Tinnitus Napló

Produktív Tinnitus 1: A hang mögötti gondolatok.

· PT12M56S

Összefoglaló

Az epizód a fülzúgás (tinnitus) mentális hátterét vizsgálja a Default Mode Network (DMN) – alapjárat-hálózat – segítségével. Az adás kifejti, hogyan befolyásolja a DMN az önreflexiót, az emlékezetet és az érzelmi szabályozást tinnitus esetén, valamint szó esik a meditáció és a…

Röviden

Műsor
Tinnitus Napló
Megjelenés
2025. 04. 14.
Hossz
13 perc
Témák
tinnitus, mentális háttér, önreflexió, emlékezet, érzelmi szabályozás, meditáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdv a Tinnitus napló legújabb epizódjában!

A mai epizódban egy picit szétszórt a gondolatmenet.

De azért hogy számodra is követhető legyen három fogalom között mozog.

Gondolatok érzések és autópilota lenni nagyvonalakban a fő irányvonal, amin haladok.

Feltételezve, hogy számodra is ismeretlen az új helyzet, amiben vagy, Legelső sorban egy mentális állapotot fektettünk le, amit kifejtettem az előző epizódokban.

Aztán egy váljott állapotot írtam le az utolsó két epizódban.

És ahhoz hogy ne csak különböző irányokban nézelődjünk, kísérletet teszek arra, hogy lebontsam a következő négy epizódban a mondandómat.

A mai a mentális problémámban létét bontzolgassa, illetve az én félkész megoldásomat rá.

Ahhoz viszont hogy megfelelően tovább tudjak haladni újabb fogalmat hozok a Wikipedia-ról ami a Default Mode Network.

Röviden DM-en kifejezése nincs hivatalos elfogadott egységes magyar fordítás, mivel a tudományos közök gyakran angolul használják.

A lehetséges fordításai viszont a következőek.

Alapértelmezett üzemmód hálózat, alapállapot hálózat, nyugalmi állapot hálózat, válső fókusz hálózat, mentális alapjárat hálózat és önreflexiós hálózat.

A DMN az agy egy nagy léptékű hálózata, amely főként a dorzális mediális prefontális kéregből, ami a homloklebeny egy speciális része, kiemelt szerepet játszik a társas kognícióban, önreflexióban, érzelmi szabályozásban, valamint a morális döntéshozatalban.

A hátsó cinguláris kérekből, az agykérek hangnok levegnyi részének hátsó területén, a precuneusból, ami a halántékik levegny hátsó részében és az anguláris gírusból áll.

Akarhogy nézzük ez egy szétterjedt hálózat, és sok mindennel van kapcsolatban.

Ez a hálózat akkor aktív amikor az ember nem a külvilágra koncentrál, hanem ébren van, de pihen.

Például az almadozás vagy a gondolati elkalandozás közben.

Aktív lehet összetett belső gondolkodást igénylő feladatok során is.

Például amikor valaki másokra gondol magáról elmélykedik, múltbéli eseményeket idéz fel, vagy a jövőt tervezi.

Az egyik fő funkciója, hogy összefüggő belső narratívát alakítson ki, amely hozzájárul az énkép kialakulásához Kezdetben a DMN-t úgy ismerték fel, mint egy agyi hálózatot amely deaktiválódik célirányos feladat végzés közben, ezért korábban a feladatra negatív hálózatként is emlegették, és szemben a feladatra pozitív hálózatokkal.

Ma arra ez az elnevezés félevezetőnek számít mivel kiderült hogy a DMN belső célorientált gondolkodás közben is aktív.

A diámon általában negatív korreláció van a figyelmi hálózatokkal vagyis amikor az egyik aktív a másik hajlamos háttérbe szorulni.

Több agyi funkcióban is szerepet játszik.

Ilyen például az önélet rajzi emlékek, amit saját magunkról szóló események és tények felidézése, önreflexió, saját tulajdonságainkról és érnemzőnkről való gondolkodás Az önérzelmek, saját érzelmi állapotunk átgondolása másokra irányuló gondolkodásban is szerepe lehet, mint például az emlékkép, angolul a Theory of Mind.

Mások gondolatainak tudásának vagy tudatlanságának feltételezése, empátia, mások érzelmeinek megértése és átérzése, a morális megítélés, amikor a cselekedettek igazságos vagy igazságtalan következményeinek értékelését hajtsuk végre, társadalmi értékelés pozitív vagy negatív véleményalkotás a társadalmi fogalmakról, társadalmi kategóriák, csoportok jellemzőinek és státusszalának tudatosítása és a társadalmi elszigeteltség Amikor a társas kapcsolatok hiányának az érzése felelősödik.

A harmadik fejezet ebből a Wikipedia szócikből pedig a múltidézés és a jövő tervezés, aminek része az emlékezés, a jövő elképzelése, a lehetséges jövőveli események vizualizálása és az epizódikus memória, ami az időben állhelyezkedő részletes eseményi emlékek.

Amellett még ott van a történetértés, amikor a narratívákot megértsük és megjegyezzük és a memóriadögzítés, például a friss emléknyomok megerősítése.

A DMN aktív pihenés, illetve elkalandozó gondolkodás, angolul mindwondering során aktiválódik, amikor a figyelem nem külső feladatra irányul, hanem belső tartalmakra, másokra, önmagunkra, múltra vagy a jövőre.

Ugyanakkor friss kutatások megkérdejelezik azt a feltételezést, hogy a DMN kizárólag a céltalan gondolkodással lenne összefüggésben.

Mivel komplex feladatok során is aktív lehet, főleg ha azok részletes belső reprezentációkat igényelnek.

Vizsgálatok kimutatták hogy a DMN szinte azonnal aktiválódik egy feladat befejezése után Figyelemigényes feladatok esetén a DMN aktiválásának elnyomása hozzájárulhat a hosszú távú memória hatékonyabb kialakulásához.

Filmes, történetmesélős vagy olvasási helyzetekben a DMN nagymértékben szinkronizálódik a különböző emberek között, de csak akkor, ha a történetet érti az illető, vagy az nem kussza Ez arra utal hogy a hálózat a történet megértéséhez és az emlékezetbe véséséhez kötődik, nem pusztan az érzékeléshez vagy a nyelvi feldolgozáshoz.

A DM-en általában deaktiválódik külső, célorientált feladatok során például a vizuális figyelem vagy a munkamemória, De belső célorientált feladatok például a társas memória gyakorlatok vagy önélet rajzifelidézés esetén pedig együttműködik más hálózatokkal.

Például a végrehajtó funkciókért felelős rendszelekkel.

A DMN akkor is fokozott aktivitást mutat ha az emberek viselkedése stabil, és ez nem mindig esik egybe a tudatos elkalandozással.

A meditáció mely a légzésre és az ellenzúrása ehhez pontosít, a DMN csökkenő aktivitásával jár És egy 2019-as tanulmány szerint a diámen szerepet játszik a szépségélmény érzékelésében is.

A hálózat aktiválódik olyan esztétikai hatású élményekkel, mint a művészetek tájak vagy az építészet, ami összeköti a szépséget az önazonosság érzésével, mivel a hálózat az én kötődő funkciókban is részt vesz.

A diámen aktiválása és kapcsolatai különböző beavatkozások és állapotok hatására változhatnak.

E-mail néhány ismert tényező, mely modulálja a DMM működését.

Akupunktúra Csökkenti az agy limbikus régióinak és a DMM-nek az aktivitását.

Feltételizések szerint ez a fájdalomra adott válaszreakcióval is összefügg.

Antidepresszánsok Posztralomás stressz szindrómában szenvedőknél az antidepresszáns kezelések normalizálják a DMM-kóros kapcsolati mintáit.

Figyelemtréning technika Kutatások szerint már egyetlen alkalom is képes megváltoztatni a DMN funkcionális kapcsolatát más agyterületekkel.

Mély agyis stimuláció vagy DBS rövidítve.

Bizonyos neurológiai beavatkozások képesek módosítani az agynyugalmi halózatainak egyensúlyat, beleértve a DMN-t is.

Meditáció Hosszú távú gyakorlóknál szerkedezeti változások figyelhetők meg a DMN több területén.

Például a temporo-parietális régióban, a precuneusban és a hátsó cinguláris kéregben.

A diámen aktiválás és összekapcsoltsága általában csökken a meditáció során.

Ugyanakkor bizonyos nem irányított meditációs formák, mint a TM vagy az ACEM meditáció aktiválják a diáment.

Testmozgás Fizikai aktivitás különösebb az aeróbájtzás szintén hatással lehet a diámenre.

Profis fordulóknál a DMN működésében és kapcsolódásaiban eltérő mintázatok figyelhetők meg.

Pszichedelikus szerek A pszilocibin csökkenti a vérellátást a DMN két kulcsfontosságú régiójában, a hátsó cingulális kéregben és a mediális-prefontális kéregben.

LSD hatás alatt ezek a területek kevésbé működnek összehangoltan, azaz csökken az aktivitásuk szinkronja.

A PTSD-ben a DMN eltérései gyakran normalizálódnak azoknál, akik jól reagálnak a terápiás beavatkozásokra.

Végül pedig az alvás megvonás.

A DMN területei közötti nyugalmi állapotban meglévő erős összeköttetés alvás hiány hatására gyengül.

Az is megfigyelhető hogy az alvás megvonás után csökken az együttműködés a DMN és a feladatra összpontosító hálózat között.

Alvás és nyugodt imbrenit közbeni változások is megfigyelhetőek.

Ilyen például az elalvás kezdetén, amikor nevekszik az összekapcsoltság a DMN és a feladat pozitív hálózat között.

Elképzelhető, hogy a nő a DMN régió közti kapcsolat, a nyugodt ébrendét a DMN régió közti kapcsolódás elős.

ANREM alvás a második szakasz.

Csökken a hátsó cingurális kéreg és a mediális prefontális kéreg közti kapcsolat és az ANREM 3. szakaszon tovább csökken a kapcsolat a két régió között.

Ezek a pontok voltak a leghasznosabbak a wikipédián található cikk és a tintus megértésében de ha bővebben szeretnél utána járni, a link megtalálhat az epizód show note eszében.

Az, hogy idézve van egy cikkből még nem árul el semmit a folyamatról, ami ebben a hálózatban zajlik.

Nekünk meg egy jóval specifikusabb dolog kell, mint egy általános leírás.

Mint mondtam jóval több van ebbe a ciba, mint ami szükséges.

A tinnitus megértésében viszont erről a hálózatról annyit kell tudni hogy szorosan együttműködik az emlékezettel az önmagunkról alkotott narratívával, a vizuális feldolgozórendszerrel is a legfontosabb, szoros kapcsolat van a hallás feldolgozásában.

A főzolgásban a legelső és a legnehezebb rész az, hogy elvonatkoztassunk az alapot észlelésétől, Amit az előbb említett hálózat kezel és irányít.

Ez az alapjárat, ha felvette a jelzést onnan kiradírozni mint papírról celuzát, röviden mondva nem sokunknak sikerült.

A jó hírem az, hogy a szoikusok önfegyelme is meditációja, ami inkább elmélykedésező esetükben, olyan ami használható ebben az esetben.

Elsőügyleges eszközé tud válni arra hogy ezt az alapjáratot felülírjuk.

Mert pusztán az, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ógást miközben egyre erősebben jelen van a mindennapjainkban nem olyan hozzáállás ami működik mindenkinél.

Olyan esetben, amiben a hallószerv nem romlott el, hanem a hallásért felelős agyi terület működik alapvetően rosszul.

Illetve hogy az hozza létre a zúgást, direktmódúan nem férünk hozzá másként, mint viselkedés terápiával, ami lehet naplóvezetése, meditáció, jóga, ima vagy bármi, ami kicsit segíteni tud.

Továbbá az van, hogyha a figyelmen kívül hagyjuk, vagy még pontosabban álnyomjuk magunkba az érzést az olyan módokon hogy nyilvánulhat meg, ami nem tud egy hosszú távú célt biztosítani számunkra.

Végül pedig ha ebben az állapotban hagyjuk hogy ezek az álnyomott érzések irányítsák a mindennapi cselekedeteinket, olyan határokon túlhat át mint az idegösszeolomlás legrosszabb esetben, de az alandó ingerültség és a figyelem zavarcsa kizárt.

A meditáció, naplóvezetése, olyan terápiás gyakorlatok, amik segítenek a tisztánlátásban, a kapcsolódó érzéseink megértésében és végül a mentális életünk jobbáltételében.

Összességében pedig segítséget kérni szecialistáktól vagy gyógyszere segítséget kérni, mind-mind opciók.

Főként akkor, ha hajlandóak vagyunk megtenni ami számunkra szükséges, akkor nagyszerű kiegészítők.

Ebben az epizódban a mentalis működés és a tinnitus kapcsolatát vizsgáltam meg a Default Mode Network, vagyis az alapjára találódott szemszögéből.

Ez az agyi rendszer akkor aktív, amikor éppen nem figyelünk kifelé például amikor almadozunk vagy magunkon álmékedünk.

A fülzugásokszor épp a mentalis térbe szíváll rak be, és a kezelés első lépése az, hogy tudatosan felismerjük milyen szerepet játszik benne az elménk működése.

Szó volt arról hogyan lehet ezt a hálózatot újraprogramozni meditációval, naplóírással vagy akarviselkedés terápiával, és miért nem elég csupán álnyomni a tüneteket.

Ez egy nehéz de kezelhető helyzet, és vannak eszközeink rá.

Ha tetszett az epizód, jelezd egy lájkkal vagy kommenttel.

Ez sokat segít abban, hogy a podcast eljusson másokhoz is.

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Default Mode Network

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Produktív Tinnitus 1: A hang mögötti gondolatok.”

Miről szól ez az epizód: „Produktív Tinnitus 1: A hang mögötti gondolatok.”?

Az epizód a fülzúgás (tinnitus) mentális hátterét vizsgálja a Default Mode Network (DMN) – alapjárat-hálózat – segítségével. Az adás kifejti, hogyan befolyásolja a DMN az önreflexiót, az emlékezetet és az érzelmi szabályozást tinnitus esetén, valamint szó esik a meditáció és a… Az epizód a Tinnitus Napló című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 14..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Produktív Tinnitus 1: A hang mögötti gondolatok.”?

Fő témái: tinnitus, mentális háttér, önreflexió, emlékezet, érzelmi szabályozás, meditáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Produktív Tinnitus 1: A hang mögötti gondolatok.”?

Megjelenés: 2025. 04. 14.. Hossz: 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tinnitus-naplo/produktiv-tinnitus-1-a-hang-mogotti-gondolatok-7a5bab6a

Több epizód a Tinnitus Napló-ből

  • A reneszánsz ember és a tinnitus

    Ebben az évadzáró epizódban a "Tinnitus Napló" podcast a reneszánsz ember ideálját használja fel a fülzúgás kezelésére. Az önfejlesztési csapdákat elkerülve, a hallgatók négy pill…

  • A fülzúgás és a papíron gondolkodás

    Az előző epizódok (103-105) összefoglalásaként ez a rész a papíron való gondolkodás eszközét mutatja be a pszichológiai rugalmasság, az önszabályozás és a kognitív terhelés témakö…

  • Miért fáradsz el hamarabb?
  • Az önszabályozás akkumulátora

    Ebben az epizódban az önszabályozás és az akaraterő menedzseléséről esik szó tinnitus mellett. Roy Baumeister kutatásai alapján kitérnek az önszabályozás definíciójára, a gondolat…

  • A mentális gumiszalag – Pszichológiai rugalmasság fülzúgással

    Az epizód a pszichológiai rugalmasságot mutatja be a fülzúgás kezelésének kontextusában. Elmagyarázza, hogy a tinnitus nem legyőzendő ellenség, hanem egy körülmény, amellyel együt…

  • Az elfojtott érzelmek ára – Tinnitus és a csendes küzdelem

    Ebben a Tinnitus Napló epizódban a hallgatók megismerkedhetnek az érzelmi elfojtás okainak és következményeinek mélyebb megértésével. Kitér arra, hogyan befolyásolja ez a mentális…

  • Misofónia és hiperakúzis – A tinnitus két rejtett társa

    Ebben a Tinnitus Napló podcast epizódban a misofóniát és a hiperakúzist tárgyalják, mint a fülzúgás gyakori társait. Kifejtik, mi a misofónia (specifikus hangokra adott erős érzel…

  • Mindfulness vs. Meditáció – Mi a különbség?

    Ebben a Tinnitus Napló podcast 100. epizódjában az alkotók tisztázzák a mindfulness és a meditáció közötti különbségeket, és bemutatják, hogyan segíthetnek mindkettő a fülzúgással…

  • A boldogság választás? – Miért nem ilyen egyszerű

    Ebben az epizódban a „boldogság választás kérdése” mítoszt vizsgálják meg. Kiemelik, hogy bár választhatjuk, hogyan reagálunk az élethelyzetekre, magukat a helyzeteket ritkán. Az…

  • A „nem-narratíva”

    Az agyunk folyamatosan történeteket alkot, hogy megértse a világot és csökkentse a bizonytalanságot. Ez a narratív gondolkodás segít a mindennapi helyzetek gyors megoldásában, de…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból