itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával

Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?

· PT1H44M53S

Összefoglaló

Az "Itt vagyok" podcast Bánhalmi Kata által vezetett epizódjában Dr. Juhász Márk gasztroenterológus segít eligazodni az emésztőrendszeri problémák labirintusában. Az adásban tisztázzák az IBS, IBD, Crohn-betegség, colitis, glutén- és hisztaminérzékenység fogalmait, valamint a…

Röviden

Műsor
itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Megjelenés
2026. 04. 15.
Hossz
1 óra 45 perc
Szereplők, említett nevek
Juhász Márk, Bánhalmi Kata
Témák
emésztőrendszeri problémák, ibs, crohn-betegség, colitis, gluténérzékenység, hisztaminérzékenység
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Bánhalmi Kata vagyok, és köszöntelek titeket az Itt vagyok legújabb epizódjában.

Az emberek közel 40%-a küzd valamilyen emésztőrendszeri problémával.

Mindenki görcsöl, fosik, pukizik, aztán rágyja, hogy jól van az úgy.

A mai adásban azt nézzük meg, hogy mi áll a leggyakoribb panaszok mögött.

Tisztázzuk az IBS, IBD, krón, kolitisz, gluténérzékenység, hisztaminérzékenység fogalmakat, mert a legtöbben nem tudjuk, hogy mit jelentenek.

A jó emésztés az egészségünk alapja.

Mindenünk borul, hogyha ez nincsen a helyén.

Erről fogunk ma beszélgetni Dr.

Juhász Márk gasztroenterológussal.

Itt vagyok élet és egészség podcast Bhalmi Katával.

A Rossman minden életterületeden ott van veled, hogy támogasson a mindennapokban és a fontos pillanatokban is.

A podcast beszélgetést a Rossman támogatta.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat.

Az embereknek közel a 40%-a küzd valamilyen emésztő rendszeri panasszal a becslések szerint.

És azon gondolkodtam, hogy ugye a világgal szemben a külső védő rétegünk az a bőrünk, de a belső felület az sokszorosa ennek, amit napi szinten találkoztatunk ma különböző ultrafeldolgozott élelmiszerekkel, meg gyakorlatilag mindennel.

Honnan tudhatjuk azt, hogy egy eseti puffadás, vagy görcsölés, vagy bármi diszkomfort, az csak egy ilyen pillanatnyi állapot, vagy komolyabb problémáról van szó?

A szabály az, hogy nincs szabály, tehát nem nem lehet soha tudni.

Nyilván, hogyha nem annyira kellemetlen, fájdalmas az, amit megtapasztalunk, és tudunk egy kicsit várni, akkor az már sokkal informatívabb, hogy mondjuk egy hét alatt alakult, esetleg egy hónap.

Tehát van, aki fél éves panaszokkal jön el.

Tehát a panaszoknak a minden paramétere mutathat nekünk utat.

Tehát az, hogy egymagában van, több panasz van, milyen gyakori, mennyire erős, mi váltja ki, mire múlik el.

Tehát egy csomó olyan paraméter van, amiből már lehet sejteni, hogy ez egy viszonylag ártalmatlanabb ám, de kellemetlen dolog, vagy egy potenciálisan veszélyeket jelentő betegségnek ilyen mondjuk bevezető tünete.

Pontosan amiatt, hogy ennyire sokan küzdenek, küzdünk különböző panaszokkal, repkednek az éterbe az olyan szavak, mint az IBS, qualityis, IBD, cöliákia, hiszlaminolcia, gluténérzékenység.

Tehát, hogy rengeteg fogalom van, de mégis nagyon nehéz ebben tisztán látni.

Hogyan csoportosítjuk az emésztőrendszeri betegségeket?

Több különböző bontás is lehet, vagy különbözőképpen közelíthetünk, vagy taglhatjuk őket.

Az egyik ilyen klasszikus tankönyv, hogy a szervek szerint, tehát akár föntről lefelé haladva ugye mégis távcsatornával van dolgunk, van egy eleje, van egy vége, persze vannak csatlakozó egyébként nélkülözhetetlen, de mondjuk kisegítő szerve, máj hasnymér ilyenekre gondolva.

A másik az már ilyen talán életszerűbb meg kevésbé didaktikusabb, hogyha régi felosztás szerint funkcionális, illetve szervi betegségekre osztjuk fel őket.

És mit jelentenek ezek a fogalmak?

A funkcionális azt jelenti, hogy legalábbis a rutinvizsgálati eszközökkel, hogy ez egyszerűbb labor, képalkotó vizsgálat, akár eszközös vizsgálató, nem tudunk eltérést találni.

Tehát vannak nagyon kellemetlen panaszok. emésztő szárít panaszok, esetleg általános tünetekkel kiegészülve, de de nem tudunk eltérést kimutatni.

A szervű betegség ott ott az mondjuk egy felszívóási zavar, gyulladás, dagantos betegség, ott előbb-utóbb konkrétumot találunk és akkor annak megfelelően lehet elindulni a kezeléssel.

Nagyon sokszor hallani szervű betegségekről, hogy ezek nem gyógyíthatóak, de kezelhetőek.

Hát általában a belgyógyászat nagyon sokszor olyan betegségekkel foglalkozik, amik pláne az úgynevezett krónikus, tehát időután elhúzódó betegségek, amik el nem múaszthatók, hanem egyensúlyba tarthatók, tünetmentessé tehetők.

A sebészet az egy definitívebb szakma, mint a belgyógyászet ebből a szempontból nagyon sokszor ugye az adott eltérést eltávolítják, és akkor az jó esetben sikerül, nem tér vissza, vagy ugyanott nem tér vissza.

Nekünk begyőzeknek, azon baj gasztroenterológusoknak többnyire krónikus, tehát újra visszatérő vagy esetleg állandóan aktív betegségekkel kell foglalkoznunk.

Ezt elképesztően nehéz lehet így betegként megkapni, hogy akkor most akkor neked van egy olyan betegséged, amivel mostantól együtt élsz?

Hát itt már nyilván fogunk beszélni majd részletesebben az egyes betegségekről, mer majd minden általánosítás az az sántítana egy idő után.

De de hogyha nem ezt a részét domborítjuk ki a dolognak, hogy mondjuk ha valaki először meghaja, hogy lisztérzékeny vagy refluxbeteg, hogy az mi az nagyon sok évtizedekig reflux lisztékenység ugye meg egész életében, hogy hogy végigkíséri, hanem hogy mik a teendők és hogyha ha sikeresen betartja a teendőket étrendileg, gyógyszeresen, betegségtől függően, akkor az egy adott évnek milyen arányában akár teljesen tünetmentes is lehet.

És hogyha az ember ezzel tapasztalatot szerez, akkor már másképp áll hozzá.

Ennek a részleteibe bele fogunk menni, de talán kezdjük a funkcionális zavarokkal, funkcionális betegségekkel.

Mit jelentenek és mit hoztak be a Róma négy kritériumok?

A funkciális korképekre azt szokták mondani, hogy ugye az életkilátásokat nem rontják, de az életminőséget azt azt jelentősen rontani képesek.

Egy illusztrálásra a napokban járt nálam egy fiatal ember, 30 valahány éves.

Egyébként már a hangulatingadozások miatt pszichológusnál pszichiáternnél is kellett, hogy járjon. nála a puffadás, a vezetőtünet, mind látvány szintén, mind a fizikai szintjén nagyon nagyon zavaró, nagyon foglalkoztatja, és annak megfelelően, mivel hogy régebb óta fennálló panasz, sok szakembernél járt már, ez ez így önmagában nagyon jól átfogja azt, hogy hogy mit jelent egy ilyen funkcionális képben szenvedni.

A római kritériumok az pontosan azért született, hogy ez ezt a nehezen megragadható nagyon heterogén betegségcsoportot valahogy mégis objektivizálja, valahogy kategorizálja, hogy valahogy megfogható legyen.

Ami említetted is itt a betegségek felsorolásán az EBS-t, amit használnak.

Ugye a jelentés az, hogy irritábil bél szindróma, de még a szakmán belül is sok esetben nem teljesen a római kritériumokban leírt definíció szerint használják.

Ugye ennek az a lényege, hogy a központban egy hasi fájdalom áll, ami erősödik, erősödik, járhat különböző kísérő tünetekkel, akár a székletvonatkozásban, akár puffadás vonatkozásban, és aztán hogyha sikerül a mosdóban eredmény járni, akkor utána órákig panaszmentessé válik az ember, akinek IBS-e van, majd aztán indul újra. funkcionális betegségeknek egy egyik legfőbb jellemzője, hogy ha egyszer sikerült elaludni, az ember az éjszakát végig tudja aludni.

Tehát ha most egy kontrasztot képezünk, például gyulladásos bbetegséggel, ott éjszakai hasmen és ezért ez elő szokott fordulni.

A az is egy klasszikus IBS, azt is nagyon sok páciens elmondja tankönyvekben, és ennek megfelel megvan, hogy el se tud indulni otthonról, és ezért órával, két órával hamarabb kell felkelnie, felébrednie, amíg négyszer-tsör el nem ment a WC-be.

Majd utána az otthon és a munkahely között az összes kávézó, benzinkutat bármilyen mosdó lehetőséget ismernek, mire bejutnak.

Tehát, hogy az ébredés után eltelik három óra tiszta káváriával, és akkor ezzel a az életminőséggel vagy hangulattal megy valaki dolgozni.

Amúgy a pácienseid közül milyen százalékban fordul elő az IBS?

Hát ez egy nagyon jó k nagyon magas.

Ugye a ha populációban nézzünk adatokat, amerikai adatok akár ilyen 30-40%-ot írnak felnőtt lakosságra. 15-20% simán lehet, tehát nagyon gyakori.

Ennél csak a gyakorig azt jelenti, a betegség közül talán csak a reflux betegség, ami ami gyakorib.

Tehát ez egy nagyon gyakori dolog.

És azt próbáltam illusztrálni, hogy a funkcionális betegségek noha ugye életkilátásokat nem rövidíti.

Ezek természetesen a páciens szempontjából a megélés, az uralás szempontjából is nagy challengnek minősülnek, de a a szakorvosi oldalról is.

Tehát a az az egyáltalán nem könnyebbség, ha valakinek funkcionális betegsége van, a mi szempontunkból is őt kell megpróbálni eredményesen kezelni, vagy sokszor csak terelni megfelelő irányba.

Tehát ez egy funkcionális betegségben maradjunk az IBS-nél, hogyha tényleg ezeket a római kritériumokat teljesíti.

Azt eredményesen kezelni az az nagyon nehéz, ha van ha van hatékony kooperációra képes társszakma, pszichológus, pszichiáter például, akkor az nagy segítség lehet.

Igen, ez ezt pont be is akartam hozni kérdésként, hogy volt nálam egy pszichiáter Ocella Péter vendégként, és ő ilyen hát ilyen biom és psziché összefüggést vizsgál, és azt feltételezném én laikusként, hogy az ilyen jellegű tünetek mellett, mint amien amilyen az IBS is, inkább pszichés vagy ilyen stressz betegség jellegű háttere van, mint klasszikus emésztőrendszeré.

Hát ez kell olyan komplex kérdés.

És most ugye a ha már említetted a biomokat, ugye a mikrobiomkorát, az abszolút felfutóban van a az iránta való érdeklődés a gasztroenterológia és nem csak a gasztroenterolgia, de minden oldalról, tehát nyilván a páciensek oldaláról, a szakorvosok oldaláról és az ipar oldaláról is, ugye diagnosztika és aztán az étrendi terápiák oldaláról is.

És ilyenkor persze a dolog azért hajlamos félrecsúszni, és hát egy-két évtized biztos ebből is kell, mintogy annohelikobakterpil baktériummal kapcsolatban, és amíg az úgy leülepszik, hogy mi az, ami neek tényleg jelentősége van, mivel érdemes foglalkozni, mivel nem kell foglalkozni, de az tény, hogy azért vannak arra adatok, hogy a mikrobiom egy-egy páciensnek így a a saját bérflórájának az összetétele, akinek IBS-e van az eltér az elképzelt ideálistól, ami igazából nincsen, csak itt is mondjuk a Gausgörbe középső részére gondolhatunk, hogy általában milyen szokott lenni, mekkora legyen, minél nagyobb a diverzitás, és még van egy-két alapparaméter, aminek stimmelnie kell.

Tehát ugye a említettem, hogy a a rutinvizsgáló eszközökkel nem találunk eltérést, de a mikrobiom vizsgálata az már nem rutinvizsgálat, ma se számít annak, több oknál fogva sem. drága is ugye többek között az az egyik ok.

Tehát de de ott egyértelműen vannak eltérések.

És utána ez egy ilyen ott nem is egy, hanem több ilyen ördögi kör, ilyen visszaható kör van, mert aki EBS és pláne hasmenéses típusok.

Önmagában a hasmenés most már függetlenül a az eredettől az az kihatással van a bérfóra összetételére és általában nem jó kihatással van.

Tehát ilyen inkább ilyen önerősítő körök vannak a a rendszerben.

Meg ha jól tudom, akkor a egy mondjuk mikrobiomvizsgálat az mutat egy adott állapotot, és hogyha mondjuk te megcsinálsz egy vizsgálatot, és utána elkezdesz csak probiotikumot szedni, ami mondjuk bizonyos baktériumokra hatnak, két hét múlva már totál más eredmény is kijöhet.

És akkor hogyha azt feltételez, hogy ez egy jó minőségű probiotikum, akkor mondanám el azt, hogy bár így lenne, de ez ennél sokkal bonyolultabb.

Tehát, hogy hogy az egy dolog, hogy mi mit viszünk be, mégha ez egy tiszta, jó minőségű nagycsira számú és egyéb fontos paraméternek megfelel, de hogy az mennyire tapad meg a mi ö bélfóránk között, mennyire lesz része annak a mikrofilmnek, ami a nyálkártyán képződik, az az egy másik kérdés is.

Itt rengeteg interakció van, amit még messze nem ismerünk tökéletesen.

Itt itt ha én jól tudom, akkor van ugye az, amit beviszünk, és aztán van a felszívódás és az, ami kvázi hasznosul most így nagyon leegyszerűsítve.

Csak azért, hogy mi is, é, tehát hogy hogy laikusként, mert én azt gondolom, hogy akik hallgatnak minket, és ott vannak egy ilyen panzal, azok totál bizonytalanok, hogy akkor most hova elmegyek egy mikrobiomvizsgálatra, vagy elmegyek egy gasztroenterológushoz, mert ha eljut odáig, hogy a szégyen nét, hogy mondjam, átlépe, elmenjen orvoshoz, és és aztán egy ilyen nagy vákuum van, hogy akkor most mit kell csinálni, hogyha ilyen tüneteim vannak.

Itt most a a az elmélet és a gyakorlat egy kicsit elválik egymástól.

Tehát ha az elméletet nézzük, mindenkinek van bélflórája, az a szülés után kialakul, és kell is, hogy legyen, mert különben életképek vagyunk.

Tehát az, hogy főleg a vastag bélbe meg valamivel kisebb, vagy jóval kisebb mértékben vékonyű utolsó szakaszán is vannak bélbaktériumok, akik megélnek a nyelkárty az egy az egy szükséges élet feltétlenül így van pontosan.

És aztán ha itt az összetételben részben az arányok megborulnak, illetve ugye a minőség is számíthata, hogy milyen milyen törzsek, akkor az vezethet bizonyos betegségekhez, de alapvetően a a bélbaktériumokra szükség van.

És amíg korábban azt gondolták, de ez mondjuk jó évtizedekkel korábban volt, hogy hát ezek ott vannak, úgy elvannak, de olyan különösebb bajt nem csinálnak.

Hát ennél sokkal komplexebb a helyzet.

Az egyes törzsek kommunikálnak egymással, segítenek egymásnak, vagy épp kompetítorok is versenyeznek, és akkor ez még egymás között.

És utána felénk a nyálkahártya sejteken keresztül ezek információt közölnek, információt vesznek, anyagcsere termékeket cserélünk, adott esetben allergiás betegségekre hajlamosíthatnak.

Tehát ez egy ez egy borzasztóan összetett és aktív kapcsol.

Ezek nem ilyen innocent bystanderek, hanem ezek na nagyon fontos funkciókat tölthetnek be, illetve befolyásolhatnak.

Na most ehhez képest van egyen egy óriási gep, egy óriási résorlat között, amit mi tudunk, mert a a mikrobiom teszteket most nagyon favorizálják, és mivel nem vagyok sem mikrobiológus, sem mikrobiom expert, ezért óvatos vagyok itt a megfogalmazásra, amiről be tudok számolni, hogy hogy én is rendre látok majdnem minden rendelésemen ilyen 40-50 oldalas mikrobiom eredményeket.

Az lesz az ideális, ha majd ha valakinek kihoznak egy eredményt azzal a adott esetben több 100 baktérium törzse azok arányával satöbb, és az a labor, vagy egy azzal kooperációban lévő másik labor összeállít egy olyan…

Említett entitások

Témák

  • emésztőrendszeri problémák
  • ibs
  • crohn-betegség
  • colitis
  • gluténérzékenység
  • hisztaminérzékenység

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?”

Miről szól ez az epizód: „Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?”?

Az "Itt vagyok" podcast Bánhalmi Kata által vezetett epizódjában Dr. Juhász Márk gasztroenterológus segít eligazodni az emésztőrendszeri problémák labirintusában. Az adásban tisztázzák az IBS, IBD, Crohn-betegség, colitis, glutén- és hisztaminérzékenység fogalmait, valamint a… Az epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Juhász Márk, Bánhalmi Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?”?

Fő témái: emésztőrendszeri problémák, ibs, crohn-betegség, colitis, gluténérzékenység, hisztaminérzékenység.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom?”?

Megjelenés: 2026. 04. 15.. Hossz: 1 óra 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/itt-vagyok-elet-es-egeszseg-podcast-banhalmi-kataval/puffadas-hasmenes-ibs-chron-colitis-gluten-honnan-tudom-mi-a-bajom

Több epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból