Tervezd magad újra

E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad

· PT32M47S

Összefoglaló

A podcastsorozat ezen epizódja az önszabotáló gondolkodási mintákról szól, amelyeket az ember tudattalanul alkalmaz, gyakran már gyerekkor óta cipelt sémák révén. Az adás az említett sémák kialakulásának hátterét, működését, és hatását vizsgálja a felnőttkori viselkedésre…

Röviden

Műsor
Tervezd magad újra
Megjelenés
2024. 03. 27.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Csekovszky Anna
Témák
önszabotázs, gyerekkori sémák, tudattalan minták, viselkedéspszichológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

sziasztok a mai epizód egy hallgatói kérdésből kiindulva készült mégpedig lindor kérdezte a 11 projekcióval kapcsolatos rész kapcsán azt írta hogy nagyon érdekesnek találta az epizódot de hogy leginkább az önszabotás érdekelnié mélyebben hogy hogyan lehet ez ellen tenni konkrétan a gyakorlatban úgyhogy erről lesz ma szó és azt szeretném még hozzátenni hogy tényleg nagyon örülök hogyha írtok mostantól pedig a támogat im ezt még sokkal egyszerűbb formában megtehettik mondhatom hogy egy kicsit ez ilyen vip hozzáférés lesz a munkámhoz illetve az epizódokhoz beleszólási lehetőség témavaslati lehetőség tehát a támogatói felületemen lehet tőlem kérdezni lehet témát ajánlani ez egy olyan új dolog amit nemrég kezdtem el több szint létezik a lehetőségeidtől függően választhatsz hogy te milyen mértékben tudod és szeretnéd támogatni a podcastet hogyha arra érdemesnek találsz és hasznosnak tartod az adásokat és hogyha szeretnéd hogy fenn maradjon a podcast akkor így teheted tehát az epizód leírásban találod ezeket a lehetőségeket ami még érdekes hogy hogyha a különféle szintekbe úgymond becsatlakozol akkor különféle extrákhoz is hozzá fogsz férni az adások jegyzetei illetve különféle gyakorlatok feladatlapok munkafüzetek lesznek itt amik abban segítenek hogy az epizódokban elhangzottakat ne csak tervezd ahogy a podcast neve is mondja hanem csináld is meg is tud valósítani a mai témánk tehát az önszabotázs lesz ami egy jókora nagy falat ezért is úgy gondoltam hogy talán nem is egyetlen epizódot fogunk erre fordítani hanem kettőt és még akkor se biztos hogy mindent sikerül feldolgozni de egész pontosan azzal fogunk foglalkozni hogy milyen gondolkodási mintázatokkal szabott áljuk magunkat a hétköznapunkban vagy az egyáltalán az életünk során ilyen visszatérő módon és mit lehet ezellen a gyakorlatban tenni főleg akkor hogyha szeretnél egyedül nekifutni ennek a megoldásának és nem feltétlenül terápiába járva hiszen nyilván az a úgymond királyi út illetve hát az sem királyi út mert jókor a munkával jár az is de hogy magadban mit tehetsz ezek ellen a sémák gondol kási mintázatok ellen amikkel magadat szabotálod az elméleti hátterét a mai adásnak a jungféle sématerápia sématerápiás elmélet fogja adni hogyha érdekel mélyebben a téma akkor ajánlok egy könyvet ez a fedezd fel újra az életed című könyv jeffrey jung és janet klosco írása úgyhogy a mai adásban nagyjából arról lesz szó hogy hogyan alakulnak ki ezek az önszabotáló vagy úgymond maladaptív tehát nem a saját érdekeinket szolgáló minták sémák néhány példáról fogok beszélni önszabotáló sémák tekintetében ugyanis sokszor ezek állnak amögött hogy valamit elszeretnél érni elhatároztad magad hogy valami változtatni szeretnél az életedben hogy másként legyen de nem nagyon tudod hogy hogyan fus neki és valahol öntudatlanul is ismétled azt a viselkedést amitől szeretnél szabadulni mondok néhány példát teszem azt szeretnél családot alapítani és elköteleződni és tényleg végre kikötni valahol de valahogy mindig olyas valakit választasz aki egyébként nem vagy már foglalt kapcsolatban él vagy éppen nem sikerül vele hosszabb távon kialakítani egy olyan mély kapcsolatot egy másik példa hogy mondjuk szeretnél te lazítani és nem szeretnéd halálra dolgozni magadat mert érzed hogy a stressz nagyon káros és szeretnél egy kicsit engedékenyebb lenni magaddal de valahogy mindig visszakerülsz a perfekcionizmus csapdájába és egy kicsit munkamániás vagy bár szeretnél te szabadidőt de valahogy nem megy egy harmadik példát is mondok ami szintén egy séma lehet szeretnéd mondjuk hogyha nem mindenki rád számítana állandóan ha nem mindenkin te kellene hogy segíts és mégis valahogyá állandóan abban a szerepben találod magadat hogy te vagy mindenkinek a megmentője támasza és magadat pedig feláldozod mindannyiunkban működnek ilyen sémák és nyilván egy podcast nem lesz elég hogy felszámold ezeket de rá fogunk nézni néhányra a leggyakoribbak közül pontosan azért hogy te is egy kicsit elkezd felismerni és megkérdőjelezni magadban hogy valóban kell-e ezeket neked egy életen át cipelned ez egy jó nagy téma lesz egyébként hiszen rengeteg ilyen séma van amiről beszélhetnénk összesen ötöt választottam ki ezeknek az epizódoknak a témájaként azok szerintem ahogy én láttam a saját ügyfeleim munkám során elég gyakoriak úgyhogy kettőről lesz szó ma és úgy gondoltam hogy mivel ez egy elég mély és sűrű téma nem fogok mindent belesűríteni egy epizódba tehát most egy kicsit az elméleti háttérről arról fogunk beszélni hogy hogyan alakulnak ki ezek a sémák kettő olyanról ami elég gyakori elterjedt séma és a jövő héten további háromról lesz szó arról is beszélünk majd hogy miért maradnak fenn miért nehéz megszabadulni tőlük ennek ellenére úgy gondolom hogy érdemes gondolkodni arról hogy hogyan lehet ezektől megszabadulni és vannak dolgok amiket igenis megtehetsz és akár már ma és akár már egyedül is úgyhogy ezekről a módszer k ről is esik szó már a mai adásban is tarts velem vágjunk bele tehát ahogy mondtam a sémák lényege hogy bizonyos mintázatokat gondolkodási mechanizmusokat ismétlünk amik általában valamilyen gyerekkori tapasztalattal vagy traumával kezdődött és visszük magunkkal az életünk során akár úgy is hogy nem vagyunk igazán tudatában egyébként a sémák nem feltétlenül rosszak tehát vannak adaptív gondolkodási minták is amik a túlélésünket szolgálják alkalmazkodnak ahhoz a környezethez amiben élünk azokhoz az élethelyzetekkhez amikkel találkozunk tehát alapvetően az adaptív séma az azt jelenti hogy szolgálja a fejlődésünket és a valósághoz való alkalmazkodásunkat majd mindjárt mondok rá példát is de hogy ennek az ellentéteként jelenik meg a maladaptív séma ami az előzővel ellentétben gátolja a fejlődést rosszul szolgálja az alkalmazkodást és igazából nem igazán célra vezető mert valahogy az egyén olyan helyzetben találja magát tőle amiben nem érzi magát jól nem elégedett bármilyen viselkedés lehet adaptív vagy maladaptív éppen a helyzettől és a környezettől függően mondjuk ha teszem azt vizsgára készülsz és tanulnod kell az hogy bezárkózol és nem mész sehova egy hétig az egy teljesen adaptív magatartás míg hogyha mondjuk nem sikerült a vizsgád el vagy keseredve és azért nem mész sehova egy hétig és bezárkózol mert annyira szomorú vagy az nem feltétlenül egy adaptív működés kinek mi vagy egy másik példa lehet hogy ez beszédesebb ha mondjuk túlsúlyos vagy és azért fogyókurázol és egy egészségesebb életet szeretnél és mondjuk ezért kevesebbet eszel az egy adaptív viselkedés még hogyha egyébként is egy csont sovány vagy de azt hiszed hogy még soványabbnak kellene lenned és ezért fogyókurázol az el már egy maladaptív viselkedés harmadik dolog hogy mondjuk teljesen egyszerű példával éljek az hogy az út bal oldalán közlekedsz angliában tehát helyzettől függően lehet egy nagyon is adaptív viselkedés hiszen ott mindenki ezt teszi ezzel szemben európában a bal oldalon hajtani nyilván valóan egy veszélyes dolog és maladaktív aztán ismerkedjünk meg még a kora maladaptív séma fogalmával ugye most már ebből a háromból kettőt kipipálhatunk tudjuk hogy mitől maladaptív és azt is tudjuk hogy mit jelent egy séma hogy ilyen ismétlődő gondolkodási mintázat és ugye azért hívjuk korai maladaptív sémáknak mert ezek általában gyerekkorból hozott szokások amik szokássá váltak tehát úgy épült be egy viselkedés hogy már nem is veszed észre hogy csinálod vagy éppen annak ellenére is fly folytatod hogy már nem a javadat szolgálja ennek több oka lehet hogy hogy alakult ki vagy több gyökere egyrészt eredhet folyamatosan ismétlődő tapasztalatokból is például nagyon kiszámíthatatlan családban nőni fel bántalmazó szülők mellett vagy közepette nagyon sok stressz érhetett esetleg otthon mondjuk veszekedés volt sok ez az egyik lehetőség ugye ezek az ismétlődő rossz tapasztalatok amik hatnak ránk másik lehetőség hogy traumából alakul ki például valakinek a halála egy egyszeri szörnyűséges élmény ami nyomot hagyott benned baleset vagy akár iskolai megalázás is okozhatja hogy eltanulunk megtanulunk valamit amit aztán maladaptív módon ismételünk az életünkben harmadik lehetőségként pedig el is tanulhatjuk például a szüleinktől teszem azt hogyha egy nagyon szorongó anyuka mellett nőttél fel akkor könnyen lehet hogy ezt a szorongást te is eltanulod a szülői minta szerint másik dolog ami kialakíthat bennünk sémákat az az hogy vagy túl keveset kaptunk valamiből vagy túl sokat az egyik rész az az ugye amiből túl keveset kaphatunk a szeretetből a törődésből a biztonságból vagy éppen lehet pont ebből túl sokat is kapni hogyha merthogy a jóból is megárt a sok tehát például hogyha nagyon sokat kényeztettek gyerekkorodban az is maladaptív sémához vezethet felnőttkorban vagy mondjuk hogyha túl sokat féltettek és állandóan körülötted rajtad volt a mindenkinek a szeme vagy éppen egy szülő állandóan körülugrált ez a túlféltés is vezethet maladaptív sémához ezeknek a sémáknak további sajátossága még hogy amikor kialakultak akkor még úgy tűnt hogy ezek jók ezek segítenek támogatják az életben maradásodat a családban maradásodat azt hogy alkalmazkodj ahhoz a környezethez amihez felnőttél de másik sajátosságuk hogy valahogy rajtunk ragadnak ezek a sémák és már nem segítik az alkalmazkodást vagy éppen nem a jelenvóságunkhoz illeszkedőek nem szolgálják a céljainkat ugye azt is mondtam hogy ezek a sémák a gyerekkorban épülnek ki alakulnak ki és valamiből vagy hiányt szenvedünk vagy túl sokat kapunk úgyhogy most egy pár mondat erejéig tényleg tekintsük csak azt át hogy valójában mire lenne lett volna szükségünk gyerekként vagy hogyha gyereket nevelsz akkor szerintem fontos hogy tudd hogy ezekre érdemes odafigyelni tehát öt alapvető szükségletről beszél jung az első az a biztonság hogy gondoskodjanak rólad biztonságban érezd magad kiszámítható legyen a környezeted úgy érezd hogy törődnek veled az egész éész ami ideális esetben kialakul ebből az a kötődés ugye hallottunk már talán a biztonságos kötődésről hogyha ezek megvannak a szeretet a törődés a kiszámíthatóság a gondoskodás akkor jó esetben kialakul a kötődés és akkor könnyebb lesz nekünk felnőtt korunkban is a biztonságot magunk között körül megtapasztalni és nem pedig állandóan abban szenvedünk ellenkező esetben hogy nem ismerjük a biztonságot és pont ezért aztán alakulnak ki ilyen problémás viselkedéseink tehát az első a biztonság volt a második szükséglet amire gyerekként nagy szükségünk van az az hogy megtapasztaljuk az autonómiánkat vagyis az önállóságunkat és azt hogy lehetőségünk van a saját képességeinket használni hogy meg tudunk csinálni dolgokat és a másik dolog pedig az énazonosság megtapasztalása dióéban a arról van szó hogy tényleg hagyd a gyermeket érvényesülni bizonyos dolgokat egyedül csinálni önállóvá válni tehát ami ebből kikerekedik az az hogy lesz egy önállóság és kompetenciaérrzete és hogy hagyjanak kipróbálni magadat bizonyos dolgokban amikre nyilván életkorodnak megfelelően már képes vagy a harmadik szükséglet amire gyerekként nagy szükségünk van hogy a jogos igényeinket és az érzelmeinket kifejezhessük és hogy ennek legyen tere ne szidjanak le vagy azonnal letromfoljanak azért hogyha nem tudom én sírva fakadsz illetve hogy lehetnek szükségleteid hogy ezt megtanuld már gyerekként is hogy hogyha éhes vagy ha mérges vagy hogyha nem tudom én bárhogy érzed magad akkor is oké vagy ami ebből fakad gyökeredzik kialakul az az önbecsülés tehát hogyha ezzel minden rendben volt akkor van esélyed egy erős önbecsülésre a negyedik dolog a m mindig a szükségleteknél járunk az a spontaneitás és játék szükséglete ami azt jelenti hogy nem várják el tőled hogy minden percben megfelelj nem kell tökéletesnek lenned hanem igenis lehetsz időnként spontán és szabad jó esetben ugye nagyjából állandóan főleg amíg gyerek vagy kisgyerekre gondolok ez az ami aztán később felnőttkorban teret ad az önkifejezésnek és akkor az ötödik szükségletünk hogy mégis csak legyenek keretek tehát gyerekként is fontos az hogy megtapasztaljuk a reális kereteket és megéljük azt hogy szükség van az önkontrollra is időnként ahhoz hogy másokkal kijöjjünk tehát legyenek határok és hogy másokra is tekintettel kell lenni ideális esetben ezt is a családban tanuljuk meg ez pedig oda vezet hogy képesek vagyunk aztán később felnőttkorban is elfogadni a korlátokat eleget tenni a kötelességeinknek alkalmazkodni másokhoz maladaptív sémákhoz az vezet hogyha ezeknek a szükségleteiknek bármelyike sérül most nyilván ez is egy szubjektív élmény tehát nem lehet azt mondani hogy ugyanaz az élmény ugyanaz a gyerekkori hatás ugyanúgy fog hatni mindenkire de azért hogyha ismétlődően visszatérő hogy mondjuk a családodban állandóan veszekedés van vagy állandóan piszkálódás van kritizálás van vagy maximalizmus van tehát azért ezek a dolgok hajlamosítanak úgymond a arra hogy ezek a sémák kialakuljanak ha már kialakult egy ilyen korai maladaptív séma akkor három lehetőségünk van hogy mihezt fogunk ezzel felnőtt korunkban kezdeni ezek nyilván nem tudatosan választott lehetőségek hanem inkább arról van szó hogy ezek utak egyikét vagy másikát választjuk és így ismételjük vagy így maradunk benne abban az adott sémában ami ránk jellemzőbb az egyik lehetőség az hogy ismét jük a sémát mivel ismerős egyfajta öntudatlan módon is igazolni próbáljuk hogy valóban ez a valóság ez igaz ha például azt hiszem hogy az emberek alapvetően nem megbízhatóak akkor igyekszem az életemben is valahogy reprodukálni azt a megbízhatatlanságot amit gyerekként mondjuk megtapasztoltam a családomban és ez olyan dolgokban fog megmutatkozni hogy például én is nem megbízható partnereket fogok fogok választani ismétlem hogy ez abszolút nem tudatos vagy hogyha mondjuk az az én gondolkodási mintám sémám hogy értéktelennek hiszem magamat akkor például olyanokat fogok csinálni hogy felnagyítom mások sikereit és a magam eredményeit pedig kicsinyítem azért hogy igazoljam a sémát vagy akár olyan partnert választok aki lekezelően bánik velem megszégyenít és piszkálódik a más sik lehetőség hogy el is kerülöm azokat a helyzeteket amikor a…

Említett entitások

Témák

  • önszabotázs
  • gyerekkori sémák
  • tudattalan minták
  • viselkedéspszichológia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad”

Miről szól ez az epizód: „E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad”?

A podcastsorozat ezen epizódja az önszabotáló gondolkodási mintákról szól, amelyeket az ember tudattalanul alkalmaz, gyakran már gyerekkor óta cipelt sémák révén. Az adás az említett sémák kialakulásának hátterét, működését, és hatását vizsgálja a felnőttkori viselkedésre… Az epizód a Tervezd magad újra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csekovszky Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad”?

Fő témái: önszabotázs, gyerekkori sémák, tudattalan minták, viselkedéspszichológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „E42 Önsorsrontó minták, amikkel szabotálod magad”?

Megjelenés: 2024. 03. 27.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tervezd-magad-ujra/e42-onsorsronto-mintak-amikkel-szabotalod-magad-14769784

Több epizód a Tervezd magad újra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból