Tudatos történetek

🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni

· PT12M1S

Összefoglaló

A Tudatos történetek podcast ezen az epizódján a műsorvezető a vállalkozói lét nehézségeiről beszél. Elmeséli, hogyan lehet belecsúszni a mókuskerékbe, és miért érezhetik magukat a vállalkozók a saját cégük alkalmazottjának. Kitér a multis múlt elengedésére, a szorongás…

Röviden

Műsor
Tudatos történetek
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
12 perc
Szereplők, említett nevek
Böröcz Tamás
Témák
vállalkozói lét, mókuskerék, szorongás, vállalkozás fejlesztése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez pedig a Tudatos történetek podcast következő egyéni része. [zene] Aki mostanában csatlakozott a csatornához, azokat egyrészt üdvözlöm, másrészt elmondom, hogy fotós, videós és podcast vállalkozás vagyok, és két hetente hozom a főképp engem érintő egyéni témákat.

Minden második alkalommal pedig vendéggel beszélgetek, ahol is a tudatosság és a vállalkozás fonódik össze, és ebből [zene] hozunk ki izgalmas beszélgetéseket ilyen 45-50 percben, illetve minden vasárnap pedig [zene] vlog rrésszel jelentkezem, így a mindennapi életem különböző történéseiből, miket iPhone-nal rögzíttek.

Vidd magaddal a tudatosságot. inspiráló videók, hírek és a kedvencidő funkcióid egyetlen helyen.

Töltsd le az Eventomi appot az App Store-ból és tarts velem.

Szóval a címből már láthattátok, hogy nagyjából mi az a téma és csapásirány, ami felé ma szeretnék elindulni.

És azt gondolom, hogy fontos beszélni erről.

Többször már említettem, de azt gondolom, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, és érdemes lerántani így a leplet a vállalkozói létről, merthogy az nem egy rózsaszín csillámpóni, hanem ugyanúgy megvannak a nehézségei.

És habár nagyon szeretnek beszélni az emberek a sikereikről, talán így a kudarcok és a bukások kisebb hangsúlyt kapnak.

Hálisten az én életemben, bár ezt lehet, hogy inkább zárójel be kell tenni, mert a guruk szerint el kell bukni sokszor és el kell veszíteni dolgokat, de hogy az én életemben így a szakmai szempontból nem voltak bukások.

Bár, hogyha karrierutamat nézzük, akkor végül is nagy váltások voltak, hiszen amikor én vállalkozó lettem, akkor előtte multiban dolgoztam teljesen más területen.

Szóval az végül is tekinthető ilyen szempontból egy elég erős elengedésnek, de mindenesetre szakmai életem, ami most itt vállalkozóként van, az egy nagyon izgalmas, stabil előremenetelben van, de ugyanúgy persze hullámvölgyekkel és hullámhegyekkel, ahogy mint az élet minden területe így történik.

Szóval elvitathatatlanok azok a dolgok, amik itt történtek az elmúlt években.

És azt gondolom, hogy néhány nehézséget kiemelnék, főleg olyanokat, amik akár mostanában is érintenek, főképp azzal a célzattal, hogy hátha nagyobb fókuszt teszek rá, hiszen hogyha itt országvilág előtt is beszélek róla, akkor talán magam felé is egy ilyen erősebb beidegződést tudok adni neki azoknak a témáknak, amik mondjuk foglalkoztatnak, vagy úgy érzem, hogy jelenleg mondjuk gyengeségem és szeretnék benne fejlődni.

És hát hoom is egyből az elsőt, ami például a mai nap is abszolút átfutott rajtam többször.

Ma a felvétel időpontjában hétfő van, és egy kis kontextus az előző napokhoz, hogy egy ilyen hosszú hétvégés tanfolyamon dolgoztam gyakorlatilag reggeltől estig.

Este amikor hazaértem, akkor voltak némi utómunkálatok mindig az az napról, és gyakorlatilag ilyen vetésforgóban készítettem a dolgokat.

És hát vasárnap este pedig már nagyon elfáradtam és beestem az ágyba.

És hétfőn délelőtt, azaz ma volt egy kis dolgom, amit el is intéztem, és akkor utána kezdtek beözönleni különböző emailek, kérések, régebbi függőprojekteknek az apró módosításai vagy új ötletek, ami alapvetően nyilván így a mindennapi élet része.

Mégis mivel ugye nekem egy hosszúhosszú majdhogy nem 7/7-es munkahét előzte meg ezt az időszakot, egyből jöttek azok a gondolatok, hogy nem igaz, hogy nem tudok pihenni, nem igaz, hogy mindig van valami teendő, nem igaz, hogy mindig szétaprózom magam, hiszen ezek jellemzően mondjuk ilyen félfél órás munkák, amik lehet, hogy egy óra ráfordítása vagy erős fókusszal abszolút menedzselhetők, és utána még ugyanúgy ott lett volna az egész nap számomra.

De valahogy reflexből egyből belementem abba, hogy ja, hát én már sosem fogok tudni pihenni, és hát akkor hogy lehet ebből a vállalkozói mókuskerékből kijönni?

Mert igen, azért fontos megjegyezni, hogy néha azt érzem, mint ahogy a legtöbb egyéni vállalkozó, hogy igazából kreált magának egy munkahelyet, ahol a saját vállalkozásában ő az alkalmazott.

Nyilván ez önmagában nem feltétlenül egy negatív dolog, de azért sokszor érezhetjük azt, hogy igen, szabadabb a lét, viszont ugyanúgy be vagyunk idézőjelbe korlátozva, hiszen a különböző projektek, amiket elvállaltunk, azok azért elég erős időkeretet adnak a dolgoknak.

Viszont itt jön be a megoldás része a dolognak, amiről már többször beszéltem, hogy én ilyen nagyon csinálós vagyok és haladjunk.

Menni kell a dolgoknak, nem szabad várni velük.

És ez a megoldás kulcsa számomra, hogy És mi van akkor, ha ma tényleg az elhatározott pihenésemet töltöm, és azt az egy-két függő dolgot holnap megcsinálom.

Tehát ez is bekapcsol egy olyan izgalmas dolgot, hogy igen, legtöbbször, és most valószínűleg az egyéni vállalkozók nevében tudok beszélni, a saját akadályunk vagyunk, vagy a saját magunk útjába állunk, vagy saját magunk korlátozzuk azt a fajta fejlődést, előrehadást, amit olyan furcsa szabályok mentén értelmezünk, amit valójában csak magunknak alkottunk. hiszen itt van például az én példám is, hogy abszolút semmi nem indokolta volna, hogy most én itt elkezdjek, nem is tudom, persze erős szó, hogy szorongani, de hogy így ráfeszülni a mindennapi teendőkre.

Ott simán megtehettem volna, hogy hm oké, főzök magamnak egy friss, finom kávét, elmegyek egy sétára, kiszellőztetem magam, és energikusan, levegővel frissen telve beülhetek a gép elé.

És azt az intenzív egy órát ledolgozva igazából nagyon hamar tudok végezni, majd utána leülhetek fölvenni akár egy olyan podcast beszélgetést vagy egyéni részt, mint ez is, és akkor minden megoldódik.

Na és hát ezt úgy vettam elő, mintha ez az elméleti megoldása lenne a dolognak.

Valójában ez volt a gyakorlati megoldása is, hiszen pontosan így tettem. és csodák csodájára elmúlt minden fájdalom, elmúlt minden szorongás.

Szóval igazából csak a saját gondolataimat kellett átrendezni, hogy aztán minden a helyre rendeződjön.

És hányszor csináljuk ezt magunkkal különböző élethelyzetek, életterületek kapcsán.

Most nyilván én egy vállalkozói példát hoztam be ebbe a kis kalapba, de hát az élet valójában minden területén tudok ilyen példákat hozni, és biztos, hogy nektek is vannak ilyen tapasztalataitok.

Szóval a kulcsid talán az, hogy a mi gondolatainkat, a saját gondolatainkat kell átrendezni és átkeletezni, hogy egyébként egy sima flowban levő gördülékeny, hétfői borús napon is abszolút a borúban derűsek tudjunk maradni.

És nyilván nem azt mondom, hogy ez egy teljesen egyszerű dolog, de érdemes egyrészt nyakon csípni magunkat, hogy hú, már megint ez történik.

Nekem is ott volt a második gondolat, vagy a harmadik inkább, de lehet, hogy az ötödik, hogy oké, ebből most azonnal ki kell rángatni magam.

Gyakorlatilag nagyon sok minden, hiszen beülhetek egy forró kátba, főzhetek egy teát, elmehetek kávézni, ott volt a séta, mint lehetőség, szóval nagyon sok minden, vagy leülhetek öt percre légző gyakorlatot végezni, meghallgatok valami nagyon menő, pörgős zenét, és ezek klisés dolgoknak tűnnek, de és főleg az instant megoldások világában ezeket várjuk, ezeket a quickineket, hogy oké, néhány perc idő ráfordítása. hatalmas fókuszt tudunk magunknak kreálni a következő órákra.

És nem kell itt hatalmas dolgokra gondolni, nem kell drága dolgokra gondolni.

Ezek ilyen nagyon egyszerű apró technikák, amiket be tudunk építeni abszolút a mindennapjainkba.

És ott van például az iOS applikációm is, amit ugye folyton hirdetek itt a podcast részek elején is, mert nagyon hiszek benne, és nagyon bízom abban, hogy ez a letöltők számára is egy nagyon hasznos funkciók teli app, hiszen ott az én időszekció, ahol akár nap végén reflektálhatunk a saját hangulatunkra, légző gyakorlatot végezhetünk és mondjuk hálan naplót írhatunk.

Ez a háromszor két perc vagy egy perc abszolút ilyen izgalmas lenyugtatása minden egyes napnak.

És rájöhetünk, hogy valójában nincsen vége a világna, hogyha mondjuk én ma nem fejeztem be minden dolgomat.

Az ügyfelek nyilván nem várják el, hogy kettő órán belül mindennel végezzek.

Ők is a pörgéseikben vannak, nyilván én is.

Tehát egy néhány napos átfutás abszolút belefér a mai világban.

Persze tudom, ettől függetlenül az én versenyelőnyöm is az, hogy gyors vagyok és igyekszem még hamarabb elvégezni a projekteket, de ugyanakkor magamat is előtérbe kell helyezni, és hát nem hagyhatom, hogy ez az egész mókuskerék rám dőljön, és azt érezzem, hogy alkalmazott vagyok a cégemben, hiszen évek óta ez a legfelszabadítóbb hely, ahol lehetek. bőven nem tudom összehasonlítani az előző munkahelyimmel, hiszen ebben a szabadlétben annyira jó lenni, hogy valószínűleg más nem cserélném vissza ezt az egészet.

Nyilván rengeteg vállalkozói ötletem van, amikről most azért nem szeretnék beszélni, de alakul ez az út és kíváncsi vagyok egyébként, hogy merre visz ez az egész.

Szóval ahonnan indultam, hogy ez egy nem egy rózsaszín csillámpóni, és meg kell élni azokat a nehézségeket, amik így jönnek a mindennapokba.

De nagyon jó, hogy most már rengeteg eszköz áll a rendelkezésemre és tudok ezekkel élni.

Nem mindig egyszerű, sokszor behúzom magam a csőbe, de most már hálisten ezek a folyamatok sokkal lerövidültebbek, és sokkal előbb észreveszem, hogy hopp, itt most valami szitu van. ki kell rángatni belőle magam, kicsit kívülről kell eltekinteni a helyzetre, és amúgy hiphop meg is oldja magát.

És most már itt is az elmúlt 10 percben is abszolút relaxáltan tudtam ülni.

Azt gondolom, hogy viszonylag ezt majd mondjuk ti megítélitek, összeszedetten tudtam elmondani ezekről a gondolataimat [horkantás] és a délután további részét pedig tudom folytatni.

Abszolút relaxáltam, és akár leülhetek egy könyv mellé, olvasgathatok, és megélhetem azt, hogy egyébként tavasz van, szép az élet, jó idő van és abszolút minden rendben.

Ez volt tehát itt az én egyéni elmlékedős részem.

Köszönöm szépen a mostani figyelmet.

Jövő héten egy nagyon izgalmas témával érkezem, ahol vendéggel fogok beszélgetni.

Gyertek akkor is, addig is iratkozzatok fel, kommenteljetek lájkoljatok töltsétek le az eventom applikációt, és gyertek jövő héten is.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni”

Miről szól ez az epizód: „🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni”?

A Tudatos történetek podcast ezen az epizódján a műsorvezető a vállalkozói lét nehézségeiről beszél. Elmeséli, hogyan lehet belecsúszni a mókuskerékbe, és miért érezhetik magukat a vállalkozók a saját cégük alkalmazottjának. Kitér a multis múlt elengedésére, a szorongás… Az epizód a Tudatos történetek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Böröcz Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni”?

Fő témái: vállalkozói lét, mókuskerék, szorongás, vállalkozás fejlesztése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „🦄 A vállalkozói lét nem csak rózsaszín csillámpóni”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-tortenetek/a-vallalkozoi-let-nem-csak-rozsaszin-csillamponi-f8a913af

Több epizód a Tudatos történetek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból