Szűcs Sándor

Szakítás után #3 - Mennyi idő kell a teljes elengedéshez?

· PT2M54S

Összefoglaló

A podcast mai része a szakítás feldolgozásának harmadik, záró epizódja. Sándor holisztikus önismereti mentor megosztja saját tapasztalatait arról, hogyan lehet elengedni egy korábbi kapcsolatot, mennyi időre van szükség a gyógyuláshoz, és milyen lépések segíthetik a teljes…

Röviden

Műsor
Szűcs Sándor
Megjelenés
2024. 03. 13.
Hossz
3 perc
Témák
szakítás, elengedés, gyógyulás, önismeret
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szia én sanyi vagyok holisztikus ön ismereti mentor és tanácsadó téta healing konzulens illetve családállítás vezető ez pedig a megértem podcast a mai részbe mielőtt belekezdenék van egy nagyon-nagyon örömteli bejelentésem az első előadásom után és az amiatt kapott visszajelzések miatt úgy döntöttem hogy megtartom a másodikat április 6-án ami azt a címet kapta hogy kiút a sérülések fog ágából hatalmas szeretettel várlak hogyha úgy érzed hogy vannak olyan sérüléseid amikre nem igazán találod a megoldást nem tudod hogy hogy néz ezekkel szembe nagyon sokat fogok mesélni ismételten a saját megéléseimről hogy én hogyan dolgoztam fel a saját sérüléseimet fogok mesélni a családállításban lévő tapasztalásaimról erről a módszerről nagyon sok dologról ami számomra nagyon-nagyon sokat adott úgyhogy egy igazán tanulságos és és nagyon szuper előadással készülök úgyhogy szeretettel várlak hogyha ez most megszólított a linket megtalálod a podcast leírásában a mai rész egy folytatása lesz még tavaly nyáron kirakott kettő résznek ez pedig a szakítás után egy és kettes rész ami már ugye megszületett közvetlen a szakításom után még tavalynyyáron ez pedig a záróepizódja lesz ennek a sorozatnak már akkor éreztem egyébként hogy lesz még egy harmadik rész viszont most érkezett meg ennek az energiája igazából amiatt hogy most jutottam el úgy érzem az elengedés teljes állapotába ahol ez igazából már teljes mértékben megtörtént egy kicsit visszacsatolva erre a két részre hogy mi történt hogy tud hogy miről beszélek milyen életesemények vannak mögöttem nekem tavaly júniusban lett vége életem eddigi legmélyebb és leghosszabb kapcs sulatának ahol már együtt is éltünk a volt párommal bőven több mint egy éve voltunk együtt ilyen egy év három négy hónap vagy valami hasonló lényeg a lényeg hogy engem ez nagyon-nagyon megviselt érzelmileg nagyon nehéz volt ezt az egészet megélni és nagyon sok olyan tényező volt már a végén ami hát számomra eléggé megalázó volt szóval eléggé megsérültem ebbe az egészbe jóformán az összes párkapcsolati mintám és otthonról hozott szarság az ki ebbe a kapcsolatba úgyhogy egy nagyon nagy tanítás volt számomra volt párommal lévő párkapcsolat és akkor frissen a megéléseimet sebezhetően felvállalva készítettem erről kettő részt hogy segítse azokat akik hasonló szituációban vannak és hát szeretném megosztani a legfrissebb tapasztalásaimat és minden megélésemet ami ebbe az utóbbi nyc-kilenc hónapban történt ennek a feldolgozása alatt szóval a mai rész az arról fog szólni hogy mennyi idő kell egy szakítás feldolgozásához és minek kell megtörténnie ahhoz hogy el tudd engedni a volt párodat mi történt most nálam röviden és tömören ami miatt most jutottam el oda hogy teljes elengedésbe kerültem én abban a lakásban lakok amit még közösen béreltünk ki 2022 decemberében és felmondtam a bérleti szerződést pár hete és ez rendkívül sok emléket hozott még föl a volt párommal kapcsolatban azt éreztem hogy ennek az albérletnek a felmondásával egy olyan szintű elengedés is megtörténik ami lehorgonyzott valamilyen értelemben a múltba hiszen ez még egy közös teremtésünk volt és ültem a kanapémon amit itt látsz mögöttem hogyha videón nézel youtube-on keresztül és egyszerűen így rágondoltam és valami így feljött egy pár könnycseep még lefolyt az arcomon pedig már nagyon rég nem érintett meg ennyire a vele való kapcsolat lezárása és legutóbb mi még novemberbe beszéltünk mert egyszer véletlen összefutottunk és utána váltottunk pár szót messengeren és benne akkor már úgy sok dolog kitisztult de bennem még nem és azt mondta hogy igazából ő bármikor szívesen beszél velem ha azt érzem hogy nekem ez segíti az elengedést vagy a feldolgozást és egyszerűen ott ültem a kanapémon és azt éreztem hogy nekem találkoznom kell vele nem tudom hogy miért nem tudom hogy pontosan mit akarok de egyszerűen azt érzem hogy le kell ülnünk egymással szembe és beszélnünk kell és azt éreztem hogy akármennyire is így félek ettől a helyzettől mert én alapvetően ha kilépek egy kapcsolatból akkor azt úgy szoktam lezárni hogyha már tényleg véglegesen azt érzem hogy ennek a vége nincs dolgunk egymással hogy megköszönök mindent lezárom a másikkal a kapcsolódást és utána nem chatelgetek nem írogatok a másiknak meg az ő írogatásait sem fogadom általában érzik is a párjaim hogy én erre nem vagyok nyitott szóval nem is nagyon szoktak megpróbálkozni azzal hogy keressenek meg ezt így le is szoktam kommunikálni nekem ez kell ahhoz hogy ne csússzak vissza ne kreáljak illúziókat hogy lehet még dolgunk van egymással mert hát ilyenkor tényleg nagyon könnyű visszacsúszni abba ezt sok kliensemnél is szoktam látni hogy lezárják nagyon erősen érzik hogy már nincs dolguk egymással de jön egy impulzus egy instasztorira való reagálás egy l és akkor így beindul ez a belső konfliktus hogy hát akkor most lehet hogy van valami dolgunk és akkor eljutnak oda hogy megint találkoznak rosszabb esetben még szexelnek is egyet és akkor ott vannak egy elcseszett szituációban mert marhára úgy jön ki a lépés hogy ettől független párkapcsolatban nincs dolguk de megégetik magukat újra és újra szóval én ezért szoktam ezzel így lenni mert ebb hajlamos lennék én is belecsúszni hogyha teret adnék ennek a másik embernek úgy az életembe hogy még nem dolgoztam föl azt hogy ennek vége de ugyanúgy ott marad a teremben szóval nekem ez az értékrendem nekem ez működik én ezt egyébként szeretettel szoktam ajánlani másoknak is nem mindenkinél működik de hogyha hajlamos vagy arra hogy belecsúszol abba hogy újra felveszed az exeddel a kapcsolatot és akkor megint kapcsolódtok és annak megint sérülés a vége akkor szerintem ez egy jó megoldás tud lenni a arra hogy ez ne történjen meg na és lényeg a lényeg hogy elhívtam a volt páromat egy kávézásra elmondtam neki hogy igazából azt érzem hogy valami még van valami olyan dolog amit nem is értek hogy itt van bennem de hogy valami pici apróság még nem engedődött el és üljünk le és beszéljünk és mondta hogy persze persze nyitott rá úgyhogy igazából ez meg is történt hát maga a megélés ahogy mentem a kávézó felé ahol találkoztunk hát ott volt bennem hogy fú lehet ír írok neki most itt rögtön hogy nem jó még se jó nekem nem akarok találkozni éreztem hogy be vagyok szarva és teli vagyok ilyen kiszolgáltatott érzelemmel féltem attól hogy fú lehet hogy megint sérülni fogok ebbe a beszélgetésbe manipulálva leszek megégetem magam de éreztem azt hogy nem tehát hogy igen félek rendben van megnyugtatom magam de nekem ezt most meg kell tennem és odaértem leültem vele szembe nagyon aranyos volt megöleltük egymást tök nagy mosollyal fogadott és hát éreztem azt hogy úgy ezt fontos kimondanom tehát én így sebezhető elem mondtam hogy figyi úgy elég kiszolgáltatottnak érzem magam meg bizonyos értelemben nem értem hogy mit keresek itt de itt vagyok mert azt érzem hogy itt kell lennem és akkor igazából mielőtt belecsaptunk volna azt éreztük mindketten hogy jó egy kicsit beszélni arról hogy ki hogy van mi történt a másikkal ez egy nagyon szuper beszélgetés volt egy ilyen emelkedett állapotba gratuláltunk egymásnak a másik sikeréhez meg a fejlődéséhez szóval nagyon jó volt meghallgatni azt hogy hogy van meg ő is mondta hogy ő is kíváncsi volt rám szóval tényleg nagyon elismertük egymást talán úgy ahogy a kapcsolatba nem tudtuk soha és akkor utána megkérdezte hogy miért vagyok itt mibe szeretnék belemenni milyen dolgok vannak bennem és akkor igazából mondtam hogy szívesen fogadok tőle egy visszajelzést semleges nézőpontból úgy hogy már érzelmileg nem vonódok bele hogy ő hogy élte meg a velem lévő párkapcsolatot mert biztos sokat tudok ebből tanulni az ő nézőpontjaira akkoriban nem voltam nyitott szóval hogy így nyugodtan adjon visszajelzést és akkor mondta hogy mit szólnék ahhoz hogyha először én mondanám el hogy nekem milyen volt vele meg mi az ami még így ott marad bennem és akkor mondtam hogy persze elmondtam a dolgokat elmondtam neki hogy hogy én igazából így azt éreztem hogy a végén már volt egy harmadik fél is a kapcsolatunkban nem csalt meg de már találkozott vele ezt amúgy őszintén kezelte szóval ilyen értelemben tisztességes volt de én meg nagyon megaláztam magam azzal hogy nem tudtam őt elengedni nem tudtam azt mondani hogy oké ez kialakult akkor figyelj legyen vége hanem én így az utolsó pillanatig küzdöttem és nagyon megaláztam saját magam és akkor elmondtam neki hogy ez azért még úgy ott van bennem hogy azt érzem hogy mindent megadtam de úgy se voltam elég jó de azt érzem hogy ez amúgy nem rólam szólt ez inkább az én saját belső drámám hogy ezt kiprojektálom rá és hogy mi lenne ha elmesélni hogy mi történt utána meg hogy volt meg elmondtam azt is hogy nagyon sokszor éreztem így a párkapcsolaton belül is hogy így egyszerűen nem tudok számára elég lenni mint férfi és ez amúgy igaz is volt és ezzel amúgy semmi gond nincs csak ugye ez is nagyon jól megmutatta azt hogy hogy én igazából így alárendelődtem bizonyos értelemben ő akkor sokszor aláadott az igényeinek mert ő is azért szeretett és velem akart lenni szóval hogy egyszerűen mi így férfi meg nő így nem voltunk úgy igazán kompatibilisek nem egymást kerestük neki azért nagyon erősek így a maszkulin energiái is jobban tudott teremteni mint én én nem éreztem magam sokszor férfinak emiatt egyszerűen azt éreztem hogy több dolgot megengedhet magának mondjuk anyagilag mint én bármit adtam az igazából sokszor kevés volt na és akkor igazából ő is elmondta a nézőpontjait elmondta hogy tökre igazam van ebbe és hogy sajnálja egyébként hogy ennyire így utasítgat volt sokszor én is elmondtam neki hogy sajnálom hogy bizonyos igényeit nem tudtam kielégíteni de hogy én egyszerűen ezeket nem is nem adtam magamnak időt hogy meg tudjam neki adni ő is türelmetlen volt szóval hogy úgy mindent átbeszéltünk és ez így mérhetetlenül kikönnyült és nagyon-nagyon szép volt így ez a része utána volt azért egy kis olyan energia is ami így egy kis csábító energia volt a részéről de én ezt nagyon tisztán lekommunikáltam hogy nem tehát hogy hogy én így nagyon szeretem őt mint ember de férfi meg nő már nincs dolgunk és hogy én így vonzalommentesen nagyon szívesen beszélgetek vel de ennek nem szeretnék teret adni mert nyilván újra ki tudna alakulni biztos bennem is egy ilyen régi szar minta és választanám őt újra úgyhogy ez már rég bebizonyosodott hogy nem nekünk így nincs dolgunk szóval ebbe határt húztam ez nagyon-nagyon jó volt ezt ő is jól vette úgyhogy beszélgettünk egy jót és én utána elképesztően felszabadultam kikönnyültem és valahol az volt ennek az egésznek a tanítása számomra hogy nagyon jó amerre haladok őt is el tudom ismerni amilyen irányba halad és büszke vagyok rá de nem egy irányba haladunk amikor szakítottunk akkor olyan volt minthogyha kilőttek volna két nyílvesszőt mindössze pár fok különbséggel viszont ezalatt a ny- kilc hónap alatt ez a két jövessző már elképesztően távol van egymástól és bennem ennek a találkozásnak köszönhetően tört össze az az illúzió ami még élt bennem vele kapcsolatban hogy ő milyen az a nő akit én szerettem benne és amit én szerettem benne az bennem teljesen meg tudott halni ennek a beszélgetésnek és találkozásnak köszönhetően hiszen ő már elmúlt ő már nem olyan nyilván vannak olyan részei amik hasonlóak ahhoz hiszen teljesen nem változik meg soha senki de az amit én szerettem benne az már nem olyan számomra mint ahogy én azt annó szerettem és ez egyben valamilyen szinten fájó hiszen eddig a találkozásig azért úgy néha rákerestem a social médián megnéztem hogy hogy van mi történik vele és így ezután a beszélgetés találkozás után az így megszületett bennem hogy meggyőződtem arról 100%-osan hogy nekünk nincs dolgunk egymással és azt érzem hogy megszületett bennem az a teljes elengedés ami mögött van nyolc-kilenc hónap munka belemenve ebbe az egészbe kicsit kizoomolva a saját történetemből levonva a konszekvenciákat és hogy beszélni arról hogy mi segített abban hogy én ezt feldolgozzam én azt it nagyon nagy hibának látom így az embereknél hogy mindent azonnal gyorsan akarunk és sokan amikor kijönnek egy hasonlóan mély olyan kapcsolatból ahol nagyon szerették egymást szerelmesek voltak akkor behazudják maguknak hogy ezt ők pár hét alatt feldolgozták vagy egy-két hónap alatt vagy nem ismerik be maguknak hogy nem tudnak egyedül lenni ezért egyből belemenekülnek mással való kapcsolatba és én azt látom hogy az emberek nem elég türelmesek ahhoz a legtöbb többen tisztelet a kivételnek hogy időt adjanak maguknak ahhoz hogy feldolgozzanak egy ilyen mély szakításnak igazából ugy a lezárását én minden módszert bevetettem naiv voltam az elején én is azt hittem hogy csinálok rá két családállítást elmegyek egy dücsoportba téta healing minden szart kipróbáltam hogy ezt így minél hamarabb el tudjam engedni és egy-két hónap után amiután már sokszor megpróbáltam magamnak behazudni hogy n túl vagyok rajta igazából rájöttem arra hogy az időt nem tudom megelőzni bármilyen okos vagyok bármilyen jó segítő vagyok bármilyen jó segítők vannak körülöttem akik szívesen alkalmazzák a módszereiket rajtam ehhez marhára idő kell és valahol két hónap után minden módszer kipróbálása után ami egyébként nagyon jó volt nagyon sokat segített és ezt csinálnám újra ha szakításb lennék a az volt egyedül gond hogy én ettől vártam azt hogy na majd akkor minden kikönnyül és túl leszek rajta hamar szóval ahogy ezt az elvárást el tudtam engedni úgy tudott az elengedés autentikusan és természetesen megengedődve elkezdeni történni bennem és én nagyon-nagyon sokszor hiányoltam őt nagyon sokszor ott volt bennem a fájdalom az a sok sérülés amit okozott bennem ez az egés éész három hónap után négy hónap után öt hónap után hat hónap után és valahol január volt az ahol már azt éreztem hogy ez tényleg enyhe hogy tényleg a dolgok nagy részén túl vagyok nyilván közben is azért egy-két segítői tevékenységbe beleengedtem magam ahol engem segítettek kollégáim barátaim beszéltem erről meggyászoltam írtam még több hónap után is búcsúlevelet a naplómba rengetegszer szerepelt a volt párom neve szóval én azt látom…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szakítás után #3 - Mennyi idő kell a teljes elengedéshez?”

Miről szól ez az epizód: „Szakítás után #3 - Mennyi idő kell a teljes elengedéshez?”?

A podcast mai része a szakítás feldolgozásának harmadik, záró epizódja. Sándor holisztikus önismereti mentor megosztja saját tapasztalatait arról, hogyan lehet elengedni egy korábbi kapcsolatot, mennyi időre van szükség a gyógyuláshoz, és milyen lépések segíthetik a teljes… Az epizód a Szűcs Sándor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szakítás után #3 - Mennyi idő kell a teljes elengedéshez?”?

Fő témái: szakítás, elengedés, gyógyulás, önismeret.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szakítás után #3 - Mennyi idő kell a teljes elengedéshez?”?

Megjelenés: 2024. 03. 13.. Hossz: 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szucs-sandor/szakitas-utan-3-mennyi-ido-kell-a-teljes-elengedeshez-f3ae39fc

Több epizód a Szűcs Sándor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból