Prevenciós Központ Podcast

Halott talaj = beteg ember? - Dr Egészség Podcast 17. rész

· PT1H12M18S

Összefoglaló

Dr. Csicsor János vegyészmérnök, a humin anyagok és a talajélet szakértője a Prevenciós Központ Podcast vendége. Az adás a talaj egészségének, a mikrobiomnak és a bélflórának az emberi immunrendszerre, táplálkozásra és betegségekre gyakorolt hatásait vizsgálja. Kiemelik, hogy az…

Röviden

Műsor
Prevenciós Központ Podcast
Megjelenés
2026. 07. 20.
Hossz
1 óra 12 perc
Témák
talaj egészsége, mikrobiom, bélflóra, immunrendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A legdurvább, amit láttam, az a sárga.

Ugye a sárgaépában az A-vitamin és az ásvány tartalom 100 része, tehát 100 kg kell megni ahhoz kép.

Ugyanez igaz a húsokra is, hiszen a húsokban is elvileg vannak hársányanyagok, elvileg vannak vitaminok.

Hát ugyanígy ilyen 5 10 20szoros szorzók vannak.

És még azt mondom, hogy az még csak ha csak az lenne a baj, hogy ötször annyit kell megenni, az is már nehéz, de itt nem az a baj, hanem az a delta x az egy meg az öt között, az a négy, az káros anyagok vannak benne.

Tehát rossz az állati húsoknál rossz zsírok, gyulladást okozó zsírok, els omega-6 származékok, növényvédőszermaradványok antibiotikum maradványok, nehéz fémek satöbbi, ami meg direkte roncsolja a elsőban a bóránkot. >> Igen. >> Lehetséges, hogy a legtöbb betegségünk nem a testünkben, hanem a talajban kezdődik.

Miért van az, hogy miközben soha nem volt ekkora választéka az élelmiszerboltok polcain, egyre több az allergiás, az autoimmumb, a krónikus fáradtsággal küzdő ember és a beteg gyermek.

Valóban eltűntek az ásványagok az ételeinkből is.

Lehet-e kapcsolat a talaj állapota a bélflóránk és az egészségünk között?

Veres Attila vagyok a prevenciós Központ alapító ügyvezetője.

Body Podcast, ahol a legkiválóbb szakemberekkel keressük a választ az egészségünket érintő legfontosabb kérdésekre.

Csicsor János vegyészmérnök, a kutatófejlesztő, a humin anyagok és a talajélet nemzetközileg elismert szakértője, aki több évtizede kutatja az összefüggést a termőföld, a táplálkozás és az emberi egészség között.

Mai beszélgetésünkben többek között arról lesz szó, hogy mi történt az ételeinkkel az elmúlt évtizedekben, hogyan hat a mikrobiom az immunrendszerünkre, miért betegednek egyre többen, és mit tehetünk azért, hogy hosszabb, egészségesebb életet éljünk.

Tartsanak velünk, mert lehet, hogy a mai adás után teljesen más szemmel nézik majd a nap mint nap a tányérunkon lévő ételt.

Csicsor János, köszönöm, hogy elfogadtad a >> Én [torokköszörülés] köszö a lehetőséget és a meghívást.

Ugye az elmúlt 40 évben kutattad a talaj és a az emberi szervezet működését.

Szerinted egészségesebbek vagy betegekbek vagyunk-e, mint 50 évvel ezelőtt? >> Hát ez egy számon ilyen költői kérdés. betegebbek sajnos ezt a de nem csak én gondolom ezt így, hanem a statisztikák is. >> Szerinted mi az a három leg nagyobb vagy leg olyan olyan szintű változás, ami ami mellett nem mehetünk el?

Úgy hogy nem vesszük nem vesszük figyelembe, nem vehetjük figyelmen kívül. >> Ugye az egész, >> ami a legtöbbet ártott a az embereknek az egészségének.

Az elmúlt évtizedekben >> a táplálkozási lánc.

Hát most mond mondjam úgy el tönkretétele vagy elszennyezése, mert hát azzal leszünk, amit eszünk.

És az elmúlt 50- 100 évben itt súlyos problémák történtek ebben a táplálkozási láncban.

Ugye ez a ezen azt értjük, hogy a talaj talajon megtermeljük a növényeinket, a növényeket megesszük az állatok vagy mi közvetlenül az állatokat meg megessszük mi.

Tehát ugye ez a táplálkozási lánc.

Plusz még hozzáveszem a vizet, de hát az beleértendő, mert a víz is egy nagyon fontos kérdés.

Ö tehát ez a táplálkozási lánc, és mi ebből vagyunk, és ha és itt problémák vannak nagyon nyomon követhető statisztikailag abszolút igazolható dolgok ezekként.

Ha a statisztikát már mondtam az előbb, két statisztikát érdemes megkeresni a a neten.

Ezek nem magyar, ezek nemzetközi Európai Unió meg amerikai statisztikák.

Ugye az elmúlt mondjuk 203 évben a világ a világ összes kormánya együtt egyre több pénzt költ egészségügyre.

Tehát exponenciálisan nő az egészségügyre költött pénzek.

Ugye itt a gyógyszerkutatás és az egészségügyi kutatások az egészségügyi ellátás az ügy mind beleve.

Ez eddig nagyon jól hangzik és örülhetnénk, hogy hú, hát hiszem milyen sok pénzt költenek ránk.

Csak sajnos van ennek egy másik oldala, szintén statisztika, hogy a mondjuk, ha egy 50 évre visre visszamegyünk, akkor ezek az úgynevezett civilizációs betegségek, amiket te is emlegettél, hogy autoimmunbetegségek, ilyen allergia, olyan allergia, kirukatta bél, krómbetegség, Alzheimer Parkinson autizmus, tehát ezek ezek azért civilizáció betegségek, mert egy mondjuk 100 évvel ezelőtt ezekről is nagyon hallottunk.

Magát ezt a fogalmat is egy kétszeres nobedies kémikus fogalmazta meg először a Linus Pauling, tehát ő a 70-es években, de hát ez már akkor neki feltűnt, tehát azóta hú sokkal rosszabbak a helyzetek.

Na, tehát ez a statisztika azt mutatja, hogy egy mondjuk 60-70 évvel ezelőtről indulva ezek a civilizációs betegségek is exponenciálisan nőnek.

Akkor itt nyilvánvalóan van egy ellentmondás, hogy egyre több pénzt költünk egészségügyre, és egyre több a probléma.

Hát ugye ezt az ellentmondást kétféleképpel lehet szerintem feloldani.

Az egyik, hogy hát valam valaki hazudik.

Tehát valamelyik nem igaz, de most tegyük fel, hogy igaz mind a két statisztika, akkor akkor akkor meg sajnos csak sajnos csak egy megoldás lehet, hogy azért költenek egyre több pénzt az egészségügyre, hogy egyre több probléma legyen.

Most ezt lehet tovább gondolni akkor [nevetés] >> igen.

Nem tudom, hogy [torokköszörülés] tudtad-e, hogy van-e olyan statisztika a KSH-nak, hogy egészségben eltöltött évek száma.

Ezt nem >> ez az én én olvasatomban, az én gondolataimba azt jelenti, hogy arra számítanak, hogy előbb-utóbb mindenki beteg lesz.

Tehát nagyon pontosan látszik a férfiak és a nőknek az aránya.

Akkor ha ha már itt vagyunk és ugye civilizációs betegségek, ugye minden második ember szív és egy rendszeri megbetegedésben hal meg, ha akarja, ha nem, ha tud róla, ha nem.

Minden harmadik az daganatos halál.

Igen. >> És ugye ez már 75%, 100 emberből 75.

És amíg hozzávesszük a légzőrendszer és az emésztőrendszeri paraszokat, ez további 11%.

Ez azt mondja, hogy az emberek 86%-a ebben a négy betegségben fog meghalni. >> Így van. >> Ami jó hír, hogy van 5%, aki jó eséllyel természetes halállal hal meg.

Csak a KSH nem írta oda, hogy szedtek-e gyógyszert.

Igen. >> Egy kicsit segítsünk a nézőknek, hallgatóknak megérteni a te életutadat.

Volt szerencsém sajnos nem személyesen valamilyen szinten követni, és te a szememben nagyon nagy példakép vagy.

Már csak hogyha abból indulunk ki, hogy mit tettél a alkai észak katasztrófa után.

Ugye ott 700 hektár földet [torokköszörülés] >> ö gyakorlatilag rehabilitáltatok és részt vettél azokban a munkálatokban. >> Ugye innen jön, hogy honnan a talaj, a táplálék, az ember szeretete a te életedben.

És mi volt az az a pont, amikor úgy gondoltad, érezted, hogy neked ez a te életutad, és és erre tennéd a a a jövődet, és és ennek a fejlesztésre, ezekre a segítségnyújtásra?

Hát én ugye vegyeszmökként végeztem, és alapvetően ilyen ilyen kutató szerettem volna lenni, és így is indult az életpályám. nagyjából hat évet el is töltöttem biotechnológiai kutatásokba az ország első biotechnológia tanszékén gödöllő aztán a biotechnológia kutatóintézetbe.

De nekem ez tehát azért hagytam ott ezt az egészet mert egy mérnökként nekem mindig fontos volt, hogyha kutatunk valamit, akkor annak legyen már valami gyakorlati haszna.

És azokban a körökben ez legtöbben megsértődtek ezeken a kérdéseken, hogy na jó, hát most 10 éve kutatod ezt a témát, és ha nálad Isten mondjuk a következő 10 évbe sikerül, akkor mi lesz akkor?

Tehát milyen haszn lesz abból mondjuk az embereknek?

És ezen a kérdések megsértődtek.

Ki lettem onnan nézve mondjuk ezzel a szemlélettel, úgyhogy ott is hagytam az egészet és elmentem a magánszférába.

Azt szoktam mondani abban az időben, hogy a kalandvágból itthon maradtam, [nevetés] mert lehet lett volna lehetőség, ugye ez a 90-es évek elején vagyunk, ez a vadkeleti idők rendszerváltás után lett volna lehetőségem, hogy elmenjek Amerikába Ázsiába Dél-Afrikába de aztán végül is itthon maradtam.

És a gyakorlatilag a a vállalkozóként, olyan típusú vállalkozóként, aki tehát ilyen kutató mindig volt laborom, mindig mindig laborba dolgoztunk, fejlesztettünk és abból éltünk, ami terméket megcsináltunk. >> Bocsánat, a a labor alatt mit milyen jellegű labor tettünk? >> Tehát kémiai kémia >> kémiai labor >> megkísérleti üzem.

Tehát hogy hogy úgy ugye ez a ez az alkotás ez úgy mindig bennem volt, hogy létrehozni valami újat és úgy nem tudtam elfogadni azt a azt a fajta gondolkodást, hogy hát én kitaláltam valamit a laborba és hogy az emberek nem értik, hanem ez fordítva.

Tehát én mindig megpróbáltam megnézni, hogy hol vannak problémák, mire van szükség az embereknek és arra találni megoldást.

Tehát így kicsit így megfordítani ezt a és hátis az Üdv ezt igazolta, hogy ez ez működik.

És hát most is most is ezt csinálom gyakorlatilag 90-es évek közepétől kezdve mostanáig folyamatosan van ilyen meg olyan vállalkozásokban.

Most már saját vállalkozásban csinálom egy ideje, és mindig abból éltünk, amit csináltunk.

Ritkán kaptunk segítséget, így úgy mondom, így állami vagy ilyen szintekről.

És és [torokköszörülés] hát nem és hát jól jól nem vagyunk milliárdosok, még csak milliomosok se, de a cég az jól megy.

Tehát én ami ami pénz profit keletkezik, én annak a nagy részét visszarakom mindig fejlesztésbe, gépekbe, labor berendezésekbe.

Hát nekem ez a >> mi mi volt a legmegdöbbentőbb adatinformáció, amit a ami a laborból kijött és megmutatta az az útirányt, hogy hogy milyen irányba érdemes menni, és miért? >> Hát a amikor én a biotechnológiáról eljöttem, hogy én elkezdtünk a huminsavokkal foglalkozni. >> Segítsünk a nézőknek, hallgatóknak, mi ez a huminsav?

Ugye ez a humushoz lehet kötni a talajban a szerves anyagnak egy részét nevezzük humusznak és annak is csak egy részét nevezzük huminsavaknak.

Tehát amitől a talaj élő, azt mondom, vagy a a talajnak az egyik legfontosabb része.

És ez a ezek a humisa vegyületek, ezek egy nagyon-nagyon különleges vegyületek kémiai vagy biokémiai szempontból is. a tápanyagfelvételben, a az ilyen antioxidáns hatásban, antivirális hatásban a a természetlegősebb molekulái.

És ez egy döbbenet, hogy hogy egy molekula ennyi mindenre képes.

És hát ugye voltak mindig voltak mesterek, ugye nekem is volt, akik megfertőzték az embert.

A a az egyiknek el is mondom a nevét, a Dr.

Ő volt a szememben, ő volt a Humisavatja.

Ő a a 70-es években ez kormányprogram szinten működött a Humisav kutatás.

A az oroszok ugye rán kerültették a barnaszínénnek az elégetését, és szó se lehetett arról, hogy itten mi kémiai vagy vegyipari felhasználásra használjuk a szenet vagy a lignitet, és ezt szétverték az egész magyar hújsapkutatást, és ez a Jurcsik István, ez még benne volt ebben a régi csapatban és ők >> De akkor még nem volt laborod? >> Akkor még nem >> neki volt.

És akkor ott [nevetés] >> oda jártunk le hozzá.

És >> [torokköszörülés] >> hát tehát ő ő az, aki legmélyebbre ásta be magát így a kommunistavak lelki világába, és úgy megmutatott dolgokat, hogy ő egyedül hova jutott.

Tehát az ő a tutja is egy regényt megérne. 56-ban már nyakán volt a kötél, tehát ilyen ilyen volt szerencsém több ilyen embert is ismerni, akiknek ugye a az élet története is egy regény.

Na és tehát ahova ők akkor jutottak a 70-es évekbe.

Én állítom, hogy a világ most sem tartottunk is a kutatásban, ahol ők oda eljutottak annak idején.

És ami nekem így megdöbbentő volt, vagy most is úgy látom, hogy a a kommunista időkben egyetemi kutatónak sokkal nagyobb szabadsága volt, mint most egy kutatónak.

Én benne voltam, tehát tudom tudom mondani, hogy persze megvoltak ott is a hogy mit kell csinálni meg hogyan, de de nem volt meg az a az a az a az a fajta szerintem most nincs meg az a fajta kutatói szabadság, ami projectet kell csinálni.

Azt is meg kell mondanod, hogy jövő ilyenkor délután kettőkor kör hány milli olyan meg olyan oratot fogsz felhasználni.

Hát honnan tudja az ember, aki kutat, hogy most az hogy fog sikerülni, meg hogy nem?

Tehát ez egy érdekes felismerés volt nekem így a rendszerváltás után meg az előtti részeket így összehasonlítva, mint kutató.

Na nem tudom honnan jutottunk ide.

A >> ugye arról arról beszéltünk, hogy hogy honnan jött a a szeretet és felismerés, hogy hogy ebbe az irányba érdemes elmozdulni. >> Tehát ugye az elméleti hátteret megkaptam ott a biotechnológián.

Egy nagyon jó könyvtára volt, utána tudtam nézni mindennek. fél napokat ültem a könyvtárba irodalmaztam megnéztem hogy hol tart a világ ezekben a dolgokban, és aztán végül is úgy döntöttem, hogy nem megyek el külföldre, itthon maradok, és egyéni vállalkozóként kezdve ezek ezt a humisav kutatást, ebből termékgyártást, ezt ezt éreztem, hogy nekem ezt csinálnom kell.

És amikor láttam a gyakorlati eredményeket is, hogy a növényeken kezdtük ezt az egészet, ugye, hogy a talajjavító növények nem ilyen hatása van a gyökértömegnövekedésre, a tápanyagfelvételre, hát akkor csak néztünk, hogy hopp, hát itt itt csodák vannak.

És ez a ak abban az időben kezdett kialakulni ez úgynevezett intenzív mezőgazdálkodás. >> 80-as 90-es évek.

Növényvédőszer mütrágya gyakorlatilag.

Igen, igen. >> Szervesanyag akkor vált szét a vagy még előtte, de Magyarországon igazából utána vált szét a növénytermesztés meg az állattenyésztés.

Most oda jutottunk már a mai világba, hogy az állati szerves trágya veszélyes hulladék.

Tehát ez már ez már a ez már a vég.

Szóval, hogy ezt ezt >> Ó, ez nagyon rosszul hangzik, >> ugye?

És és nem lehet csak úgy kijuttatni vissza a földre.

És én úgy gondolom, ez tudatosan történtek ezek a dolgok.

Ezek ezek nem véletlenül alakultak így.

H [torokköszörülés] >> de az, hogy a hogy azt a gyakorlatilag egy szántóföldi ipari intenzív művelés alatt álló szántaföldi tarra szerves trágyát nem olyan egyszerű kijuttatni.

Egyszerű. egyszerűen törvényeleg szabályozták, hogy azt ne lehessen megcsinálni.

Hát aztán ugye na akkor kezdett kialakulni ez a hogy a biotermesztés meg a fólia alatti meg a hidrokultúra.

És akkor ezt ilyen világcsodának lett előadva, hogy a hidrokultúra az nem kell a talaj a növénynek.…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Csicsor János

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Halott talaj = beteg ember? - Dr Egészség Podcast 17. rész”

Miről szól ez az epizód: „Halott talaj = beteg ember? - Dr Egészség Podcast 17. rész”?

Dr. Csicsor János vegyészmérnök, a humin anyagok és a talajélet szakértője a Prevenciós Központ Podcast vendége. Az adás a talaj egészségének, a mikrobiomnak és a bélflórának az emberi immunrendszerre, táplálkozásra és betegségekre gyakorolt hatásait vizsgálja. Kiemelik, hogy az… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 20..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Halott talaj = beteg ember? - Dr Egészség Podcast 17. rész”?

Fő témái: talaj egészsége, mikrobiom, bélflóra, immunrendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Halott talaj = beteg ember? - Dr Egészség Podcast 17. rész”?

Megjelenés: 2026. 07. 20.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/halott-talaj-beteg-ember-dr-egeszseg-podcast-17-resz-08a801c7

Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből