BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Tartás kérdése – BEKezdés podcast

· PT30M45S

Összefoglaló

A XXI. századi életmód hogyan befolyásolja a gerincünk egészségét, hogyan előzhető meg a hátfájás és a nyakfájdalom? Dr. Lazáry Áron gerincgyógyász főorvos a Budai Egészségközpont podcastjában elmagyarázza, miért a gerinc az egyik legcsodálatosabb szervünk, hogyan alkalmazkodik…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2025. 10. 30.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Lazáry Áron
Témák
gerinc egészsége, hátfájás, nyakfájdalom, életmód
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

napunk egy jelentős részét, és sajnos egyre nagyobb részét olyan típusú testtartásba töltjük, ami korábban nem volt jellemző.

Tehát konkrétan a telefon képernyőjét nézve a a nyakunk, illetve a felső háti szakaszunk egy előre hajtott test helyzetben van órákon át, ha a napot egészében nézzük.

A legcsodálatosabb szervnek tartom a gerincet.

Azzal nagyon sok minden megelőzhető.

Bekezdés: Egészségről, szakértőkkel érthetően.

Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok nyelvére fordítjuk. >> Üdvözlöm a bekezdés nézőit és hallgatóit.

Üveges Szabolcs vagyok, a Budai Egészségközpont marketing vezetője.

Mai adásunkban a gerincgyógyászat legújabb innovációiról, a legfontosabb gerincbetegségekről és az életmód szerepéről fogunk beszélgetni.

A WHO, azaz a világegészségügyi szervezet kutatásai szerint életük során az emberek 70-80%-a tapasztal valamilyen gerincszeredetű problémát.

A 2020-as adatok azt mutatják, hogy már közel 620 millió ember érintett világszerte, s számuk folyamatosan nő.

Elmondható tehát, hogy a gerincproblémák az egyik vezető okot jelentik a részleges vagy teljes munkaképtelenség tekintetében.

A közelmúltban megjelent legfrissebb magyar kutatás szerint a megkérdezettek 68%-a számolt be valamilyen gerincszeredetű problémáról, és egy negyedüknél már született valamilyen orvosi diagnózis is.

A magyar nők 74%-a, míg a férfiak 60%-a jelzett valamilyen hát vagy gerincproblémát.

Az Európai Unió kutatása pedig arra világít rá, hogy a 16 évesnél idősebb uniós polgárok 28%-a nem végez sajnálatos módon semmilyen sporttevékenységet.

Ahogy a statisztikából kiderült, rengeteg embert érint a probléma, és rendkívül összetett kérdéskörről beszélünk.

A mai adásban, a bekezdés mai adásban vendégünk Dr.

Lazár Járon, a Budai Egészségközpont szakkórházaként működő országos gerincgyógyászati Központ gerincsebész gerincgyógyász főorvosa, a Samelve Egyetem docense.

Köszönöm főorvos úr, hogy elfogadta a meghívásunkat és a mai adásban partnerünk lesz abban, hogy ezeket a rendkívül sokakatokat érintő kérdést megbeszéljük.

Kezdjük is az elején. valóban kódolt problémáról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy a gerincoszlop a négy lábónjárásra fejlődött ki, vagy pedig ez egy teljesen tévhit, és ez ez ebbe a formában nem igaz ez az állítás. >> Köszönöm szépen a meghívást.

Üdvözlöm én is a hallgatókat, és kezdhetjük ezzel az evolúciós kérdéssel, ami felettébb izgalmas egyébként, de az egy abszolút téfit, hogy a gerinc a négy lápon járásra lett tervezve.

Hát kezdjük csak mondjuk a halakkal.

Tehát ott ott ott az úszásra van tervezve a gerinc.

A ami csodálatos, és ilyen szempontból nyilván elfogult vagyok, de a legcsodálatosabb szervnek tartom a gerincet.

Abban az egyik dolog az az, hogy hogy az az alkalmazkodó képesség, amihez gyakorlatilag a egyed fejlődés, illetve a az evolúció során is alkalmazkodik a gerinc.

Tehát ahhoz a típusú terheléshez alkalmazkodik mind alakilag, mind felépítésben a gerincesek törzsében a testnek a a az axiális, tehát a központi vázza.

Amilyen terhelés szükséges ahhoz, hogy megfelelő funkcióval az létfenntartás, illetve a a egyednek a a különböző funkciói teljesítse gyakorlatilag az élete során.

És egyébként nem csak a különböző fajokba, vagy a különböző állatfajokban különbözik az, hogy a gerinc hogy néz ki, és milyen funkciói vannak, hanem a például az emberi élet során is változik a gerincnek mind az alakja, mind a biomechanikai tulajdonságai.

Tehát az életünk során változó külső, belső terhelésekre is tud alkalmazkodni a gerinc zárójel.

Igazából betegség akkor merül fel a gerinc esetében, amikor a élethez szükséges funkciókat nem tudja teljesíteni, vagy nem tudja kiszolgálni a gerinc, illetve ha ez fájdalommal vagy egyéb tünettel jár.

Tehát a modern gerincgyógyászatban meglehetősen funkcionális szemléletűek vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem a morfológiát nézzük, nem azt nézzük, hogy hogy a a egy embernek a a gerince az nem úgy néz ki, mint a tankönyvben, hanem a kérdés az az, hogy a adott személynek a az életminőségét befolyásolja-e adott esetben negatívan a gerinc állapota, vagy a gerinc betegsége.

Visszakanyarodva a törzsfejlődéshez vagy az evolúcióhoz, pontosan azt látjuk, hogy a különböző törzsekbe fajokba osztályokba nem vagyok ebből a szempontból a terminológiában annyira otthonos, de halaknál, kétéltőeknél, hüllőknél hát ugye vegyük csak a kígyókat, hát nincs lábuk, mégis a gerincük tökéletesen alkalmazkodott ahhoz, ahogyan ők mozognak egészen a a az emlősökig vagy ott vannak a madarak a két lábon járnak, amikor járnak.

És mondjuk egy strc az nem is repül soha.

Tehát ugyanúgy két lábon járó, de nyilván máshogy néz ki a gerince, mint az embernek a gerince.

Inkább úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a nekünk embereknek a gerincünk alkalmazkodott a két lábonjáráshoz, ehhez a típusú terheléshez, amikor gyakorlatilag a testengelje függőlegesen áll.

Ez nagyon fontos, hogy a tengely maga függőleges.

Viszont az evolúció során nem a mai élet forma vagy életmód volt az, ami kialakította a gerincnek az alakját.

Tehát az a több 100z év, ameddig mondjuk úgy, hogy a a az emberi fajra evolúciós szempontból nehezedő életformanyomás kívánalmaknak kellett megfelelni, az gyökeresen más, mint ami most, mint ahogyan most élünk az utóbbi mondjuk pár ezer évben.

És ez az, ami esetleg közbe közrejátszhat abban, hogy a gerincnek a betegségei gyakoribbak most. civilizációs betegségek köré közé soroljuk, mint mondjuk pár ezer évvel ezelőtt. >> Ha már civilizációs betegségek, és akkor ugye jelen korba érkezünk, gyakran mondják azt a kifejezést, hogy technek, tehát ugye ez a modern eszközöknek a használata.

Tehát ez azt gondolom, hogy ez ami nagyon rányomja a bélyegét a mai kornak a az emberének a mozgásmintájára, és ez jelentősen különbözik akár a 30-40 évvel ezelőtti mozgásmintáktól is.

Ebbe erről mit mi a tapasztalás? >> Abszolút így van.

Tehát az emberi testben azért az csodálatos, hogy megpróbál alkalmazkodni mindig ahhoz a környezeti környezethez gyakorlatilag, vagy a környezeti tényezőhöz, amibe beletartozik a mozgásforma is, ami ami az adott szervezetre jellemző.

Na most bizonyos mértékig vagy bizonyos határokon belül ez az alkalmazkodás mondjuk úgy fájdalommentes lehet, ami azt jelenti, hogy adott esetben nem jelenik meg betegség képébe az, hogy teljesen máshogy élünk most, mint 40 éve, de a határokon túllépve viszont megjelenhetnek tünetek.

Na most egészen rövid időn belül is bekövetkezhetnek változások.

Tehát most kezd a gerincúgyászatba, és most már konferenciákon megjelennek ilyen típusú közlemények, ilyen típusú elemzések, hogy a az okostelefonok elterjedésével a napunk egy jelentős részét, és sajnos egyre nagyobb részét olyan típusú testtartásba töltjük, ami korábban nem volt jellemző.

Tehát konkrétan a telefon képernyőjét nézve a a nyakunk, illetve a felső háti szakaszunk egy előre hajtott test helyzetben van órákon át, ha a napot egészében nézzük.

És ennek tüneti szinten biztos, hogy van következménye.

Tehát konkrétan nyaki fájdalmak sokkal gyakoribbak, de úgy tűnik, hogy most hogy a gerincnek az alak mondjuk úgy, hogy a normál vagy a átlagra jellemző gerinc alak is kezd megváltozni.

Tehát ha megnéznénk most mondjuk 1000 fiatal embernek a a gerinc görbületeinek a mértékét, meg mondjuk 100 évvel ezelőtti adatokkal ezt összehasonlítjuk, akkor az átlag populációban most a nyaki görbületre egy elsimult lordozis, tehát egy előrehajló állapot a jellemző.

És hát mivel ez az átlag, ezért majdhogy nem azt kell mondani, hogy ez a normális, hiszen a betegség az mindig az, ami az átlagtól tér el valamilyen mértékben. >> Így van.

És a ezek az a technológiai eszközök használatához köthető változásokat talán megelőzi maga az ülő életmódnak a begyűrűzése.

Nyilvánvalóan itt leginkább az irodai környezetben dolgozókra gondolok.

Tehát ugye a irodai munkát már 60 70-80 évvel ezelőtt is végeztek, vagy talán még korábban.

Nagyon találónak érzem azt a mondást, hogy az ülés az új dohányzás.

Ö ez az ülő életmód, illetve a mozgásszegény életmód, ez milyen problémákat okoz a gerincnél?

Mi mi az, ami ö problematikus egy ilyen helyzetben?

Hát leginkább az ülő munkavégzés vált populárissá, vagy vált egyre inkább gyakorivá.

Ez meg a múlt század történéseire jellemző. >> Hát az épik forradalomtól már, hogy a második forradalom. >> Igen.

De azért a múlt század elején a a az irodista vagy az ülő életmódot folytató még mindig kevesebben voltak, mint mondjuk adott esetben akik nem, de most már ez teljesen megváltozott.

Így van. >> Na most ugye maga az ülés az alapvetően nem egészségtelen.

Tehát itt nem arról van szó, hogy ha ha leülünk egy fél órára, akkor károsodna a gerincünk.

Én most a gerinc szempontjából mondom ezt.

Inkább mindig a probléma a mértékkel van, illetve nem mindegy, hogy hogy például egy ülve töltött munkanap az zajlik.

Tehát lehet beépíteni olyan típusú és ezekre figyelni kell gyakorlatilag. mocorgás, mozgás, felállás fél óránként egy három percre satöbbi, ami lehet, hogy a környezetnek elég kellemetlen.

Meg van olyan munkahely, nem is lehet megtenni, de ezzel például a gerinc egészségét sikerül megőrizni, mert azért az emberi gerincben az ülőpzíció az mondjuk úgy bele van kódolva, tehát a normális ember által felvett testhelyzetbe az ülés az benne van.

Persze nem mindegy az se, hogy hogy ülünk meg min.

Ha a természeti népeket nézzük, és ugye a földön ülnek általában törökülésbe, vagy a térdük térdel satöbbi, az az egy másfajta gerincalakot alakít ki, de azt sem csinálják órákig bemerevedve ugyanabba a testhelyzetbe, mert biomechanikailag a gerincnek, vagy a gerincet alkotó elemeknek, a porckorognak, a szallagoknak, az izmoknak a sokáig egy helyben történő terhelés az, ami ami a leginkább rossz.

Tehát éppen ezért hát már gyakorlatilag a az iskolába is igazából a mocorgó gyereknek a gerince szempontjából jobb, ha hogy mocorog, mint az, aki bemerevedől egész az óra alatt.

Na most a ez a ülés, az új dohányzás, ez ezzel kapcsolatban nekem az a problémám, hogy azért alapvetően talán nem szenvedély, és nem szenvedély betegség az ülés.

Viszont összekapcsolódik valamifajta olyan mozgásszegény életmóddal az ülő életmódunk, ami így összességében már a káros hatásait tekintve viszont túlmutat a dohányzáson.

Tehát az tény, hogy hogy a dohányzás egészségi szempontból hát nehéz bármilyen pozitívumát említeni, de az ülő életmód és a mozgásszegény életmód kombinálva az összességében nagyobb egészségkárosodást okoz a társadalomnak manapság, mint a dohányzás.

Hát nyilván ebben az is benne van, hogy a dohányzás visszaszorult. biztos, hogy a korunk társadalmának, illetve az industriális társadalmakban, ez egy ez egy nagyon nagy probléma, és valószínűleg kevesebbet ülni, ha úgy globálisan nézem, az nem fog menni.

Tehát a egyszerűen a munkahelyek meg a meg a legtöbb tevékenységünk most már ülő pozícióhoz köt >> már vannak állóíróasztalok ami egy nagyon jó fejlesztés az gondolom >> abszolút az egy nagyon jó nagyon jó irány összességében mégis azt gondolom hogy hogy olyan nagyon csökkenteni nem lehet az ülésmennyiséget viszont mellé lehetne tenni a védőfaktorokat például az rendszeres testmozgással sporttal mondom ezekkel az apró trükkökkel hogy hogy ülök egész nap az se mindegy ezekkel lehet ellensúlyozni a káros hatásokat Amennyiben a gerinc betegségekre kötünk át, ugye a mai műsorban nyilvánvalóan ez egy fontos elemet jelent.

És a gerincfájdalomról beszélünk.

Nekem van egy olyan adatom, hogy a lakosság körülbelül 10-20%-át érinti a tartós gerincfájdalom, aminek vannak strukturális, illetve funkcionális tényezői.

Mi a különbség az akut és a krónikus gerincfájdalom között?

Talán tisztázzuk ezt a kérdést.

Nagyon fontos, és köszönöm, hogy ezt felhozta, mert a a bevezetőbe is ugye elhangoztak ezek a típusú WHO, illetve magyar statisztikák, vagy hazai statisztikák, és azért az fontos, hogy a mozgásszervi betegségek esetében a tünet és a betegség megnevezése az lehet, hogy adott esetben ugyanaz, de mégis el kell különíteni, mert olyan, hogy valakinek egész élete során ne jöjjön fájdalom inger a gerince körül deréktájról, nyaki hátitájokról ilyen nem nagyon van.

Tehát mindenkinek néha adott esetben jön valamifajta gerincfájdalom, inger a szervezetébe.

Lehet ez egy reakciója egyébként a szervezetnek egy túlterhelése.

Tehát mondjuk valaki költözködik, vagy egész napol, akkor lehet, hogy estére másnapra fájni fog a dereka, de ez nem betegség, ez egy tünet, ez egy reakció, ez egy jelzés a szervezettől.

Ez nem betegség. betegségé akkor válik a mondjuk a derékfájdalom vagy a gerincfájdalom, hogyha tartósan az életminőséget, illetve a funkciót, munkavégzőképességet, az élet különböző területeinek a a végzését, akár a szórakozást vagy bármit, de hogyha ez szignifikánsan, tehát tartósan befolyásolja, rontja a fájdalom, akkortól kezdhetünk betegségről beszélni, aminek meg lehet legtöbb esetben megvan a strukturális szerkezeti oka, tehát valamilyen típusú gerinc elváltozás, gerincbetegség, de egyébként nem feltétlenül, tehát olyan is előfordul, hogy alapvetően egészséges anatómiájú gerinc esetében is tartós fájdalmak lehetnek.

Például tartós izomgörcsök alakulnak ki.

Ezeket hívhatjuk ilyen muszuloszkeletális típusú fájdalmaknak, amiknek a gyógyítása nem is egyébként a gerinc gyógyításához kapcsolódik, hanem például a funkcióját kell megváltoztatni a meg a meg a különböző mozgásmintákat lehet megváltoztatni ahhoz, hogy ne legyenek ilyen úgynevezett fájdalom keltő vagy fájdalomfenntartó mozgásminták.

És itt jön be az is, hogy az akut meg a krónikus között azért van egy nagyon éles különbség.

Ugye minden típusú fájdalom érzékelés az az agyunkban történik.

Tehát jön egy külső vagy belső noxa, egy inger, ami az agyban fájdalomérzetet fog kelteni, de ezt nem tudjuk kivenni az egyenletből, hogy a maga a fájdalomérzet az agyban történik, ott realizálódik, és azt nagyon sok minden befolyásolja. legegyszerűbb példa, hogy gondoljunk csak arra, hogy adott esetben egy háborús szituációban nagyon komoly fájdalomingerek sem…

Említett entitások

Témák

  • gerinc egészsége
  • hátfájás
  • nyakfájdalom
  • életmód

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budai Egészségközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tartás kérdése – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Tartás kérdése – BEKezdés podcast”?

A XXI. századi életmód hogyan befolyásolja a gerincünk egészségét, hogyan előzhető meg a hátfájás és a nyakfájdalom? Dr. Lazáry Áron gerincgyógyász főorvos a Budai Egészségközpont podcastjában elmagyarázza, miért a gerinc az egyik legcsodálatosabb szervünk, hogyan alkalmazkodik… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tartás kérdése – BEKezdés podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lazáry Áron.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tartás kérdése – BEKezdés podcast”?

Fő témái: gerinc egészsége, hátfájás, nyakfájdalom, életmód.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tartás kérdése – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2025. 10. 30.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/tartas-kerdese-bekezdes-podcast

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból