... és boldogan éltek

A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)

· PT46M53S

Összefoglaló

A hősök útján sorozat harmadik epizódjában a kalandra hívás visszautasítását járják körül Joseph Campbell Az ezerarcú hős könyve alapján. A témát Durica Katarina író-újságíró vendég bevonásával vitatják meg. Kiemelik, hogy az emberi természet része a félelem az ismeretlentől…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2024. 03. 15.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Durica Katarina, Vörös István, Dr. Kádár Annamária, Joseph Campbell
Témák
hős útja, bátorság, félelem, önismeret
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

mindig is lesznek olyan élethelyzetek akár a munkában meg bárhol ahol egy olyan útra hívnak hogy ha te nagyon jól ismered magad tudod hogyha te ezt épp ésszel épp lélekkel meg akarod úszni akkor nemet kell mondjál mert ha nem véged van hány és hány ember csúszott el ilyen utakon tehát hogy igenis vannak hívások amiket vissza kell [Zene] utasítanun sziasztok köszöntünk bennetek azér is boldogan éltek soron következő epizódjában harmadik alkalmához érkezett sorozatunk amigugye az élethosszig tartó tanulás ősi forgató könyvét járja végig 12 lépésben joseph campbell az ezerarcú hős könyvének hős útja nyomán amit ugye anna javasolt nekünk januárban hogy legyen egy ilyen egész éven áthúzódó tematikánk legyünk a saját történeteink hősei ismerjük meg ennek a 12 lépésnek a sajátosságait ehhez még aztán anna kérdéseket is készít nekünk elérkeztünk ennek a hősútjának a harmadik állomásához ugye a sokzer éves eposzoktól népmeséken hollywoodi filmeken át mintákat adhatnak ezek a történetek és ez egy egy élethossciik tartó tanulási folyamatnak egy nagyon szép íve na hát ennek az útnak lépünk a harmadik állomására folytatólagosan mint mindig dr kádár anna máriával aki már itt van velünk szia anna szia istván én is köszöntöm a hallgatóinkat és idén jól emlékszem idén először idén először egészülünk ki vendéggel hármasban fogunk a harmadik állomására lépni ennek az útnak ugyanis itt van velünk driica katarina író újságíró szia kati köszönjük hogy te is vállaltad hogy belépsz ebbe a hősútba sziasztok a rendes lányok csendben sírnak városi rókák illetve a mennyit adnál érte csak hogy a legutóbbi hármat említsem katarina írásai közül amik legutóbb nekem is a a kezemben voltak bár nem nagyon kell az ő ő nevét bemutatni egyébként meg azt néztem hogy gondoltam hogy egy ilyen rövid bemutatással indítom hogy hol találkozhatunk a te írásaiddal és rájöttem hogy egyszerűbb hogyha azt mondanám hogy hol nem végignéztem hogy hány helyen találkozhatnak veled az olvasók és és tényleg elképesztő hogy te magad is hányféle úton jársz illetve szerintem egy nagyon-nagyon izgalmas út a te útad is amit pedig a hősútjának folytatása előtt nagyon fontos elmondanunk hogy ezen az úton is a podcast pioneers a vodafone sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja lépdelésünket köszönjük szépen első körön hogyha megengeded akkor akkor kérdeznélek mielőtt belelépnénk ebbe a harmadik stádiumba szóval előzetesen ugye beszéltünk arról hogy itt egy harmad rész van tehát volt már egy hétköznapi világunk amit megismertünk volt már ebben egy kalandrahívás és most jön majd a hívás visszautasítása az lenne a kérdésem kati hogy a te utad ami életednek szerinted a legfontosabb utazása az véleményed szerint hol indult honnan mozdultál ki amikor valamilyen hívás jutott el hozzád az életedben és az megmozdított téged valamerre mondjuk a szakmai utadon mondjuk a szakmai utamon szerintem a legfontosabb az honnan hova ez a kisvárosból csallóközből somorjáról el messzire én egy ilyen ilyen olyan világban nőttem föl ahol mondjuk a művészeteknek a bohém életnek a a mindenféle érdekességnek a sok zenének a a jó olvasmányoknak a nagy fmeknek a nagy ideáknak nem volt olyan nagy szerepe inkább minden ilyen ilyen hét hétköznapi meg ilyen mezőgazdasági életet éltünk vagyis mindenkinek volt egy óriási kertje ott ott ott mindenki gazdálkodott voltak nyulak ilyen-olyan állatok voltak tyúkjaink ugye felébredtünk mondjuk a nyári szünetben és ki akartunk menni a strandra akkor mindig volt egy ilyen feladat hogy hogy előtte ki kell gyomlálni ezt és ezt az ágyást és én nem akartam gyomlálni én nem szerettem amikor elmentünk disznóölésre és akkor ilyen kinőtt ujjú kabátokbó ott kellett a vért kaparni én teljesen én valami nagy boába képzeltem el magam valami nagyvárosba ahol mindenki művész és hogy emellé annyira sok jelzőt meg olyan olyan különleges izgalmas dolgokat képzeltem el és íy nem akartam abba a sorba beállni akkor ilyen foggal körömmel ragaszkodtam hogy ez a hétvégén szombaton mosónk és takarítónk hogy csillogjon a lakás vasárnap szép ruhába elmegyünk a templomban mindenkit megnézünk hogy rendesen meg van-e csinálva a haja és hogy rendben vannak-e a dolgai meg hog nem gyűrötte a gyerekeinek a szoknyája és akkor hétfőtől kezdődik ez a munkahely a gyereknevelés a kiskertben most már nem látom annyira borzasztónak és most már ebből nem akarok menekülni vagy nem hiszem hogy ezzel az ésszel akarnék de hogy én akkor ott ott nagyon azt éreztem hogy hogy hogy el és budapestre pozsonybaan nagyvárosbó színházak vannak ahol kocsmák vannak ahol kocsmából nem csak alkoholisták járnak férfiak hanem haem nők is és akkor ott lehet nem is tudom mit hittem versekről beszélgetni valami ilyesmit tehát anna hogyha jól értem a kati történetét akkor neki egy ilyen belső indíttatás volt a kalandra hívása pontosan és már látom is magam előtt azt a kislányt amilyen te voltál mertogy van nekem egy ismerősöm az egyik ilyen kisfaluban és amikor az anyukáják mentek a mezőre akkor megjelent ő ilyen kis cipővel ilyen kis táskácskával és mondta neki esze ágávan sincs mezőre menni és ő azt mind nem akarja és valami teljesen mást akar és ugyanúgy indult elő is úgyhogy így a lelki szemeim előtt láttalak hogy ezt a megdöbbenést az arcodon hogy mező meg ilyen dolgok hogy hogy te valami mást akartál igen ez egy belső hívás és ez milyen érdekes hogy gyerekként nem tudjuk megmagyarázni magunknak hogy ez honnan jön mert valószínű hogy értek ugye impulzusok vagy láttál a tévében valamit vagy valaki mesélt vagy láttál egy mintát egy modellt csak hogy valahogy a szívünkben ott van ez a vágy és hányszor van az hogy erről lebeszéljük amúgy magunkat de hát mindenki ezt csinálja már évek óta a nőnek a sorsa ez és hogy hogy valahogy úgy be kell fogd a füled hogy ezeket ne halljad mert ha nem hogyha meghallod akkor akkor máris ott vagyunk a mostani témánknál hogy visszautasítod ezt a hívást és lényegében leölsz egy olyan életet ami nem lesz egy önazonos élet mert a a szívedben mindig ott lesz az a vágy csak te valahogy úgy befalasztad és elhalkítottad és és valami teljesen mást fogsz tenni aztán megint nagy kérdés hogy az életközépválság az megint még egyszer elindít hogy akkor meg meghallod-e azt a szíved hangját mert sokan csak akkor veszik komolyan ezt a belső gyermeki hangot addig úgy úgy hallgatnak a felnőttekre hogy hát hát ez nem így van és lehet álmodozni és le kell szállni a földre hát miket mondanak ilyenkor a felnőttek amikor jön egy gyerek és elmond egy vágyat ugye neked mit mondtak amúgy szükörben vagyunk nyugodtan kifejezetten emlékszem hogy hogy mikor a nagyszüleimnek így bejelentette a család hogy hát akkor a katika egyetemre jelentkezik és oda szeretne menni akkor a nagypapám így teljesen tudod mintha ufót látott volna hát hát minek hát leángyereknek fölöslegesen mennek az évei ühüm és így h hát azt ez íy gyakran hallottam hogy hogy úgy se fog sikerülni senkinek se sikerült az nem úgy van a sokkal keményebb de ezek ilyen ezeket nem vettem szerintem annyira a szívemre vagy lehet hogy most akkor méreásnék akkor lehet hogy ott lenne még mindig de hogy hogy azt mondjuk ilyn kifejezetten bántásnak éreztem amikor a a az általános iskolai osztály főnököm aki feléy fordultam hogy hogy akkor még ezt is szeretném olvasni meg amzt is és akkor hogy a művészet érdekel és ha nagyvárosba mennék akkor or így a engem csak így meghallgatott és aztán egy szülői értekezleten anyukámnak elmondta hogy hogy túlbecsülöm önmagam és akkor voltam ilyen 10 éves és így és az anyu azt így visszamondta és így hog fú ez a túlbesülöm önmagam és aztán ez olyan sokszor így visszaütött hogy mikor valami valamit megpróbáltam valahová jelentkeztem mondjuk ott volt egy kézirat a kezemben hogy akkor megyek egy kiadóhoz és akkor ez a ez a hang így hogy és és mi van ha nekik van igazuk és mi van ha ha tényleg csak túlbecsülöm önmagam hogy ez ez azért szálljunk vissza a földre és hogy lássuk a dolgokat reálisan de azért ez szerintem olyan csúnya hogy ez így most így anyaként hogy hasonló korú gyerekeim vannak mint amikor én hallottam ezt a mondatot és egy kisgyerek odaáll eléd hogy akkor ezt akar azt akar én nem tudom mit mondanának a gyerekeim azt mondanák hogy űrbe akarnak menni akkor azt mondom hogy menjünk el a könyvtárba és keressünk és kölcsönözzünk ki ilyen témájú könyveket még ha kicsi a valószínű ége annak ugye hogy hogy űrbe mennek aztán ki tudja de hogy hogy ilyet mondani hogy ebben is benne van így a tanárnak a így a megkeseredettsége meg az hogy nekem nem jött össze akkor neked se fog úgy sem hogy azért ebben ez is benne van na jó és akkor nagyon fontos itt a így a történelmi kontextus hogy hogy cseehszlovákia rendszerváltozás utáni időszak a 90-es évek szóval hogy ez nem jó de hát azért nem a múltz nem a múlt de a múlt században de de nem nem átvitt értelemben a múlt században járunk tehát ez azért nem nem a 800-as évekről beszélünk pedig a megközelítés kicsit arra hajaz h délelőtt volt egy beszélgetésem a telefonon beszéltem egy nagyon jó barátnőmmel és akkor arról beszélgettünk hogy a hogy a szüleink és mondjuk a családtagjaink nem tudták kifejezni az érzelmeinket de hát abb az időben senki nem tudta és mind a ketten ezt így megbeszéltük hogy mekkora ilyen fura érzés volt amikor tévében láttuk ilyen amerikai filmekben hogy a apuka azt mondja a lányának hogy szeretlek és így ja hogy így nem is tudtuk értelmezni hogy így mi van hát ilyet sose láttunk hogy ez így abba a kulturális közegbe a 90-es 2000-es években ilyet abb a régióban nem mondtak férfiak nők teljesen más szokásaink voltak tudod miut erről eztembe anna hogy érdekes kis közbevetés ehhez a a hősutjához hogy arról talán nem beszéltünk se a hétköznapi világnál se a kalandrahívásnál hogy mi van akkor amikor egy ilyen közeg a hétköznapi világa a hősünknek egy mondjuk nem feltétlen támogató vagy mondjuk az az álmait nem feltétlen előregítő közegből indul a hősünk pontosan a ugye ahonnan elindulunk ott különböző narratívák vannak különböző sémák különböző szemüvegek ahogy az életet látjuk de amikor azt kezdik el mondani hogy hát mi kovácsék mi olyan szerencsétlen pekes generáció vagyunk hogy tudod belebuktunk és abba is belebuktunk és ez nem fog sikerülni mert az nem úgy megy mert ez egy nehéz éz dolog és valószínű hogy ebben tényleg ott van ez a keserű tapasztalat hogy én nem indultam el és nehogy más elinduljon mert abban a percben az egy hatalmas önismereti út megint annak aki ugye gátol az elindulásban mertogy az hogy elindul mit tudom én egy szuperhős amerikából az még belefér de hogy innen mellőlem ha elindult valaki és igenis letesz valamit az asztalra és megvalósítja azt amiben én nem hittem na az hát azzal kell kezdeni val amit tehát hogy vagy azt mondod ugye itt is két mechanizmus van vagy azt mondod hogy hát neki könnyű mert aztán elment budapestre és hogy segítették és hogy biztos a férjeje nagyon befolyásos na hát nekem nincs ilyen és akkor persze hogy hát katarinának ez nagyon egyszerű volt vagy hogyha van egy kis önismerete akkor önmagába néz és az egy hatalmas válság hogy én is elindulhattam volna csak annyi kellett volna hogy megtegyem azt az első lépést aztán a másodikat szerencsét próbáljak mertogy annál keserűbb nincs amikor benne rekedünk ebbe tehát elutasítjuk az összes hívást az életünkben és figyeljétek meg szerintem mindannyiunk környezetében vannak ilyen emberek akinek lett volna lehetősége hát hiszem mindenkinek vannak lehetőségei és ő valamiért úgy döntött hogy hogy akkor abban a helyzetben visszautasítja a hívást és következetesen visszautasítja a többi hívásokat is és nagyon gyakran a megkeseredett ember pozíciójában ül meg argumentálja hogy az végülis miért jó és miért nem jó a másiknak kifele befele meg egy hatalmas harcot él meg hogy hú hát az azok az álmok amiket megálmodott hiszen ő is volt kisgyerek ő is hát egy egy magyar tanárnő hát az végiggondolhatta hogy ő is ha sikeres regényíró lesz vagy hát ő is őt is hogyha felfedezik meg bármit csak hogy azt visszanyomta ezt a belső hívást ezt egyszerűen nem fogadta el na most érdekes hogy siba balázs a az ő kapcsolódó cikkét olvastam ő református lelkész egyetemi tanár ő azt mondta a hívás visszautasításával kapcsolatban máris nézem csak pontosan akarom idézni hogy a hős ilyenkor megretten ragaszkodik a megszokott életéhez és mivel nem tudja hogy mi vár rá ezért egyfajta belső ellenállást kell leküzdenie az elinduláshoz amikor visszautasítja a hívást ez egyfajta értelmezése nyilván ennek az állomásnak de szerintem egy nagyon érdekes értelmezés mert hogy rárimel arra amit mondasz ananna pontosan hát ugye ez a visszautasítás ez ez minden egyes újdonságnál ott van bennünk hát ott van bennünk ez a két hang menj ne menj miért van ott anna mint mint katarina ahogy mondta hogy abban a percben amikor ott volt a kézirat a kezében ugye mert az is egy út tehát az egy dolog hogy most eljutottál budapestre és akkor jött a következő hívás hogy akkor add le a kéziratot vagy nem és akkor belső hangok mindig ott vannak hogy hogy de hát eddig jól voltál és mi van akkor hogyha most nem fogják értékelni és mi van akkor hogyha tényleg túlértékeltem magam és az egy bukás lesz és akkor azzal hogy fogok szembenézni és vajon merek-e még írni hát ez mindig egy határátlépés mert tudod hogy abban a percben hogyha te azt a kéziratot leadtad megváltozik az életed vagy egyik irányba vagy a másikba addig még mindig lehet didelgetni álmokat amieddig ott van a kezedben és el lehet képzelni 26 forgatókönyvet de egyszer csak az egyik forgatókönyv érvényes lesz és vagy ott lesz a regényed vagy azt mondják hogy na hát kedves kicsi kislány menj még haza és még egy kicsit gondolkodjál mert ez nem annyira jó hát ott van ugye a harry potter írónőjének a története hogy hogy azért oda mekkora lelkiierő kellett mikor annyiszor visszautasítanak és te még mindig mész és azt mondod nem nem nem ez az én úam hogy hogy ez is akár hogyha a bukásnak az emlékével térsz vissza mert az is benne lehet és talán ezért is félünk és ezért utasítjuk el a hívást hogy mit kezdünk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)”

Miről szól ez az epizód: „A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)”?

A hősök útján sorozat harmadik epizódjában a kalandra hívás visszautasítását járják körül Joseph Campbell Az ezerarcú hős könyve alapján. A témát Durica Katarina író-újságíró vendég bevonásával vitatják meg. Kiemelik, hogy az emberi természet része a félelem az ismeretlentől… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Durica Katarina, Vörös István, Dr. Kádár Annamária, Joseph Campbell.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)”?

Fő témái: hős útja, bátorság, félelem, önismeret.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A hős útján 3.: bátran mondhatsz nemet a kalandra! (Vendég: Durica Katarina)”?

Megjelenés: 2024. 03. 15.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/a-hos-utjan-3-batran-mondhatsz-nemet-a-kalandra-vendeg-durica-katarina

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból