Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész
· PT1H22M51SÖsszefoglaló
A Dr. Food podcast új epizódjában Veres Attila és dr. Német Csaba élelmiszermérnök a tojás körüli tévhiteket oszlatják el. Szó esik a különböző tárolási módokról (tojás, tojáslé, tojáspor) és azok eltarthatóságáról, valamint arról, hogy a tojás valójában hatékony…
Röviden
- Műsor
- Prevenciós Központ Podcast
- Megjelenés
- 2026. 07. 13.
- Hossz
- 1 óra 23 perc
- Témák
- koleszterin, cukor, allergia, tojás
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Milyen formában javasolt a tárolásra?
És meddig? >> Hát a hías tojásnál ott egyébként az ugye 28 napig eltartható.
Itt azt javasom, hogy szoba hőmérsékletel, >> tehát nem hűtőben. >> Igen.
És ennek az az oka, hogy a a hűtőnek van egy olyan tulajdonsága, hogy kiviszi a vizet a termékből, és a tojásnak meg tojáson megvannak órok, tehát pont, hogy tudjon lélegezni, hogy ott ki tud száradni, ugyanúgy, hogy a mondjuk egy sárga répa vagy egy paprika, hogy a csomagatlanul betesszük a hütőbe, az is elfonja, semmi baja nem lesz, csak egyszerűen a víz eltávozik bele.
A tojásrevet azt egyébként kell hűteni.
Az úgy nagyjából 30 attól függ, hogyan volt hőkezelem ilyen hőmérséken 60 fok 60 napig elállt. 30 és 60 nap közötti átatosági ideje van.
És van a tojásspor, ami ami kifejetten szobahőmérsékleten tárolandó. egyébként ajánlott a hűvös naptól mentes helyen, sőt ott kell ez.
Ez pedig tényleg három évig megőrzi a minőségét.
Mi van, ha nem a tojástól kellene a legjobban félned az életedben, hanem pont ő lehet az egyik leghatékonyabb egészségbefektetésed szívre, vércukorra és testsúlyra.
Én Veres Attila vagyok, a prevencios Központ alapító ügyvezetője.
Mai részben nem azt kérdezzük, hogy együnk-e tojást vagy ne, hisz ezt már az előző podcastban kibeszéltük, hanem azt, hogy kinek, mikor, mennyit és milyen formában lehet a tojásból fogyasztania, hogy az egy valódi egészségbefektetés legyen sportolóknak idősebbeknek fogyókúrázóknak IRS-eknek cukorbetegeknek, vagy éppen azoknak, akik félnek a koleszterintől.
Német Csaba élelmiszermérnök, a Magyar Agrár és élettudományi Egyetem tanára, a Capriusz Kft. kuttatási fejlesztési igazgatója, a Totu tojásfehérje alapú termékcsalád egyik megalkotója.
Velem a mélyebbre ásunk, szó lesz arról, mikor lesz a tojás kifejezetten stratégiai élelmiszer.
Mi történik vele a modern feldolgozásban, amikor tojáslév és tojáspóre alakítjuk, hogyan születnek a totu innovációk, és merre tart a tojás, a vegán, a mentes, a high protein és a clean label trendek világában?
Ha érint a magas koleszterin, az IR vagy a cukorbetegség, ha fogyni szeretnél, ha sportolsz, vagy egyszerűen csak tudni akarod, hogy nyugodt lelkiismerettel ehetsz-e a tojást holnap reggel, mindenképpen maradj velünk, miszen a végére kapsz egy nagyon egyszerű, de használható szabályt arra, hogyan illeszd be a tojást az életedbe.
Tisztettel és szeretettel köszöntelek a stúdiónkban ismét egy kicsit lazítsunk itt a a kezdeteken.
Először is nagyon nagyon köszönöm a az első felvételt, mert érdekes és izgalmas kérdések érkeztek hozzánk.
Aki nem látta, mindenképpen javaslom a figyelmében, hisz az adta meg a mai műsornak igazából a az alapját.
És ma ugye az lenne a cél, hogy mindenképpen mélyebbre ássunk ennek a a dolognak.
Ugye mondtam, hogy lazítsunk, de de mégis ugye nagyon sok kérdés érkezett azzal kapcsolatosan, hogy hogy milyen tévhitek röpködnek.
Ugye ahogy ahogy említetted a műsorban is, hogy kapsz mindig hideget és meleget.
Hát hát kábé ez nálunk is így így így történt.
De én azt gondolom, hogy te az ember vagy nem csak a nem csak a az egészségiparban betöltött, hanem a tanári szereped által is.
És tudom, hogy nagyon-nagyon sokat kutattok és napra kész vagy a a kutatások területén is.
Mi az a két-három olyan olyan tévhit, ami ami jelen pillanatban így így kering, és mindenképpen ki kellene tisztázni, hogy hogy a hogy az emberek megértsék, és ne féljenek feltétlenül a tojástól, vagy ne hyp ne hypolják túl? >> Igen.
Ezt most köszönöm szépen a legutóbbi alkalmat és azt is, hogy újra itt lehetek.
Hát én úgy gondolom, hogy a tegjásnak látszik is az élet útján, hogy hol a magaslatokban van.
Ez szerencsére szerem az utóbbi 5-10 évben ez igaz, de tényleg volt, amikor abszolút mindenki ugye ugye azt mondta, hogy ne együnk több tojást. egyébként erről nagyon sok ilyen videó is kering az interneten, hogy amikor valaki megpróbálja rántottáját tenni és akkor jön valaki, jön egy időutazó a jövőből és akkor a nehogy hozzányú a tudományállása szerint ak káros a szervezetre a tojás, aztán már dobnák ki, de akkor mondja, hogy visszajön az új új utazás az újabb kutatás szerint csak a sárgját kell kidobni.
Akkor már sárgát dobnák ki, de akkor ugye újra megérkezik az idő.
És akkor mondja a kiderült egyébként az egészet megelted, és ez így megy tovább, megy tovább.
És most gyakorlatilag ebbe az állapotba vagyunk, hogy a tudomány állása szerint azért az az egészséges emberek döntő többsége nyugodtan ehet tojást.
És ugye talán ez ez az a érdekes pont, hogy most a tudományra hivatkozok, mint pozitív szereplő, vagy a tudomány állása szerint ez teljesen így van.
Tehát, ugye ez a tévhit, ez a koleszterin tévhit, ez is a tudománynak volt köszönhető, illetve azt talán, hogy az emberek a negatív híreket sokkal jobban ugye felkapják, meg minden jobban felkapja, mint a pozitívakat.
Tehát ugye ez egyszer így fogalmaztam meg, hogy a hogy az, hogy az alma az egészséges, meg minden nap egy alma doktor távol tartja ezt ez gyakorlatilag 10000 éve, sőt több millió éve mondhatná az emberiség, de hát az, hogyha tényleg hófehérke megfulad egy almától, vagy egy mostani celeb megfuladna, na, az egy az egy az egy sajtó is.
Ugye ez a kolesztén is úgy volt, hogy ugye kísérleti állatokkal vizsgálták, hogy mennyire változik meg a élett tartalma, hogyha sok tojást eszik, illetve nem eszik tojást.
És ugye a kis toátnál kimutatták, hogy előbb elpusztult, mint a mint az amelyiknél nem.
Csak ugye itt az volt a probléma Csebot, ez egy abszolút amerikai hatalmas kutatásnak az eredméje, hogy eredménye volt.
Tehát nem is egy ilyen csak úgy valaki hasott és ez egy és és itt a nyuszival végezték a kiset.
Azt nyúl az meg ugye nem ez a inkább őt rabolja a sas, nem ő rabolja ki a sasnak a facec, de egyéb állatók facec rabolja ki.
Így a így nem találkozik a tojással.
És éppen azért ez egy teljesen falsk kutatás volt.
És talán a másik dolog, tehát igazából azt kell azt kell mondani, hogy hogy ez hogy ez a maga a koreszterinre, a szeretünkre gyakorolt hatás, ez ez nem valós.
Utána az is érdekes volt, és egyébként mindkét példa kutatásnak meg ennek az idutozós kis sztorinak is a egyik lényege, hogy közben felfedezték, hogy a koleszterinnek ugye több fajtája vannek a lipoproteinnek, ami gyakorlatilag ugye a az ahhoz szükséges, hogy egyáltalán sejtjei működjenek.
Nagyon sok hormonnak a működéséhez kell.
Ugye ha ilyen nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, azt is szokták mondani, h tartósan alacsony a kolesterün szintünk, akkor még el is butulunk.
De de melyik szintünk is ugye és azért van az, hogy van a ugye a alacsony sűrűségű koleszer meg a magas sűrűségű koleszerint a és itt az alacsony az a minőséget is tükrözi, tehát hogy hogy azt hívjuk rossz koleszterinnek, a magasat pedig a a sűrűségű pedig a jó koleszterinnek.
És az egyik az az, hogy a a ugye a gyakorlatilag a amire azt mondjuk, hogy rossz, ő viszi el a májból a a sejtekbe, ami egyébként egy nagyon fontos funkció, hogyha ez jól jól működik a vagy jó szinten működik a a koleszterint.
Csak itt az a baj, hogyha túl sok koleszterint viszünk, vagy túl sok koleszterint van a szevetünkbe, akkor ugye ez mondjuk az érfalakra kitapadhat, ami ugye ami akár probléma, az is vezet hosszú távon.
És a jókoleszni az pedig pont, hogy összegyűjti akár tényleg a a az érfalakról is ezeket a lerakódásokat, és visszaviszi a a májban.
Most igaziból a ami nagyon meghatározó volt az, hogy a tojásban inkább a a jó koleszterin szintemelkedés felős. hozzá kell tenni, hogy hogy ez is egy összetett kérdés, és tudom, hogy általában nem szereti senki se az ilyen összetett kérdéseket, am példá mondani, de igazából mindkét szintet emeli a tojás, tehát a jót és a rossz is, de hogyha viszont ugye ezt szokták mondani, a tojás az egy az a egyik ilyen szuper élelmiszerünk, hogy ilyen kis lak, hogyha valaki folyókorázik, az egyik leglaktatóbb élelmiszerünk, amib mondjuk szénhidrát sincs, és cukorbeteg is nyugodtan fogyaszthatják és inkább azt mond mondják, hogy hogy éppen ezért mondjuk és tehát hogy minden élelmiszer egészséges, valami jobban támogatja, valami kevésbé az egészségünket és a kiegyensúlyozott mértéktartó táplálkozás mellett szót kiállnék most is, amit abszolút a legnehezebb dolog egyéként betartni.
Csak inkább azt mondják, hogy amikor reggel eszünk három tojást, akkor azt ne hurkával, vagy ne minden nap hurkával, ne minden nap valami jó kis májas dologgal vigyük be, hanem az az is szükséges, hanem friss zöldségekkel, és akkor gyakorlatilag a koleszterin szintünkért mindent megteszünk.
A másik, hogy mindez, amit mond mondtam a koleszterin szintről, hogy mivel esszük, a tojásb vannak jók meg rosszak, ezek gyakorlatilag egy kicsit mindfélre is söpörhetőek, mert ugye ez a másik kutatási eredmény, hogy a hogy a főként a a koleszerin szintet a saját szervezetünk befolyásolja.
Tehát igazából sajnos ez is elmondható, hogy hogyha mi se tojást nem eszünk, se véres hurkát nem eszünk, semmi olyat, amit a magas koleszterin szinttel akár jóval, akár rosszal összefüggésbe hozhatunk, akkor is lehet a koleszterin szintünk magas, csak azért, mert a döntő többségét a szervezetünk állítja elő. >> Szerintem köszönöm szépen, hogy hogy itt voltál.
Megbeszéltün minden kardinális és fontos kérdést.
Viccet fére vicet félretébe ugye ugyanarról a dologról beszélünk a tojásról, de mégis másképp kell ránézni egy sportolónak, egy izzuni rezisztenciával küzdőnek, egy egy cukorbetegnek, egy fogyókúrázónak.
Szerinted kinek javasolt ezek közül?
Tehát hogy hogyan hogyan képzeljék el ezt az emberek?
Mert ugye erről mindenképpen beszélni kell.
Én erreit, amit mondtál, hogy nagyon sok félék vagyunk, és ott is vannak ugye akár a jegyzetek, és bocsánat, ezt ezt egy egyszer repülő utaztam dr.
Rabankó Rászó professzor úrral és neki ezt a sztoriját ezt mindig szeretem elmesélni, hogy ugye hogy hogy abszolút a átlag ember ilyen információkból él, hogy amennyi ideig dohányoztunk, volt egy ilyen mondat, annyi idő szükséges ahhoz, hogy megtisztuljon a szervezetünk.
És akkor ugye erre mondták, hogy ha egy évvel dohányot valaki, akkor válasz, hogy egy év kell, hogyha egy hónapot, akkor egy hónap.
Akkor öt perc, akkor igazából nem láncdhányos valaki, akkor igazából a szervezetem mindig tiszta.
Tehát, hogy igazából innen látszik, hogy egy ilyen egyszerű mondatnak, hogy a dohányzás, amennyit dohányoztunk, annyi idő szükséges a szervezet megtisztulásáig, vagy a tojás mindenkinek jó, vagy és satöbbi, satöbbi, satöbbi.
Ezek sajnos tényleg úgy van, hogy hogy ne nem lehetnek 100%-os igazságok, hogyha nem teszünk alá ebben és ebben az esetben, ugye a tudomány is mindig egy területen vizsgálódik különböző paraméterek változásával, de mondjuk két paramétert változtat, és a másik 20 az változatlan marad, és ezt is le kell írni.
De ugye ezt meg utáljuk, hogy mint mint mint fogyasztók meg gátlagemberek, hogy ezt ilyen szinten nézzük, de valóban a tojásnál is mondjuk, hogy lehetne egy tojásfehérjé allergiásnak tojást ajánlani.
A másik pedig az elején például beszéltünk arról, hogy a hogy a tényleg a szervezettünk állítja elő a a koleszterint.
És sajnos vannak olyan betegségek, életszakaszok, tehát az életszakaszb itt mondjuk az idős kort a betegségnél például kettes típusú cukorbetegségésem, akkor a szeretünk már nem tud annyira dinamikusan reagálni a az, hogy mondjuk ő hogy állít elő valamit és az, hogy kontrálja azt, hogy mennyit vittünk be.
És itt nem csak a mondjuk a vércukors szintre kell gondolni, hanem az, hogy a új alapjában, amikor a koleszterin termé a szervetünk, azt egy kicsit visszafogja, hogyha magas koleszterint tartalmú ételt viszünk be.
De ez viszont ö mondjuk pont egy ilyen ö ugye étkezési dolgokkal összefüggő betegségnél, mint a csik plus cukorbetegség, ez nem funkcionál olyan jól, de ott már igazából sokkal óvatosabban kell bánni vele. viszont ugye megint azt kell mondani, hogy ez nem nem azt jelenti, hogy ne ne fogyaszthatnánk tojást, csak mondjuk tényleg van egy érsportoló, aki akár tényleg megehet nyolc tojás is probléma nélkül.
Ez mondjuk egy kettes típusú cukorbetegnél talán így kevésbé javasolt.
Viszont ugye megint itt is el kell mondani, hogyha már a tojásról beszélünk, akkor hát a kolesztén az csak a sárgában van, tehát a fehérjében nincsen.
És a fehérje is egy hihetetlenül jó ö ugye táplálékforrás.
Tehát, hogy például ma már rengeteg készítmény van kifejezetten tojásfehérjéből is, ahogy mondjuk a tojássárgá mondjuk csak a likörhöz ugye felhasználják ugye fehérit meg máshoz.
És például ez ezt abszolút bátran fogyaszthatja, fogyaszthatják.
És például a kettes típusú cukorbetegség az gyakran az embert ugye idősebb korba éri utól.
Ott pedig tényleg óvaintani kell attól mindenkit, hogy a fehérje fogyasztásról lemondjon.
És hogy a tojás az egyik legjobb és legtermészetesebb fehérje forrásunk, mert különben a üzemtömegvesztésünk az elég jelentős lehet az évek során.
Tehát, hogy igen, ezt ez ez nagy körültekintéssel, de de folyamatosan fogyasztani kell, de ugyanakkor ezt is el kell mondani, hogy most csak a tojásról így beszélünk, de mondjuk egy élsportolóra annyira más adatok vonatkoznak, vagy más ajánlások, mint mondjuk egy egy olyan emberre, mint mi, akik itt üldögélünk ezekbe a kényelmes fotelokba, és és nekem az lesz a legnagyobb kalória leadásom a mai nap, hogy elmegyek másfél órát kutyát sétáltatni.
És akkor így így így is akár mit csinálok, nem tudok nem tudok egy két hurkányi kalória mennyiséget leadni.
Viszont egy ilyen sportoló meg nem lehet azt mondani, hogy ne vulján be szénhidrátot, hiszen mondjuk 8000 vagy kilkalória energiát eléget a kétegyzése során egy profi jégkorongozó.
Nek így teljesen más szükségletei vannak, mint nekünk.
A nagyon ez egy nagyon nagyon széles téma, és egy kicsit meg is kell jegyeznem, hogy hogy mekkora kincs egyébként szerintem a tojás, hogy tud lenni egy tojás a megfelelő ember,…
Említett entitások
Témák
- koleszterin
- cukor
- allergia
- tojás
Szervezetek, cégek
- Dr. Food
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész”
Miről szól ez az epizód: „Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész”?
A Dr. Food podcast új epizódjában Veres Attila és dr. Német Csaba élelmiszermérnök a tojás körüli tévhiteket oszlatják el. Szó esik a különböző tárolási módokról (tojás, tojáslé, tojáspor) és azok eltarthatóságáról, valamint arról, hogy a tojás valójában hatékony… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 13..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész”?
Fő témái: koleszterin, cukor, allergia, tojás.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Rosszul Tudtad? Tojás 2.0 – koleszterin, cukor, allergia - Dr. Food Podcast 4. rész”?
Megjelenés: 2026. 07. 13.. Hossz: 1 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/rosszul-tudtad-tojas-2-0-koleszterin-cukor-allergia-dr-food-podcast-4-resz-cbf1d4b1
Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből
- Aranyér, vagy valami más? Vérzés, fájdalom, viszketés | Dr. Body Podcast 14. rész
- Bűntudat és túlterheltség: miért olyan nehéz időt szánni magunkra? | Dr. Coach podcast 5. rész
- ADHD: miért nem segít a „szedd össze magad”? | Dr. Egészség Podcast 20. rész
A Dr. Egészség Podcast 20. epizódjában az ADHD gyermekkori és felnőttkori megjelenéséről, valamint a kapcsolódó tévhitekről beszélgettek. Czudar Kata okleveles pszichológus és neu…
- Mikrobiom - bél-agy tengely: stressz, puffadás, rossz alvás. Mi a kapcsolat? | Dr. Body podcast 13. rész
A Dr. Body Podcast 13. részében Lányi Kata mikrobiom-tanácsadó és Czudar Kata pszichológus segítségével Dr. Veres Attila a bél-agy tengely kapcsolatát vizsgálja. A beszélgetés kit…
- Betegségek lelki okai? Stressz, trauma és a test jelzései | Dr. Egészség Podcast #19
A Dr. Egészség Podcast 19. részében Dr. Darnói Tibor háziorvos és holisztikus orvos a testi, lelki és életmódbeli folyamatok kapcsolatát vizsgálja meg a krónikus betegségek kontex…
- Ultrafeldolgozott élelmiszerek: mit eszünk valójában? | Dr. Food Podcast #6
Az epizód az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emberi egészség kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a krónikus betegségek életmódbeli hátterére. Veres Attila beszélgetőtá…
- Derékfájás és táplálkozás: bélflóra, gyulladás és SI-ízület | Dr. Body Podcast #12
A Dr. Body Podcast 12. részében Dr. Csicsor János vegyészmérnök-kutató és Horváth Csaba S.I.-terapeuta, gerincterapeuta a derékfájás és a táplálkozás, bélflóra, gyulladás közötti…
- Tojás és koleszterin – eheted vagy kerüld? 25 kérdés IR-ről, cukorbetegségről és fogyásról | Dr. Németh Csaba | Dr. Food Podcast 5. rész
Ebben a Dr. Food Podcast epizódjában Dr. Németh Csaba élelmiszermérnök 25 gyakori kérdésre válaszol a tojásfogyasztással kapcsolatban, különös tekintettel az inzulinrezisztenciára…
- Nem gyenge vagy! Kimerültél! - A férfiak csendes válsága 40 felett - Dr. Egészség Podcast 18. rész
A férfiak 40 év felett gyakran tapasztalnak krónikus fáradtságot, ingerlékenységet és kiégést, miközben fenntartják az „erősnek kell lenni” szerepet. Ez a csendes válság gyakran m…
- Fogyaszt, vagy felemészt? A diétád titkos ára - Dr. Body Podcast 11. rész
Ebben a részben Lányi Kata pszichológus, fitoterapeuta és Veres Attila, a Prevenciós Központ alapító ügyvezetője a divatdiéták és az egészséges táplálkozás kapcsolatát boncolgatjá…