BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast

· PT48M55S

Összefoglaló

A magyar lakosság jelentős része küzd emésztési panaszokkal, melyeknek számos oka lehet, beleértve a stresszt és a helytelen táplálkozást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, valamint a mértékletes étkezés elengedhetetlen az…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2026. 02. 05.
Hossz
49 perc
Témák
emésztési panaszok, táplálkozás, egészségmegőrzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mindenki tapasztalt már életében valamilyen emésztési panaszt, de tartósan akár a lakosság harmadánál felénél is ez fennállhat.

Meg kell azt vizsgálnunk, hogy mit eszünk, mennyit eszünk, hogyan eszünk.

A gyomorúlélését lassítja, a bél űrülését fokozhatja a stressz.

Tehát sok szempontból elmondható, hogy a stressz egy az egy rizikófaktor reflux esetén is.

A leggyakoribb allergének tej, a tojás, a szóya gabonafélék olajos magvak és a tengeri herkentyük.

Nagyjából ezek felelnek a allergiás, ételallergiás tünetek 95%-áért.

Akinél előfordul daganat a családban, a felfedezéstől számított 10 év mínusz, érdemes már a hozzátartozókat is elhozni.

Tehát ha valakinél 50 évesen már egy vastag éldaganatot operálnak, akkor a fiának vagy a lányának 40 évesen illik eljönni egy vastag élvizsgálatra. >> Bekezdés: Egészségről szakértőkkel érthetően.

Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére fordítjuk. >> Üdvözlöm önöket.

Ez itt a Bekezdés podcast, melyben a Budai Egészségközpont szakemberével beszélgetünk az egészségről érthetően.

Andrási Péter, gasztroentalógus főorvos.

Köszöntöm én is a kedves nézőket. >> Ugye gasztroentológia az emésztő szervrendszerrel foglalkozik, ami ha jól tudom, a legnagyobb szerrendszerünk. >> Ez így van. >> És hát ennek megfelelően nagyon sokan is küzködünk vele.

Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság fele küzködik valamilyen emésztő szerbrendszeri problémával, illetve hát sajnos a rákos megbetkedések között is előkelő helyen szerepelnek az emésztő szervrendszerbetegségei. >> Így van, sajnos.

És hát én azt gondolom, hogy mindenki tapasztalt már életében valamilyen emésztési panaszt, de tartósan akár a lakosság harmadánál felénél is ez fennállhat.

Meg kell azt vizsgálnunk, hogy mit eszünk, mennyit eszünk, hogyan eszünk.

Ugye kezdjük az elején, ha a boltok polcain végigtekintünk, gyakorlatilag tele vannak színes, szagos adalékanyagoktól hemzsegő feldolgozott, ultrafeldolgozott élelmiszerekkel, amelyek ugye hát a szemnek kedvesek, de az emésztésünknek nem igazán.

Ugye ezek az ételek arra jók, hogy egy pillanatnyi örömet okoznak.

Ugye leginkább ugye ezek az édességek, illetve különböző pékáruk, amelyek jellemzően ezeket a gyors örömszerzést vagy örömforrást jelentik az étkezésben, de hosszútávon nem igazán hasznosak az emésztésünkben.

És hát sajnos ugye ezt mi is beleesünk ezekbe a csapdába.

Meg kell vagy érdemes végiggondolni, hogy mondjuk ha reggel 6:00-kor a pékség előtt milyen hosszú sorés a vele szemben lévő zöldségesnél hányan állnak. pedig azért a természet ezt valahol jól kitalálta, hiszen mondjuk vegyünk egy táblacsokit, az mondjuk 600 kalória, amit te vagy én most bármikor szerintem el tudnánk fogyasztani gond nélkül.

Mondjuk ugyanennyi kalória almából ugye hat vagy nyolc darab alma lenne, ami viszont már ugye valószínűleg nem tudnánk elfogyasztani, hiszen eltelítődnénk.

Tehát a természetes táplálkozás, a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, az gyakorlatilag nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a ennek a fontosságát.

Ugye a második kérdés, hogy mennyit eszünk.

Ez is sajnos egy népbetegség, és magyarokra sajnos még jobban jellemző, ugye magyar lakosság több mint fele elhízott, és szeretünk nagyokat enni, szeretünk nassolni és hát sajnos ezekben a inkább zsírban, szénhidrátban, tocsogó édelmiszerekkel ezeket fogyasztjuk leginkább és és ez egy külön egy nagy probléma, hiszen az ételek minősége, mennyisége egyaránt fontos a a megfelelő remésztés szempontjából.

Ugye itt az adalékanyagokra is például, ha visszatérünk, volt egy ilyen elég látványos kísérlet, ugye egy nem nevezem meg amerikai étteremlánc hamburgerét ugye több mint 25 évig hagyták magára, és gyakorlatilag, mint újkorában úgy nézett ki, tehát semmiféle bomlási folyamat nem indult meg ebben az az ételben.

És hát ez mutatja, hogyha a természet nem tud vele elbánni, akkor valószínűleg a mi emésztőrendszerünk sem.

És akkor a harmadik kérdés lehet esetleg, hogy hogyan táplálkozunk.

Hát sajnos ugye ebben a felgyorsult világban nincs erre idő.

Mindig próbálunk ott onnan időt csenni, ahonnan lehet.

Ugye néha értekezletek között az autóba bekapunk egy szendvicset éppen egy-két falatot, ami amire re van lehetőség.

És hát ugye itt például, ha azt ezt nézzük, ezeket a gyors étkezéseket, ugye az étkezés egyik legfontosabb első mozzanata ugye a rágás megfelelő folyamata is kimarad.

Ugye ez egy nagyon fontos lépés, hiszen ugye amikor a szájüregbe kerül az étel, ugye nyálunk keveredik, a fogunkkal ugye felaprózzuk, ez is egy lényeges része az emésztésnek, és ugye a nyában már a keményítő, a zsírok emésztése elkezdődik.

Egy csomó szájüregből érkező baktérium elpusztul, ugye az antibakteriális hatása lévén.

Tehát ha egész egyszerűen ezt a fáz kikerüljük azért, mert kapkodva eszünk, akkor ugye nagyobb feladat hárul az emésztő traktusunk többi szervére, akik ezt ezt azért mondjuk úgy, hogy zokon veheték.

Tehát ilyenkor a panaszok sajnos el tudnak kezdődni. >> Igen, köszönöm.

Nagyon jó, hogy említetted a a szájat, illetve a szájöreget.

Hiszen sokan nem is gondolnák, amikor az emésztő szervrendszerről beszélünk, akkor nem csak a gyomorról meg a bélről van szó, hanem ez gyakorlatilag a szánktól egészen ugye az altestünkig tart, és ahogy mondtad is már az emésztés már a az első pillanatban a a szájban megkezdődik.

Most akkor közelítsük meg innen a témát.

Tehát mi történik egész pontosan a táplálékkal onnantól kezdve, hogy hogy a a szágba vesszük és elkezdjük rágni.

Említetted itt a nyál szerepét?

Hogyan megy ez tovább a testünkben? >> Igen, hát ugye az emberi tápcsatorna egyénileg változik, de körülbelül olyan 5-8 m hosszú.

A felülete az hát olyan nagyjából 400 nm, tehát olyan másfél két teniszpálya területe.

Ez ugye a gyakorlatilag a szájüreg, nyelőcső, gyomor, a vékonybél és a vastagbél, illetve a végbél.

Ezek a területek alkotják a távcsatornánkat, illetve ugye nagyon fontos, hogy különböző szervek ürítik a bérlrendszerünkbe az emésztően enzímeiket, amik ugye az emésztést segítik.

Ugye a szájurákből a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül a táplálék.

Ez az emésztés következő fázise.

Ugye itt a gyomorban jellemzően egy ilyen savas közeg uralkodik, ugye a rendkívül savas gyomorsavnak köszönhetően.

Ez is egy védelmi vonal, tehát itt is egy csomó szájüregbe érkező baktérium elpusztul.

Bizonyos emésztőenzimek aktiválódnak, bizonyos anyagok emésztése már itt a gyomorban elkezdődik.

Tehát ez a lépés is egy nagyon fontos része az emésztésnek.

És hát ezen a területen is azért számos betegség előfordulhat, számos tünet képében jelentkezhetnek akár nyelőcső, gyomoreredetű betegségek is.

Innen további ugye a gyomorból a vékony belegbe jut a tápanyag, ami talán mondhatjuk, hogy a legfontosabb szakasza az emésztésünknek.

Ugye itt van a legnagyobb variancia.

Em emberenként kettő kötőjel 5 m hosszú lehet ez a vékony bél.

Ugye itt a bélbolyhok lévény jelentős felületnövekedés van.

Tehát a 400 nmből mondjuk 300 az a vékony beletérinti.

És itt történik a tápanyagoknak a felszívódása, az emésztés, tehát az a amit addig a gyomorból, illetve a vékonyb kezdeti szakaszán a patkóbélből, ugye, ami nagyon kulcsfontosságú szakasza az emésztő rendszerünknek, ugye a a máj, illetve a hasnyámiry a a nedvét, az emésztő nedveket ide, az epét és a hasnyámig nedvet ide önti, vagy ide engedi be.

Tehát itt történik a gyomorból érkező tápanyagoknak a lebontása és a felszívása.

Még visszatérve a vékonyből a betegségek hál istennek viszonylag ritkák.

Ugye ez egy nehezen diagnosztizálható terület, mert ugye az endoszkópos vizsgálatokkal nehezen elérhető.

Tehát képpalkotó vizsgálatokra hagyatkozunk a legtöbbször.

Ö de mondom szerencsére itt talán például a vastagbél vagy gyomor betegségeit figyelembe véve viszonylag ritkábbak a vékonybegségei.

És akkor a vastag bélben gyakorlatilag ami legfontosabb feladat az a víznek a visszaszívása.

Tehát ugye a vékony bélből egy billentyűn keresztül a folyékony béltartalom beleömlik a vastag bélérbe, és ott történik a víz visszaszívása, és a folyékony béltartalomban így lesz szilárd széklet, amely ugye a végbélnyyíláson keresztül távozik.

Tehát gyakorlatilag így kell elképzelni azt, ahogy a bevitt tápanyagból később széklet alakul. >> Lehet, hogy nagyon laikus lesz a kérdés.

Engem mindig érdekelt, hogyha említetted ezt a nagyon savas közeget a a gyomorban, hogyha ott bizonyos gyógyszereket vagy akár tápanyagot beviszünk, azt ott szétmarja ez a sav, akkor ezek ott nem keverednek egymással, tehát nem léphetnek egymással kölcsönhatásba.

Tehát a kérdésem arra irányul, hogy ezek szerint akkor nem mindegy, hogy mit mivel eszünk egy időben.

Tehát ezt ezt hogy lehet megközelíteni? >> Valóban ebben lehet igazság.

Ugye azért hál istennek ugye önmagában el a szervezet úgy van kitalálva, hogy magát a gyomorfalat, tehát a gyomor gyomrot bérelős sejteket ez a fajta savasközeg bántja annyira, hiszen ők termelnek olyan anyagot, amivel ezt valamelyest közömbösítik nyákkal, egyéb olyan anyagokkal.

Tehát alapvetően ha ez az egyensúly megborul a a savas és a gyomrot nyákahátyát védő folyamatok között, akkor lehet esetleg a gyomorban gyulladás, vagy fekély, vagy egyéb ilyen eltérések, de önmagában mondjuk a gyógyszerek tápanyagok felszívódása az egy az egy komplex folyamat és azért a gyógyszerek nagyon nagy része úgy van kitalálva, hogy ezt az utat, amit a gyomor nedven kell át evickélni, ezzel a esetleg bevonattal vagy valamilyen egyéb anyaggal, ezt ezt meg tudják oldani, hogy ezt kikerüljék, vagy legalábbis átvészelje az az a hatóanyag.

A táplálékoknak pedig igazából nagyon nagy megszorítás ez ügyben nem szükséges, hogy mondjuk ekkor ezt tegyek, ekkor pedig azt azért, hogy a gyomorsaval nehogy összekeveredjen.

Igazából ezt megoldja a szervezetünk hál istennek.

Tehát ezzel kapcsolatosan nagyon speciális megszorításra nincs szükség. >> Még maradva a gyomornál melyek a leggyakoribb betegségek, illetve a tünetek, amelyek gyomoreredetűek és a gyomorral vannak összefüggésben? illetve mely diagnosztikai eljárások tudnak itt a problémák végére járni.

Aztán utána majd tovább megyünk, hogy milyen megoldást tudtok ti, illetve az orvostudomány biztosítani ezekre a problémákra. >> Hát a gyomorbetegségek rendkívül szerte ágazóak.

Ugye hasi panasszal, ha diszkomforttal nagyon sok beteg keresi fel a rendelésünket és nyilván itt a diagnosztikában, illetve a terápiában nagyon lényeges, hogy megtaláljuk azt a szervet, ami nagyjából a panaszért felelős lehet.

Ugye a gyomor betegségei közül talán az egyik legfontosabb ugye a refluxbetegség, ami a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom elégtelen összezáródásából, illetve a a gyomortartalom nyelőcsőbe vagy akár feljebb az a garadba, száüregbe történő vissza regurgitálásából áll.

Ez egy fiziológiás folyamat, tehát akár rövid idő vagy rövid távon bárkinél előfordulhat, vannak rá hajlamosító tényezők.

Ö de valóban, ha ez hosszabb távon fenn áll, akkor beszélhetünk refluxbetegségről.

Nagyon szerte ágazóak a tünetek, tehát nem a típusos tünetek, az a gyomorégés, illetve az a savas visszaáramlás, amit érezhet az ember, de emellett tud krónikus köhögés, asztmaszerű tünetek képében jelentkezni, rossz lehellet, romlófogak képében jelentkezni, úgyhogy akár ilyen infarktusszerű mellkasi nyomó panaszokat is tud imitálni.

Tehát ez egy nagyon nehezen megfogható az a tünetek első felében ez a ez a fajta tünetcsoport.

És a diagnosztizálásában ugye nyilván itt a a endoszkópiának óriási szerepe van, hiszen ezt a klinikai képen kívül egyéb vizsgálattal nem igazán lehet jól észlelni, diagnosztizálni.

Az endoszkópiának ugye óriási szerepe van a diagnosztikában és a terápiában is.

Ugye itt a gyomortükrözést, hogyha említhetem, ugye ez a aranystanderdje a felső távcsatornai vizsgálatoknak.

Ugye ennek során egy 8-9 mm átmérőjű, körülbelül 1 m hosszú csővel nem lehet mondani.

Tehát egy ilyen hosszú vizsgálóeszközzel megyünk végig a nyelőcsövön és a gyomron.

És akkor gyakorlatilag a kamera képén Full HD minőségben tudjuk a nyákahártyát feltérképezni, az egyes eltéréseket igazolni, illetve ugye nagyon lényeges, hogy mintavételre is van lehetőség, illetve ha Istenről ez nagy a baj, mondjuk egy fekélyt találunk, ahol ahol vérzést látható, akkor azt akár el is lehet látni.

Tehát ezeket a fekélyeket például lehet gyógyítani, vagy legalábbis a az életveszélyt okozó vérzést például el lehet állítani egy ilen endoszkópos vizsgálattal.

Ez egy kellemetlen vizsgálat, nem lehet szépíteni, vacak, de nem fájdalmas.

A legtöbbször én azt látom, hogy a betegek azért óckodnak a tőle, mert nem tudják, mire számíthatnak.

Én magam is már elvégeztem egy pár ezer vizsgálatot, és átestem már két gyomortükrözésen is.

Mindkét alkalommal egy ilyen nagyon, hogy mondjam, egy ilyen kiszolgáltatottság érzés volt bennem.

Tehát egy kellemetlen kicsit mintha a torkomon ugye megakadt volna ez az eszköz.

Nem jó vizsgálat, de az a hoott érték, vagy az a plusz érték, amit ad információ szempontjából, ugye a gyomrunk, nyelőcsövünk állapotáról, az messze menően meghaladja azt a kellemetlenséget, amivel jár.

Tehát én azt gondolom, hogy ha a kezelőorvosban felmerül ez a gyomorvizsgálat szükséges, akkor a betegeknek a hogy mondjam, ez a fajta lehetőség, ha fenn áll, akkor akkor nyugodtan elvállalhatják és ha elfekhetnek ennek a vizsgálatnak. >> Igen.

És manapság ezt már, ha jól tudom, altatásban is végzitek, ugye? >> Így van.

Ha lehet választani, hogy gyomor és a vastagbér tükrözés között én a gyomortükrözésnére nem feltétlenül szoktam javasolni az altatást.

Egész egyszerűen azért, mert mondom itt fájdalom nincs.

Ha az ember tudja azt, hogy mire számíthat.

Nyilván nem kellemes, de talán kiszámíthatóbb a dolog.

És ugye ha éberen elvégezzük, akkor a vizsgálat után két perccel gyakorlatilag a beteg azt csinál, amit akar.

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast”?

A magyar lakosság jelentős része küzd emésztési panaszokkal, melyeknek számos oka lehet, beleértve a stresszt és a helytelen táplálkozást. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek kerülése, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, valamint a mértékletes étkezés elengedhetetlen az… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast”?

Fő témái: emésztési panaszok, táplálkozás, egészségmegőrzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az vagy, amit megeszel? – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2026. 02. 05.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/az-vagy-amit-megeszel-bekezdes-podcast

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból