Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4
· PT1H28M41SÖsszefoglaló
Vízkelety László adománybolt-szakértővel beszélgetve mutatja be a műsor, hogyan működnek és milyen lehetőségeket rejtenek az adományboltok. Az adományboltok munkahelyeket teremthetnek, segíthetik a közösségeket, előmozdíthatják a fenntarthatóságot és a felelős vásárlást. A…
Röviden
- Műsor
- Kihalni veszélyes
- Megjelenés
- 2024. 12. 29.
- Hossz
- 1 óra 29 perc
- Szereplők, említett nevek
- Vízkelety László, Őri Ádám
- Témák
- adománybolt, fenntarthatóság, felelős vásárlás
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
és azt szoktam mondani hogy nálunk egy nap tonnák mozdulnak meg és ez nem túlzás tehát rengeteg adományt kapunk rengeteg rengeteg mindent eladunk rengeteg mindent tovább adományozunk ez is benne van azért ebben és sok sok mindent szelektív hulladékként kezelünk ami megint csak egy jó dolog mert mert nem a kommunális hulladékba kerül hanem a hát azért olyan emberek végzik itt a munkát akik ilyen szellemiségben képzöttek kinálunk és érzik ezt a közösségi erőt és és fontosnak tartják azt hogy tényleg ami oda bekerül hatalmas anyagmennyiség azt lehetőleg legjobban szelektáljuk és és oda kerüljön ahova az való kutak podcast közösségi válaszok jövőformáló tippek és történetek sziasztok én surányi bori vagyok én pedig kovács dóri és ez itt a kiutok podcast mai adásunkban a működtessünk adományboltott tippünkről fogunk beszélgetni vízkereti lászlóval adománybolt szakértővel megtudhatjátok hogy az adományboltok segítségével hogyan lehet használt tárgyakat új életre kelteni támogatni a civil szervezeteket munkahelyeket teremteni és közben a környezetért is tenni megvizsgáljuk miért választják egyre többen a felelős vásárlást és milyen társadalmi célokat érhetünk el egy jól működő adománybolt segítségével tarts velünk és inspirálódj hogy akár te is belevágj üdvözlünk és köszönjük hogy eljöttél hozzánk sziasztok kezdjük is is mai vendégünk bemutatásával vízkeleti lászló már ti éves kora óta elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránt a 2000-es években közgazdászként civil és szociális szervezetek pénzügyi területén dolgozott emellett önkéntesként is részt vett különböző projektekben az adománybolt ötlete is ebből a közegből született 2009-ben részt vett első magyar adománybolt megnyitásában majd 2011-ben a közösségi szociális szövetkezet alapítótagjaként a pak adománybolt indításában is mely azóta is sikeresen működik bár ma már nem vesz részt közvetlenül a munkában tanácsadóként továbbra is segíti a kezdeményezéseket köszönjük hogy elfogadtad a meghívást köszönöm a meghívást beszéljünk először is arról hogy mit is takar az adománybt vagy mi is ez ugye ez alapvetően ebben a formájában a angliából a 20 század közepén indult kezdeményezés charerity shop néven aminek a célja az volt alapvetően hogy az 1946-os görögországi felkelés áldozatai számára gyűjtsenek pénzt ezekkel a használt termékek értékesítése által aztán ez olyan nagy népszerűségre tett szert hogy végül többen is követték a példát és egyre több adománybolt nyílt az országban hy angliában nagyon sok van ma is kezdetben a fő cél az volt hogy ilyen módon is segítsenek a rászorulókon mára viszont az adományboltok azért ennél még többet tudnak adni egy közösség számára mit gondolsz laci melyek azok a területek ahol egy ilyen kezdeményezés pozitív hatással lehet és ti a pakadomány bt kezdetén hogyan és milyen céllal hoztátok létre megpróbálom összefoglalni akkor a gondolataimat úgy hogy fogyasztható is legyen ugye mint el is hangzott szociális szövetkezetként hoztuk létre ezt az adományboltot tehát az alap modelltől annyiban eltértünk tehát ugye az az alapmodell tehát ami angliából illetve egyéb később egyéb nyugati országokból érkezett az azt akarta hogy civil szervezetek alapítványok egyesületek hozták ezeket a boltokat létre és a működési modelljük az az volt hogy meg hát most is az hogy ugye a beadott adományokat ezekben az adományboltokban értékesítik és akkor a bevétel egy részéből a a civil szervezet alapműködését vagy adott projekteket például rákkutatás támogassák itt most azért is mondom azt hogy egy részéből mert sokan azt gondolják hogy amikor vásárolnak ott valamit mondjuk 100 ft a 100 ft arra jótékony célra megy hát ez sajnos azért nem így működik mert működési költségek ott is vannak és természetesen itt is mi annak idején sokat dolgoztunk az adománybolt előkészítésén nagyon körüljártuk ezt a témát és azért azzal szembesültünk mint nagyon sok más egyéb területen is szerintem szembesülnek ezzel akik nyugatról vagy bárhonnan a világból akarnak importálni valamilyen működési modellt ide közép-európába hogy itt nagyon mások a viszonyok gazdasági társadalmi politikai és sorolhatnám viszonyok tényleg nagyon mások és hát már az elején láttuk azt hogy ez a fajta modell nem fog így működni illetve itt mások a főleg akkor 2010 körül másak voltak a társadalmi problémák vagy fókuszok mint mondjuk angliában vagy németországba ezért szociális szövetkezetként mi azt tűztük a zászlónkra tehát meghatároztunk prioritásokat hogy az adománybolt miért is működjön mik azok a társadalmi küldetések amiket mi ezzel szeretnénk hát nem is az hogy elérni mert ez egy ez egy vég ez egy örökös folyamat hanem inkább hanem inkább segíteni vagy javítani rajta mivá a világot egy adománybolttal nem tudjuk megváltani van is amúgy egy mondásunk a boltban ezzel kapcsolatban hogy mi nem vállalunk sokat de azt a picit amit vállalunk azt minden egyes nap újból és újból teljesítjük és ez most már tien három éve éü kezdetén hány hányan voltatok hát az adománybolt tevékenység mert az benne van itt a történetben hogy itt többféle tevékenység indult az elején végül az adománybolt maradt mint fenntartható tevékenység tulajdonképpen azt lehet mondani hogy mondjuk úgy másfél fővel tehát egy főállásról és egy rész munkaidős emberrel ment akkor ez a indult el ez a tevékenység és akkoriban a hát az alapvető célunk az az volt hogy hátrányos helyzetű embereket foglalkoztassunk és ezt tudtuk is teljesíteni mert az akkori munkaerőpiaci viszonyok azért olyanok voltak ugye magasabb munkanél iség de éigen is volt szükség és volt is realitása ennek és akkor ezen túl voltak azok a célok hogy fenntarthatóság közösségi tér kialakítása és működtetése ez is egy nagyon fontos cél volt tehát hogy ezeket vállaltuk igazából és azt a lábát a dolognak ami az első lába lenne tehát az hogy mondjuk van egy költség ma és azon túl legyen egy kvázi nyereség amit aztán valamilyen jótékony célra lehet fordítani ami persze akár az is lehet hogy a saját hátrányos helyzetű munkavállalóink életkörülményeit jobbítsuk meg ezek is voltak így a gondolatok de hát az nagyon hamar beláttuk és már az elején is sejtettük hogy a a magyar hát hogy is mondjam pénzügyi viszonyok adóviszonyok és jogi viszonyok között ez nem fog teljesülni és hát ez 13 éve minden ével bebizonyosodik hogy ez lényegében nem nem teljesíthető örülünk annak hogyha nullszaldósan tudunk működni vagyis gazdaságilag fenntarthatóan tudunk működni és amúgy büszkén mondhatom hogy azért ezt 13 éven keresztül lényegében megvalósult tusztázhatjuk először még esetleg hogy mi a kül különség az adománybolt és a használt cikbolt között hogyha van igen a talán akkor definiálnám az adományboltot legalábbis azt a definíciót mondanám el amit mi alkottunk ugyanis a magyar értelmező kéz szótárban nincs ilyen szó azért zárójelben elmondom hogy a magát tulajdonképpen ezt a ezt a magyar szót mint adománybolt ezt is mi alkottuk hát lefordítottuk a cseríés shopot tulajdonképpen egy az egybe de ez nem volt ilyen egyszerű tehát ezen rengeteget gond évekig gondol kodtunk ezen hogy mi legyen a neve és rengeteg ötletverzió felmerült és akkor végén ennél maradtunk és ez megis honosodott aztán mondhatjuk így hogy a magyar nyelvben tehát most már volt ilyen él volt ilyen nem akarok elkalandozni de volt ilyen élményem hogy a belvárosi színházban néztem meg egy színdarabot és ott is használták a színdarab szövegkönyvében ott volt ez a kifejezés így hogy adománybt ogy ezt én örömmel hallottam h ez tényleg így bekerült a magyar nyelvbe már az irodalmi nyelvbe is bekerül de a lényeg visszatérve tehát mi ezt úgy definiáltuk hosszú hosszú vajudás után ezt is hogy egy olyan boltszerűen működő hát gazdasági egység amelyet egy civil szervezet vagy társadalmi vállalkozás működtet itt zárójelb adatehetném egy közösség ez nagyon fontos annak érdekében hogy valamilyen társadalmi célt elérjen azáltal hogy adományba kapott használt tárgyakat árusít és a használciikk a használcik üzlet az pedig egy kereskedelmi vállalkozás amit profitszerzés céljából hoz létre akár egy magánszemély vagy egy társasvállalkozás az adománybóta teljesen másh hogy működik minden tehát sokszor azt mondjuk hogy nálunk egy tárgy az nem feltétlenül azért tehát nem feltétlenül azért teszünk ki egy tárgyat hogy az eredeti funkciójára alkalmas hanem azért tesszük ki mert mondjuk igen dekorációnak alkatrésznek egyéb dolognak alkalmas amit egy használt cikbolt valószínűleg nem fog fölvállalni üüm viszont ezt mi felvállaljuk sőt nálunk olyan is van hogy ingyen elvihető doboz tehát vannak olyan dolgok amiről azt gondoljuk hogy ezzel tényleg nem érdemes foglalkozni de valakinek valamire jó lehet itt soksor például arra kell gondolni hogy csomagolóanagok tehát behoz valaki adományt és egy ilyen amúgy jó állapotú ikeás kartondobozba hozza be ami az ikeában amúgy 800 ft nem tudom mennyi de nem olyan olcsó és akkor azt oda szoktuk tenni és azt örömmel elszokták vinni az emberek mert van aki ezt még tudja tárolásra költözködésre használni vagy olyan dolgokat teszünk oda például ami azt gondoljuk hogy például alkatrésznek alkalmas és akkor vannak olyan barkács szerető idős urak akik azt örömmel el szokták vinni és akkor ők vagy otthon megjavítják maguknak vagy valamire felhasználják a benne akár csavarokat vagy ami amit ki lehet belőle szedni tehát hogy hogy nagyon sok mindennek így meg megkerül a gazdája amivel megint csak egy használt cikbolt nem nem így nem foglalkozik általában én kíváncsi vagyok rá hogy ugye mióta megnyitott az első pakadománybolt utána még nyitott kettő és most már újra egy van ennek biztos megvan a saját története hogy miért zártak be viszont ezen kívül még magyarországon egy csomó másik bolt is nyitott ugye a ti mintátokra ha ezt mondhatjuk kíváncsi vagyok hogy az erején amikor még ez nem volt annyira a köztudatban akkor honnan tudták az emberek vagy hogyan találtátak meg őket ők mivel találtak meg titeket milyen tárgyakat vittek elsősorban ezeket hogyan kezelitek ez hogyan történt hát az a tapasztalatunk kezdettől fogva hogy amit mi csinálunk az valójában rettentően népszerű és nagyon ér nagyon izgatja az emberek fantáziáját nagyon mert az emberek nagyon szeretnek kincset keresni szeretnek szeretnek sikerélményt elérni mondjuk ilyen apró sikerélményekről beszélek hogy mondjuk egy alapesetben 10000 ft-ba kerülő márkás pólót meg lehet venni 600 ft-ért és akkor az egy ilyen nagy öröm és emiatt ezt ezt a boltot már a kezdettől fogva rengeteg ember keresi föl és tulajdonképpen a legjobb reklám nekünk a a sájhagyomány útján terjedő hír mert mert tényleg rengeteg ember bejött már a már az elején nagyon-nagyon szerették illetve nagyon az elején elég nagy médiafigyelem is kísérte ezt a tevékenységet mert mert nagyon újszerű volt magyarországon és az első néhány évben rengeteg cikk riport interjú megjelent velünk ami azért megtette a hatását hogy országszerte hallottak rólunk és tulajdonképpen nem kellett sokat tennünk ezért nagyon-nagyon hamar hamar elterjedt a híre és vannak tipikus vásárlóitok igen vannak tulajdonképpen így sosem tudományosan nem osztályoztuk de azért megfigyelések alapján el lehet mondani azt hogy vannak a valóban rászoruló vásárlók és azért ők egy elég jelentős hányadát teszik ki a vásárlói közönségnek zárójel mondom szerencsére tehát mi ennek örülünk hogy hogy nagyon sok olyan ember jön be akinek ez tényleg fontos hogy hogy olcsón jusson mondjuk ruhához gyerekjátékhoz tehát olyan dolgokhoz amire mondjuk tényleg szüksége van valakinek és nem csak ilyen ketttelési termék akkor vannak a kincsvadászok akik aztán tényleg mindenféle társadalmi rétegből és mindenféle kornem és nemzetiség ott tényleg semmi semmilyen mérve nindzsa kincsvadásznak ott van 10 éves 90 éves bácsi minden mindenki milliárdos hajléktalan tényleg mindenki de látszik hogy ő ő azért jön hogy mondjuk ért a porcelánokhoz és ő porcelán gyűjt vagy azzal biznisszel és ők tehát ők a kincsvadászok akkor vannak a viszonteladók a akire nagyon sok adomány volt beharagszanak én meg azt mondom hogy sz van rájuk is azért hogy volt fenn gazdaságilag is fenntartható legyen tehát való tehát el kell adniia kicsit értékesebb termékeket is valakinek illetve az olyan termékeket is amik valójában nem rászorultsági kérdés tehát azt szoktuk mondani hogy mondjuk ezüst cigaretta tárcát senki sem rászorultságból vesz tehát azt sokszor az ilyen viszontaladók vásárolják meg de ezt én se gondoltam volna az elején ennek is van szociális aspektusa ugyanis is vannak azok a fajta viszonteladók akik önmaguk is hát szegény emberek csak egy picit több önmenedzselő képességük van mint az ilyen klasszikus szegény monuk mondjuk úgy klasszikus szegény vagy ahogy elképzeljük a szegény embereket itt azt jelenti hogy az a heti rendjük hogy hétközben járják az ilyen boltokat és megvásárolják azokat a tárgyakat amin amir azt gondolják hogy ők azt hétvégén a bolhaapiacon el tudják adni és valójában rájöttünk arra hogy őket tulajdonképpen támogatjuk ezzel hogy van ez a lehetőség hogy van adománybolt mert ő így él meg ha ez nem lenne akkor neki nem lenne egzisztenciája vagy legalábbis nem valószínű hogy lenne tehát valójában azt mondom hogy itt is egy rászoruló réteget támogatunk ezzel indirekt módon természetesen csak ő talán a rászorulók hierarchiábájában egy picit picikét picikét följebb áll és akkor vannak azok a vásárlók hogy is mondjam akik tényleg közösségi térként élik meg az adományboltot ezt valószínűleg soha nem mondják így ki itt főleg például egyedülálló nyugdíjasokra gondolok a környékből tehát van olyan néni aki körülbelül nyolc éve minden nap kettőször jön a boltba vásárolni mindenki ismeri a környéken a boltban is és ott éli a közösség életét és beszélget az eladókkal is a többi vevővel és rengeteg embert névszerint ismer már nem csak az eladókat a vevőket is és ilyenből is sok van akinek akinek ez a ez a szinte az egyetlen olyan közösségi élmény amit így nap mint nap megélhet úgy hogy nem tehát itt most nem arra gondolok hogy programokat szervezünk nekik hanem ez egy ilyen teljesen spontán…
Említett entitások
Témák
- adománybolt
- fenntarthatóság
- felelős vásárlás
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4”
Miről szól ez az epizód: „Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4”?
Vízkelety László adománybolt-szakértővel beszélgetve mutatja be a műsor, hogyan működnek és milyen lehetőségeket rejtenek az adományboltok. Az adományboltok munkahelyeket teremthetnek, segíthetik a közösségeket, előmozdíthatják a fenntarthatóságot és a felelős vásárlást. A… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 29..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vízkelety László, Őri Ádám.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4”?
Fő témái: adománybolt, fenntarthatóság, felelős vásárlás.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Működtessünk adományboltot! - Beszélgetés Vízkelety Lászlóval / Kiutak podcast #4”?
Megjelenés: 2024. 12. 29.. Hossz: 1 óra 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/mukodtessunk-adomanyboltot-beszelgetes-vizkelety-laszloval-kiutak-podcast-4-6df2614a
Több epizód a Kihalni veszélyes-ből
- Szervezzünk közösségi ökotábort! - Beszélgetés Fórián Norberttel / Kiutak Podcast #14
Ebben a Kiutak podcast epizódban Fábián Erika és Kovács Dóri vendége Flórián Norbert biológus, a Látó-Mező és Földhangoló táborok alapítója. A beszélgetés az ökotáborokról szól, k…
- Segítsük elő könyvtáraink zöldítését! - Beszélgetés Kovács Norberttel és Liebhauser Jánossal / Kiutak Podcast #13
A Kiutak Podcast #13. epizódjában a vendégek, Kovács Norbert és Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár munkatársai beszélnek a könyvtárak zöldítéséről. Megosztják ta…
- Kerékpározzunk többen - többet! - Beszélgetés Kürti Gáborral / Kiutak podcast #12
A Kiutak podcast vendége Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki a kerékpározás és a szelíd közlekedési módok szerepéről beszél a városokban. Kiemeli, hogy a gyaloglás az…
- Hová vezet egy szem eperfa? - Természetkapcsolat és mélyökológa
A Kihalni veszélyes podcast ezen epizódjában Berecz Ági környezeti nevelő, mélyökológia csoportmunka facilitátor, önismereti mentor és erdőfürdő vezető a vendég. A beszélgetés sor…
- Szociális farmok Magyarországon – a gyógyulás és a fenntarthatóság szolgálatában
A Kihalni veszélyes podcast mai adásában Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány vezetője mesél a magyarországi szociális farmokról. Az adásból kiderül, hogyan indult a nemzetkö…
- Fiatalok a zöld fordulatért
A Kihalni Veszélyes podcast vendégei fiatal aktivisták, akik a zöld mozgalmakról és a fiatalok szerepvállalásáról osztják meg gondolataikat. Szeszák Panka (Bolygó), Forján Lili (Ö…
- Komposztáljunk közösen! - Beszélgetés Merza Péterrel és Markó Gergellyel / Kiutak podcast #11
Az epizódban Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és Markó Gergely, a Boráros téri közösségi komposzt komposztmestere beszélgetnek a komposztálás fontosságáról és gyakorlati m…
- Becsüljük meg vizeinket! - Beszélgetés Kajner Péterrel / Kiutak podcast #10
A Kihalni veszélyes podcast e heti adásában Kajner Péterrel, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjével beszélgettek a magyarországi vizek állapotáról. Kiemelték, ho…
- Természet és egészség - Beszélgetés Mihók Barbarával!
Mihók Barbara ökológus és mentálhigiénés szakember a Kihalni veszélyes podcast vendége. A műsorban a természet és az emberi egészség komplex kapcsolatát járják körül, beleértve a…
- Építsünk természetes anyagokkal! - Beszélgetés Bihari Ádámmal és Medvey Boldizsárral / Kiutak podcast #9
A Kihalni veszélyes podcast #9 adásában Bihari Ádám és Medvey Boldizsár építészekkel beszélgettek a környezettudatos építésről. Főként a vályog fenntarthatóságáról, a természetes…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- 21. Mit tehetek, hogy legyen jövőnk? - Fenntarthatóság, környezettudatosság — Púdermentes
Ez a Púdermentes epizód a fenntartható életmódot járja körül, kitérve a zero-waste törekvésekre és az életmódváltás nehézségeire. Megoszt hallgatói tippeket, hasznos applikációkat…
- Mik azok a társadalmi vállalkozások és mi közük van a fenntarthatósághoz? — zCast - a HVG fenntarthatósági podcastja
A zCast podcast ezen epizódja a társadalmi vállalkozásokkal és a fenntarthatósággal foglalkozik. Kalmár Anna, az AdniJóga alapítója vendégként beszél a témáról, bemutatva a társad…
- Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben — Élhető Települések Országos Szövetsége
A Fenntartható Városok podcast áprilisi adása a fenntartható közlekedésről és az üzleti szféra szerepéről szól. Dervalics Ákos (GreenBrother) és Gyarmati Zoltán (EPS Global) vendé…
- A MOL Csoport fenntarthatósági törekvései | GreenLike #15 — GreenLike
A GreenLike podcastban a MOL Csoport fenntarthatósági törekvéseit tárgyalják. Sőregné Zelei Krisztina, a MOL Csoport Csoportszintű Környezetvédelmi Szenior Szakértője a vendég.
- Szakértők és önkormányzatok: együtt a fenntarthatóságért — Budapest 2.0
Ebben az epizódban egy kezdeményezésről esik szó, amelynek célja, hogy fenntarthatósági párbeszédet és együttműködést hozzon létre szakemberek, vállalkozók és önkormányzatok közöt…
- Zero Waste - Öltözködjünk jól környezetünk terhelése nélkül — Galántai Zsuzsa
Az epizódban Lippai Kitti és Kecskés Timi a fenntartható divatról és zero waste öltözködésről beszélgetnek. Szó esik ruhák újragondolásáról, egészségpiaci tapasztalatokról, előadá…
- Önkéntes munka az adományosztó szervezeteknél — Harminc perc az önkéntességről
Ebben az epizódban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet önkéntesei osztják meg tapasztalataikat az adománygyűjtésről és -osztásról. Szó esik az…