Kihalni veszélyes

Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?

· PT1H2M15S

Összefoglaló

Az Európa-szerte zajló gazdatüntetések hátterét vizsgálja a Kihalni veszélyes podcast legújabb adása. Dedák Dalma természetvédelmi szakember és Gelencsér Géza mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember vendégszereplésével a műsor elemzi az agráriumot érintő uniós…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 03. 18.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Dedák Dalma, Őri Ádám
Témák
gazdatüntetések, agrárium, vidékfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] kihalni veszélyes az elte humánökológus hallgatójak podcastje sziasztok ez itt a kihalni veszélyes podcast legújabb adása ma az utóbbi hetekben európa szerte zajló gazdatün éek kapcsán fogunk beszélgetni a gazdálkodás már most is a jövőben pedig még inkább megnehezítő környezeti és társadalmi feltételekről kérdező társam makajner péter lesz és nagyon fontos információ a mai beszélgetéssel kapcsolatban hogy március 25-én egy kerekasztal beszélgetés keretein belül folytatni fogjuk téma további kifejtését mai vendégeink dedák dma természetvédelmi szakember és gelencsér géza mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember köszönjük hogy eljöttetek üdvözlöm a kedves hallgatókat sziasztok is üdvözlöm a hallgatókat kezdjük azzal hogy miért is tüntetnek az egyes országokban ez egy nagyon jó kérdés és nem lehet rá egyszerűen válaszolni mint általában ahogyan a komplex kérdésekre erre sem hiszen minden országban egy kicsikét más okozza a gazdáknak az elégedetlenségét ahogyan minden ország természeti viszonyai eltérőek hogyha belegondolunk abba hogy az európai unióban a mezőgazdaság az egyfajta közszolgálati szerepet tölt be és ennek a finanszí írozására az európai uniós költségvetésnek eek az egyhada megy el az egyharmadával finanszírozzuk a gazdálkodóknak azt a tevékenységét hogy képesek legyenek fenntartani európában a mezőgazdasági termelési potenciált illetve a vidéknek a népesség megtartóerejét és a környezetvédelmi célkitűzéseket is tudják integrálni a gazdálkodásukba addig addig belegondolhatunk abba is hogy azokban az országokban amik az európai unión kívül ilyen típusú támogatások nélkül működnek egészen más piaci helyzet alakul ki és egészen más termelési szerkezet na most ezt a zárt európát ezt az igen sajátos mezőgazdasági közösséget tulajdonképpen külső hatások például az ukrajnai háború és az ukrajnából beözönlő termények azok egészen megbolygatták mindemellett európa próbál zöldülni ugyebár az 1960-as években zöld forradalomnak nevezett mezőgazdasági forradalom óta ami a a mostanában használt fogalmakkal ellentétben nem azt jelenti hogy akkor kezdett el zöldülni a mezőgazdaság hanem akkoriban egy technológiai robbanás történt európában illetve a világon máshol is és a műtrágy használat és növényvédőszer használat jelentősen megugrott tulajdonképpen ekkor terjedt el a világban szóval azóta a mezőgazdaság az jelentősen károsítja a környezetet azelőtt sem volt természetesen a környezet barátja lehát az életünkhöz szükségünk van arra hogy élelmet termeljünk és ezzel nincs is semmi probléma a probléma az azzal van hogy azok a termőhelyek is amik korábban alkalmatlanok voltak a művelésre azok is művelésbe lettek vonva és ezek voltak az európai természet utolsó menedékei most már csak ugye védett természeti területeken nata 2000 területeken é néhány szigetszerű foltban található meg természetes élőhely és ezeket próbáljuk meg védeni viszont a környezetbe juttatott növényvédőszerek kemikáliák és az egyéb hatások miatt tehát nem szabad kihagyni az ipari és társadalmi hatásokat azok miatt az európai természeti állapot az sokat romlott na most mindezek a hatások ezek ezek egyszerre terhelik az agráriumot és a mezőgazdálkodók úgy érzik hogy a környezeti problémáknak ők lettek a bűnbakjai hogy ezt jól érzik-e vagy sem arról szerintem nagyon sokat fogunk a mai napon beszélni de azt mindenképpen érdemes megjegyezni hogy ez a bűnbak szerep ez egy ilyen erős szégyenérzettel társul és mindemellé még hozzájön a versenyképtelenség a külföldi illetve hát az unión kívüli termény kel szemben és egy társadalmi feszültség alakult ki a gazdatársadalom és a társadalomnak a fogyasztói része között tudnátok példát mondani arra hogy milyen intézkedések ellen tiltakoznak most a gazdálkodók illetve az elmúlt hónapokban mik ellen tiltakoztak hát az egyik dolog ami érezhető még kiegészítve egy picit dalmát hogy nyilván a jövedelmezőség az fölborult úgy ez tavaly tavaly előtti években tehát terményárak felére harmadára estek az inputárak meg megmaradtak azon a szinten amikor a a háborús helyzet miatt ugye megugrottak így igazán profi gazdálkodók é a nullszaldó köré keveredtek a kisebbek meg egyértelműen a a negatív tartományban ez annyit jelent hogy például egy nem tudom én 50 hektáros nagyságrendben ez ez egy közepes autóára veszteséget termelhet egy évben és úy az ember az év elején beteszi a pénzét itt az inflációra is egy picit gondoljunk és az évvégén szinte az idei év tipikusan ilyen hogy szinte biztos lehet az ember benne hogy pici vagy nagy veszteség termelődik egy év alatt plusz még az inflációs veszteség tehát van egy eleve egy egy egy kétségbe esett keresés az emberekben hogy mégis mit csináljak mert ezen ezen a kényelmi vényen jártunk évtizedekig és egyszerűen hadrafgható alternatívája sincsen egy ilyen kisebb üzeméreten gazdálkodónak a másik amiben kiegészíteném dalmát hogy van egy másik hatás hogy ők is érzik a bőrükön ezeket a környezeti változásokat tehát a klímaváltozást nem csak a az egyes kiugró a szájon keresztül hanem nagyon sok mindenen keresztül tehát aki jelen van a tájban az érezheti hogy egy-két az elmúlt egy-két évtizedben drasztikus változás voltak azt nyilván nem érti meg a gazdálkodók többsége hogy hogy mire jó a biodiverzitást emlegetni és mi mi egyáltalán miért van ez itt majd kitérünk biztosan erre a erre a szembeállásra vagy árokásásra a természetvédelem és az agrárium között ugye nem értik azt meg hogy ez olyan körülbelül hogyha egy elszegényedett biodiverzitás van az olyan mintha egy csavarhúzónk lenne egy teljesen felszerelt műhellel szemben és ha valami probléma jön szembe akkor valószínűleg sokkal nagyobb eséllyel tudjuk megoldani egy teljesen felszerelt műhellyel a hátunk mögött mint egy száj csavarhúzóval de ez ez ez nagyon-nagyon nehezen érhető tetten egyelőre a gazdálkodók fejében de ami igazán fájt ebben a szituációban az az hogy a kapból kapja ez a rendszer szerencsére vagy sajnos ez is egy jó kérdés mer vesk konzerválja ezt a ezt a rossz helyzetet az alapjövedelmét és ez az elmúlt évtizedben egyre jobban telerakódott ilyen zöld hivatkozású adminisztrációs terhekkel sőt mondhatom szankciókkal is tehát úgy érzi az ember hogy gazdálkodik egyre rosszabb körülmények között természeti hatásokat tekintve plusz egyre rosszabb gazdasági körülmények között és egyre nagyobb a puttony amit viselnie kell és zríkálják bánt ák egyre több a szabály és oda érkeztünk hogy ezzel az új kappal egy viszonylag nehezen átlátható akkor is ha rengeteg jó dolog van benne de egy nagyon nehezen átlátható nem tiszták az opciók a gazdálkodó számára és azt látja benne hogy ha sok szabály van sok szankció jön és úgy érzi hogy ez egy indokolatlan elvárás és egy indokolatlan nyomás a szektoron a tévén keresztül is láttuk hogy nagyon komoly a felháborodás elég erős képeket láttunk német országból belgiumból párizs blokád alá vették a az erőgépek de gyakorlatilag európa egyik végétől a másikig litvánián lengyelországon írországon olaszországon spanyolországon portugálián keresztül görögországig mindenhol nagyon komoly tiltakozások voltak szóval hogyha ekkora a feszültség akkor ott nyilván politikai erők is megjelennek mit lehet erről látni hogyan próbálják ezeket a tiltakozásokat terelni vagy éppen uralni bizonyos pol politikai erők általában amikor van egy társadalmi feszültség akkor az megtalálja valamilyen politikai erő és általában ezt valamiféle populizmus is kíséri mindazokkal amit géza elmondott teljes mértékig egyetértek még azzal is kiegészíteném talán és bocsánat hogy én ennyire távoli kontextusból közelítem meg ezt az egészet de tényleg ahogyan péter elmondta nagyon-nagyon különböző országokban nagyon-nagyon különböző dolgok miatt is mentek a tiltakozások tehát van ahol a biozöldségtermelőknek adóiról volt szó van ahol a vízhez való hozzájutásról is szó volt tehát hogy hogy tényleg egészen különböző dolgok merültek föl a konkrét helyszíneken és nem is vagyok benne biztos hogy érdemes belemenni abba hogy melyik országban a konkrét követelések mik voltak mert ezeket a lazán összekapcsoló kontextus az az amit a géza mondott viszont érdemes megnézni azt a benfoglaló közeget amiben ez az egész van és ezért is indítottam olyan távolról és ezért is szeretnék most is egy kicsikét távolabbra menni hogy a fogyasztói szokások azok elszakadtak a racionalitástól mivelhogy általánosságban ugye a városiasodás miatt is illetve amiatt is hogy közös agrárpolitikának a finanszírozása azzal is jár hogy lenyomja az élelmiszerárakat és bár igaz hogy azt az európai uniós polgárok a az adójukkal tulajdonképpen megfizetik ezt a többletköltséget de mint egy újraelosztás mint egy kvázi szociális juttatást kell elképzelni azzal hogy az élelmiszer árak alacsonyan vannak tartva ami azzal jár hogy a fogyasztói társadalomban a fogyasztók általában nem értékelik megfelelően az élelemtermelés befektetett munkaköltségeit nem értékelik megfelelően azt hogy mennyi erőforrás az hogy például megegyünk egy hamburgert hogyha belegondolunk hogy egy hamburger hányféle zöldségből milyen húsból milyen szószokból áll milyen hamburgerbciból amit hány helyen hány gazdálkodó termelt meg minden egyes kis komponensét más más termeli meg tehát yen őrületesen sok munka van egy egyszerű hamburger mellett vagy egy egyszerű hamburgerben tehát hogy ezt a fogyasztó nem értékeli és fogyasztói szokások és az ami az a racionalitás az a az a valóság ami kint van a termőföldeken ez teljesen elszakadt egymástól és ugyanígy elszakadt egymástól a politikai racionalitás is illetve elszakadt a valóságtól a politikai racionalitás és egyfajta ilyen valóság buuborékokban folyik a politizálás nem teljesen valós problémákra reagál különösen nyugat-európában de egyébként szerintem sok esetben hazánkban is és és itt kelet-közép-európában is a politika és azok a valós problémák hogy például a magyarországon é a mezőgazdálkodóknak a 20%-a 2022-ről 23-ra eltűnt vagyis hát 2021-ről 23-ra bocsánat tehát ugye ebben benne volt aor konavírus hatása is nem csak az ukrán válság hogy ez ez egy óriási nagy társadalmi nem akarok túlzó szavakat mondani de de ez egy társadalmi válság egy gazdálkodói csoport egy vidéken élő helyben termelő csoport egy/ötöde pár év alatt gyakorlatilag megszűnt létezni miközben a birtokkoncentráció nőtt az állatlétszám az nőtt tehát elképesztő változások mennek végbe úgy hogy ezt ezt a politika nem követi le nem reagál rá és hogyha vannak olyan politikai csoportok akik erre képesek reagálni és akár populista reakciókkal képesek reagálni mint például németországban ahol a migrációs válsággal összekötötték a gazdáknak a problémáit akkor ott értelemszerűen azok a feszültségek azok ezekbe az irányokba fognak csatornázódni hogyha megnézzük azt hogy például németországban a tüntetéseknek a legfőbb kiváltó oka az volt hogy az üzemanyagnak az adóját eltörölték és ez egy nagyon nagyon nagyon sok problémát tartalmazó pohárban az utolsó csep volt tulajdonképpen és hogyha megnézzük ezt a dolgot ez önmagában kevés viszont hogyha megnézzük azt hogy micsoda társadalmi feszültség alakult ki amiatt hogy az ukrajnának juttató támogatások azok hasonló összegűek voltak mint az amit így módon elvettek a gazdálkodóktól és mellé mindazok a támogatások amiket a menekültek kapnak azok is mekkorák az nagyon könnyen összeköthető hiszen két pont között a legrövidebb út az egyenes és és erre nagyon könnyű azt mondani politikai populizmussal hogy hát akkor tulajdonképpen az ukránok a menekültek miatt van az hogy a gazdálkodóktól elveszik a pénzt hogy mi miatt van az hogy a gazdálkodóktól elveszik a pénzt az szerintem ennél kicsit bonyolultabb és nem is biztos hogy ennél az asztalnál fogjuk megfejteni viszont azt látni kell hogy az nagyon-nagyon rossz üzenet hogyha összekapcsoljuk a különböző össz nem illő ideológiákat valós problémákkal mert akkor az egész elviszi a fókuszt az ideológiai politizálás irányába és én ezt nagyon károsnak tartom viszont nagyon fontosnak tartom azt hogy a politika visszatérjen a földre említettétek azt hogy a gazdálkodók hét azt részben az eu-nak a szigorodó környezetvédelmi szabályozása váltotta ki a mostani tiltakozásokban lehet szerepe a zöld politikusoknak zöld civileknek szerintem a zöld mozgalom éppen olyan válságban van mint az európai gazdálkodók is egyrészt ugye a politika bekebelezte a zöld üzeneteket másrészt a gazdasági szektor is bekebelezte a zöld üzeneteket és a politika és a gazdaság azok általában kéz a kézben járnak és hogyha azt nézzük hogy azok az ágazatok amik például mondjuk az autógyártás akkumulátoripar magyarországon is látjuk amik nagyon nagy profitot termelnek és és ezzel nagyon jól meg tudják támogatni bizonyos választói csoportoknak is mondjuk akár a munkához jutását akár a boldogulását segíteni akkor nyilván azt érezheti az egyszerű ember hogy hát ezek a zöldek ezek tulajdonképpen ilyen profitorientált valakik akik igazából csak máshová szeretnék vinni a pénzt tehát el akarják venni mondjuk a gazdálkodóktól a vizet és elvezetni akkumulátor gyárakraba és hogy ezt akarják ez egy ez egy nagyon egyszerű levezetés miközben a zöld mozgalom mögött nagyon-nagyon komoly szakmaiság van hát számos egyetemi képzés képez környezet és természetvédelmi szakembereket és ez a szakmaiság ez a populista üzenetek mögül különösen a politikai pártoknak a hangzatos szólamai miatt sokszor kiveszni látszik nagyon fontos lenne az hogy a zöldmozgalom újra definiálja magát eleve én egészen felháborítónak tartom azt hogy az olyan elemi emberi szükségleteket mint a szaporodáshoz való jog illetve az élelemhez jutáshoz való jog az az zöld színűre festett üzenetekkel korlátozva van miközben a zöld mozgalom pontos azért jött létre és általában a természetkörnyezetvédelem azért jött létre hogy biztosítsuk a jelen jelen nemzedékeknek az életfeltételeit és szükségleteit úgy hogy a jövő nemzedékeknek tehát a gyermekeinknek és az unokáinknak a szükségleteit is képesek legyünk kielégíteni és a probléma az nem ott kezdődik hogy most akkor a hetente egyszer kétszer háromszor eszünk-e húst hanem a probléma az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?”

Miről szól ez az epizód: „Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?”?

Az Európa-szerte zajló gazdatüntetések hátterét vizsgálja a Kihalni veszélyes podcast legújabb adása. Dedák Dalma természetvédelmi szakember és Gelencsér Géza mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakember vendégszereplésével a műsor elemzi az agráriumot érintő uniós… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dedák Dalma, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?”?

Fő témái: gazdatüntetések, agrárium, vidékfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gazdatüntetések - Kinek is kellene változtatni?”?

Megjelenés: 2024. 03. 18.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/gazdatuntetesek-kinek-is-kellene-valtoztatni-bbad5800

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból