Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata
· PT1H2M55SÖsszefoglaló
Ez az Égéspróba podcast epizód Illyés Kata mediátorral és coach-csal a konfliktuskezelésről szól. Kiemeli, hogy a konfliktusok elkerülhetetlenek az életben és a vállalkozásokban egyaránt, legyen szó ügyfelekről, beszállítókról vagy munkatársakról. A beszélgetés hangsúlyozza…
Röviden
- Műsor
- Égéspróba Podcast
- Megjelenés
- 2026. 05. 18.
- Hossz
- 1 óra 3 perc
- Szereplők, említett nevek
- Illyés Kata
- Témák
- konfliktuskezelés, vállalkozás, coach, mediátor
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Néha jó az, hogy nem állunk bele mindenbe.
Szóval, hogy van azért az, amikor így oké, nem kell minden mindenek úgy lennie, ahogy én akarom, de hogyha nekem fontos a tartalom és fontos a kapcsolat egyszerre a kettő, akkor meg kell találnom a jó mértékét és idejét annak, amikor erről tudunk beszélni.
Mert hogyha ha mindig elkerülöm, vagy nagyon sokszor elkerülöm a béke miatt azt, hogy erről beszéljünk, akkor tartalmi fókusz tud elcsúszni. az aszertív életérzés, hogy egyenlőek vagyunk, hogy van jogunk kifejezni igényeinket, szándékainkat, és ezt a másik is megteheti.
Ez szerintem nagyon-nagyon fontos, ha csak a kommunikációról beszélünk, akkor az azért nem szeretem, mert az elfedi a valódi gondolatainkat és érzéseinket, mert bazi ideges vagyok, de asszertívan kell megfogalmaznom, és akkor nem elég, hogy szétvet az ideg, még figyeljek a szavaimra is, az sokkal nehezebb.
Nem az a kérdés, hogy ki mit csinált, hanem hogyan megyünk tovább, hogyan előzzük meg, hogy ilyen legyen, és egyébként mi kell ahhoz, hogy jól tudjunk együttműködni.
Kiderülhetnek folyamatprémák, szakmai problémák, hozzánemértés, információlási nehézség.
Tehát egy csomó minden kiderülhet a jövő fókusszal, hogy mit előzzünk meg.
Sziasztok kedves égés próba nézők és hallgatók.
A mai podcastba egy olyan témát hoztunk, ami azt gondolom, hogy minden vállalkozót érint, érintett és érinteni fog.
Beszállítóval, munkatárssal, tulajdonostárssal, ügyféllel, bárkivel.
Ez pedig a konfliktus, a konfliktuskezelés, hogy hogy lehet ezt úgy csinálni, hogy ne menjünk bele tönkre semmi, se a vállalkozásunk.
És erről fogunk beszélgetni a mai podcastben.
Í és Katával, mediátorral és coachcsal.
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt vagy. >> Szia Milán!
Köszönöm a meghívást. >> Mi volt a legemlékezetesebb konfliktus, a legdurvább, ami itt amivel itt találkoztál a munkád során?
Hát, hogyha ha kifejezetten a vállalkozással kapcsolatos konfliktusokat nézzük, akkor a az egyik emlékezetes az volt, amikor ketten kerestek meg azzal, hogy vélhetően a közös vállalkozásukban befejezik a működést, és valahogy ebben akarnak jól jól kijönni, vagy jól lezárni ezt az egészet, és attól tartottak, hogy ez nem fog menni szépen, mert megpróbálták, és akkor elkezdtük a beszélgetést, régóta vitték a vállalkozást együtt. tulajdonképpen az értékrendjük meg így a gondolkodásuk az nagyon hasonló volt, mégis valahol elromlott, és tényleg azért ültünk le, hogy akkor ezt hogyan lehet szépen lezárni és és hát a mediációban a beszélgetés az úgy zajlik, hogy a mediátor kérdez, a felek ott vannak mind a ketten, és válaszolnak amennyire tudnak a kérdésekre, meg hát irányított beszélgetés, egy idő után már egymással is beszélgethetnek.
És ebben a folyamatban az derült ki, hogy az egyiküknek volt olyan igénye, ami amiről a másiknak fogalma nem volt, hogy ő megbecsültebb legyen, merthogy az egyikük volt az, aki aki úgy a vállalkozást vezette, a másik is ott volt vállalkozás vezetőnek, de valahogy a külvilág felé mindig az jelent meg, hogy csak az egyik őjük az, aki a a fő az ebben az egész vállalkozásban, és a másik fél pedig azt érezte, hogy ő mellékszereplő, és erről soha nem beszéltek.
És amikor ez a beszélgetés alapján így kiderült, pedig mi jövő fókuszon indultunk neki, de mégis valahogy ez előkerült, hogy mi fontos az egyik felnek meg a másiknak, akkor mondta az a fél, aki így az előbb volt, vagy így, aki aki így jobban vitte, hogy hát de miért nem szóltál?
Mert nem gondolta, hogy erről szólhat, mert azt gondolta, hogy a másik direkt nyomja őt el, mert hatalomra vágyik, és hogy ez egy totál félreértés volt.
De hogy így olyan meglepő félreértés, amin még én is meglepődtem, hogy így tényleg ezen ezen ment félre, annyira, hogy aztán elkezdtek beszélgetni, és hát nem tudom, hogy a mai napig megvan-e a vállalkozásuk, de hogy nem nem zárták be, hanem megálltunk ott, hogy oké, akkor erről még kéne beszélni, mert nem biztos, hogy hogy be kell fejezni a közös vállalkozásokat.
Ez de jó, hogy tehát akkor gyakorlatilag nem tudjuk, mi lett a vége, de lehet, hogy sikerült megmenteni ezt a vál biztos, hogy aztán maradtak egy darabig, de én már nem kellettem hozzá.
Tehát, hogy így ugye én akkor akkor segítek a a feleknek, hogyha ők maguktól nem tudják valami miatt megbeszélni.
És itt egyszerűen az volt, hogy hogy nem beszéltek meg olyan dolgokat, amiről mind a ketten azt gondolták, hogy vagy jól megy, vagy a másik nem úgy gondolná, mint ő.
És ezen szokott elcsúszni a kommunikáció egyébként, hogy gondolunk valamit, hogy a másik mit gondol.
Tehát, hogy megpróbáljuk túlgondolni a a másik felet. >> Igen.
Vagy vagy vagy csak simán túlgondoljuk, vagy a másik verzió, hogy túlgondoljuk és még félelem is társul hozzá. >> Ühüm. >> Vagy attól félek, hogy én sérülök, vagy attól, hogy a másikat bántom meg, és akkor inkább nem hozom szóba. >> Ez nagyon tipikus hiba >> szerintem.
Igen, sokszor előfordul, >> és akkor gondolom észre se vesszük. >> Nem, nem, merthogy hát honnan venné észre a másik, hogy nekem van valami gondom, ha én egy szót nem szólok róla? >> Azért nem szólok róla, mert vagy azt gondolom, hogy úgyse tudom a másikat megváltoztatni, vagy megbántom vele, és akkor inkább nem hozom szóba.
És nekem az a tapasztalatom, hogyha meg ha erről lehet beszélni bármiről, akkor kiderülhet az, hogy tényleg megbántódik.
Tehát, hogy azért nem akarok itt ilyen rózsaszín ködöt >> így főleg így az elején így fölfesteni.
Egyáltalán nem biztos, hogy könnyen megy a dolog, >> de legalább egyértelmű, hogy miről beszélünk. >> Ez már az elején el szokott csúszni általában ez a kommunikáció.
Tehát mondjuk maradjunk akkor ennél a példánál, valaki elkezd dolgozni valakivel, mondjuk egy cégben, cégtársak vagy tulajdonostársak.
Sokszor van ez, hogy mondjuk nem tisztázzák le az igényeket, akkor így fogalmazok mondjuk az együttműködés elején, és akkor ez mondjuk megrontja a kapcsolatot, holott mondjuk, hogyha az elején leülnek megbeszélni, hogy ki mit szeretne, akkor lehet, hogy ezeket el lehetne kerülni.
Tehát a kérdés arra vonatkozik, hogy mennyire a a közös munka elején történnek ezek a félrecsúszások. >> Szerintem a közös munka elején is történhetnek.
Nem feltétlenül történnek, de történhetnek.
Tehát nincs ilyen, hogy általában a nem tudom, harmadik évnél jön elő, hanem hanem simán az elején így félremehet.
Meg az is lehet, hogy a hogy útközben derül ki, tehát erre nincs ilyen ilyen recept. sokszor félremegy az elején, mertogy a nagyon nagy a lelkesedés, hozzunk létre valamit, valamiben hisznek azok, akik egy vállalkozásban elkezdenek együtt dolgozni, akár társtulajdonosként, akár van egy tulajdonos, és akkor oda jön hozzá mellé valaki.
Szóval, hogy van egy hit, hogy hogy ez jó lesz, hogy ezt jól akarjuk csinálni, és sokat beszélnek arról, hogy hogy mit mit csinálnak, mi lesz, mi lesz, hogy lesz, de a miértekről nem feltétlenül beszélnek.
És a hogyanokról, a hogyan működünk mi ketten, mi 10en, mi 30-an, arról meg még kevesebbet beszélnek.
Tehát, hogy ez ha erről is lehetne időt, vagy erre is lehetne időt szánni, az sokkal jobb lenne. >> Na hát akkor most szánjunk erre egy pici időt, ezekre a mértekre, mert ez nagyon fontos, amit mondtál.
Ez ez ez miért fontos, hogy ezt meghatározzuk, és nem is feltétlenül a közös munka során, hanem úgy általában. >> Hát, mert ott derülhet ki, hogy nagyon mást gondolunk.
Tehát, hogy a a amikor amikor arról nem beszélünk, hogy mi miért is csinálunk valamit, mi az oka annak, hogy mi ezt csináljuk, mik az elképzeléseink, akkor már ott az elején lehet, hogy elcsúszik valami.
Ö van egy másik eset, ami így gondoltam, hogy ebből is megosztok valamit, hogy hogy vállalkozók együtt kezdték, minden nagyon nagyon jól ment az elején, és aztán elindult, egyik hőjük, ketten voltak társtulajdonosok, az egyik hőjük elindult egy a vállalkozás témáját tekintve egy kicsivel arrébbi vonalon, a másik meg egy másik irányba egy kicsivel arrébb.
És nagyon soká vették észre, hogy igazából már nem közös úton haladnak.
És vissza lehet térni a közös útra, vagy ki lehet találni azt, hogy hogyan legyen a következő út, ami nem az eredeti volt, hanem valami másik.
De hogy nem beszéltek a miértekről, csináltak dolgokat, megbeszélték azokat a dolgokat, általában nagy bizalom volt, és akkor egyik őjük ráhagyta a másikra, hogy persze csináld, a másik is, a persze csináld.
De hogy ebben nem derült ki, hogy amit csinálnak, azt miért csinálják.
És ott aztán jól el lehet menni egymás mellett. >> Ugye a Simon színek írt erről egy könyvet, pont az a címe, hogy hogy kezd a miért el. >> Ugye egy nem tudom, egy 300 oldalas könyvet szánt erre, hogy gyakorlatilag bármit el szeretnénk érni akár egy másik embernél, akár egy vállalkozásban, satöbbi, akkor ez nagyon fontos, hogyha azt eldöntsük, hogy ezt az egészet miért csináljuk.
Mert ugye például, hogyha egy új rendszert szeretnénk bevezetni a kollégáknak satöbbi, satöbbi, sokkal könnyebben rá fogjuk őket tudni venni arra, hogy hogy együttműködjenek ebben a dologban, hogyha tudják azt, hogy miért csináljuk ezt az egészet, ugye?
És aztán utána jön a hogyan, és utána meg legvége a mit, mit is csinálunk és hogy igen, a Golden Circle Simon sinnek nagyon jó jó alap erre, hogyha valakit érdekel, akkor érdemes utánanéznie.
Menjünk el egy picit a konfliktusok természetébe, hogy hogy ugye azt említetted, hogy nagyon sokszor ezek abból adódnak, hogy úgy nem nagyon tudjuk kimondani, vagy nem is merjük feltétlenül kimondani, hogy nekünk adott esetben milyen igényünk lenne, mit lehet ezzel kezdeni, és miért van ez így?
Miért félünk mi ettől egyáltalán? >> Szerintem nem szoktuk meg.
Nem szoktuk meg azt sem általában egyénként még nem is a vállalkozásban, hanem úgy általában, hogy azon gondolkozunk, hogy milyen igényem van.
Ha valami nagyon zavar, akkor általában azt fogalmazom meg, hogy mi zavar, és nem az, hogy mire lenne helyette szükségem.
Tehát, hogy az igény megfogalmazása az magunkban, önmagunkban is nehéz.
És hogyha ez nehéz, akkor utána egy vállalkozásban miért lenne másként?
Tehát, hogy így nem szoktuk meg, hogy azon gondolkozunk, hogy mondjuk nem tudom, sorba állunk valahol, és feszültek vagyunk attól, hogy nem nem halad a sor, akkor nem gondolom végig, hogy így kiszámíthatóságra és haladásra van szükségem, >> melyikre van hatásom, >> mit kezdjek ezzel.
Pedig ha végiggondolnám, akkor akkor nem ideges lennék attól, hogy hogy nem halad, hanem hogy így aha igen, jó lenne tudnom, hogy hogyan fog haladni.
Tehát, hogy gyakorlatilag a frusztrációnk az csak kivetül, hogyha ezt mondhatjuk így. >> Igen. >> Mert van bennünk egy valamire való igény.
És tök jó, hogy ezt mondtad, és jó volt a sorban állós példa, hogy igazából tényleg a kiszámíthatóságra vágyunk, de azt érezzük, hogy hogy nem nem nem halad előre úgy a világ, vagy nem is tudom, hogy mondjam.
És ez tök fontos, hogy ezt kimondtad szerintem, mert valóban talán innen indul ez az egész.
És hogyha még a visszatérünk arra az első példámra, ahol a az volt az igénye, az elismerés igénye volt a annak a kollégának, meg az egyenlő bánásmód.
És hogyha belegondolsz, hogy az elismerésre és egyenlő bánásmódra nagyon sokszor szükségünk van, de nagyon meglepődnék, hogyha most a hallgatóink közül így sokan azonosítanák magukat, hogy igen, igen, ezt így meg szoktam magamnak fogalmazni.
Nem, nem fogalmazzuk meg, csak zavar, ha nem így történik.
Tehát hogyha belekerülünk egy frusztráló helyzetbe, legyen az bármi, akkor tegyük fel magunknak ezt a kérdést, hogy mi van emögött, >> hogy mire van szükségem.
És próbálja meg úgy megfogalmazni, hogy amire szükségem van, az valami pozitív.
Biztonság, elismerés, kiszámíthatóság, aktivitás vagy pihenés.
Még az információ is ide tartozik.
Tehát, hogy minden pillanatban rengeteg szükségletünk van.
Ha ezeket meg tudjuk találni és meg tudjuk fogalmazni, akkor sokkal könnyebb. magunkban, és akkor utána jön az a lépés, hogy ezt elmondom-e a másiknak.
De amíg nem jövök rá, hogy igazából engem az zavar, hogy a hogy nem egyenlően vagyunk mi ebben a helyzetben, hogy ő előrébb van, mint én, hanem csak zavar valami, és egyszer csak rájövök, hogy mi, akkor sokkal nehezebb dolgom van, mintogyha tudom az elején, hogy én nekem az az igényem, hogy mi így és így dolgozzunk együtt.
Ebben nekem az a fontos, hogy neked mi a fontos.
És hogyha ezekről tudunk beszélgetni, hogy nekem mi a fontos, meg neked mi a fontos, akkor akkor sokkal könnyebb.
És akkor még egy dolgot ide behozok, hogy nagyon más munkatempóban dolgozunk.
Mindenki egy kicsit más munkatempan dolgozik.
Most egy vállalkozáson belül is lehet az probléma, hogy az egyik őjük nagyon jól tartja a határait, hogy igyekszik munkaidőt tartani, igyekszik hétvégén nem dolgozni, bár egy vállalkozásnál nem mindig teheti meg, a másik meg pörög ezerrel.
És akkor mind a kettőjükben lesz ebből probléma.
Az egyikben, aki éjel nappal dolgozik, és írja az emaileket, és az ügyfeleket keresi, és mindent megcsinál, ő neki az lesz, hogy hát a másik lusta, nem egyenlően teszi bele.
Aki meg határokat tart, ő meg azt érzi, hogy hát egyrészt valószínű lustának fog tartani, a másik meg egy nem normális a másik, hogy ezt csinálja, mert kiég benne, túlpörgeti magát, igazából nem hatékony.
Szóval megint oda lehet visszamenni, hogy egyrészt különbözőek vagyunk, mások az igényeink, és beszélünk erről. >> Hol?
Oott csak ugye elbeszélnek egymás mellett, megint odajakodunk vissza.
És hogyha ha tisztázzák a kereteket, hogy figyelj Milán, én éjszaka is fogok neked emailt írni, mert az én napi beosztásomban az tök tökre így van, kérlek, hogy amikor elkezdesz dolgozni, akkor azzal kezd, hogy elolvasod ezeket és reagálsz rá.
És akkor akkor megbeszéltük, hogy én nem várom el tőled, hogyha én hajnal 2-kor írok, akkor te reggel 6:00-kor válaszolj, hanem beszéljük meg, hogy mi az a reális, amikor te válaszolsz az én leveleimre.
Azért nagyon jó, amit mondasz, mert a korábbi podcastekben egyébként más témák voltak, de így az önismerethez valahogy így mindig kijukadtunk, és ez megint egy nagyon erős önismereti…
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata”
Miről szól ez az epizód: „Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata”?
Ez az Égéspróba podcast epizód Illyés Kata mediátorral és coach-csal a konfliktuskezelésről szól. Kiemeli, hogy a konfliktusok elkerülhetetlenek az életben és a vállalkozásokban egyaránt, legyen szó ügyfelekről, beszállítókról vagy munkatársakról. A beszélgetés hangsúlyozza… Az epizód a Égéspróba Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 18..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Illyés Kata.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata”?
Fő témái: konfliktuskezelés, vállalkozás, coach, mediátor.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ha konfrontálódsz, csináld jól - Égéspróba podcast #09 Illyés Kata”?
Megjelenés: 2026. 05. 18.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/egesproba-podcast/ha-konfrontalodsz-csinald-jol-egesproba-podcast-09-illyes-kata-30c78d0b
Több epizód a Égéspróba Podcast-ből
- Ha tudod mit csinálsz, lesz eredménye - Égéspróba Szikra #05 Mándó Milán
- Azt hiszed kényelmes, de közben tönkretesz: a home office - Égéspróba Podcast X Kovács E. Zsófia
A home office előnyei mellett annak hátrányait és a tartós otthoni munkavégzés pszichológiai terheit elemzi a beszélgetés Kovács E. Zsófia pszichológussal. Szó esik a bezártság sz…
- A Te vevőd vajon elégedetten távozik? - Szikra #04
Magyarországon az ügyfélélmény és ügyfélszolgálat terén nagy lemaradás tapasztalható, ami egyben rengeteg lehetőséget is rejt a vállalkozások számára. Külföldi és hazai példákon k…
- A munka nem fér a feladott poggyászba - Szikra #03
Az Égéspróba Podcast e heti adásában, a Szikra #03-ban, a munka és a pihenés közötti egyensúlyról esik szó. A beszélgetés rávilágít a "hustle culture" jelenségére, és arra, hogyan…
- Alvás nélkül NEM leszel hatékony vállalkozó (és ezt kevesen értik) - Szikra #02
Az Égéspróba Podcast Szikra #02 adásában Szikra László pszichológus, alvásterapeuta beszél az alvás regeneratív és karbantartó szerepéről. Kiemeli, hogy az alvás során az agy rend…
- A nagy hazugság: amikor a hobbid a munkád - Égéspróba podcast #08 - Ferkai Marcell
Ferkai Marcell podcasterrel és kommentátorral beszélget az Égéspróba podcast legújabb adásában arról, hogy a hobbi munkává válása nem feltétlenül vezet boldogsághoz, sőt, akár kié…
- A zavaró körülmények több vállalkozást tettek tönkre, mint a konkurencia - Szikra #01
A műsor első adásában Lippai Roland karrier- és life coach-csal, ultrafutóval beszélgetnek a célokról és az önismeretről. Kiemelik, hogy a közösségi médiában látott tartalmak gyak…
- Az íróasztal mellett teszed tönkre magad - Égéspróba Podcast #07 X Dr. Sándor Csaba
Ebben az adásban Dr. Sándor Csaba légzésterapeuta beszélget Milánnal a helyes légzés fontosságáról. Kiemelik, hogy a modern ülő életmód és a stressz hogyan rontják el a légzési mi…
- Összeomlásból új működés – vállalkozói kiégés belülről - Égéspróba Podcast EP06 X Pörzsölt Móni
A technikai problémák ellenére sem maradt kukában a Pörzsölt Móni vállalkozói kiégéséről szóló podcast epizód. Móni, a PinX Marketing alapítója elmeséli, hogyan jutott a mélypontr…
- Túl sok mindent csinálsz – így fogod vissza a saját vállalkozásodat - Égéspróba Podcast #05 X Mándó Milán
A Minner.hu alapítója, Mándó Milán üzleti tanácsadó az Égéspróba Podcast #05 adásában arról beszél, hogyan égnek ki a vállalkozók a napi operatív feladatok miatt. Kiemeli a straté…