Égéspróba Podcast

A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell

· PT54M23S

Összefoglaló

Ferkai Marcell podcasterrel és kommentátorral beszélget az Égéspróba podcast legújabb adásában arról, hogy a hobbi munkává válása nem feltétlenül vezet boldogsághoz, sőt, akár kiégéshez is. Marcell őszintén mesél a maximalizmusából fakadó túlzásokról, a túlreagált kritikákról, a…

Röviden

Műsor
Égéspróba Podcast
Megjelenés
2026. 04. 20.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Ferkai Marcell
Témák
kiégés, maximalizmus, hobbi és munka
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hanem pszichoszomatikus szinten vagy nem is tudom patológiás szinten monitoroztam a saját egészségemet.

Az az időszak amikor gyakorlatilag folyamatosan szedtem a fejfájás csillapítókat és ha egy kicsit valami bajom volt, akkor teljesen össze tudtam zuhanni.

Az például olyan is volt, amikor és mindig rájöttem, nagyon lassan raktam össze, ez mindig közvetítések napján van.

Nagyon ijesztő volt az történt, és mindig csak akkor volt, mondjuk vasárnap, hogy föléztem, és azt éreztem, hogy hogy nem nem az, hogy rossz a közérzetem, hanem kiment belőle minden erő.

Tehát nem volt igazából rossz a közé.

Azt jelzem, hogy gyakorlatilag nincs nincs erőm fölkelni.

És igazából én attól nem lettem több, hogy majdnem durván kiégtem azáltal, hogy ennyire maximalista voltam.

És szerintem a kiégésnek sok esetben ez a két dolog okozhatja kiégst, mondom én, hogy úgy, hogy nem vagyok kiégés szakértő.

Az egyik az, hogyha olyan munkát kell végezni, ami fölülről, és azt érzed, hogy nincsen értelme annak.

De szerintem talán még veszélyesebb, hogyha azt ez ennek nagyon is van értelme.

Siker az, hogyha az ember eléri, hogy a hobbi az a munkája legyen, de ez elképesztő módon veszélyes.

És mert abból nem tudsz kijönni igazából, akkor tényleg munkát kell váltani, ami egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy semmi nem törték, hogyha el elrontasz valamit.

Tehát mindannyian hibázunk, abból tanulni lehet, abból föl lehet állni.

És én voltam ott olyan helyzetben, amikor megünnepeltük, hogy most akkor megjelent egy könyv, amit nem én írtam, és nagyon jó volt a hangulat, és egyszer csak elfehéredett a szerző, és mutatta, hogy van egy betűhiba konkrétan a könyvnek az oldalán, és az tényleg nagyon rossz érzés, de hogy akkor se dől össze a világ, és hogy merjél hibázni.

Hibáztál, hibáztál, mindenki hibázik.

Én ott ezekbe bele tudtam betegedni napokra.

Ez nyilvánvalóan még inkább erőtette azt, hogy akkor előbb-utóbb ebből ki fogok égni, mert hogyha ez ennyire maximalista vagy, nem jó a maximalizmus, igazából senkinek sem jó.

Sziasztok kedves égés próbázók.

Nagyon sok szeretettel köszöntelek benneteket.

Ahogy már említettem egy korábbi adásban, ezúttal is egy kicsit személyesebb történet jön.

Ferkai Marcellel podcaszterrel kommentátorral, a Hatáskeltők podcast házigazdájával fogunk beszélgetni, méghozzá a Kiégésről, amint Marci jó néhányszor átment.

Ezt fogjuk átbeszélni, hogy ez pontosan hogy történt, és azt is, hogy hogy jött ő ki ebből a helyzetből.

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt vagy. >> Szia!

Induljunk szerintem onnan, hogy ugye mondtad, hogy te eleve egy olyan személyiség vagy, hogy te így nagyon rá tudsz így ugrani a dolgokra, hogy te nagyon-nagyon rá tudsz koncentrálni egy-egy dologra, hajlamos vagy túltolni néha a a dolgokat, de ez mit jelent a te esetedben? >> Az, hogy [horkantás] valamit nagyon valamiben nagyon beleszerelmesedek, és gyakorlatilag nincsen onnantól fogva csak az létezik, és olyan szinten, olyan mennyiségben fogyasztom azt, amiről én magam is tudom.

Ö azt mondom, hogy a kényszeresség is nagyjából ezt jelenti szótárilag, hogy valaminél te magad is tudod, hogy az sok, hogy ez indokatlanul sok, de nem bírsz nem bírsz megállít parancsolni neked.

És most gondolkoztam azzon, hogy mikor volt utoljára ilyen, mert szerintem lehet, hogy én ebből már kezdek kijönni, és büszkén mondhatom, hogy a covid előtt volt utoljára, akkor színházlátogatás volt ilyen.

Tehát nekem voltak ilyenim, amire én rá tudtam csavarodni, és pontosan tudtam, hogy heti kettő, vagy akár heti három színházi előadás, az az indokatlanul sok, de valamiért ott én azt annyira megszerettem ezt, hogy hogy nem tudtam leállni, és aztán Covid azt mondta, hogy jó, akkor most nincsen színház, és utána már ebből ki tudtam jönni.

De ilyen volt a bűvészkedés is, amikor még a 90-es években nagyon szerettem bűvészkedni.

Tehát az a baj, hogy nekem voltak ilyen becsípődéseim, ami egyébként jó, mert az embernek legyen hobbija, de amikor ez olyan szinten kitölti az életét, hogy gyakorlatilag csak arról szól, vagy egészségtelen mennyiségben. >> De egyébként ez a fajta hozzáállás meg valahol jó a médiában, meg jó a a >> hát az én példám nem ezt mutatja, >> de >> de ez egy nagyon érdekes dolog.

Hogy azt gondolnád persze, hogy szeresed, amit csinálsz.

És pont voltam egy másik podcastben, ott kérdezték, hogy mi a siker jelentése szerintem, és mondtam, hogy például szerintem az egy siker, hogyha valaki eléri, hogy abból tudjon pénzt keresni, amit egyébként hát ugye ez a klasszikus közszhelyes dolog, hogy akkor is csinálná, hogyha mondjuk nem fizetnék érte, vagy szinte még akár fizetne is érte. >> És ezt én tényleg így gondolom, csak ott könnyű abba nagyon belegabajodni, amiben majd fogunk róla beszélni, hogy én is belegabajodtam, hogyha viszont az ember ilyen kényszeres, és akkor az lesz az élete, akkor hát akkor előbb-utóbb jön a kiégés.

Azért a média szerintem tipikusan ilyen, tehát az ott bemászik az ember bőre alatt.

De akkor akkor induljunk onnan, hogy te hogy került el egyébként a mikrofon környékére. >> Megpróbálom le rövidíteni a történetet, mert mert elég hosszú tud lenni.

Az a lényeg, hogy amikor én leírettségéztem, akkor még abban voltam, hogy programozó akarok lenni, akkor ez töltötte ki az életemet, és hát ez egy jó nagy mellékfogás volt.

Valószínűleg a Turbo Pascal nevű programnyelv volt a bűnös, és valószínűleg azért összeraktam, hogy valószínűleg ez úgy van megírva, ez a programnyelv, nem tudom még létezik-e, lehet-e még Turbó Paszkába programozni, >> bármit is.

Ez egy programnyelv volt, ami szerintem úgy lett megírva, hogy még egy ilyen kisiskolás is viszonylag kevés, energiabefektetése viszonylag kevés tanulás egész látványos sikereket tud elérni benne.

És ez engem nagyon megtévesztett, és azt mondtam, na ez lesz az út.

Na. programozó és nagyon sokat fogok keresni és elmentem egy programozó iskolába, és nagyjából én szerintem már két hónap után tudtam, hogy hát ez ja, hogy ja, hogy ez a komolyabb szint, hát ez nem.

Tehát amikor Delfit kezdték el mondogatni, azt mondtam, hát ez ez lehet, hogy akkor ez nem az a szint, tehát egy kicsit olyan, mint amikor úgy szeretsz úgy uszogatni ott a gyerekmedencében, és akkor azt mondják, na akkor itt van a itt van az olimpiai döntő és akkor tessék menni a ahol nem ér le a lábad.

Elig korábban mindig leért a lábad, tehát hogy ott nagyon hamar rájöttem, hogy ez nem, és akkor ott álltam 20 és fél évesen, hogy na, akkor most mi legyen?

És én már a középiskolában is sok visszajelzést kaptam arról, hogy például nagyon jól írok, tehát jók a fogalmazásaim.

A focit pedig én már 97 óta imádtam.

Tehát az is egy ilyen szerelem volt, hogy akkor meg megpróbáltam mindenféle információt beszerezni.

Külföldi újságok, akkor m volt focivilág, Starspot lehet ilyenkről beszélgetni. >> Hogyne.

Hát azt én is rendszeresen vettem a stars sportot.

De egyébként a focivilágújság az olyan, az az még mindig a mai napig ugye előkerül néha a különböző beszélgetésekben.

Tehát akik ma sportriporterként ott vannak a pályán, azok szerintem nincs olyan, aki nem tudná, hogy mi az mi volt az a focivilág, pedig már 2006 óta nincsen.

És azóta jóban lettem a DV News Rollyan annak a főszerkesztőjével.

Szóval ott elkezdtem gondolkozni, hogy mi legyen, és rájöttem, hogy ez a foci kéne.

És érdekes módon ott először a kommentáláson kezdtem el gondolkozni, mert ugye az volt az az időszak ott 2003-4 környéke, amikor ugye a Viasaton Hajdub István elkezdett Bajnokok Ligáját közvetíteni, és azért az egy nagyon nagy változás volt.

Erre megint azt mondom, hogy nem neked mondom, inkább a nézőknek, mert te nyilván ezt végigérted hozzám hasonlóan, hogy hirtelen kiszélesedett valami eleve minden héten láthattunk két Bajnok Liga meccset, úgyhogy ott volt a helyszínen a kommentátor Hajdú Bé István, és ez egy nagyon nagy dolog volt, és ez nagyon élményszerű volt.

Akkor még ez egy újdonság volt, mert például a sporttelevízió, ami ugye 2000-ben indult, az nagyon sokáig nem volt fogható, például nálam sem.

Majdnem be is kell zárni a boltot, aztán végül valahogy megoldották, hogy mindenhol fogható legyen, és aztán ez ment tovább.

Tehát ott már akkor Sport TV-t is lehetett nézni, az is tetszett nagyon, hogy lehetett látni angol meccseket meg német meccseket.

De milyen okos voltam, szerintem okos voltam, hogy egyfajta ilyen pályaorientáció gyanánt én fölmértem önkényesen, hogy valószínűleg végiggondoltam, hogy milyen sportcsatornák vannak, ott mennyi ember lehet.

Tehát úgy voltam vele, hogy valószínűleg nem tudnék bekerülni így a nulláról.

És akkor úgy döntöttem, hogy akkor próbáljuk meg a sport újságírást.

Nekem az volt a lényeg, hogy valami a sport legyen.

És akkor három médiumba az emlekedett focivilághoz, az emleketett STSporthoz és az Aréna 2000 kiadóhoz, én leadtam a teljesen ilyen 0 kéteres emberként az önéletrajzomat, hogy hát én itt vagyok, akkor egy kézilabda.com, hogy legyen egy következő kapcsolódásunk ugye a kézilabdával. kézilabdát is már nagyon szerettem akkor.

És akkor még egy Weszprame Duckernek, Pajeszki Lászlónak volt egy kézilabda.com nevű oldala, és akkor oda tudtam írogatni cikkeket, amiért nem kaptam pénzt, viszont ingyen kitette, és akkor azokat leadhattam, mint egyfajta ilyen próbamunka.

És akkor így kerültem el az Aréna 2000 kiadóhoz.

És amikor ott majd azt nyilván kifejtjük, hogy öt év után azt jelztem, hogy nagyjából egész kiégtem, akkor jött a Digisport 2009-ben, és akkor azt mondtam, hogy na, oda viszont kellenek új emberek, és akkor ezt most indítsuk be.

És akkor elvégeztem a komlósi oktatási stúdiót, amit talán még most is azt mondhatjuk, hogy Magyarország első számú sportriporter kelletője, és annak köszönhetően kerültem a digis sporthoz, és onnantól fogva a mikrofon már egy viszonylag közeli barátom volt. >> Na de akkor még ugorjunk egy picit vissza, mert ugye említetted az Aréna 2000 kiadót, és hogy azért ez ugye még a Digisport előtt volt.

Benó hát ak még gondolatban sem volt meg a digisport.

De aztán nagyon gyorsan beváltottad te ezt az álmodat, mert ugye a futballévönyv szerkesztője lettél nagyon hirtelen.

Mesélj erről egy picit, hogy ez ez hogy történt, mert szerintem ez nagyon fontos, mert aztán el ez fog elvezetni ugye a te első kiégésedhez. >> Igen.

Tehát, hogy most nem is tudom, próbálnék valami olyan példát mondani, hát valószínűleg ez az édességbolt, amikor az ember be gyerekként így egy ilyen édességboltba beszabadul, és akkor ott mindenből lehet.

Tehát, hogy azt képzeljük el, hogy én ennek a kiadónak, amely akkor még Magyarország egyetlen sportkönyv kiadója volt, az összes létező újságját, könyvét fogyasztottam.

Ezek egyfajta bibliát jelentettek.

Tehát ott volt ilyen, hogy európai futball rajt, magyar futball rajt.

Hát azért azt hozzá kell tennem, ugye most miről beszélünk? 2005-ről akkor már volt internet, nem nekem.

Tehát nekem például otthon nem volt a számítógépenemen internet.

Még arra is emlékszem, amikor elmentem egy ilyen számítástechnikai boltba, ahol lehetett ingyen internetezni, és akkor ott mentem föl, hogy akkor nézzem a nemzetisport.hu H mondjuk tehát, hogy nekem nagyjából ezek jelentették a a szellemi táplálékot.

Azok a kiadványok, amiket az Arena 2000 kiadó kiadott, és azok nagyon színvonalos kiadványok voltak egyébként VB-ről is.

Voltak mindenféle könyvek, aranylabdakönyvek, azok is legendásak a maguk módján.

Tehát amikor olvashattunk 50 oldalt, mondjuk nem tudom én, Ronaldóról, Dénes Tamás Tollából, szóval ott az nekem egy olyan élmény volt, hogy akkor hirtelen ott vagyok és akkor azt mondták, hogy tessék, hát akkor mostantól ezeket te csinálod, nem feltétlenül te írod, de te fogod szerkeszteni.

Szóval próbálkoztam példát mondani, nem tudok igazából, de talán ezzel is át átélhetővé teszem, hogy hogy az volt, hogy akkor azt mondták, és ráadásul az volt, ugye, hogy válaszoljak is a kérdésedeket konkrétan, hogy én 2005 márciusában kerültem oda. >> Hány éves vagy itt?

Bocsánat, >> 20, fél. 20 és fél éves vagyok.

Azt mondják, hogy figyelj, gyere ide egy hónapig gyakornoknak, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz.

És abban az egy hónapban közölték ven, hogy az van, hogy ugye 2004 nyarán lezárult a futballévkönyv 2004-nek ugye a tárgyidőszaka.

Most 2005 március van, és még nem adtuk ki.

Mert nem volt szerkesztő, és a sportévkönyv az elsőbbséget élvezett.

Nagyon jó lenne, hogyha most már végre elmehetne, már így is a fene megette az egészet, mert 2005 márciusában arról olvasni, hogy egyébként a 2003-2004-es, tehát a 2004 nyarán lezáruló időszakban mi volt, hát már nem annyira jó, de most már menjen.

Csak valaki ezt nézze át, mert így nem mehet ki, mert már volt olyan, hogy kiment valami, ami tele volt hibákkal, és ezt nem nem következhet be még egyszer.

Igen, bocsánat, csak azt tisztázzuk le, mert szerintem sokan nem tudják, akik nem mozognak olyan otthonosan a médiában, hogy a szerkesztői feladat az pontosan mit takar, és hogy mennyire felelősségteljes egyébként. >> Hát ugye szerintem azért ez nem egységes, de ott alapvetően az volt a lényeg, hogy én egyfajta lektorként funkcionáltam.

Nem arról volt szó, hogy nekem azt meg kellett volna szerkesztenem, ez lényegében be volt tördelve, de senki nem tudta átnézni.

Márpedig itt egy ilyen 300 oldalas lexikonról, egy konkrét lexikonról beszélünk.

Tehát, hogy ott abban nem lehet tárgyi tévedés, nem lehet benne semmi olyasmi, ami nem nem, mert korábban voltak olyanok, hogy mondjuk ami az egyik oldalon mit tudom én 24 per, nem tudom 24 meccs per gól volt, az egy másik oldalon ugyanannál a lényeg, nem tudom 42, tehát ilyen nem fordulhat elő, mert ez egy lexikum, ebben nincs helye hibának, tárgyi tévedésnek.

És abban az egy hónapban én nagyjából ezt végpörgettem, kiadatták és akkor azt mondták, hogy na ez milyen jó, és akkor így indult, és akkor utána azt mondták, akkor maradjak.

De itt történt meg az, hogy volt egy olyan értelmezése ennek a dolognak, hogy te ott hirtelen elérted a csúcsot…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell”

Miről szól ez az epizód: „A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell”?

Ferkai Marcell podcasterrel és kommentátorral beszélget az Égéspróba podcast legújabb adásában arról, hogy a hobbi munkává válása nem feltétlenül vezet boldogsághoz, sőt, akár kiégéshez is. Marcell őszintén mesél a maximalizmusából fakadó túlzásokról, a túlreagált kritikákról, a… Az epizód a Égéspróba Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ferkai Marcell.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell”?

Fő témái: kiégés, maximalizmus, hobbi és munka.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell”?

Megjelenés: 2026. 04. 20.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/egesproba-podcast/a-nagy-hazugsag-amikor-a-hobbid-a-munkad-egesproba-podcast-08-ferkai-marcell-871c4398

Több epizód a Égéspróba Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból