Kék Bolygó - Áder János podcastja

Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119

· PT32M59S

Összefoglaló

Ifjabb Szepsy István borász szerint a tokaji borvidék kihívást jelent az aszály és a csökkenő talajvíz miatt, de a klímaváltozásnak köszönhetően a fehér, száraz borok biztonságosabban és versenyképesebben készíthetők. A tokaji bor világhírű, de a fogyasztók körében kevésbé…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 01. 27.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
István Szepsy Jr, Áder János
Témák
klímaváltozás, tokaji borvidék, aszály, szőlészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat és a tév nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam ifjabb szepsi istván bortermelő borász jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban jó napot kívánok köszönöm szépen a meghívást most már benne vagyunk javában a farsangban vzkereszt után hogy elkezdődik a farsang időszak hát a farsang időszak akkor az mulatozás ha mulatozás akkor borfogyasztás de az utóbbi években amikor borászokkal találkoztam nem egyel nem kettővel elég gyakori panasz volt hogy csökkent magyarországon a borfogyasztás az idősebb generációk körében is a fiatalok körében különösen nem tudom hogy ez az önök esetében is érzékelhető-e tehát az önök pincészeténél is érzékelhető-e ha igen akkor mi lehet ennek az oka igen azt gondolom hogy ez érzékelhető minden szinten hála istennek a pincészetek azok tudnak diverzifikálni piacokon és meg tudják ezt oldani de alapvetően el elsősorban szerintem az az oka hogy a nagyon nagyra nőtt a az italkínálat nagyon sok italnak például koktélok nak ak vagy röviditaloknak é egyébként reneszánszát látjuk magunk előtt akár csak mondjuk a diníről beszélünk tehát amikor én egyetemista voltam akkor teljesen old schchool dolog volt gint inni nem ismerült fel soha baráti társaságba ma meg már monondjuk az én én én amikor én fiatal voltam azt se tudtam hogy mi az a dí mi sem tudtuk és ma meg már mindenkinek van olyan pohara meg olyan koktélreceptje meg három félé tart otlon tehát ez csak egy példa de azon kívül nagyon sok szintetikus ital került a piacra de azt gondolom hogy az a az ital fogyasztás összességében az nem feltétlenül változott vagy én ezt nem nem érzékelem azt látom hogy hogy nagyon-nagyon sokféle a kínálat ha csak a borból indulunk ki sokkal többféle bortípus van mint mondjuk 20 évvel ezelőtt igen de talán azért érdemes és ezt marketing eszközökkel lehet nyilván megtám megtámogatni a kultúrált borfogyasztást népszerűsíteni hiszen a másik oldalon miközben csökkent magyarországon a borfogyasztás az érem másik oldala hogy ugyanakkor egyre jobb minőségűek a magyar borok és nem csak a hazai piacon hanem nemzetközi majd erről a beszélgetés végén erre majd kitérek hanem nemzetközi piacokon is egyre rangosabb elismeréseket kapnak a magyar bortermelők hát azért mert verseny van tehát ugyanúgy hát azért nem mindenki nyen a versenybenát de termékfejlesztési versenynek lett ez az eredménye egyrészt azért mert nagyon sokat változott a technológia tehát hogy egyszerűbb tisztább körülmények között lehet dolgozni mint 30 évvel ezelőtt tehát a borászati ágazat az nagyon sok fejleszté borászati ágazatban nagyon sok fejlesztés történt és a másik pedig az hogy a a bor az áltános fogyasztási cikk volt néhány évtizeddel korábban ma meg már egyébként teljesen másként tekintenek rá a fogyasztók és a körülményei fogyasztási körülményei is megváltoztak és ez egyébként elindított egy termékfejlesztési versenyt ha csak abból indulunk ki például hogy vannak az úgynevezett újvilági borvidékek a akik olyan borokat készítenek amit mindenhol ismernek a világban mondjuk úy új-zéland ami nem volt egy tradicionális szőlőttermelő ország mer az új-zélandi sovinon bland mindenhol ismerik és ugye erre reagálni el a tradicionális borvidéken az öreg kontinensen lévő termelőknek is és emiatt lett magasabb minőségű általánosságban a magyar bor is azért akkor ha már itt a tengeren túl szóba hozta azért egy mondatot szánjunk arra hogy azért ne felejtsük el minden ilyen alkaloman ezt elmondom hogy azért a hallgatók is hátha van közöttük aki nem tudja hogy a kaliforniai bortermelés mégis csak egy haraszti ágoston nevű 48-as huszártissnek köszönhet ő ő vitte az első tőkéket kaliforniába és az a annak a munkának vagy annak az eredménynek az alapjait amit most látunk és a kaliforniaiból is hát hatalmas területeken csak a mondavi 6000 hetáron termeszőlőt tehát ennek a az alapjait egy magyar 48-as huszártiszt még egyszer mondom rakta le zárójá bezárva na de beszéljünk inkább a a családnak a a kötődéséről szőlőhöz és borhoz hiszen önök már az önök családja egészen pontosan évszázadok óta foglalkozik részben borkereskedéssel a szőlőtermeléssel és borkészítéssel igen bizonyíthatóan a a 15 századtól jelen vagyunk a a borvidéken ugye az első kisnemesi oklevelet vagy az a a kisnemesi oklevelet az 1631-ben kapta a családunk és bocsánat tegyük gyorsan hozzá ugye felvidékről származnak és majd a tokai borról fogunk beszélni mert ezt elfelejtettem mondani az elején elnézést hogy közbevágtam igen hát a család egyik fele az felvidéki borkereskedő család a másik fele pedig bodrog keresztúri szőlő bortermelő család és azóta valaki mindig a családból ezzel foglalkozott és vitte tovább a családi hagyományokat édesapám 1989-ben alapította újra a családi borkereskedés korábban palackozott borral nem kereskedtünk mert ugye akkor amikor még a tehát világháború előtt ugye nem volt nem volt divata a palackozás a legtöbb bor az léként hordós kiszerelésbe került forgalomba és borkereskedőkön keresztül tehát nem feltétlenül a fogyasztókkal találkozott akkoriban a termelő de a palackozott boraink azok 1989-es évjárattal indultak újra a ugye itt volt egy komoly hogy említette az 1989-et de ezt megelőzően mondjuk így hogy sikerült az édesapját is meggyőzni megvoltak ennek a megfelelő eszközei az 50-es évek végén hogy lépjen be a tsz-be be is lépett ha jól tudom akkor a szövetkezetnek az elnöke lett tehát ilyen értelembben a bor termeléstől illetle a szőlőműveléstől nem került távol de akkor ezekben az években tehát a szocializmus időszaka alatt alap en egy egészen más szemlélet uralkodott azon a vidéken is mennyiség minden áron és a minőség nem volt annyira fontos így volt ez az önök vidékén is ugye így van hát a a szövetkezeti munkának az volt a fő célja hogy minél nagyobb hozamot elérni hektáronként édesapám főagronómusa volt a a a mádi termelőszövetkezetnek de büszke volt arra hogy milyen nagy hozamokat értek el meg milyen mekkorát nőtt az átlag fürt tömege és gyakorlatilag ezekel kapott kitüntetést is de ha még egy kicsit visszalépünk a múltba nekem nagyon tetszett úgyhogy én úgy úgy voltam vele hogy valahol a beszélgetésben ezt mindenképpen becsempészem hy azt olvastam hogy az édesapjának van egy nagyon régi könyv méghozzá egy 1796-ban adták ki ezt a könyvet ugye úgy írja a nevét hogy de c azt mondta nekem a beszélgetésen hogy dercsényinek mondjam tehát dercsényi jános a tokai bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról még egyszer mondom 1796 és azt olvastam valahol hogy az ön és édesapja ezt egyfajta kis ktként használja tehát ezt a 200 éves most már több mint 200 éves tudást has használta hasznosította akkor amikor elindította a családi pincészetet ez igaz így van ez egy nagyon-nagyon fontos mérföldkő volt a könyvnek a felfedezés ez nem volt nyilvánvaló akkor amikor ő fiatal volt ez nem volt egy ismert anyag és tulajdonképpen két nagyon-nagyon fontos része van ennek az úgynevezett kt-nak amikor is arra utal a szerző hogy alacsony hozammal kell dolgozni 1796-ban 1796-ban és a másik pedig az hogy a gyümölcsnek az érettsége az kulcsfontosságú ö a a borminőségben amit ma egyébként nevetségesnek tartok de hogy ma is ma nyilvánvaló de 200 évvel ezelőtt is így tekintettek rá és tulajdonképpen arra utal hogy a mai fiatalság türelmetlen és hogy nem nem nem várja ki azt az időt ami a gyümölcs teljes érettségéhez szükséges és hamarabb szedi le és ugye ez egy egy toki aszu esetében vagy tokai késői szület esetében egyébként sokkal tri álisabb ön is olvasta ezt a könyvet én is olvastam é nehéz nehéz olvasni egy kicsit ugye akkori kicsit arhaikus nyelvvelíródot nán íg de de de tőmondatok vannak benne tehát hogy komoly állítások amik ma is érvényesek tehát ezt a több mint 200 éves tudást ami mögött nyilván egy azt megelőző évek évtizedek tapasztalata volt mind a mai napig a tokai bor készítésénél tudják hasztosítani így van a tokai bor az egy tradicionális eljárásal készülő bor ami elektromos áram nélkül is elkészíthető tehát hugy a fenntarthatósági kérdésben egy ilyen régi borvidék az sokkal fontosabb szerepet kap mertogy a az akkori eljárások gyakorlatilag nem változtak mai napig a fogyasztók változtak és a piaci körülmények na majd erről beszélünk még hogy hogyan változtak a fogyasztási szokások de térjünk vissza akkor erre a szemllet váltásra hiszen az ön édesapja azt mondta egy interjúban hogy ott 89-ben történt meg az ő esetében is ez a szemléletváltás vagy most a könyv hatására vagy már egészen más környezetben lehetett utána lehetett készülni a rendszerváltásra és azóta nem a mennyiség erre utalt az előbb ön is a részben a dercsyi könyvre hivatkozva hanem most már a minőség na most ez pontosan milyen technológiaváltást szemletváltást jelentett hiszen ezt így kiondani nagyon egyszerű de ebből azért különböző munkafázisok munkafolyamatok lépések következnek gondolom én laikusként így van tehát ez egy nagyon-nagyon fontos lépés tehát ugye az a legfontosabb hogy a technológia az nagyon sokat fejlődött a világon a borászati technológia és sokkal könnyebb kiküszöbölni az évjárati hatásokat technológiai beavatkozásokkal ennek van egy előnye az hogy csökkenti a borkészítésnek a a költségeit meg a kockázatát a hátránya az az hogy a termőhelyi jelleget elveszíti a a bor a minőségi borkészítést azt sokféleképpen lehet értel az egyik az a minőségi borkészítés amikor technológiaban hiba nincs a borban a másik minőség a szuper minőség vagy a kiemelt minőség az pedig az amikor a termőhelyi jegyek rendkívüli módon megjelennek a borba és tokajnak ebben van kiemelkedő lehetősége a másodikban és ugye ez a hozamkorlátozás volt az első lépés ami drasztikusan megváltoztatja a bornak a jellegét pozitív irányba és mondjuk el a hallgatóknak hogy ez mi ez a hozamkorlátozás mert nem biztos hogy mindenki tudja ezt igen a hozamkorlátozás az az hogy hektáronként mondjuk egy gyümölcs vagy egy egy szőlőültetvény az elő tud állítani akár 15 tna szőlőt is de ezt lekorlátozzuk a mi esetünkben 4-5 tonna közé tehát ahogy fejlődnek a f folyamatosan tehát 1egy harmadára egy negyedére akár így van a virágzástól számítva különböző szempontok alapján elkezdjük leszedni az éretlen fürtöket a földre tehát lényegében még mielőtt nem hogy érne hanem lényegében a virágzás a berakódás után azokat amiket nem gondol vagy amit úgy gondolják hogy nem annyira lesz jó nem olyan a formája satöbbi satöbbi pozíció nem jó helyen van azokat fogják és ledobják pozö így van egy energia fektetünk abba hogy jelentősen megnőjön az 1 kg szőlőnek az előállítási költsége na de ezt azért teszik feltételezem hogy akkor az az ásványi anyag amit a szőlő felvesz magába vesz magához vesz ezt az ásványi anyagot kisebb területre kisebb felületre ha úgy teszik kevesebb fürtre ez a pontos megfogalmazás kevesebb fürtre koncentrálja ennek következtében azt feltételezem hogy az ásványanyag tartalma a szőlőnek és magasabb lesz nem így van pontosan így van ahogy mondta de a a legföbb dolog azt úgy szoktuk mondani hogy termőhelyi jegy ízben megjelenik és ez sokkal erősebb karakter minél több fütrő oszlik szét az annál hígabb lesz hogy ez nagyban összefügg egyébként az ültetvények életkorával is mert egy nagyon fiatal szőlőnek nincs olyan méré ű gyökere és még kevesebb terműhelyi jegyet tud a fürtőkb szétosztani a minél idősebb annál annál többet a hány éves a legidősebb tőke az önök szőlőjében hát hogyha igazak a akkori fejődések akkor 1938-ban volt telepítve ez egy parcell ez 0,3 hetár de vannak már az 50-es évekből több 60-as évekből még több tehát akkor vannak mondjuk közel 90 éves aztán 50-60 éves tőkék így van és ugye a szőlő az nagyon mélyre ereszti a gyökerét főként a tokai borvidéken ahol nincsenek vízzáró rétegek és mélyebbre jut tát hány méterre megy le egyébként a gyökere hát 10 mterig azt mondom hogy az ültetvényeknek a legtöbbje lemegy de vannak külszínű fejtésű bányák amik valamikor szőlőhegyek voltak ezeknél fosszíliában lehet látni 16-18 mes mélységben is tehát nagyon mélyre lemegy részben hogy a tápanyagot részben pedig hogy a vizet megtalálja így van elsősorban a víz miatt a klímaváltozás a beszélgetésünk napján jelent meg a kopernikus intézetnek a legfrissebb jelentése ebben azt írják hogy 20124ben bekövetkezett az amiről a tudósok már régóta beszéltek hogy ez ha így folytatjuk a széndioxid kibocsátást akkor ez előbb-utóbb meg fog történni tehát egy túlléptük a más5él fokos felmelegedést 1,6 foknál járunk tehát az ipari forrodalomhoz képest 24-ben már 1,6 fokkal magasabb volt az átlagkö séget átlag az persze azért átlag mert meglehetősen nagy szélsőségek között szóródik és ez alapján alakul ki a a klímaváltozás nyilván a tokai borvidéket is érinti így van a vannak ennek előnyei is és hátrányai is vagy csak hátrányai nem vannak előnyei meg ez olyan hogy mint a félig tele vagy félig tele vagy félig üres tehát attól függ hogy a termelő hogyan nézi az biztos hogy született az elmúlt 20 évben vagy 25 évben egy új borkategória ilyen típusú szárazfehérbor a borvidéken nem készült ami most már azt hiszem az össztermelésnek az 1egyhmadát is eléri tehát sokkal nagyobb biztonsággal lehet szárazfehér bort készíteni emiatt hogy melegebb a klíma merthogy hamarabb beérik a szőlő igaz ehhez hozzátartozik a hazamkorlátozás is de a lényeg az hogy ez a legversenyképesebb borma a borpiacon és ilyen típusú bora a borvidéknek 2000 előtt nem nem nagyon volt ez ugye a furmint furm szárazbor igen van háslevelű is meg az egyéb fajtákb is fur furint háslevelű ezeknek a ezekből száraz amikor én még fiatal voltam akkor ezekből csak édes vagy félédes bor volt a forgalomban egyébként szárazbort nem emlékszem hogy kaptam volna bárhol is kerestem volna mondjuk 40 évvel ezelőtt és akkor ezeknek van különböző házasítása így van tehát hat fajta van a borvidéken ezekből születnek fajtaborok is meg a pincészetnek a stílusától függően ebből készülnek küvék házasítások na most tehát ahhoz hogy a száraz fúmintot száraz hárslevelűt tudjanak készíteni ahhoz ez a klíma ez tehát a klímaváltozásnak ez egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119”

Miről szól ez az epizód: „Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119”?

Ifjabb Szepsy István borász szerint a tokaji borvidék kihívást jelent az aszály és a csökkenő talajvíz miatt, de a klímaváltozásnak köszönhetően a fehér, száraz borok biztonságosabban és versenyképesebben készíthetők. A tokaji bor világhírű, de a fogyasztók körében kevésbé… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: István Szepsy Jr, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119”?

Fő témái: klímaváltozás, tokaji borvidék, aszály, szőlészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Változásra felkészülve – a tokaji borvidék #119”?

Megjelenés: 2025. 01. 27.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/valtozasra-felkeszulve-a-tokaji-borvidek-119-17366149

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból