Az Én Kék Zónám

Czakó László: A méregtelenítő böjtöknek semmi értelme | Az Én Kék Zónám #39

· PT52M53S

Összefoglaló

Az epizódban Prof. Dr. Czakó László gasztroenterológus beszélget a gyakori emésztőrendszeri megbetegedésekről, az életmód és stressz szerepéről, valamint az egészségmegőrzés lehetőségeiről. Szóba kerül többek között a reflux, az irritábilis bél szindróma, a rostban gazdag étrend…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 10. 01.
Hossz
53 perc
Témák
méregtelenítő böjt, emésztőrendszeri megbetegedések, életmód, stressz, egészségmegőrzés, reflux
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:35 Az irritábilis bél szindróma pszicho-szociális eredetű 04:30 Már a fiatalok is nagyon egészségtelenül étkezn
  2. — A refluxos betegek nagy része nem fordul orvoshoz 11:30 A refluxnál segít a diéta 12:08 A fekély-betegség kiváltó okai 1
  3. — A fájdalomcsillapítók szedése fokozhatja a fekély kialakulását 17:17 A GLP-1 készítményekről még nincsenek egyértelmű er
  4. — A hasnyálmirigy daganatok korai diagnosztizálása nagyon ritka 22:27 Az alkoholfogyasztás súlyosan károsítja a májat 24:0
  5. — A „méregtelenítő-böjtök” hatnak? 27:14 A bélmikrobiom vizsgálatok egyre jobban elterjednek 29:29 A rostbevitelt fokozato
  6. — A vastagbélrák egyre több fiatalt érint 40:35 Az áteresztő bél szindróma bizonyos betegségek egyértelmű oka 42:57 A prob
  7. — Az elsőszámú tanács: Hogyan kerüld el az orvost? 51:07 Vendég kérdése Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú

Ebben az epizódban

akár az irritábilis bélszindróma, akár a refluxbetegség, ezek nem életetveszélyeztető állapotok, tehát nagyon minimális a halálozása ezen korképeknek, de végigkísérik az embert az egész élete folyamán.

Ezek krónikus betegségek, nem igazán gyógyítható betegségek, és jellemzően rontják, vagy jelentősen rontják az életminőséget.

Szakó László, a szegedi Tudományegyetem professzora, a hazai gasztroenterológia egyik legismertebb alakja praxisában nap mint nap találkozik azokkal a panaszokkal is, amelyek szinte mindenkit érintenek pufadással, refluxszal, gyomorfájdalommal, székrekedéssel vagy hasmenéssel.

Ma Magyarországon a lakosság közel 40%-a tapasztal rendszeres haipanaszokat.

Minden ötödik ember irritábilis bélszindrómával él, és a fiatal felnőttek körében az elmúlt 20 évben megkétszereződött a reflux és a gyomorfekély előfordulása. >> Nagyon nehéz ezekkel a betegekkel elfogadtatni azt, hogy tulajdonképpen nincs a panaszok hátterében semmilyen szervi eltérés, hanem sokkal inkább a háttérben megbúgó pszichés okokat kellene rendbe rakni.

Tehát a munka stresszt, a magánéleti stresszt, akár egy fiatalkori pszichés traumát, akár a szorongást, akár a depressziót. >> Hát köszöntöm a stúdióban, professzor úr, és köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Ezek azért elég dermesztő adatok, nem? >> Igen, így van.

Ez egy óriási beteg mennyiség, és meg kell, hogy mondjam, hogy akár az irritábis bél szindróma, akár a refluxbetegség, ezek nem életetveszélyeztető állapotok.

Tehát nagyon minimális a halálozása ezen korképeknek, de végigkísérik az embert az egész élete folyamán.

Ezek krónikus betegségek, nem igazán gyógyítható betegségek, és jellemzően rontják, vagy jelentősen rontják az életminőséget.

Tehát egy egy mindennapi hobroás, ahogy tetszett is mondani, egy gasztroenterológiai praxisban a betegek 50%-a tartozik ide.

És meg kell, hogy mondjam, hogy hogy nem egy könnyű betegcsoport, pláne az irritábilis bélszindrómás betegek, hiszen ugye irritábis bélszindrómának nevezzük azt a kórállapot, ami ami nem organikus eredetű, hanem hanem funkcionális eredetű, tehát egy pszichoszociális alapokon nyugszik a betegség kialakulása, hasmenés székrekedést haifájdalmat puffadást tud okozni És és nagyon nehéz ezekkel a betegekkel elfogadtatni azt, hogy hogy tulajdonképpen nincs a panaszok hátterében semmilyen szervi eltérés.

Nem érdemes orvoshoz orvosról orvoshoz járni, újabb orvosokat felkeresni, újabb negatív vizsgálati eredményeket gyűjteni, hanem sokkal inkább a háttérben megbúvó pszichés okokat kellene rendbe rakni.

Tehát a munkais stresszt, a magánéleti stresszt, akár egy fiatalkori pszichés traumát, akár a szorongást, akár a depressziót.

Tehát akkor ezek nem civilizációs betegségek, hiszen azért a stressz azt gondolom az emberiséggel egyidős, nem nagyjából, vagy azért összefügg azzal, hogy >> tulajdonképpen én azt gondolom az irritábilis szindrél szindróma ez ugyanúgy, mint a cukorbetegség, de ugyanígy a refluxbetegség most már civilizációs ártalomnak, betegségnek tekinthető.

Ugye az a kritérium, vagy az azokat nevezzük civilizációs betegségeket, amelyek a a fejlett országokba fordulnak el nagy számban érintettek a betegek, és a betegség kialakulásában elsősorban az életmód belé hibás életmód, nem adekvát életmód a legfontosabb tényező. >> Ühüm.

De az életmód alatt itt a gondolom gyűjtőfogalom táplálkozás a testmozgás, a stresszmenedzsment, az, hogy hogyan alszunk.

Tehát ebben minden bered tartozik, nem? >> Hát ugye azok a tényezők, amelyek fontosak az egészségünk szempontjából.

Ugye kezdhetjük a táplálkozással.

Nagyon egészségtelenül étkezünk, és ez már a fiataloknál is megfigyelhető.

Tehát a nagyon sok ultrafeldolgozott élelmiszer, ugye, amelyeknek a a közös jellemzője, hogy olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyeket azért adunk hozzá, hogy jobb legyen a színei, jobb legyen az állaga, hosszabb ideig eltartson, elálljon az adott élelmiszer, de ezeknek a ultrafeldolgozott élmeliszereknek nagyon kicsi a tápértéke, nagyon kicsi a rosartalma, és közben pedig jelentős kalóriával bírnak.

Ugye hát jól tudjuk, ezek a chipszek, cukrozott üdítők energiaitalok de ugyanígy ezt megtaláljuk.

Ugye mondjuk a virsliben, felvágottakban rengeteg adalékanyag van, amelyeknek nincs tápértéke és és ezek nem megfelelően metabolizálnak, befolyásolják a a bél flóra összetételét, és és puffadáshoz vezetnek.

De továbbiak, amit amit tetszett mondani, ugye egy mozgásszegény ülőéletmód, ami ami azért mind lassítja a bélműködést, puffadást okoz, megint megváltoztatja a bélflórát, és ez ez mind-mind has panaszok formájában manifesztálódik. azért ez olyan olyan nehéz, ugye nagyon sokan beszélnek az ultrafeldolgozott élelmiszereknek a kártékony hatásáról, de mégis az látszik, hogy azért az élelmiszeripar dönti ránk ezeket.

Tehát ha bemegyek egy bármilyen boltba, kisboltba, nagy boltba, hipermárketbe, gyakorlatilag nagyon-nagyon nehéz olyan élelmiszert levenni a porcokról, ami valamilyen módon ne lenne feldolgozva.

Tehát ez egy picit ellentmondás nekem, hogyha tudjuk, hogy ez káros, akkor a szabályozásban miért nem teszünk az ellen, hogy egy ilyen, hogy ilyet ne lehessen kapni? >> Én nem is említettem még ugye a a gyors ételmeket, tehát a pizza, hamburger, hoddog, ezek is megint mind ilyen ultrafeldolgozott élelmiszerek.

Hiányzik, de én azt gondolom, hogy hogy a médiának óriási ereje van.

És ugye a reklámok mind azt sugalják, hogy nézd milyen incsiklando milyen jól kinéző ez a pizza, milyen hamar megkapod, és és gyere és egyél meg.

És ezt és azt gondolom, hogy a fiatalok erre vevők.

Én én nagyon ritkán fordulok meg mondjuk egy plázába, ahol nagyon sok étterem van egymás mellett, és döbbenetes, hogy a leghosszabb sor, hát hogy ne mondjam ki, de a de a a hamburgert árosító éttermek előtt van, és ez a klasszikus olasz éttermek, mediterrán éttermek, ott ott szinte pangalak az ürességtől.

Tehát tehát erre veők a fiatalok.

Ez nagyban befolyásolja az életünket a >> hát persze, hogy vevők, hiszen önmaga ő ő maga mondta professzor úr, hogy ugye a különböző ízfokozókkal, adalékanyagokkal ezek sokkal ízletesebbé tehetők, mint mondjuk egy >> egy valódi táplálék vagy valódi élelmiszer.

Egyébként engem picit felkaptam a fejemet, hogy a pizza is ebbe a kategóriába tartozik, mert legalább eddig azzal nyugtattuk magat, hogy a pizza az egy mediterrán étel. az előkészítés módjától függ.

De hát ha a elmegyünk a végletekig, ugye ezek a fagyasztott pizzák, az aztán végképp tele van ilyen adékanyagokkal. >> Kicsit vegyünk sorba.

Jó, tehát itt a különböző gyomor és bél bélbolyainkon, tehát ugye kezdjük rögtön a a gyomortájékkal, ugye ez az első bejáratunk az étel után.

A reflux az az ugye egy ilyen lappangó betegség.

Nagyon sokáig nem is tudják az emberek, hogy reflux van.

Nagyon sokan nem is tudják, hogy reflux van, de nagyon-nagyon sok olyan esettel találkozunk, hogy valaki tudja, és gyakorlatilag ezekkel a gyógyszertárban kapható kis mentolos cukorkákkal megpróbálja ezt valamennyire tünetileg enyhíteni.

Ez mennyire jó megoldás? >> Ez tényleg így van.

Tehát egy ilyen ilyen nagy jégheggyel szoktuk ábrázolni a refluxos betegeket, és a víz feletti része ugye az a nagyobb rész.

És azok azok a betegek, akik nem fordulnak orvoshoz, és valóban a úgy hívjuk, hogy a pult mögött, tehát recept nélkül kapható készítményekkel próbálják egyensúlyba tartani a betegségüket.

Nem feltétlenül rossz, mert a reflexbetegségnek van egy olyan kis szegmense, amelyek ilyen enyhe készítményekkel jól kezelhetők, de azt kell látni, hogyha nincs javulás, akkor nyilván orvoshoz kell fordulni, és ez az orvos a gasztroenterológus, aki eldönti, hogy most erősebb gyógyszerre van szükség, vagy esetleg endoszkópus vizsgálatokra.

Ön szerint egyébként egy tökéletes táplálkozással, már ha ilyet egyáltalán 2025-ben meg lehet valósítani, de mondjuk egy tökéleteshez közelítő táplálkozással valaki azzal él, akkor például egy reflux az teljes mértékben kiküszöbölhető lenne, vagy azért van emberen genetikai hajlam, van egy van egy van egy egyéni hajlam.

Most hirtelen magamat kezdtem figyelni, aki úgy érzem, hogy próbálok egészségesen táplálkozni, de meg kell mondani, hogyha van egy baráti összejövetel, lassan gyűlnek össze a barátok, és este 9 órakor van már itt a tálalás ideje, és egy ilyen bőséges, nehezebb ételt eszünk, esetleg egy kis vörös borral meglocsolva, akkor nekem is van refluxom.

Tehát az a baj, hogy sok-sok dologra kell odafigyelni.

Az egyik az, hogy késő nagyobb mennyiséget ne együnk, mert ez pláne lefekvés előtt, mert nyilván az ember lefekszik teli hassal, vízszintes helyzetben, sokkal könnyebben.

Ugye a refluxnak az a lényege, hogy a gyomorsav, gyomortartalom viszony a jelölcsőbe.

Tehát a vízszintes helyzetben ez sokkal könnyebben megvalósul.

De ha betartjuk a tulajdonképpen a az egészséges táplálkozást, akkor az ez nagyon kis esettől kiküszö eltekintve kiküszöbölhető.

Gondolok itt arra, hogy megint zsíros dolgokat, fűszeres dolgokat nem eszünk.

Ugye a szénsavasitalok, megint a cukrozott italok, koffein, alkoholis, alkoholos italok, paradicsomos italok, vagy paradicsomos ételek, ezek ezek mind jók, és megint nem jó, hogyha egyszerre nagyot nagyon mennyiségben, tehát az a klasszikus zabálások nem jók, mert akkor megint tele van a gyomor, nem tud olyan gyorsan kiürülni, és vissza tud sorogni a gyomort tartalom a nyelőcsőbe. >> Közel egy éve fogyasztok napi szinten fiber shaket, ezért külön öröm, hogy ők a mai adásom szponzorai.

Az Activ Fiber Shake egy magyar fejlesztésű gourmé rostsék, amit még Feri az edzőm ajánlott nekem 2024-ben, azóta imádom.

Egy ilyen sé adagonként 10 g rostot és 18 g fehérjét tartalmaz, ráadásul mesterséges édesítőszerek nélkül.

Márpedig szakértők ajánlása szerint a felnőttek tegnapi 30 g rózsbevitel lenne az ideális.

Ezt minden egyes nap csak zöldségekből és gyümölcsökből fedezni nem mindenkinek egyszerű.

Ilyenkor jön jól a fibershak, ami pillanatok alatt elkészül, és tapasztalatból mondom, hogy isteni finom is.

Ha ti is szeretnétek kipróbálni, irány az activatefibersik.com/kékzónaoldal, ahol a kék zóna kód használatával 10% kedvezményt kaptok az első vásárlásotokból.

Nekem sokat adott a fájberség a mindennapokban.

Remélem ti is így lesztek vele.

Egyébként a refluxra való hajlam egyébként hajlamos it arra, hogy esetleg később gyomorfekéje is legyen valakinek.

Tehát ez a kettő összefügg, vagy két teljesen különböző? >> Nem, ez teljesen más.

A reflexál néhány kis százalékban nem boldogunk boldogulunk a diétával.

Akkor hogyha például van egy nagy rekes sérve az illetőnek, de ezt ezt nyilván ez már endoszkópos vizsgálat mondja meg, és az endoszkópos vizsgálatnak pont az a az indikációja, hogyha a jól bevett adekvát terápiára nem érünk el sikert, nincs megfelelő terápiás válasz, akkor meg kell nézni endoszkóppal, hogy hogy mi az oka ennek.

A fekélybetegség kicsit különbözik ettől.

Nyilván a diétás megközelítés itt is ugyanaz, tehát ugyanazok a az ételek a fekélyetegség szempontjából sem jók, de a fekébetegségnek most már jól megvannak az okai. tulajdonképpen a két főkiváltók, egyik a helikobactérium, pilóri nevű baktérium, a másik pedig a úgy hívják, hogy nonteroid gyulladásgátló, tehát a különböző fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók és a harmadik itt is a stressz.

Az első kettőt azt nagyon jól tudjuk befolyásolni.

Tehát a helikobakter alikobaktérium piló ellen, hogyha betartjuk a higgién rendszabályokat, akkor tudunk védekezni. >> Tehát el se kapjuk magyarul. >> Így van. >> Picit meséljünk erről, mert erről azért elég sok ilyen közhiedelem terjedt, hogy tulajdonképpen ez a helikobaktérium ez az egy ember élet során van, aki azt mondja, hogy mi mindenki találkozik vele, csak nem biztos, hogy hogy kórossá válik a dolog. >> Kósan.

Tehát a az emberek felében benne van, de nem biztos, hogy kóros.

Ez függ attól, hogy hogy milyen típusú az eelobaktérium.

Ez egyik erősebb károsító faktorokkal rendelkezik, a másik nem.

És a másik az, hogy milyen a az illető szervezet, milyen az illető egyénnek a a védekezőképessége, immunrendszere.

Tehát nem mindenkiben csinál problémát, >> de azért amikor például elkezdik kezelni, akkor egy elég drasztikus antibiotikum kúrán fogják hetekre, akár hónapokra a pácies, >> ami azért én még többről is hallottam, több hetes kúrákról is, mint két hét.

Tehát ennek is azért van kontraindikációja, nem?

Azt kell, hogy mondjam, hogy hogy mikor a helikobaktérium pilóri bejött a gyakorlatban, akkor volt egy ilyen felszállószág, hogy szál, hogy hogy minden betegségben megnézték, hogy van-e az egyénben helikobaktérium, és kezelték anélkül, hogy igazol ott lett volna, hogy az adott betegséggel összefügg.

És valóban ez egy kéthetes, kétféle antibiotikum tartalmazó kúra, tehát sok-sok szövődménye lehet.

Tehát tényleg akkor nézzük meg, ha indokolt, és akkor kezeljük, ha ha indokolt. >> Üüm. >> És folytatta az előző gondolatmenet, tehát a helikobaktérium pilóri ellen jók vagyunk, tehát fokozatosan csökken a baktérium előfordulása, emiatt csökken a gyomorfekély is.

És a másik kiváltók ugye ez a nonszerteroid gyulladás gátok fájdalomság a patikában kapható különböző ibook. és pláne régebben kontrollálatlanul nagy mennyiségben rendszeresen szedték a betegek.

Most már egy kicsit helyére került, illetve azt is tudjuk, hogy hogy ilyen nonszerteroiduk mellé, hogyha gyomorfekés szempontjából nagyobb a rizikója az egyénnek, akkor gyomor védőt, konkrétban az gyomorsavcsökkentő gyógyszereket kell szedni. >> Például az aszpirinre mondták, azt ugye, hogy nagyon-nagyon >> veszélyes tud lenni erre.

Amerikában azt ugye tudjuk, hogy boldog boldogtalan szedi az aszprint, akkor is, hogyha nincsenek fájdalmai, mert szívbvédő gyógyszernek tartják.

Ugye Amerikába ezres kicsomagolásokba veszik hazá és és eszik az amerikaiak.

Ott látnak-e professzor úrik példá különbséget az amerikai és a európai adatok közötti miatt? >> Már abban, hogy milyen gyakran?

Igen, igen igen. >> Egy kicsit másképp válaszolnék, és már az utóbbi években kiderült,…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Czakó László

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Czakó László: A méregtelenítő böjtöknek semmi értelme | Az Én Kék Zónám #39”

Miről szól ez az epizód: „Czakó László: A méregtelenítő böjtöknek semmi értelme | Az Én Kék Zónám #39”?

Az epizódban Prof. Dr. Czakó László gasztroenterológus beszélget a gyakori emésztőrendszeri megbetegedésekről, az életmód és stressz szerepéről, valamint az egészségmegőrzés lehetőségeiről. Szóba kerül többek között a reflux, az irritábilis bél szindróma, a rostban gazdag étrend… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Czakó László: A méregtelenítő böjtöknek semmi értelme | Az Én Kék Zónám #39”?

Fő témái: méregtelenítő böjt, emésztőrendszeri megbetegedések, életmód, stressz, egészségmegőrzés, reflux.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Czakó László: A méregtelenítő böjtöknek semmi értelme | Az Én Kék Zónám #39”?

Megjelenés: 2025. 10. 01.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/czako-laszlo-a-meregtelenito-bojtoknek-semmi-ertelme-az-en-kek-zonam-39

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból