Kína annyit változott 40 év alatt, mint a nyugat 100 év alatt / Salát Gergely & Veiszer Alinda / Mozinet Nagylátószög (A tea illata)
· PT41M26SÖsszefoglaló
Salát Gergely sinológus és műfordító Veiszer Alindával beszélget Kína rendkívül gyors, 40 év alatt bekövetkezett társadalmi változásairól, a tea kultúrájáról és a Mozinet által bemutatott "A tea illata" című filmről. Kitérnek a generációk közötti kommunikációs szakadékra, a nők…
Fejezetek
- — Bevezetés 01:39 Csokoládéváros Kantonban 05:49 Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban 16:18 Hierarchia a kína
- — A társadalmi fejlődés és a családi hierarchia ellentéte 21:25 Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változot
- — A kínai teakultúra szerepe ma
Ebben az epizódban
Salát Gergely sinológus, műfordító, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, főbb szakterülete a kínai kultúra és társadalom.
Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legfrissebb adásában, többek között arról, hogyan jött létre a feketék által sűrűn lakott, úgynevezett “Csokoládéváros” Kanton egyik negyedében, vagy hogy mi a teakultúra szerepe a mai Kínában.
A beszélgetés apropója a már mozikban futó A tea illata című film.
A Mozinet új bemutatójában a harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének.
Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát.
Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát.
A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik.
A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet. „Kínában ez a fajta rituális teázás, magasabb társadalmi körökben nagyon hasonlít a borkultúrához: nem mindegy, hogy milyen fajta, milyen évjárat, hogy melyik hegynek melyik dűlőjéről szedték stb.” Salát Gergely a beszélgetés során elmondja, a hagyományos, rituális teázás egyszer már kiveszett Kínában, de újraélesztették.
Ma a magasabb társadalmi körökben divatos, és a borkultúrához hasonlóan nagyon aprólékos szabályai vannak. „Kína egy nagyon torlódó társadalom, tehát itt olyan változások mentek végbe az elmúlt negyven évben, nagyon rövid idő alatt, amik máshol több száz év alatt.” Kínában az elmúlt 40 évben olyan gyors változások történtek, hogy a generációk közötti kommunikáció nehézkes lett.
A nyelvi és kulturális különbségek miatt a hagyományos családi hierarchiák is kezdenek szétesni, vannak családok, ahol például a nagyszülő és az unoka már nem értik meg egymást.
A nők helyzete is óriásit változott. 1950-ben iktatták törvénybe például a többnejűség tilalmát, és azt, hogy a nőnek is bele kell egyezni a házasságkötésbe. „Volt egy ilyen politikája Kínának, hogy az afrikaiakkal jóban kell lenni, ezért vonzzuk be a lehető legtöbb diákot.
És hát a diákok, meg akik az ő nyomukban jöttek, abban a negyedben telepedtek le, ahol voltak már kínai kisebbségi muszlimok, úgyhogy ez lett az egyik ilyen afrikai negyed Kantonban.” Kína korábban baráti politikát folytatott Afrikával, így sok afrikai diák vándorolt többek között Kantonba is.
Ezek az afrikai diákok, és később barátaik, hozzátartozóik kisebb közösségeket alakítottak ki Kantonban, így jött létre az úgynevezett „Csokoládváros”.
Ezt a negyedet több politikai hullámvölgy is érte, sokszor rasszizmussal, diszkriminációval szembesültek.
A beszélgetésben szóba kerül még: - Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban - Mennyire hierarchikus a kínai társadalom? - Ki volt a kínai Rambo? - Milyen ellentét feszül a társadalmi fejlődés és a hierarchikus hagyományok között? - Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változott a nők szerepe Kínában? - Mi a teakultúra szerepe Kínában ma?
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=k7Ugel-wg7Y&t=32s&ab_channel=Mozinet Fejezetek: 00:00 Bevezetés 01:39 Csokoládéváros Kantonban 05:49 Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban 16:18 Hierarchia a kínai kultúrában 18:14 A kínai Rambo 19:08 A társadalmi fejlődés és a családi hierarchia ellentéte 21:25 Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változott a nők szerepe Kínában? 28:25 A kínai teakultúra szerepe ma
Említett entitások
Témák
Személyek
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből
- Az építészet maga a téboly / Erő Zoltán, Smiló Dávid & Borenich Levente / Mozinet Nagylátószög
- Egy tyúk bármit eljátszik / Halász Árpád & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög
Halász Árpád állatkoordinátor és Kovács Gellért beszélget a Tyúk című filmről, az állatokkal való együttműködésről, és arról, hogy mennyire okosak valójában a tyúkok.
- Van még szükség köztársasági elnökre? / Schultz Nóra, Nahimi Botond & Veiszer Alinda / Nagylátószög
Schultz Nóra politikai elemző, Nahimi Botond politológus és Veiszer Alinda újságíró arról beszélgettek, van-e még szükség köztársasági elnökre, és mit jelent a kegyelem a politiká…
- "Az elme szabad állat" - Fazekas Gergely & Lukács Luca - Kurtág töredékek
Fazekas Gergely zenetörténész és Lukács Luca beszélgetnek a "Kurtág töredékek" című dokumentumfilmről és Kurtág György zeneszerzőről. Szó esik Kurtág zenéjének különlegességéről,…
- Ha a hallucinációinkról meg tudunk egyezni, azt hívjuk valóságnak - Enyedi Ildikó & Veiszer Alinda - Mozinet Filmnapok közönségtalálkozó
Enyedi Ildikó és Veiszer Alinda a valóság természetéről, a tudat működéséről és Enyedi Ildikó filmjének, a Csendes barátnak inspirációiról beszélgetnek. Szóba kerül a kvantumelmél…
- Nem volt kedvem rosszkedvű filmet csinálni / Enyedi Ildikó & Veiszer Alinda / Mozinet
Enyedi Ildikó rendező és Veiszer Alinda a Csendes barát című filmről beszélget, érintve a fák kommunikációját, a tudományt és a magányt. A beszélgetés egy ginkgo fa alatt zajlott…
- A művészek olyanok, mint az erdőkertészek / Dragomán György & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög
Dragomán György író és Kovács Gellért filmkritikus Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről beszélget. Az epizód a növényekhez fűződő viszonyról, az alkotás lassúságáról, a femi…
- A rendszer elleni lázadás helyett egymást gyilkolják / Pogátsa, Szirmai & Pauló-Varga / Nagylátószög
Pauló-Varga Ákos beszélgetett Pogátsa Zoltán közgazdász–szociológussal és Szirmai Gergely filmkritikussal Park Chan-wook „Nincs más választást” című filmjéről, amely a dél-koreai…
- A csönd is tele van érzelemmel / Gyárfás Dorka & Dr. Piczkó Katalin / Mozinet Nagylátószög
Gyárfás Dorka újságíró Dr. Piczkó Katalin pszichiáterrel beszélget a patriarchális családrendszer női sorsokra gyakorolt hatásáról, a generációs üzenetekről és a veszteség feldolg…
- Ha összegyűlnek a nők, ott bölcsességek fognak elhangzani / Punyi-Jevuczó Diána & Gyárfás Dorka
Punyi-Jevuczó Diána, azaz Fonóasszony és Gyárfás Dorka a Vermiglio – A hegy menyasszonya című film kapcsán beszélgetnek a hagyományos női szerepekről, közösségekről és rítusokról.…