a pályán mert gyerekkora óta ezt szerette volna csinálni és ez az ami motiválja őket és igen örvendetes az hogy bélemelés van azért még van ezzel dolog én azt gondolom mert ezt még minimum a duplájára kéne emelni azon gondolkodtam pár évvel ezelőtt amikor amikor amikor azzal gondolkodtam vagy megvilágosodtam hogy én én a segítő szakmáb szeretnék dolgozni hogy hogy lehetne egy kicsit valamit itt a társadalomban megváltoztatni hogy hogy hogy hol van az a pont ahol valamiféle ilyen lehet hogy kicsit utópisztikus a gondolatom de hogy de nem annyira szerintem tát hogy hol tudunk úgy belenyúlni hogy hogy ott tényleg valami mindannyiunkra kiható változás legyen és hát igen az a gyerekek mindenképpen tehát ott tud csak belenyúlni leginkábbigen hogy olyanná neveled őket ami ami a ami nem ezt ott okozza amit most éppen tapasztalunk én azt gondolom hogy a legfontosabb az az elfogadásra való nevelés ez a ez a kulcsa mindennek én azt gondolom az empátia és az elfogadás és akkor már jönnek a kommentszekcióba hogy tudod hogy hogy ú de ez akkor ilyen új modern és akkor már mindent is megengedünk neki de te azért a könyvbe leírod azt is meg azért szoktál erről beszélni hogy azért vannak reális keretek vannak határok és hogy ezeket betartatod persze te tehát na most az hogy valaki ma kimeri azt mondani hogy az elfogadásra kéne nevelni a gyerekeket az egy bibliai gondolat vagy tovább megyünk a buddhista tannak az egyik alapja tehát ezek nem nem egy ilyen fancy dolgok hanem ezek ezek nagyon-nagyon régóta lévő értékek amik most az utóbbi időben így ezért nem annyira vannak előtérben mert hogy összekapcsoljuk az elfogadást a nem tudom deviánsokkal ugye deviáns akár mondjuk egy pedofilról gondolok és akkor és akkor már egybő hogy mert mindenkit nem nem kell mindenkit elfogadni hanem a gyerekeknek az elfogadás kell hogy a mások véleményét a gondolatát azt fogadja el és a másokat hogy amilyen nem kell szeretni egymást tehát hogy én ebben mondjuk egy osztágközösségben is azt szoktam mondani meg egy munkahelyen is hogy hogy nem kell feltétlenül szeretni egymást ne bántsuk a másikat tehát ez egy ilyen tök fontos dolog és igen a keretek és a szabályok kellenek de az minden ember életében kell most gondoljunk bele hogyha felnőttként nem lennének keretek az életünkben tehát hogy nem lenne én ezt akkor tapasztaltam amikor felmondtam és én előtte 10 évig én minden reggel bementem egy iskolába és minden nap órákat tartottam ami keret volt és minden délután este eljöttem meg dolgozzatot javítottam és ez kiesett a keret az életemből és hónapokig nem találtam magam mert nekem kellett kereteket szabnom aztán persze után na már kialakult nagynyából de ezek folyamatosan változnak és a gyerekeknek meg a biztonságérrzetükhöz baromi fontos hogy legyenek keletekéss szabályok hiszen hogyha nincs keretés szabály akkor nem tudsz mihez igazodni és nem tud mi ellen lázadni mert hogyha nincsen korlát akkor mi ellen lázadsz akkor nem tapasztalod meg hogy mi az a lázadás mi az a mi mi az a a határátlépés mert én azt gondolom hogy mindannyian a határátlépéseinkből is tanulunk és azáltal fejlődünk mit tekintünk most így a 21 században a legnagyobb kihívásoknak a kamaszkorban amikkel biztos hogy találkozni fog mondjuk egy egy átlagos szülő akinek monduk most ilyen éves a gyereke vagy elkezdte már az iskolát és hogy így van-e ezekre a problémákra akár olyan javaslatot hogy mondjuk mire érdemes figyelni vagy felkészülnie hú azért nagy kihívás ez szerintem a bizonytalanság tehát hogy nem tudjuk a jövőt sose tudtuk a jövőtát nem erről van szó hanem az hogy tudtuk azt mondjuk a 80-as években hogyha valaki asztalos lesz vagy könyvelő akkor ő el fog helyezkedni egy gyárban könyvelni fog évig és onnan megy nyugdíjba ma az van hogy hogy az óvatos beslések szerint is a jelenleg ismert szakmák 50-70%-a el fog tűnni 10 éven belül és legalább egy 50%-ni szakma lesz amit még nem is ismerünk tehát hogy ma arra kéne készíteni a gyerekeket hogy neki olyan munkája lesz amit még nem tudunk hogy létezik tehát ez egy borzasztóan nehéz történet és egy óriási egy kihívás és ezért hangoztatjuk azt egyre többen és egyre hangosabban hogy képességeket kell fejleszteni reziliencia az egik legfontosabb képesség most már én azt gondolom hogy hogy egy mai gyereknek az életében legalább kétszer háromszor de lehet hogy többször is szakmát kell váltania és nem feltétlenül azért mert ő akar mert ez egy másik kérdés amikor az ember szakmát akar váltani és elkezd valami mást tanulni ahhoz is kell reziliencia de amikor rá vagy kényszerítve mert megszűnik az adott szakma mert átveszi a mesterséges intelligencia vagy átveszik a robotok akkor ahhoz kell az a fajta reziliencia hogy te ebbe ne örüljél bele tehát hogy ez szerintem az itt legnagyobb kihívás és az online tér az ami még egy brutális nagy kihívás ez a fajta felgyorsult felgyorsult élet gld adam ugye egy médi kutató a pécs egyetemen dr gld adam tök sokat dolgozunk együtt és ő mondta azt hogyha egy mai gyerek vagy kamasz leül a tiktok elé akkor átlagban 2:45 percet tölt egy huzamban tartalom fogyasztással és átlagban egy három másodperc alatt eldönti hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Balatoni József
  • Németi Roland
  • Marczinkó Ágnes

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „HOGYAN ÉRTSÜNK SZÓT A KAMASZOKKAL? - BALATONI JOCÓ BÁCSI /// ÉNEGYETEM PODCAST 2/42.”

Miről szól ez az epizód: „HOGYAN ÉRTSÜNK SZÓT A KAMASZOKKAL? - BALATONI JOCÓ BÁCSI /// ÉNEGYETEM PODCAST 2/42.”?

Balatoni József (Jocó bácsi), a történelemtanár, író, impulzusokat ad a kamaszok megértéséhez az Énegyetem Podcast ezen epizódjában. Gyermekkorának érzelmi hullámvasútjáról, lázadásairól és a tanuláshoz való viszonyáról mesél. Kiemeli, hogy a rendszerek és az iskolák hogyan… Az epizód a Énegyetem Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „HOGYAN ÉRTSÜNK SZÓT A KAMASZOKKAL? - BALATONI JOCÓ BÁCSI /// ÉNEGYETEM PODCAST 2/42.”?

Fő témái: kamaszkor, érzelmek, oktatás, motiváció, tanár-diák kapcsolat, podcast.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „HOGYAN ÉRTSÜNK SZÓT A KAMASZOKKAL? - BALATONI JOCÓ BÁCSI /// ÉNEGYETEM PODCAST 2/42.”?

Megjelenés: 2025. 01. 17.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/enegyetem-podcast/hogyan-ertsunk-szot-a-kamaszokkal-balatoni-joco-bacsi-enegyetem-podcast-2-42-e5378c79

Több epizód a Énegyetem Podcast-ből