Generációkon átívelő minták – Mit hozunk az őseinktől?

Összefoglaló

A szexkultúra podcast e heti adásában Szilágyi Szilárd szexológus és Dr. Lassányi Gábor régész, meseterapeuta a transzgenerációs minták párkapcsolatokra és az egyéni sorsokra gyakorolt hatásait vizsgálják. Megbeszélik, hogyan öröklünk tudattalanul viselkedésmintákat, megküzdési…

Röviden

Műsor

szexkultúra podcast

Megjelenés

2024. 06. 13.

Hossz

24 perc

Szereplők, említett nevek

Szilágyi Szilárd, Lassányi Gábor

Témák

transzgenerációs örökség, családi minták, szexológia, meseterápia

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] üdvözlünk mindenkit ez a szexkultúra podcast és a stúdióban ketten vagyunk szilágyi szilárd és lassányi gábor hogyan hatnak a családi mintáink a párkapcsolatainkra akár generációkra visszamenőleg azt gondolom hogy ez egy kimeríthetetlen téma bár már korábban talán tavaly előtt egyszer egy egész adást szenteltünk a transzgenerációs hatásoknak soksok visszajelzést kaptunk ezzel kapcsolatosan úgyhogy újra fölhozzuk hogy egy picit közelebbre hozzuk az emberek számára hogy itt mennyire beszélhetünk különböző ilyen misztikus dolgokról vagy pedig tényleg léteznek olyan tudattalanul öröklődő minták is amik amiket hát csak nagyon szétszázva lehet meglátni hogy egyébként hogyan hozunk nagyon furcsa hatásokat olyan ősöktől is akiket nem is ismertünk személyesen egy nagyon jó és nagyon érdekes témát említettél és akkor itt visszautalunk tó borbálával való beszélgetésünkre borbála nekem tanárom volt és nagyon örültem amikor elvállalta a transzgenerációs hatásokról szóló beszélgetést de valóban nem lehet eleget beszélni róla mert ez nem egy misztikus dologm azt felejtjük el hogy gyerekként mi képtelenek vagyunk arra hogy új dolgokat alkossunk meg az elménkbenm a kora gyerekkorban és most akkor azt mondom hogy hat-8olc éves korig mi relatív kevés dolgot tudunk létrehozni mi valahogy a világot kép zzük le ha megnézzük egy egy gyerek megnézünk egy gyerekrajzot és azt mondjuk hogy napocska autó bármi akkor a gyerek az elméjében lévő képeket meglévő képeket próbálja meg leképezni arra a papírra de hát honnan van neki ez az ismerete ez nem a légből jött nem kitalálta ezeket azokból jönnek az ismereteink gyerekkorban amit mi megtapasztalunk ami körülöttünk van a mintázataink amikről mi azt gondoljuk hogye velünk született azok nem velünk született mintázatok hanem a környezetünkből szerzett tapasztalatok egy kisgyerek számára a világ az az amit ő megtapasztal és az pedig a családja lesz ühüm a családon belüli viselkedési minták hogy vannak egymással a szüleim hogy vannak egymással a nagyszüleim hogyan oldanak meg egy konfliktust mit jelent a kapcsolat anyám és köztem lévő kapcsolat mit jelent apám és köztem lévő kapcsolat mit jelent tát ha van testvérem a testvéremmel való kcsolat mit jelent ezeknek a fogalmaknak lesz valamiféle reprezentációja a fejemben és ebből kezdek én kombinálni a saját képemet mondjuk egy kapcsolatról azt az alapján fogom összerakni amit én otthon tapasztaltam és amit otthon hallottam amikor arról beszélünk hogy én nem ismertem mondjuk a dédapámat ez valóban így van hiszen mondjuk amikor az én dédapám meghalt akkor én gyerek voltam tát egyszer tartott az ölében de attól mn még nem ismertem őt viszont a családi történetek azok tovább öröklődnek és a családi történetek lesznek azok amikből én ismereteket szerzek bizonyos viselkedésmintákra bizonyos gondolkodásmódokra és ezek tudattalanul is beépülnek abba a repertoárba amiből én kiválasztom hogy én magamat hogyan rakom össze a kora gyerekkorban a saját magamról való gondolkozásnak és a világról való gondolkozásnak egyetlen terepe van szerencsés esetben ez a ád majd később amikor az identitás még jobban kialakul kamaszkorban ott már a világot hívom segítségül de gyerekkorban az identitást azt azt a családom mintázatai alapján alakítom ki látom hogy működik anyám látom hogy működik apám látom az ő testvéreit és látom azokat a távolabbi rokonokat is édesanyám nagyon jól meg tudja mondani hogy családon belül például az öcsém kire hasonlít a családon belül és lehet hogy ő nem neki nem volt közvetlen tapasztalata de az hogy nem volt köz vetlen tapasztalata a családi történeteken keresztül leszivárgott igen világos ez szerintem ez még ez a egy olyan része a mintaalkotásnak vagy abban hogy körülb mi mi kinek milyen képet hoz arról hogy hogyan kéne működni egy kapcsolatnak vagy egy vagy egy családnak ami könnyen megérthető hallgatóink számára is ahol ami ami egy picit ezen túlmutat ugye az amit akár transzgenerációs hatásoknak szokást nevezni ahol ahol ahol itt már o tényleg olyan távolságukban lévő dolog van aki olyan esetek is működnek amiről esetleg nem nem is tudunk és nem is hallunk bizony biztosan tehát hogy nem halljuk meg a történetét hogy hogy mondjuk a nagynagys szülünkel mi történt de mégis bizonyos dolgok bekapcsolódnak amikor én arról beszélek hogy nekem nincs közvetlen tudásom és azt hiszem hogy azért mert nincs közvetlen tudásom az nem hat rám ahogy mi is hatunk a gyerekeinkre a a gyerekeink gyerekeire is fog hatni az ahogy én hatottam a saját gyerekemre tehát magyarul a közvetlen tudás az nem feltételem annak hogy valami mintázat tovább öröklődjön nagyon érdekes ugye talán borbá is említette a genogram felvételét a genogram az egyfajta családfa amelyik tartalmazza az érzelmi kapcsolódásokat is nagyon leegyszerűsítve hát kettő mintázat öröklődés látszik nagyon markánsan az egyik az ami generációról generációra öröklődik a másik pedig az ami kihagy egy-egy generációt tehát minden második generációban jelenik meg egyfajta viselkedés mondá ezek a p példákat például egy alkoholistának lesz egy gyereke aki mondjuk látva az apja alkoholizmusát ő antialkoholista lesz de az ő gyereke az megint alkoholista lesz az ő az ő gyereke megint antialkoholista lesz és így tovább tehát ezek a mintázok ez egy nagyon egyszerű és primitív mintázat de az hogy a viselkedésem hogy hat a következő generációra az őnek lehet hogy van egy közvetlen tapasztalata de az utána következő generáció az előtte lévő generációknak a mintázataiból alakítja ki a sajátját üüm ühüm például van egy olyan szabály mondjuk a családban ugye ezek a ez ezek szabályokról szólnak hiedelmekről hogy muk nem válunk és akkor azt látod hogy van egy család ahol mondjuk nem válnak nem válnak nem válnak nem válnak pedig nagyon rossz kapcsolat adott esetben pedig nagyon rossz egy kapcsolat a másik családnál meg azt látod hogy mit tudom én a dégyszülők nem váltak el nagyszülők elváltak szülők nem váltak el én meg elváltam üüm az hogy én mit tartok valid megoldásnak akár egy kapcsolatban akár megküzdési stratégiában az attól függ hogy nekem én én nekem mi emelődött be üüm abból ami a családon keresztül tovább öröklődik amikor van egy hiedelem világ egy hitvilág egy erkölcsi szabály azok nagyon nagyon erőteljesen ott vannak az én életemben mondom a a legegyszerűbb példát szeretném mondani amit tudományosan nem igazoltak de azt gondolom hogy egy nagyon jó példája annak hogy magyarországon az öngyilkosságok száma az terület az nagyon magas de területi megoszlást is mutat és területi megosztlás most nem részletezbe de nagyjából fedi a török hódoltságnak a területét ott ahol kettős adóztatás vol volt ahol kettős adztatás volt több mint 300 évvel ezelőtt ott valid megoldás volt kilépni ebb ebből a helyzetből tehát ez egy teoretikus megközelítés de nagyon durván fedi és egyébként országhatáron kívül is ezt a területet amikor én egy megküzdéssel szembesülök hogy én hogyan tudok egy helyzettel megküzdeni akkor lehet hogy 300 évvel ezelőtti történetek is és befolyásolják azt hogy én miképpen gondolkozom ma aha befolyásolják-e tapasztalatod szerint mondjuk a családi ezek a családi mintákat például azon a azonokon a dolgokon kívül hogy közvetlenül mit gondolunk egy családról vagy hogy mi hogy milyen idájaink vannak hiszen azért itt nagyon ez sok nagyon sok minden tényező befolyásolhatja például mondjuk a hűségnek a kérdését ahhoz hogy mondjuk hogyan a hogyan kell mondjuk a gyerekeinket nevelni milyen mi milyen milyen elvek szerint vagy milyen milyen módon viszonyulunk a saját gyerekeinkhez mennyire gondoskodunk róluk ezek abszolút megjelennek és itt már egy picit be kell hívnunk mást is segítségül ugye az epigenetikai öröklődés az azt jelenti hogy a gének feletti öröklődés nagyon sok olyan génről tudunk ami bizonyos mértékben hajlamosít valamiféle cselekvésre az hogy ez az expresszió magyarul hogy ez ki fog-e ki fejlődik-e bennem mennyire fog ez kifejlődni bennem ez egyén és környezetfüggő de valamifém hatása mindenképpen lesz ugye géneken kell holland aziszem emlékeim szerint vagy holland vagy német kutatás volt az amelyik megnézte hogy a az egyén betegségére hatással van az hogy például a nagyszülő egy bizonyos életszakaszban éhezette- vagy sem aha ezek nem olyan öröklődések ami történeteken megy keresztül hanem ezek génekbe kódott a gének fölött bocsánat tehát azért epigeneetikus mer gének fölött kétféle öröklődés van a gének fölött ezeknek a a mintázatoknak van olyan fizikailag is megfogható öröklődése amelyik kihat mondjuk az egészségi állapotra és az egészségi állapot pedig ki fog hatni a viselkedésemre de az egészség az hogy például én mennyire gondoskodom az utódomról az megint egy olyan bizonyos szempontból hormonális szabályozási rendszer része is tehát ezt az is is ezt megint mindig feltételekkel kell az ember nem egyszerű nem nem úgy működiküm mint egy kóla automata hogy bedobom a 400 ftot és kiadja a kólát hanem vannak bizonyos dolgok amik abba az irányba hatnak ühüm a hormonális változásokat a hormonális összetételt azt igenis szabályozza a genetika üm de amiről nagyon keveset beszélünk ami schvá rihardnak köszönhetően most már eléggé beépült a köztudatba ez pedig az hogy a mikrobiomom magyarul az az a fajta bakteriális gomba és vírusrendszer amelyik bennem él a szervezet en él az egy azt az angol egy második agynak hívja az szabályozza az én viselkedésemet akár szabályozza azt is hogy én hogyan reagálok dolgokra van egy olyan feltételezés hogy egy csecsemőnek nincsen önszabályozó rendszere csak a mikrobiomja van és a csecsemőnek a korai válaszait a mikrobiomok a mikrobiom fogja meghatározni tehát nagyon összetett rendszer vagyunk és ez a nagyon összetett rendszer ez nagyon sokféleképpen öröklődik és nagyon sokféle hatást hordozunk mi amit egyébként a nagyszüleink dédszüleink ükszüleink meglepő szokott lenni és én borbálától tanultam meg annak idején hogy valójában minden olyan folyamatot ami segítő folyamat azzal kéne kezdeni hogy megismerjük azt hogy én valószínűleg mit örököltem milyen gondolkodásmódot milyen hiedelemvilágot milyen hitvilágot milyen üzeneteket hozok én a családommal hogy akár lehet azt is hozni hogy á ne legyen semmid mert minden elveszíthetsz ugye vagy pedig földed legyen mert a földből nem lesz több és mondjuk e ha ez a két üzenet jön ezek ütik egymást de vagy akár az hogy hogy az érzel érzelmileg kötődni az veszélyes tud lenni vag például igen mert egy tragédia például azt azt azt idézte elő hogy ah olyan fájdalmat élt meg valaki és azért nem vagyunk mi olyan messze azoktól a korszakoktól amikor millió embert öltek meg és óriási fájdalom volt ebben az országban minden embert érintett hogy igen hogy lehet ez is hogy én nem akarok ilyen fájdalmat átélni és ilyen az ilyenféle fájdalomtól úgy tudom magam távoltartani hogy nem kötődöm érzelmileg üüm ez is egy viselkedés de történetek hogy ki a jó férj ki a jó feleség ki az akitől tartózkodjál ki az aki jó lesz neked és ezek tudattalanul is befolyásolják a mi döntéseinket volt egy nagyon kedves történet járt hozzám egy hölgy és kérdezgettem hogy ő ő magától mondta elő hogy hogy ismerkedett meg a férjével hogy már volt egy vőlegénye de külföldön sétált egy utcán és benézett egy kávézó ablakán és ott meglátott egy bizonyos kőselyű úriembert és azt mondta hogy neki ez kell és villámcsapásként hatott rá és amikor elkezdtük föltárni a családi történeteket mindig megkérdezem hogy ismerkedtek meg a szülők hogy ismerkedtek meg a nagyszülők és akkor egyszer csak azt mondja enednél hogy hát a nagyszüleim úgy ismerkedtek meg hogy nagyanyám már egyébként gyűrűs menyasszony volt amikor kiment a pályaudbarra és leszállt a vonatról egy ilyen és ilyen külsejű úriember és azt mondta hogy nekem ő kell tehát egy kettő évvel ezelőtti generációban megjelenő választási mintázat az megjelenik most is na de itt itt ilyen mögött genetika van szerinted vagy egyfajta olyan beépülése ahol ahol ez a történetet elmesélték neki amikor nyolc éves volt amikor 10 éves volt és melyik melyik vagy vagy én azt gondolom hogy ez sokkal inkább a történ a válztásnak igen a a történet hogy lehet így választani és ez fölszabadít eng igen akkor viszont mondom ennek az ellenkezőjét hogy az ellenpéldájá tehát azért én is beszélgetésbe találkoztam olyan kérdéssel ahol ahol a ahol a ügyfél mondjuk pont attól félt hogy ő pont olyanná válik mint a nagyanyja aki mondjuk az édesanyja kifejezetten akár a szexualitással kapcsolatosan nagyon elutasító volt és nagyon olyan olyan olyan szőnyeg alásöprősen beszélte de hát a nagyanja az azért az azért az egy nagy világ nő volt aki akinek voltak szeretői voltak partnerei satöbbi és belső konfliktust okoz benne hogy akkor ő most tulajdonképpen inkább a nagyanyi mintát követünk mert azért az nem azért azért az nem nem még se még még még se túlzás lenne olyannyira így van ez hogy van olyan akivel beszélgetek és ő pont a családon belül van egy konkrét személy akit nevén neveznek a nagyszülő generációjában hogy na olyan ne legyél és ez megint csak befolyásolja az én választásomat na de azért neem ne felejtsük el hogy ebben az országban volt egy kulturális hogy is mondjam csak befolyásolás amikor az elmúlt 200 évben vagy 300 évben mondjuk az egyház nagyon erőteljesen rányomta a bélyegét arra hogy mit szabad és mit nem hogyan kell élni miképpen szeretnéd- te a párválasztásodat végrehajtani m mik legyenek a prioritások egy párválasztásban és erre mondz hogy egy kulturális közeg tehát a kulturális közeg is hat rám tehát nagyon érdekesek mindig amm amikor visszanézünk a vallásváltások üüm mert oké volt a második világháború mint megelőző vészkorszakott nagyon sokan keresztelkedtek ki de azt megelőzes nagyon nagyon nagyon sokan voltak akik vallást váltottak miért a vallásváltás y mindig egy nagyon figyelmeztető jel mi történik ott és nagyon érdekes hogy a legtöbb esetben egy vallásváltás mögött valamiféle szerelmi magyarul párkapcsolati szál húzódik meg és ugyanez megvan ugye a protestánsok és a katolikusok közö gondoltam hogy protestáns katolikus hogy a mit tudom én a nagyapám…

Említett entitások

Témák

• transzgenerációs örökség
• családi minták
• szexológia
• meseterápia

Személyek

• Szilágyi Szilárd
• Lassányi Gábor

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Generációkon átívelő minták – Mit hozunk az őseinktől?”

Több epizód a szexkultúra podcast-ből

• Mi a csuda az a szerelem? 2025-10-30

  A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…

• Szex és konszenzus 2025-10-17

  A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…

• Milyen a jó szexuális nevelés? 2025-10-10

  A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.

• Szexualitás és agyi szinkronizáció 2025-10-02

  Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…

• Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket? 2025-09-25

  Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…

• Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus 2025-09-11

  A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…

• Szexualitás szülés után 2025-09-04

  Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…

• Szexualitás és a hormonok 2025-03-06

  Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…

• Hányféle lehet a férfiasság? 2025-02-27

  A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…

• Hol kezdődik a zaklatás? 2025-02-20

  A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…