Fejlesztés terhe mellett

Célkitűzések a SMART-on túl

· PT30M12S

Összefoglaló

A "Fejlesztés terhe mellett" podcast vendégei, Hadash Hajdú Helga és Örvényesi Rita ezúttal Mezőffy Bálinttal beszélgetnek a célkitűzésekről és azok jelentőségéről a személyes fejlődésben. Az adásban megvitatják, milyen a jó cél, és hogy a SMART-célok (Specific, Measurable…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2025. 01. 16.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
örvényesi rita, Mezőffy Bálint, hadash hajdú helga
Témák
célkitűzések, személyes fejlődés, smart-célok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Milyen a jó cél? – ötletbörze hármasban 03:33 A SMART-cél ma is a bullshit bingo kirobbanthatatlan eleme 05:15 Mi a baj(
  2. — A SMART története (Doran cikke, 1981) 09:10 Coachingban mennyire hasznos valójában a SMART-cél? 13:12 Mérhetőség: kvanti
  3. — Doran kritikája a saját elméletével kapcsolatban 20:57 A SMART kontraindikációi néhány kutatás szerint 22:45 A SMART meg
  4. — Célhierarchia, avagy mit mond a pszichológia a jó célokról 29:31 Az írásban rögzített célok nagyobb valószínűséggel telj

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt a fejleszté terhe mellett szakmai beszélgetések tréningről coachingról és más vállalati jelenségekről mezőfi bálinttal hadash hajdú helgával és örvényesi ritával sziasztok kedves hallgatók a célokról fogunk ma beszélgetni a célkitűzésekről és arról hogy ennek mi a jelentősége a személyes fejlődésben az első nyitókérdésem az lenne felénk hogy milyen a jó cél és ezt egy ilyen játékos formában gondoltam elkezdeni tehát úgy nézne ki hogy mondjuk elindulunk így tőlem balra ül helga ezt ugye nem látjátok csak h halljátok és akkor megyünk körbe és mindannyian mondunk egy valamit egy szempontot hogy szerintünk mitől jó egy cél és addig folytatjuk amég el nem fogy valakinél és akinél megáll a végén az vesz a többieknek egy kávét vagy teát vagy ilyesmit ja hogy már ennyire ilyen ilyen motivációt adsz rá ilyen motiváció hát hogy legyen valami cél ha már úy ez a jó fog meg a söröm na helga milyen a jó cél hát ez a te amit megfogalmaztál célt ez engem motivál és inspirál tehát motiváló és inspiráló legyen vonzó oké én azt mondanám hogy legyen mérhető legyen értékadó az mit jelent hát hogy jelen enek benne a meg az értékek akár amit saját magunkhoz is tudunk kötni aha oké legyen elérhető tehát ne legyen irrealisztikus ühüm legyen egy határideje vagy egy idő perspektívája hogyha ez vállalati helyzetbe hozom akkor legyen összhangba a küldetéssel hüüm szerintem a jó cél az följebb is teszi a lécet egy kicsit tehát legyen kihívás azt mondanám hogy legyen kontrollom arra hogy el tudjam érni tehát tőlem függjön hogy elérem olyan jó hogy én mindig más szempontokat hozok mert így de hát ettől vagyunk színesek én azt mondom hogy legyen rugalmas is hogy közbe tudjuk alakítani tehát a jó cél az mindig alkalmazkodjon az adott helyzethez legyen pontosan megfogalmazott ne legyen ilyen homályos é tehát világos egyértelmű kapcsolódjon más célokhoz lehetőleg magasabb rendű magasabb szintű célokhoz hozzon ki belőlem belőlem egy ilyen tennivágyást ilyen akciótervet akarok rá csinálni igen ez legyen legyen úgy inspiráló hogy hogy akarjak hozzáteljesíteni ezt mondta helga ezt mondtad helga igen hasonló de csak annyi hogy hogy a teljesítést beletetted annyival de igen tehát hogy az lehet én megszavazom jó vegyünk vegyünk a bánitnak egy kávét nem most én bajba lenn mert már annyi mindent mondtatok ez a belső cél legyen ez ez is már ha nem így de elhangzott valahogy igen hogy kapcsolódjon ahhoz amit én igaz amit én igazán szeretnék tehát az én célom legyen és ne másnak a célja akkor így így fogalmaznám meg akkor én veszem a kávét na hát egyelőre akkor így gyorsan ennyit tudtunk összeszedni és akkor hát most talán ebből a kis játékból is lehetett hallani hogy jóval több dolog van égens földön mint sem amit a smart betű szó le tud írni ugye a smart cél ez ismerős lehet mindenkinek aki már valaha volt értekezleten vagy ilyen év évtervező vagy ilyesmin hát szinte ugye van ez a bullshit bingo játék hogy hogy ugye xelni kell hogy a főnök mit mond és akkor ha összejön négy akkor föl kell ugrani hogy bullshit na az ilyen bullshit bingókban a smart biztos hogy benne van valahol tehát az egyszerűen ha van egy óra egy óra nem nem nem nem nem majd el is mondom miér de hogyha ha egy érte na akkor első tétel ha az értekezlet időtartama meghaladja a 30 percet akkor feltétlenül el kell hogy hangozzon a smart célszó ez az állításom na jó még viccet félt tehát hogy annyira összefonódott a cl az üzleti cél és ezen belül is amikor coachingot vagy tréninget csinálunk és annak a eredményességét firtató mutató vagy vagy valami olyan szempont ami alapján mérhető az hogy mennyire sikeres egy cég mennyire sikeres egy coaching folyamat mennyire sikeres egy tréning szóval hogy valahogy amikor így célokról beszélünk akkor ez a smart cél minthogyha ilyen ekvivalens lenne és ma arról beszélgetnénk hogy nem a smartról beszélgetnénk egy picit nyilván érintjük elmondjuk hogy ez micsoda hanem inkább arról hogy mi van ezen túl tehát hogyha te saját magad fejlesztésén gondolkodsz vagy egy vagy coachsként mások fejlesztés vagy trénerként egy csoport egy csapat fejlesztésén akkor akkor a smarton kívül milyen célokat érdemes figyelembe venni azzal kezdeném ezt a beszélgetést kicsit provokatívan hogy baj van-e a smart célokkal és ha igen akkor mi mit gondoltok erről mármint hogy mi a baj a smart célokkal mi a legfőbb baj szerintetek hát nekem talán pont ez amit az előbb mondtam hogy a a rugalmasság tehát hogy én nem érzem annyira tehát annyira ahogy mondodt te is h merev a smart merev így van igen ezt szerettem volna kimni köszönöm tehát hogy ahogy mondod hogy amikor előkererül egy ilyen megbeszélésen akkor azért kerül elő mert valamit le kell szögeznünk legyen valami ilyen zászlós hajó rúd akármi amihez így lekötjük magunkat és akkor hiába forog már a hajó össze-evissza az ott úgy áll kész pont de az pont nem pont az előnye hogy nem lehet így mismásolni nem lehet azt mondani hogy na jó de hát most már hanem nem azt mondom hogy igen azt oda leszúrtam és bármi van azt oda oda én el szeretnék jutni én úgy gondolom hogy vannak olyan változások amiket a cél szempontjából is érdemes nagyon megvizsgálni és azokhoz igazítani akkor hogy is ránézni idönként hogy ugyanolyan reális releváns mérhető még mindig a célunk vagy pedig változott a helyzet na most itt kritizáljuk a smartot de azt nem mondja ki a smart hogy ahhoz nincs jogom hogy hetente ezt felülvizsgáljam és újra csináljam jogos egyébként akkor most már fejtsü meg igen ez egy működés szerintem ez egy egy hitrendszer hogy így használják hogy azt letettük akkor ez így van de tök igazad van hogy a smart ezt nem mondja ki tehát föl lehet hívni rá a figyelmet hogy a smart ez arra is alkalmaz hogy akkor újra vegy fölülvizsgált de a rugalmasságát ettől függetlenül hiányolom hát ez a rugalmasság hogy újra szerződünk rá hogy mi a célunk igen a akkor a smartról egy picit mert nem biztos hogy mindenki lehet hogy tudja a megfejtést de hogy honnan jön azt lehet hogy kevesebben szóval 1981-ben készült maga az a cikk ami alapján ezt márcének hívjuk egy doran nevű tanácsadó aki egyébként korábban ha jól tudom egy vízerőműnek az igazgatója volt ügyvezetője tehát nem akárki egy üzleti üzleti személy az usában megpróbálom szó szerint idézni a cikknek a címét there's a smart way to write management obces tehát hogy van egy ilyen okos módja annak hogy a a vezetés számára célokat tűzzünk ki magyarul és a smartway az úgy van írva hogy sm.a.r.t tehát egy jó amerikai szokás szerint ők imádják az amerikaiak mindent ilyen betűszavakba megfogni ilyen akronimmekben ugye a smart az öt olyan faktort jelent öt olyan szempontot aminek hogyha megfelel a akkor doran szerint az egy nagyon jó menagment cél egy üzleti cél ugye az s az a specifikust jelenti az m az a mérhetőt jelenti az a az a attainable az az elérhető az r az a realistic tehát ilyen realisztikus valóság olyan valós vagy életszerű talán így letne f és a t az a time bound az az az az időhöz kötött tehát hogy legyen valami határidő vagy amibe tehát specifikus mérhető elérhető legyen reális és hogy időhöz kötött és ezek amúgy így jók is tehát hogyha ennek megfelel egy cél az jó és akkor 81-ben megjelent és valahogy azóta ezt valahogy ez annyira elterjedt hogy most már mindenki smart célokba gondolkodik közben pedig a pszichológia foglalkozott azzal hogy vajon ténylegesen az emberek amikor haladnak a céljaik felé legyen ez életcél vagy vagy karriercél vag bármi akkor ezt milyen módon jó e ezt hatékonyan tenni és egy csomó minden olyat találtak egyébként ami a smartban nem volt benne tehát sőt volt ami ellene vagy ellene mondott ennek ti ezt hogy látjátok hogy amikor coachingba dolgozunk most akkor szűkítsük le erre mert talán ott hangsúlyos ez hogy célt tűzünk ki hogyha nagyon erőltetjük ezt a smartot akármi akár a kliens akár a megrendelő akkor smartnak melyik része az ami ami nem nagyon szokott működni vagy ilyen kontraproduktív is lehet akár hát erre most nagyon nehéz válaszolni coachingban soha nem dolgozom smarttal pont akkor se ha az ügyfél ezt akarja és ha megrendelő ragaszkodik hoz akkor hát írjon magának egyet aztán helló tehát hogy így köszi tehát oké nekem az a tapasztalásom hogy a az érzelmeket és az érzéseket nehéz bel belevinni és ezt ezzel abszolút nem számol és nem talán még azzal se hogy milyen reakciókat válthatnak válthat ki az emberből ezek az érzelmek és az érzések és rita m ez nagyon érdekel hogy te mi volt az a pont amikor vagy mikor döntöttél úgy hogy akkor az teljesen elengeded én soha nem is csináltam így de komolyan tényleg eszembe se jutott soha ez nagyon izgi a a smart nekem egy olyan célkitűzési mód ami egy egy olyan vállalati helyzetben használható jól ahol egy csapatot kell együtt működtetni és viszonylag egy behatárolt nem túl nagy projektről van szó és azt akarom hogy az időre készen legyen na most hogyha egy coachingban ülök akkor nem akarhatom én meg a megbízóm se hogy az ügyfelem egy bizonyos kis projektet időre vonzóan és pak pak pak pak megcsináljon mert a coaching nem erről szól hát illetve lehet ez is hugye ha teljesítmény coaching vagy vagy kifejezetlen arra vesznek föl hogy itt ez a projekt és támogasd abb hogy ezt megtegye az az ízlés kérdésen lehet én is azt mondom hogy nem az az igazi coaching tehát nem az nem a önis nem feltétlenül az önismeret satöbbi de de van én nekem volt már ilyen hogy mondjuk egy üzleti számot kellett de érdekes hogy ott is azért előbb-utóbb belefutunk abba hogy hát azért önismeret nélkül nem lehet a dolgot megúszni hogy a vezető magába nézzen és azonosítsa azt hogy mit kell nekem azon változtatni hogy hogy az ez sikerüljön szóval nem olyan egyszerű ez valóban minthogy ezt egy ilyen smart formulával le lehessen írni tehát te azt mondod hogy a maga a maga ez a mutató ez nagyon ilyen üzleti meg ilyen csapat meg ilyen projektszerű tehát hogy nem kompatibilis magával a coaching szemlélettel helgot azt mondtad hogy hiányzik belőle a az érzelm érzelem igen meg hogy nem nem számol arra hogy érzelmi viselkedéssel amire esetleg az ember reagál érdekes hogy én én azt választottam én nem nem nem állok ellen a smartnak hanem megpróbálom meghackelni vagy kitágítani a leginkább amivel amivel szembe jövünk ugye az a mérhetőség hogy mondjuk valaki jobban szeretne most mondok egy példát konfliktusokat megoldani hatékonyabban gyorsabban megnyugtatóbban ezt hogy teszed mérhetővé ugye itt kezdődik hogy ezt mi hogy hogy van egy ilyen konfliktus mérő vagy hogy és akkor ez egy szerintem ez egy nagyon izgalmas kérdés hogy hogyan hogyan tudsz kitalálni egy olyan valamit magadnak amivel te ezt tudod figyelni hogy most ez jelen pillanatban a értéket vesz föl és azt szeretném hogy b érték legyen ami kisebb mint a és hogy erre vajon milyen módszert tud a kliens kit már ez önmagában fejlesztő egyébként hát mondjuk talán azt hogy miből fogod észrevenni ha az változik igen és ilyen egyszerű és akkor meg már ott tartok hogy jön reflexió és és nem pedig a abból hogy hogy hogy mérem azt hogy hány hány dekagram konfliktusom van vagy hány alkalommal nem tudom csapok az asztalra és a többi hanem hogy miből veszed észre és mások miből fogják észreevenenni igen és akkor így egyébként konkretizálhatóbb jobban megfoghatóbbá válik tehát ugye a mérhetőségnél például amivel én a gordiusi csomót át szoktam vágni az az hogy ugye mindig kvalitatív mutatókat próbálunk keresni tehát kilogram idődab ugye ami ami ilyen számszerű kvantitatív bocsánat összekevertem kvantitatívat és lehet de lehet kvalitatívat is minőségi mutatókat hogy például most ezt érzem és ehelyett aaszt szeretném érezni mondjuk egy konfliktusban ez egy ez ez egy mérőeszköz lehet hogy most ezt érzem még akár intenzitást is tudok hozzárendelni hogy egytől ötig semennyire nagyon mondjuk ha nagyon meg akarom így van olyan kliens akinek ez jó a akinek így jár az agya hogy ilyen sok vezetővel dolgoztam aki azt mondja hogy ami az a az a hitvalás hogy ami nem mérhető az nem létezik és akkor nekiik például ez hasznos hogy azt mondom hogy jó akkor nézzük meg így hogy hogy tudom észrevenni magamon súlyozni és ez tud működni szóval nekem a mérhetőség az aminél így hát kibicsaklik sokszor a smart de hogy ezt ezzel így át tudom keretezni van-e még bárm nekem most az jutott az eszemen hogy így mondtad ezt hogy hogy hogy bicsaklikkel mérhetőségnél hogy az a tapasztalásom hogy gyakran amikor smart céllal dolgoztam vezetőkkel akkor olyan hiányérzetem támadt hogy oké ez így most tök jó volt ez a folyamat de végül is mit tanultál belőle tehát hogy hogy vissza kellett így kérdezni az egészben és ebben nem jelent meg a a smartba hogy mi a készség mi az a tanulási folyamat amit ő ebből kihozott a végén tehát hogy itt itt ez nekem egy hiányérzet volt hogy illetve jó is volt volt mert aztán amikor elkezdett rajta gondolkodni akkor jött rá hogy oké hogy ezt milyen szépen végigvitte de hogy azzal ami a tanulságot levontunk belőle a következő alkalommal már sokkal könnyedebben fogja ezt meg tehát nem kell ennyire így smart célosan megoldania hanem már megy y rutina rutinosabban mert a tanult készséghez visszanyúl aha szerintem ami meg még egyébként nagyon nincs benne az az aktualitás amikor hoz az ügyfél egy elakadást egy problémát akkor arra rá kell hogy nézz hogy hogy ennek most mi az aktualitása miért pont most foglalkozol ezzel miért miért került ennyire előtérbe ez a ez a bármilyen kérdés és ez sincs benne tehát hogy szerintem ez is egy nagy baj igen hogy h hogy a cél az kinek a célja az teljes mértékben hiányzik a smartból szerintem legalábbis nagyon sokszor van az hogy elkezdünk elkezd megfogalmazni a kliens egy célt amit ő úgy kapott vagy úgy mondtak mondták neki hogy ezt jó lenne elérni vagy jó lenne ebből kevesebbet vagy jobban csinálni és akkor ugye belemegyünk akkor kiderül hogy de ő egyébként nem ezt gondolja vagy azt gondolja hogy nem ez lenne a legfontosabb hanem amaz de ugye ha ezt nem tesszük meg hanem csak akkor nekiállunk gyorsan smartosítani akkor dolgozunk valamin valóban ahogy hága te is mondtad hogy dolgozzunk valamin amitől a a kliens…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Célkitűzések a SMART-on túl”

Miről szól ez az epizód: „Célkitűzések a SMART-on túl”?

A "Fejlesztés terhe mellett" podcast vendégei, Hadash Hajdú Helga és Örvényesi Rita ezúttal Mezőffy Bálinttal beszélgetnek a célkitűzésekről és azok jelentőségéről a személyes fejlődésben. Az adásban megvitatják, milyen a jó cél, és hogy a SMART-célok (Specific, Measurable… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Célkitűzések a SMART-on túl”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: örvényesi rita, Mezőffy Bálint, hadash hajdú helga.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Célkitűzések a SMART-on túl”?

Fő témái: célkitűzések, személyes fejlődés, smart-célok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Célkitűzések a SMART-on túl”?

Megjelenés: 2025. 01. 16.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s04e12-celkituzesek-a-smart-on-tul

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • A coaching cél

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alk…

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból