Tervezd magad újra

E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)

· PT25M6S

Összefoglaló

A Tervezd magad újra podcast e heti adásában Csekovszky Anna folytatja a negatív gondolkodási sémákról szóló témát. Az epizódban három újabb, az önbecsülést és a kapcsolatokat érintő sémát mutat be: a kudarcra ítéltséget, amely a gyerekkori kisebbségi érzésből fakad; a korlátozó…

Röviden

Műsor
Tervezd magad újra
Megjelenés
2024. 04. 03.
Hossz
25 perc
Szereplők, említett nevek
Csekovszky Anna
Témák
negatív sémák, önbecsülés, kapcsolatok, pszichológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

üdv ismét a tervezd magad újra podcastben a mai adásban folytatjuk a múlt héten elkezdett témát az önszabotázssal kapcsolatban hogy hogyan öntudatlanul hogyan reprodukáljuk azokat a korai maladaptív sémákat amiket gyerekkorunkban eltanultunk elsajátítottunk és hogy hogyan hatnak ezek a felnőttkori életünkre egyrészt beszéltünk arról hogy hogyan alakulnak ki ezek a sémák hogy mik azok a szükségletek amik gyerekkorunkban sérülhetnek és hogy az eek hogyan hatnak az életünkre és a múlt heti epizódban két erős gyakori sémát dolgoztam föl az egyik a könyörtelen mércék volt tehát amikor nagyon kritikus vagy magaddal és mindenkivel és folyamatosan mindenben tökéleteset akarsz teljesíteni a másik pedig az önfeláldozás volt amikor nem veszel tudomást a saját szükségleteidről alárendeled magadat folyamatosan másoknak mindenkinek a megmentője támogatója leszel és ez el teszel tulajdonképpen magadnak keresztbe ma három másik hasonló sémáról vagy életcsapdáról lesz szó kettő olyanról ami az önbecsülésünket ássa alá és egy pedig olyan ami a kapcsolatainkat teszi teheti tönkre az első amiről beszélni szeretnék az a gyerekkorban megélt kisebb rendűségű érzésből fakad és ezt pedig úgy nevezik hogy kudarcraítéltség hogyha például gyakran kiközösítettek az osztálytársaid vagy nagy volt valahogy a lemaradásod a tanulmányokban sok kudarcért az iskolában vagy a sportban esetleg tanulási nehézségekkel küzdöttél akkor jellemző lehet hogy ezt a kudarcra ítéltséget éled meg a mai napig is hogy úgy érzed hogy neked nem nem sikerülhet semmi igazából nem vagy alkalmas mindenki jobb nálad és valamilyen módon megint csak öntudatlanul fenntart a kudarcot az életedben például ilyen mód lehet az hogy amikor tényleg valami nem sikerül akkor arra úgy tekintesz hogy na hát tessék ez egy bizonyíték hogy micsoda kudarc vagyok és így benne is maradsz ezekben az érzelmi állapotokban tehát folyamatosan úgy érzed hogy úgyis mindenki jobb nálam le vagyok maradva elkerülhetetlenül kudarcot fogok vallani és hogy alapvetően elképzelhető hogy bután alkalmatlannak tehetségtelennek érzed magadat kialakulhat ahogy mondtam mindenféle gyerekkori élményből ez tipikusan lehetett a szüleid hatása is de mondjuk akár iskolai élmény az osztálytársaink a tanáraink erősen hatnak arra hogy hogyan állunk a saját teljesítőképességünkhöz például az jutott eszembe hogy amikor én szavalóversenyen indultam egyszer olyan hát 9-10 éves koromban ahol egyébként ként nem voltak nagyon magas elvárások az volt azt hiszem a helyzet hogy mondtak egy költőt most mondok valamit petőfi sándor kellett választani egy verset tőle teljesen szabadon és abból felkészülni és azt elmondani egy tanárokból álló zsűri előtt akik aztán eldöntötték hogy ki az aki majd tovább megy a nem tudom én kerületi szintre na és erre a szavalóversenyre én nagyon készültem anyukámmal emlékszem választottunk egy szép verset ami olyan gyerekekről szólt meg olyan kis kedves volt azt is anyukámmal kicsit így coóachsolt engem hogy hogyan kell elmondani azt a verset hogy jó helyen legyenek a hangsúlyok hát tudni kell hozzá hogy én akkor jöttem haza egyébként algériából tehát hogy én azért nem magyar iskolában nevelkedtem de persze az anyanyelven magyar volt tehát kellett egy kis segítség hozzá hogy én ezen a szavalóversenyen el tudjak indulni de nagy lelk edéssel vágtam neki és akkor emlékszem hogy a zsűri előtt én és egy másik lány jelentünk meg barbara nevére is emlékszem de nem akarom teljes nevét kimondani és olyan megaláztatásban volt részünk a tanárok részéről nem is tudom hogy hány tanár volt talán kettő három és egy valaki közülük egyszerűen porigalázott mindannyiunkat tehát a barbarára mondta hogy ő neki szörnyű a hangja én rossz verset választottam azt azt is rettenetesen mondtam el úgyhogy egy ilyen élmény például hagyhat olyan mély nyomokat hogy te soha többet nem akarsz megmérettetni senkivel szemben és egyáltalán a versenyhelyzettől irtózni fogsz de az is lehet hogy mondjuk gyakori volt a gyerekkorodban a címkézés például teszem azt a szüleid rád pirítottak hogy nem tudom én mondjuk egy példát elhagytál valamit hát látod micsoda meg bízhatatlan vagy tényleg soha nem lehet semmit rád bízni mindig ilyen felelőtlen leszel vagy az is lehet hogy egy testvéreddel hasonlítgattak folyamatosan össze és hozzá képest mondták hogy te mennyivel gyengébb vagy mennyivel rosszabbul teljesítesz ennek a hatásai ugye a megmérettetés a kudarcélmény kerülése lehet hogy nincs önbizalmad sem a munkában sem a párkapcsolatban lehet hogy a feladatokkal kapcsolatban is inkább halogatsz egyáltalán rosszul is állsz neki általában határozatlan vagy tehát hogyha ez a séma működik benned akkor mindent megteszel azért hogy mintegy öntudatlanul is de biztosítsd hogy tényleg kudarcot fogsz vallani az is jellemző lehet hogy nagyon érzékeny vagy a kritikára és az elutasításra és hogy általában véve nem élsz a lehetőségeiddel főleg ami a munkát illeti tehát hogy lehet hogy alacsonyabb szint szintű karriert pályát választasz mint ami a képességeidnek megfelel és általában véve szabotálod magad ez volt az első második séma amiről szeretnék ma beszélni ez pedig főleg akkor alakul ki hogyha gyerekkorodban állandóan mindenért rettenetesen kritizáltak ennek az életcsapdának sémának az a neve hogy csökkent értékűség szégyen azt is majd mindjárt elmondom hogy hogy kerül ide a szégyen mertogy ez az a az érzés ami ebben a sémában a legjellemzőbb alapérzés alapállapot és az az érdekes hogy egyébként ez az egyik leggyakoribb séma előfordulását tekintve tehát ez a csökkentértékűség séma ez azt jelenti hogy alapvetően rossznak érzed magad valamiért úgy érzed hogy seelejtes vagy nem vagy szerethető hibás vagy és itt jön be a szégyen ugyanis mivel ilen selejtesnek érzed magad nagy idézőjelben természetesen állandóan szégyelled magad miatta és nem szeretnéd hogy kiderüljön ennek a leggyakoribb eredete az az hogy gyakran megítéltek vagy akár megszégyenítettek lehet hogy megint csak az iskolában történt a dolog mondjuk azért mert más voltál mint a többiek az is lehet hogy mondjuk kisebbségből jössz vagy más országból vagy mondjuk a testsúlyod miatt vagy akár a hobbid miatt hogy valamiért furcsa vagy és akkor téged úgy piszkálni kezdtek de az is lehet hogy a családodban hibáztattak és kritizáltak folyamatosan ez pedig azért lehetséges mertogy gyakran maga a szülő is ebben van tehát ez a csökkentértékűségét próbálja kompenzálni azzal hogy a gyerekét még jobban lenyomja és rajta vezeti le az ezzel kapcsolatos felgyűlemlett dühét az is gyakori ilyenkor vagy lehetséges ok hogy mondjuk sikeresebb testvéreddel hasonlítottak össze állandóan hogy te mennyivel gyengébb vagy mint ő mennyivel rosszabbul teljesítesz hogy mellette semmit nem érsz ettől is kialakulhat ez a csökkentértékűség szégyen séma és de ahogy mondtam akár egyetlen nagy megszégyenítő tapasztalat is okozhatja például hogyha egy nagy publikum előtt úgymond lebőgsz és belédége ez az élmény akkor többet nem akarod átélni ezt a helyzetet ezt a fajta kitettséget egy másik megint csak lehetséges ok gyökér a bántalmazás hogyha gyerekkorodban állandó bántalmazásnak voltál kitéve ezt a gyerek nem tudja hogyan magyarázni az egyetlen magyarázat amit ilyenkor általában gyerekként persze kisgyerekkorban ugye találunk az egyáltalán nem racionális de hogy azt gondoljuk hogy azért bántanak mert alapvetően rossz vagyok felnőtt korban ez a séma úgy jelentkezik hogy úgy érezzük hogy hogyha az emberek igazán megismernék hogy én milyen vagyok legbelül akkor már nem is szeretnének és ezért lehet hogy félsz a szeretettől kerülöd a túl mély intim kapcsolatokat de hogy általában benned lehet ez a lelepleződéstől való félelem és az imposztor szindróma is fakadhat egy ilyen gyökérzetből ami azt jelenti hogy ugye mélyen meg vagy győződve arról hogy igazából te tényleg nem vagy olyan jó mint amilyennek látszol és hogy ez előbb-utóbb ki fog derülni ami még jellemző ebben a sémában hogy az egyén ezt úgy érzi hogy ez egy nem egy megváltoztatható dolog tehát hogy ő annyira rossz annyira értéktelen hogy ezen igazából soha senki nem fog tudni segíteni és egy állandó szégyenérzetben él emiatt lehetséges hogy aogá viselkedéssel takaródzik de az is lehet egy másik véglete ennek a spektrtrumnak hogy túlzottan önfeláldozó pontosan azért mert értéktelennek érzi magát tehát lehet hogy ha mondjuk mindenért magadért magadat hibáztatod ami nem sikerült vagy rosszul sikerült vagy mondjuk tipikusan szoktál magadra olyanokat mondani hogy micsoda egy idióta vagyok akkor könnyen lehet hogy ez a csökkentértékűség a te leginkább jellemző életcsapdád vegyünk egy olyan példát hogy mondjuk írsz egy üzenetet nem tudom én munkaügyben valakinek amire nem kapsz választ na most egy átlagos ember akinek nincsen ilyen csökkentértékűség problémája ő el tudja képzelni hogy lehet 100 oka azért hogy nem kapott választ akinek csökkentértékűséggel kapcsolatos gondja van ő rögtön úgy gondolkodik hogy ha pár nap elteltével sem kap választ hogy hát persze hogy nem kapok hiszen miért akarna bárki is velem szóba állni miért akarna velem dolgozni valaki hiszen annyira értéktelen és annyira béna vagyok hogy nem is vagyok erre érdemes az is lehet hogyha ebben szenvedsz hogy olyan emberekkel veszed körül magad megint csak nem tudatos módon akik reprodukálják azt amilyen környezetben felnőttél tehát állandóan kritizálnak és szekálnak piszkálnak és aztán persze ebből egy nagyon bizonytalan és önbizalomhány személyiség fejlődik ki lehet hogy jellemzőnek érzed magadra hogy állandóan úgy érzed hogy te gyakran szenvedsz el megaláztatásokat és valóban magadnak is igazolod ezt a képet amit otthonról hozol pontosan azzal hogy ilyen embereket gyűjtesz magad köré akik ezt tényleg tudják is teljesíteni egy másik fajta megjelenése ennek a csökkent értékűség sémának a rejtegetés és ezt hogyan tudjuk ugye rejtegetni pontosan úgy hogy nagyon kemények vagyunk a felszínen és nagyon kritikusak másokkal de hogy valójában aki ilyen az a lelepleződéstől tart és a saját pozitív tulajdonságait nem igazán tudja értékelni vagy alulértékeli önmagát és ezért inkább túlkompenzál minden áron igyekszik kerülni a helyzetet ahol esetleg kiderülhet róla ez az értéktelenség ez egyébként gyak társul az előző részben bemutatott könyörtelen mércékkel vagyis ezzel a nagyon nagyfokú kritikussággal maximalizmussal sikerre törekvéssel amiben teljesen elnyomjuk a saját igényeinket és szükségleteinket kapcsolatainkban aztán úgy mutatkozhat meg például ez a séma hogy ugye ahogy mondtam egyrészt vagy nagyon vonzódunk az ilyen kritikus partnerekhez mint egy mazochista módon keressük is hogy bántsanak vagy éppen annyira elérhetetlen part k felé érzünk vonzalmat mint egy nem tudom én nálunk sokkal fizikailag attraktívabb valaki akinél esélyünk sincs pontosan azért hogy ne is tegyük ki magunkat annak a az élménynek hogy kiderülhet rólunk hogy mennyire nem vagyunk elegendőek senkihez és a harmadik lehetőség az pedig az intimitás kerülése tehát hogy egyáltalán nem akarunk közel kerülni tényleg máshoz hogyha ez a csökkent értékűség a sém ánk az is lehet hogy nagyon kritikus vagy és könnyen leszólsz másokat is és hogy valójában téged igazából csak a siker és a státusz motivál ugyanakkor magadat igazán belül nem érzed alkalmasnak a szeretetle nem vagy rá érdemes úgy érzed és hogyha megdicsérnek akkor lehet hogy ezt a dicséretet is rögtön visszadobod tipikusan hogyha mondjuk valaki azt mondja hogy milyen jól nézel ki a akkor rögtön hárít az hogy hát ez nem is ne mondd már ilyet hát nem nem is igaz tehát ez volt a csökkentértékűség szégyen séma amit mondtam az egyik leggyakorabb legelterjedtebb aztán egy következő séma ami pedig már tényleg nagyon-nagyon erősen kihat a párkapcsolatainkra leginkább ez az elhagyatottság instabilitás séma ez akkor szokott kialakulni hogyha valamiért a családodban nem kaptad meg a megfelelő b biztonságérzetet szeretetet és a védelmet tipikusan lehetséges hogy egy alkoholista szülő mellett nőttél fel vagy valamiért kiszámíthatatlan környezetben vagy az is lehet hogy el kellett szakadnod a szüleidtől vagy azért mert mondjuk te kerültél kórházba vagy az egyik közeli hozzátartozod egyik szülőd került kórházi kezelés alá és nem tudtatok találkozni huzamosabb ideig de az is lehet hogy elvesztetted az egyik szülődet például nagyon érdekes hogy ugye mennyire öntudatlanul reprodukáljuk ezt a fajta sémát is eszembe jutott feldmár andrás aki el szokta mondani azt a történetet hogy pici korábban a szüleit deportálták azt hiszem auschwiicba vitték a családja nagy részét és ő három és fél éves korában magára maradt és hogy aztán felnőtt korában minden párkapcsolatában reprodukálta ezt tehát három és fél év után három és fél év elteltével elhagyta vagy kiváltotta inkább azt mondanám azt hogy őt valahogy elhagyják azok a nők akik akikkel együtt élt vagy akikkel közel volt érzelmileg ő gyakran beszél egyébként tényleg erről az élményéről hogy milyen ismétlésbe kerülünk hogy annyira rettegünk attól hogy elveszítjük azt akit szeretünk hogy elhagynak hogy lehet hogy mi magunk hozzuk létre azt a helyzetet hogy ez mégis csak bekövetkezzen de az is lehet hogy ez a séma például úgy mutatkozik meg hogy lesz bennünk egy vonzalom az ugyanolyan kiszámíthatatlan személyek iránt mint amilyenek voltak a szüleink vagy mint amilyen környezetben felnőttünk és hogy ez olyanná válik mint egy függőség tehát önpusztító kapcsolatokba keveredünk mondjuk vagy éppen házas munkamániás vagy olyan partnerrel ak aki abszolút másként képzeli el az életét és minket abszolút nem kalkulál bele tehát mondjuk szabadságmániás vagy éppen nagyon távolságtartó tehát ez is egy módja annak hogy reprodukáld azt az elhagyatottságérrzést ami ugye a gyerekkorodban jellemző és meghatározó volt és amit igaznak hiszel hiszen ezeknél a sémáknál mindig az a helyzet hogy van valamilyen kialakult nézetünk a világról itt e ebben az esetben például ez a nem vagyok szerethető engem mindenki el fog hagyni és ezt öntudatlan módon bizonygatjuk magunknak egész életünkben aztán vezethet ez ahhoz is hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)”

Miről szól ez az epizód: „E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)”?

A Tervezd magad újra podcast e heti adásában Csekovszky Anna folytatja a negatív gondolkodási sémákról szóló témát. Az epizódban három újabb, az önbecsülést és a kapcsolatokat érintő sémát mutat be: a kudarcra ítéltséget, amely a gyerekkori kisebbségi érzésből fakad; a korlátozó… Az epizód a Tervezd magad újra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csekovszky Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)”?

Fő témái: negatív sémák, önbecsülés, kapcsolatok, pszichológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „E43 Szabadulj meg a negatív sémáid fogságából (folytatás)”?

Megjelenés: 2024. 04. 03.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tervezd-magad-ujra/e43-szabadulj-meg-a-negativ-semaid-fogsagabol-folytatas-14806383

Több epizód a Tervezd magad újra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból