Tudatos történetek

🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila

· PT53M52S

Összefoglaló

A Tudatos történetek podcast e heti adásában Gilányi Attila mesél a belső szabadság megtalálásáról, a traumák erővé formálásáról és arról, hogy a boldogságot mindig magunkban kell keresni. Beszél édesapja elvesztéséről, pánikrohamokkal vívott küzdelméről, a nagyvállalati élet…

Röviden

Műsor
Tudatos történetek
Megjelenés
2025. 10. 07.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Gilányi Attila, Orbán Viktor, Magyar Péter, Böröcz Tamás
Témák
szabadság, traumák, boldogság, pánikroham
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mikor észreveszem azt, hogy az állapotom az egy az egy alacsony rezgésű állapot, akkor tegyem fel azt a kérdést magamnak, hogy ez ami most történik, ez mit akar üzenni és hol szolgál engem?

Én Börös Tamás vagyok, ez pedig a Tudatos Történetek podcast következő része, és ma is egy vendéggel vagyok itt a stúdióban, mégpedig hát a svájci székhelyű unity magyarországi helytartójával, Gilányi Attillával.

És mivel én már ismerlek olyan hat éve lassan és dolgozunk is együtt, én még azt is hozzátenném, hogy hát a Gilányi Attila, mint én márkának a megtestesítője.

Na most itt feldobtam egyből két titulust, de egyrészt ugye, hogy fontos ez egyáltalán számodra, az lenne a kérdésem első fele, de a másodikban meg evezzünk azért vissza oda, hogy te, mint Attila, úgy a homokozóban játszva kisgyerekként mondjuk gondoltad-e, hogy most itt ennyi idő sem mondjuk több 100záz embernek tartasz meditációt, vagy több ezernek segítesz, közvetve közvetlenül hatsz az életükre, ugye mentálhgién szakember is vagy és hogy egy ilyen ilyen útra mész, hiszen a karriered sem feliirányult, de most mégis itt vagy abban, amiben >> hát eszembe jut Emi néni nyaralója Balaton Széplakon, ahol megannyi nyarat eltöltöttem még nagyszüleimmel, ilyen négy 5, hat hét évesen, és a a nyaraló sarkában volt egy gigantikus homokdomb.

Én szerintem az az nem a azért volt, hogy a gyerekek játszanak, hanem azt úgy ottgyták valami építkezésből, és abba elképesztő utakat, alagutakat építettem a matchboxaimnak, és ott én egyetlen egy dologra gondoltam, hogy hogy ennek ne legyen vége.

Tehát, hogy a világ, és vélheten minden kisgyerek így működik.

Tehát az az a jelen van, >> az a vár, az a az az autó, az az út, az a víz, amit locsolok a váron, és hogy ez ne múljon el.

És és ebben én nagyon hittem, de aztán ez az egész, ez én nálam nálam duplán elmúlt mert nagyon sokan amikor a felnőtt korba lépnek, akkor akkor elkezdenek lázadni az ellen, ami ami van.

Tehát, hogy milyen karriert építek, ki leszek én.

Valószínűleg fogalmatlan, vagy a többség fogalmatlan és eszköztelen, de van valahol egy egy vágy, ami felé elindul.

És az odavezető úton van egy csomó állomás, ami ami még nem az.

Mondhatom azt is, hogy hogy kitartás, de amikor azt mondom, hogy duplán, akkor nekem ugye aki követ, aki ismer, az tudja, hogy nekem ez az egész segítői pálya, ez valahol nem akkor indult, de azon alapul, hogy amikor én 18 esztendős voltam, akkor az én édesapám öngyilkos lett.

És és ott történt egy olyan nagyon érdekes törés, hogy hogy egyke gyerekként túlféltett gyerekként.

Tehát hogyha csak a kortársaimat, barátaimat nézem, akkor akkor nekem volt a nekem volt a legtovább az, hogy hogy mikorra érjek haza, meg hova megyek.

Tehát, hogy már a többi társamnak rég rá se kérdeztek a szülők, és akkor nekem még mindig voltak ilyen a többiek az első busszal mentek haza reggel, nekem az utolsóval kellett.

És és az ember ebbe ebbe hisz, tehát tudat alatt, mint egy hiedelem, ebbe hisz, hogy ez valami jóért van, hogy ez ennek oka van, tehát hogy engem ezzel ezzel védenek. nem látom igazán benne a rációt, tehát hogy semmi konkrét ok nem volt.

Viszont amikor ez az eset megtörtént, akkor akkor ugye egy egy három tagú család, amikor kvázi szétrobban azonnal, akkor a tudat alatti kap egy másik gellert.

És ott a kérdés, hogy na most Ácsi hogyha ez megtörténhet, akkor az, amit eddig mondtak, azok a szabályok, azok nem igazak, azok nem számítanak.

És és ott jött nekem egy olyan életszakasz amikor amikor egy egyfajta elég szélsőséges hedonizmusba, a akinek van a 90-es évek, 2000-es évek eleje második kerület, Rózsadomb, Balaton, Alsrs, hajógyári sziget, Dexion, tehát hogy képzelje el maga azt, hogy mondjuk Mondjuk azon szerencsések között vagyok, akik akik azt, ami ott zajlott, azt végigélték, de de itt vannak egyetlen itt vannak, és előrébb vannak, mint mint valaha is gondolták volna.

Tehát, hogy volt ez a két dolog egyszerre, hogy hogy oké, az életem akkor nem úgy igaz, ahogy van.

Valami hazugság van ebben az egészben.

Nincs célom, nem tudom az egésszel mit kezdjek.

Megpróbálok olyan dolgokat végezni, képviselni, amik amik a felejtés strpolitika, nevezzük bárhogy, amik amik kizökkentenek abból, hogy nekem ezzel a traumával szembe kelljen néznem.

És és nyilván az embernek előbb-utóbb eljön az, hogy hogy dolgozni kell.

És amikor ez a kettő elkezd megjelenni, hogy engem hagyjatok, én majd elmegyek bulizni az egyik oldalon, a másik oldalon meg valamilyen dolgoknak meg kell felelni egy munkahelyen, kommunikálni kell.

Akkor nagyon sokáig szerencsés voltam, mert a a az alsó szintű munkaerő, tehát a kis héves segéd, a az ügyfélmenedzser, az annyira nem számít habitusában.

Ott ott ott, hogyha jó fej vagy és a munka kész van, akkor az teljesen rendben van.

Később aztán vezetőként, középvezetőként kezdett el megérkezni az, hogy hogy egész egyszerűen az, amit én láttam a munkahelyen, az amit tőlem elvártak, az az én értékrendemmel nem egyezett, mert mint mint később megtudtam, ez Eric Bern és vagy Bé és a a sorsönyv című könyvből jön.

Egy nagyon érdekes gondolatot ír Berni, hogy minden ember célja azonos a vele azonos nemű szülőének a céljával, amihez az ellentétes nemű szülő eszközeit használja.

És és nekem itt kezdődött az a folyamat, hogy elkezdtem egyáltalán felismerni, hogy oké, most akkor egy férfi, aki nem tudom 50-két évesen öngyilkos lesz, hogy tehát hogy én sose gondoltam arra, hogy hogy nekem azonos lenne a célom, és hát nyilván nem ez volt édesap célja.

És akkor jönnek az értékek, jönnek a sá végű szab szavak, és ebben ebben megjelent nagyon határozottan, nagyon karakteresen a szabadság. >> Ühüm.

És és én azt gondolom, hogy nyilván a szabadság mindenkinek fontos, de hogyha valakinek ez elől van, és ezt én így érzem magamon, hogy nekem ez elől van, és tudom jól, hogy édesapámnak ez elől volt.

Tehát ő ő igazán szabad az a ladikában volt Áporkán a Kis Duna vizén a parttól 50 mre és a süllőtartása fölött.

Nekem az volt a szabadság, hogy hogy kinyilatkozhatok, hogy hogy mondhatom azt, amit akarok.

Tehát amíg te bútorokat pakolsz, amíg te fagylalt gombócozol, addig te azt mondasz, amit akarsz.

Tehát a bútor a helyén van, jól van, akkor beszéljél.

El kell adnod pici piros simkártyákat, és az ügyfél elégedett. teljesen oké.

És akkor utána jön az a, amikor úgy megmondják az embernek, hogy hogy figyelj ide, őt rúgd ki.

Ő ő tehát hát vele semmi gond.

Na, akkor megjelenik az, hogy hoppá, itt én nem vagyok szabad, amikor engem korlátozni akarnak és akkor az is megjelent.

Most így nagyon belezendítettem Tomi, bocsánat.

Án az is megjelent, hogy oké, akkor akkor itt a szabadság, de hát akkor nézzük meg édesanyám eszközeit.

És akkor elkezdtem figyelni, hogy hogy oké, mit lehet anyuról tudni? 18 évesen leérettségizett és odakeveredett a nyugdíjfolyosító főigazgatóságra ahol leveleket rakott borítékokba, és aztán sok évtizeddel később, mint az egész intézmény igazgató helyettese, de ehhez hozzá kell tenni, hogy föl volt neki ajánlva, hogy ő lesz az igazgató, csak ő annyira jóban volt Joli nénivelével az akkori igazgatóval, hogy hát ott Most ők ketten elvannak és és vezetgetik ezt így gond nélkül.

És és azt is hozzá kell tenni, hogy már a nyugdíj után függetlenül attól, hogy hogy éppen milyen politikai oldal volt, mindig mindenki kérte a tanácsukat.

Tehát, hogy hogy egy annyira szakmai elhivatottság volt, annyira nem az érdekelte őket, hogy ott a a kis hatalom vagy az az enyém, hanem az, hogy hát a nyugdíjasok, hát szolgálni kell, hát a nyugdíjnak ott kell lenni.

Ö egy először is ott volt mögötte a kemény munka, ott volt mögötte a a folyamatos kitartás, tehát hogy hogy amikor amikor nem nem keresem a a reményt, hanem hanem tudom, hogy az egy az egy létező entitás, ott az a hit, hogy hogy megyünk tovább.

Teljesen mindegy, hogy hogy mi történik.

Édesanyám túl van már tényleg azt gondolom, hogy minden amin egy egy ember túl lehet, és hála Istennek lekopogom.

Kemény munka, folyamatos hit és remény.

Nem bántani másokat ok nélkül, túlon túl igazságtalanul. meghagyni a másik ember saját világát, elfogadni azt, de hűnek maradni a saját értékrendemhez. >> Azt jól érzem, hogy ezek végül is kikövték a te segítő utadat.

Tehát most ezekről beszélünk ilyen formá >> Ezeket én sokkal később sokkal később raktam össze, mintogy én rátértem volna a segítői útra.

Tehát ez ez csak ez csak arra válasz, amivel indítottál, hogy van egyszer egy egy tényleg azt gondolom, hogy hatalmasnak mondható az online piacon, az online kurzusok piacán, a a spiritualitás, pszichológia piacán, a Unity tényleg egy hatalmas dolog, és ennek a a magyarországi country leadjének lenni vagy helytartójának, ahogy ahogy te mondtad, ez egy ez egy végtelenül megtisztelő dolog, amiért Ét hiszem, hogy egyébként többen sorban állnának, hogyha ezt nem a véletlen sodorta volna hozzám.

Bár nyilván véletlen nincsen, de hogy ez később jött ennek a megértése.

A az út az az úgy kezdődött, hogy hogy ugye volt ugye édesapám esett, és akkor volt az a az a 20 év inkubátor, ami ami arról szólt, hogy hát hogy dolgozni kell.

És akkor a és akkor a dolgozásból szes lett a szes a kommunikációjával, a segítőkészségével.

Talán mondhatom azt is, hogy hogy a szeretetért való sóvárgással ugye meg akartam felelni mindenkinek, meg akartam felelni az ügyfél utolsó gondolatának is, és megfeleltem, és akkor sikeres lett, és akkor a sikeres szes szest előléptették, és akkor ott bejöttek azok a azok a menedzsment problémák, amiket például említettem, hogy hogy hogy nagyon fontos az ember, de igazából Ó sokkal fontosabb a profit >> az Excel táblában. >> Igen, sokkal fontosabb az Excel tábla.

És hogyha az Excel tábla sárga, és ennek ennek az ember kapcsán lehet valamiet változtatni, akkor abba belenyúlok.

És akkor amikor ez elindult ez a ez a folyamat, egyébként a mai napig abban hiszek, hogy az ember az első és inkább százszor vállalok konfliktust valakivel minden irányából.

Utoljára pont tegnap volt egy ilyen, amit itt meséltem is neked, mikor érk tehát, hogy százszor inkább vállalok egy olyan konfliktust, hogy igen, fölrobbanok az idegtől.

Ennek meg kell lennie, ennek kész lennie.

És melléteszem azt is, hogy hogy mi a segítség abban, hogy az adott illető ezt ne csak egy támadásnak vegye, hanem hogy ebből ebből tanuljon is.

És nem arra fókuszálok, hogy a feladat kész van elsősorban, hanem arra, hogy az adott illető tényleg megtanulta-e.

És ebbe belemegyek újra és újra és újra és újra.

És hogyha én ebbe nem megyek bele, nyilván akkor az élet fogja az adott illetőnek a leckéket adni.

És egyébként volt egy volt egy nagyon hasonló főnököm annak idején, akivel akivel szinte örök volt a konfliktusom, mert mert 180 fokban másként látta ezt a dolgot.

Tehát ő tehát ő ő külön választotta a munkát.

Nagyon sok multicégben még mindig ott vannak.

Ezek a Ott van ez a szó, hogy félkatonai szervezet.

Tehát először legyen mindenki jól, legyen mindenki szabad, és segítsük egymást, hogy hogy értsük meg, hogy mi a probléma.

És nem azon dolgozom, hogy megoldva legyen elsősorban, hanem hogy megértse, és akkor majd képes lesz.

Na, >> bocsánat, ide hadd fűzek be egy dolgot.

Vagy tisztán emlékszem arra gondoltad, de többször is talán említetted, hogy mondtad a csapatodnak, hogy hát gyerekek, nem lehet az a célotok, hogy hóvégén pitttenjen a telefon. >> Igen. >> Tehát, hogy te már ezeket az értékeket bőven pedzegetted >> abban a környezetben, ahonnan egyre jobban érezted, hogy amúgy nem vagy odavaló.

Abszolút. >> Engem ez mindig nagyon foglalkoztatott, hogy vajon vajon miért vagyunk itt.

És hogyha én csak a szabadságot nézem, akár édesapám vonatkozásában, akár a saját vonatkozásomban, akár a boldogságot nézem, akár a tanítást nézem, akár a békét érzem, mint mint valaki számára a legfontosabb.

De a jelenlegi hitrendszerem az oda nőtt, odaváltozott, hogy én hiszem azt, hogy amikor az ember egyszer eltávozik, akkor magával viszi azt a az értéket, azt a rezgést, annak az értéknek a rezgését, amit akkor, addig sikerült megvalósítania.

Tehát magyarul a az életfeladat az egy baromi egyszerű dolog, hogy hogy ne azért találd meg a szabadságot, mert a te életednek az a célja, hogy én lusta vagyok, vagy hogy te lusta légy, hanem hanem azért találd meg a szabadságot, mert ha te odabent megéled a szabadságot, ha te szabadságot éled meg az elmúlásod pillanatában is, akkor akkor akkor azzal fogod emelni a bolygónak a rezgését, hogy ez utópia, hogy ez valóság.

Ezt én nem tudom, de én azt mindig el szoktam mondani, hogy hogy egy élet van arra, minden ember számára van egy élet, hogy a halála az ne fájdalom és szorongás legyen.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs fizikai fájdalom, bár azt is tudjuk, hogy nagyon-nagyon sokan vannak a bolygón, vagy voltak a bolygón, akik kínok kínjait élték meg.

És akkor sorolhatnám csak Jézus Krisztus.

Milton Ericson, híres terapeuták, gigantikusat alkotott terapeuták, akik nagyon súlyos, nagyon fájdalmas betegségeket így söpörtek le a válukról.

Tehát, tehát magyarul, ha én ezt az életet valóban arra tudom használni, hogy az elmúlás pillanatában ne hiány legyen, ne félelem legyen, a szeretteim úgy tudjanak gondolni rám, hogy hogy öröm legyen a lelkükben.

Tehát, hogy igen, tök jó volt.

Együtt voltunk, ő megcsinálta, ami az ő feladata volt. segített nekem, hogy mi az én feladatom.

Teljesen egyértelmű, hogy a a az elmúlásnak, a veszteségnek a fájdalma az az ott lesz, de kísérni fogja egy olyan megérkezés, kísérni fogja egy, merem azt is mondani, egy kísérni fogja egy olyan megvilágosodás, hogy hogy a a poláris világban, a duális világban az értelmetlen, mint olyan, az az önmagában nem létezik.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila”

Miről szól ez az epizód: „🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila”?

A Tudatos történetek podcast e heti adásában Gilányi Attila mesél a belső szabadság megtalálásáról, a traumák erővé formálásáról és arról, hogy a boldogságot mindig magunkban kell keresni. Beszél édesapja elvesztéséről, pánikrohamokkal vívott küzdelméről, a nagyvállalati élet… Az epizód a Tudatos történetek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gilányi Attila, Orbán Viktor, Magyar Péter, Böröcz Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila”?

Fő témái: szabadság, traumák, boldogság, pánikroham.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „🔑 A szabadság nem kint van, hanem benned - vendégem Gilányi Attila”?

Megjelenés: 2025. 10. 07.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-tortenetek/a-szabadsag-nem-kint-van-hanem-benned-vendegem-gilanyi-attila-6519217f

Több epizód a Tudatos történetek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból