Fejlesztés terhe mellett

Növekedési szemlélet

· PT36M39S

Összefoglaló

A "Fejlesztés terhe mellett" podcast e heti adása a növekedési szemléletről szól, melyet Carol Dweck pszichológus kutatásai alapján dolgoztak fel. A műsorban bemutatják Dweck eredeti kísérletét, amelyben két csoportba osztott gyerekeknek intelligenciájukra vagy erőfeszítéseikre…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2024. 12. 03.
Hossz
37 perc
Szereplők, említett nevek
Mezőffy Bálint
Témák
növekedési szemlélet, pszichológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt a fejleszté terhe mellett szakmai beszélgetések tréningről coachingról és más vállalati jelenségekről mezőfi bálinttal hadash hajdú helgával és örvényesi ritával üdv mindenkinek szeretettel köszöntünk titeket a mai műsorban a növekedési szemléletről fogunk beszélni amit angolul gross mindsetnek hívnak így is találkozhat vele a növekedési szemlélet egy kicsit olyan ezoterikusnak tűnhet de egy egy kőkemény pszichológiai fogalom viszonylag új és azzal nyitnám meg ezt a mai adást hogy próbál megpróbálom röviden elmondani azt a vizsgálatot azt a pszichológiai kísérletet ha úgy tetszik vizsgálati eseménysort ami amiből ez kibukott tulajdonképpen ez az elmélet itt a kutató nevét szerintem érdemes megemlíteni hők carol dck amerikai pszichológus magyarországon is jár többször is amit ő csinál az valóban tudomány és ez pedig ez valóban egy tudományos keretrendszer ugye h gyerekeknél kezdték el ezt vizsgálni a műsorban majd be fogom linkelni azt a három perces youtube videót ahol maga a maga a kísérlet megtekinthető egyébként nyilván nem az egész hanem abból ilyen kivonat következőképpen kell elképzelni gyerekeknek adtak ilyen kocka kocka kir rakó rejtvény tehát mutattak egy képet és azt kellett színes kockákkal kirakni és hát ezek közül voltak könnyű nagyon könnyűek volt egy picit nehezebb meg volt olyan is ami már ilyen extra nehéz és azt vizsgálták hogy ez egyrészt ezzel hogy birkóznak meg a a gyerekek és ugye itt két külön csoportot különböztettek meg tehát volt az egyik csoportba tartozó gyerekeknek olyan visszajelzéseket adott a kísérletvezető nagyon ügyes vagy látszik hogy milyen ok vagy h szuperül megy ez neked nagyon értz te ehhez satöbbi tehát olyat ami az intelligenciájára a képességeire való visszajelzés volt a másik csoportba tartozó gyerekeknek olyan visszajelzést adott ami a teljesítményükre szól ez egyre inkább érdekessé vált ahogy ugye nehezedk a feladványok azt lehetett észrevenni hogy azok a gyerekek kitartóbbak akiknek a teljesítményére érkezett a visszajelzés tehát például ilyeneket mondt hogy ez az látszik hogy kitartó vagy szuper hogy ennyire sokszor megpróbáltad satöbbi satöbbi ezek előre le voltak írva tehát betanulták a kísérletvezetők és szisztematikusan volt olyan gyerek akiknek az egyik fajta visszajelzést adták tehát intelligencra képességre tehségre meg a másik fajta gyerekeknek pedig az erőfeszítésre és a teljesítményre és ahogy nehezedtek a feladatok érdekes dolgok derültek ki úgy tűnt minthogyha kialakult volna két külön különböző szemléletmód a gyerekeknél a visszajelzések hatására és ezt nevezte el később a carold weck ugye rögzült megnövekedési szemléletnek a rögzült szemlélet azoknál alakult ki akik az intelligenciájukra tehetségükre kaptak visszazés tehát az egyes csoportnak és náluk azt lehetett észrevenni hogy ahogy nehezettek a feladatok egyre feszültebbek lettek előbb-utóbb minden gyerek találkozott a megoldhatatlannak tűnő fel a nagyon nehéz feladatokkal erre az első csoportba tartozó gyerekek feszültséggel türelmetlenséggel válaszoltak sokszor volt hogy abba abba is hagyták tehát kiléptek a helyzetből hogy én ezt nem csinálom tovább elment a kedvük tőle volt aki frusztráltá vált ingerültté vált és amikor megkérdezték a legvégén az egyes csoportba tartozó gyerekeket hogy ha le ha most választhatnál hogy a könnyűtt vagy a nehezebb játékkal mennénk tovább melyiket választanád és azt mondták majdnem 100%-uk hogy a könnyűt na a másik csoportba tartozó tehát akik az erőfeszítésre kaptak visszajelzést sokkal kitartóbbakká váltak láthatóan motiváltabbá tehát addig addig próbálkoztak míg a nagyon nehéz feladatokat is meg tudták oldani kifejezetten úgy tűnt hogy hogy kihívásnak tekintik a játékot és hogy így mennek előre benne és amikor választani kellett hogy a végén hogy a könnyűvel meg menjünk tovább vagy a nehézzel akkor majdnem mindenki a nehez nehezet választotta szóval úgy tűnik hogy két fajta szemléletmódot sikerült pusztán csak ezzel kialakítani hogy másképpen mást erősítettünk meg az egyik az első esetben fix dolgokat erősítettünk meg amiről a gyerekek azt gondolták hogy fix hát én vagyok valamilyen valamennyire okos vagyok valamennyire ügyes vagyok vagyok aki vagyok a másiknél meg valahogy az alakult ki hogy hát én vagyok valami de hogy attól függ az eredmény hogy mennyi energiát rakok bele hogy mennyiszer próbálom újra és újra na ez a növekedési szemlélet a második csoport és hát ezután rengeteg további vizsgálat meg ennek a gyakorlati felhasználása következett most arról fogunk beszélgetni ebben az adásban hogy hogyan lehet ezt kialakítani magunkban mert úgy tűnik hogy külső beavatkozással finom hangolható kialakítható illetve mi a teendő hogyha azon kapjuk magunkat hogy mi magunk is bizonyos tekintetben rö ült szemléletűek vagyunk mert előfordulhat hiszen végigmentünk a magyar oktatási rendszeren ugye általános iskola középiskola egyetem munkahelyek satöbbi hát ez nem minden esetben a növekedési szemléletnek kedvez ugye szóval rita hozzád fordulnék akkor először hogy tudnád ezt így kompaktan megfogalmazni hogy mi is az a növekedési szemlélet mibe különbözik leginkább a rögzült szemlélettől talán úgy fogalmazn ám meg hogy a növekedési szemlélet egy olyan életszemlélet egy olyan attitűd amivel a világban szerepeinkben létezünk ahol a fókuszunkat a fejlődésre és a tanulásra tesszük a tanulásnak most nem a lexikai értelmében értem hogyha kihívás érkezik akkor azt nem a problémaként szemléljük hanem úgy szemléljük hogy hogy oldjuk meg tehát van benne egy megoldás fókusz illetve hogy abból mi az amit tanulnunk kell ai az amit okulnunk kell én még azt tartom fontosnak hogy látni kell mindenkinek hogy nem az van hogy van ilyen ember és olyan ember hanem mindenki tud fejlődésorientáltan is gondolkodni és berögzötten is gondolkodni ez témától függ területtől függ és kihívástól vagy éppen egy adott feladattól függ hogy akkor most én erre mennyire vagyok nyitott vagy mennyire vagyok éppen fejlődésszemlélettel tekintek rá és ugye jogos lehet az a kérdés hogy ez most igaz hogy azt mondjuk hogy nem az intelligencián múlik a dolog mert az fejleszthető meg minden megtanulható minden fejleszthető hogy ez igaz-e úgy tűnik hogy igen az intelligenciára nagyon sokáig úgy tekintettek hogy az belünk született tehát majdnem hogy ilyen génlottón múlik a dolog valamennyi szórásal meg be lehet lőni ugye a szüleidnek az iqj alapján be lehet saccolni ez egyébként igaz is általánosságban viszont azt is kimutattá később hogy igenis fejleszthető fejleszthető az intelligencia is és az is elő szokott jönni még ugye kérdésként hogy meddig fejleszthetők általában a készségek na ebben is korábban azt gondolták hogy hát olyan felnőttkorig 40-50 éves korig aztán utána nem nagyon sokan a mai napig ezt tényként fogadják el holott a legfrissebb kutatások ennek az ellenkezőit bizonyították be tehát az agy maga 90 éves 100 tehát a halálunk napján is még képes bocsánat fejlődni képes változni tehát hogyha az agy képes változni az agysejtek közötti összeköttetések folyamatosan tudnak változni a új összeköttetések jönnek a régiek ha elhalványodnak tehát magyarul fejlődünk tanulunk ez valóban így van hogy saját magunk képességeit bármeddig bármikor fejleszthetjük nyilvánvalahol van egy plafon hogy mondjuk virtóz hegedőművész valószínűleg nem leszek de de mondjuk egy ilyen azt szoktam mondani hogy egy ilyen 10000 a a hangszertanulásbanl hogy 10000 óra tanulással mondjuk meg lehet tanulni bármelyik hangszert olyan szinten használni hogy mondjuk úgy el tudok hegedülni valamennyire egy darabot nyilván nem én leszek a jehudi menuhin de hogy hogy valamennyire eltudom tehát egy ilyen egész jó szintre el lehet jutni szinte bármibe amihez van energiánk és hozzá fogunk és fejlesztjük magunkat ugye nagy vonalakban rita összefoglaltad szuperul hogy mit jelent a növek edési szemlélet a nagyon izgalmas az az hogy ennek különböző aspektusai vannak tehát ha megnézzük az emberi teljesítmény meg az emberi viselkedésnek különböző jelenségeit akkor nagyon markásan meg tudom mondani hogy melyik reakció melyik szemléletmódhoz kötődik van is erről egy híres ábra amit ilyen angigel holmes ábrának hívnak bal oldalon van a növekedési szemlélet jobb oldalon a rögzült szemlélet hát erről egy picit beszélgessünk azt aslom hogy a különböző viselkedésbeli aspektusoknál mi jellemző a növekedési szemléletű felfogásra és mi jellemző a rögzültre hüüm én talán ott kezdem hogy nagyon szeretem a magyar közmondásokat és magyarországon egy csomó ember rögzült szemlélettel él mondok ilyeneket hogy járt utat járatlanél el ne hagyj vagy jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok vagy az hogy jobb ma nekem kettő mint holnap kettő ezek mind mind mind rögzült szemléletű közmondások az attitűdünk az azért kulturális hagyatékunk is és akkor innen innen indulunk jó de szó szám nem fáj fejem ugye az én kedvenc rossz közmondásom de ezek mind olyanok mintogyha egy ilyen félelem lenne a kudarctól nem mert én egyébként azt gondolom hogy ez a túlélési ezek ilyen túlélési szólások tehát lehet hogy a magyar történelem olyan volt hogy aki így gondolta hogy ne szá ne szól h szám nem fáj fejem azok maradtak életbe több tehát több olyan ember maradt életbe aki így gondolkodott sajn azt hiszem hogy ez leet lehet ez az igazság most hálistennek azt hisz azt gondolom hogy nem ez a helyzet tehát nyugodtan felülbírálhatjuk ezeket és akkor visszaadom a szót ritának oké a rögzült és a növekedési szemléletet hat különböző aspektus szerint szoktuk vizsgálni ez az egyik a kihíváshoz való hozzáállás ugye aki rögzült nézi az elkerülné a problémát és egy problématudata van aki pedig növekedési szemlélettel gondolkozik azt az lehetőségnek látja és beleáll ebbe a helyzetbe ugye ez lett bocsánat ugye az oka annak hogy a gyerekek is amikor választhattak hogy a könnyűt vagy a nehezet ühüm könnyűvel vagy a nehézel folytassuk akkor ugye a a fik a rögzültek a könnyűt választották hiszen az alacsony kihívás tehát ott nem sérülök meg a növekedési szemületök meg azt mondták hogy ide nekem a nehezet így így a második aspektus az az akadályhoz való hozzáállás hogy aki rögzülten gondolkozik ő ezt kifogásokat fog keresni és feladja kilép a helyzetből aki az akadályt növekedési szemlélettel tekinti akkor az feladatot lát benne amin dolgozni kell aztán majd lesz belőle megoldás előbb-utóbb nagyon fontos még a kudarchoz való hozzáállás is a aki rögzült szemlélettel gondol dokozik az mindent megtesz hogy elkerülje a kudarcot és magyarázza igazolja önmagát azért mert tehát ez a felelősség kihelyezése illetve aki növekedési szemlélettel dolgozik ő pedig tanulásnak tekinti és önreflexiónak hogy hát oké ezt most elszúrtam az ér hibázni ahogy szoktad mondani aztán van még a kritikai k kritikákhoz való hozzáállás hogyha rögzült szemléletű ember kritikát kap tehát negatív visszajelzést kap akkor már önmagát vonja kétségbe ez a úristen tényleg nem tudom tényleg bizt tényleg tényleg rossz vagyok tényleg ennyire ügyetlen vagyok tényleg béna vagyok és akkor jönnek ezek az oön bántalmazó mondatok aki növekedési szemlélettel gondolkozik az ilyenkor szokott segítséget kérni megváltoztatni és tanulni a helyzetből és akkor a megint a a a kudarcra még tehát a feladás és segítségkérés illetve a mások sikerének a meg a megítélése is nagyon fontos szemléletbeli különbséget mutat mert aki rögzült szemlélettel gondolkozik az azt gondolja hogy ha más sikeres akkor én kevesebb vagyok akkor én nem vagyok annyira értékes és megjelenik a az a rosszfajta irigység ha aki növekedési szemlélettel gondolkozik az elkezdi el elismerni a másikat hogy respekt ú de jó ezt hogy csináltad példaként tekint rá és elkezd tanulni tőle meg tanulni az esetből na hát itt vannak a különbségek miközben így hallgattalak bennem is így folyamatosan jöttek fel emlékek én ismerem az elméletet meg meg a tréningekben is benne szokott lenni és most fölfedeztem magamban egy egy aspektust amit én most már nem így gondolom de nagyon sokáig azt gondoltam hogy például én bizonyos szintű tréner sose leszek mert és akkor mindig volt a fejemben két olyan kollégám akire azt mondtam hogy na hát ők nagyon jók hát én biztos olyan annyira jó nem fogok lenni más igen de hogy annyira jó nem ez a klasszikus rögzült szemlélet hogy hogy nem tudok olyan lenni mert hiányoznak belőlem abovo dolgok genetikailag mert én nem olyan vagyok és ezek a mondások hogy én nem olyan vagyok és sose leszek ilyen nem fogom tudni ez mind önkorlátozó igenis lehetek olyan csak meg kell tanulni gyakorolni kell lehet hogy tíszer annyit mint neki mert lehet hogy neki zsigerből jön de egyébként ezzel kap ksolatos tanulmányt is olvastam ez pedig a a kitartást vizsgálták a szuper tehetséges gyerekek verzus a nagyon sokat készülő gyerekeket nézték meg hogy hogy teljesítenek betűzési versenybe amerikában valamiért ez érdekes hogy van hogy ki kell betűzni egy bonyolult szót gyerekek helyesírás ilyen országos bajnoksá nem helyes írás hanem szóban ki kell betűzni és aki elr az az kiesett vagy na és akkor van aki vannak vannak gyerekek akik ebbe szuper tehet tehát tényleg ilyen ilyen prodigik hogy ilyen hogy alapból és vannak a a másik kategória akik pedig gyakorolnak rengeteget szorgalmasak rengeteget is azt vizsgálták hogy oké van egy verseny és akkor ki milyen eredményt ér el és azt találták hogy hosszú távon tehát lehet hogy egy versenyben a szuper tehetség azt megnyeri de de hosszútávú eredményességben van egy pont amikor a sokat gyakorlók lekörözik lehagyják a tehetségeket és azért mert a tehetséges gyerek folyamatosan meg van erősítve abban hogy te tehetséges vagy az mit jelent hát nekem nem kell akkor semmit tenni magától megy és van egy pont amikor már magától magától megy egy egy ilyen egyenes vonalban oké ezt ezt a testméretom de aki gyakorol az mindig egy egyre jobb lesz és le van egy pont amikor már annál is jobb lesz mint a szuper tehetséges a tehetségnek is kellene erőfeszítést beletenniát az igen hogy a tehetség önmagában nem elég hanem ugyanúgy gyakorolni kell statisztikai módszerekkel is kimutatták azt hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Növekedési szemlélet”

Miről szól ez az epizód: „Növekedési szemlélet”?

A "Fejlesztés terhe mellett" podcast e heti adása a növekedési szemléletről szól, melyet Carol Dweck pszichológus kutatásai alapján dolgoztak fel. A műsorban bemutatják Dweck eredeti kísérletét, amelyben két csoportba osztott gyerekeknek intelligenciájukra vagy erőfeszítéseikre… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Növekedési szemlélet”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezőffy Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Növekedési szemlélet”?

Fő témái: növekedési szemlélet, pszichológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Növekedési szemlélet”?

Megjelenés: 2024. 12. 03.. Hossz: 37 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s04e09-novekedesi-szemlelet

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • A coaching cél

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alk…

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból