Az Én Kék Zónám

Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67

· PT1M6S

Összefoglaló

Marton Balázs az Az Én Kék Zónám legújabb epizódjában a kényelmes élet modern emberre gyakorolt hatásait vizsgálja. Szó esik a civilizációs betegségekről és arról, hogyan befolyásolja a kényelem az emberi testet és elmét. Az epizód kitér az ősemberi ösztönök modern életbe való…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 04. 16.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Hámori Barbara
Témák
kényelmes élet, civilizációs betegségek, emberi test, emberi elme, ősemberi ösztönök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:54 Miért betegít meg a modern élet? 05:38 A mai emberek genomja nagyrészt ugyanaz 08:25 Az alkalmazkodóképesség
  2. — Így tesz tönkre a kényelmes élet 12:22 Rengeteget tanultam a futás által 15:10 Úszás, mint ősi túlélési technika 18:27 A
  3. — A fokozatosság elve a legfontosabb sportban 24:13 Fontos információ 24:30 Így hangolódjunk a testünk jelzéseire 27:10 Az
  4. — 200 km biciklizés tanulsága 33:28 Naponta 20 perc fókuszálatlan idő kell 38:13 Így lesz minőségi az alvásom 42:04 Az alv
  5. — Ehetsz édességet bűntudat nélkül 46:14 40 napnyi kalóriatartalék van bennünk 50:35 Vendég kérdés Kövesd Marton Balázst:

Ebben az epizódban

Ugye te sportoló vagy? >> Jelenleg triatlonozom, de abszolút hobbi szinten, mert úszni gyerekkoromban úsztam, biciklizés az nagyjából az egész életemet végkísérte.

És akkor így két-három évvel ezelőtt kitaláltam, hogy akkor már csak a futást kell mellé tenni. >> Hozzád fordul valaki, ha melyiket kinek ajánlanád? >> Ha hozzán fordul valaki, akkor az azzal szokott kezdődni, hogy beszélgetünk egy csomót.

Hogyha például valakinek a mozgással van dolga, mármint, hogy keveset mozog, akkor nem egyből a maraton futni zavarjuk le a klienst. meg heti öt konditerám meg high intensity interval tréning, hanem hogy így a fokozatosság. >> Marton Balázs egészségs, mert igen, már ilyen szakma is van.

Balázs a páciensei kapcsán megállapította, hogy a komfortzónánkon belüli létezés, vagyis a kényelmes élet lassú leépüléshez vezet.

A kezelhető diszkomfort ezzel szemben legyen az egy elképesztően fárasztó túrázás vagy hegyretekerés, vagy éppen egy hidegvizes fürdő rendkívül módon segíti azt, hogy a hétköznapi stresszorokat könnyebben túléljük.

Emellett Balázs nagy találmánya az unalom, amit szerinte mindenkinek vissza kellene építeni az életébe azért, hogy a szervezetünk a sok stressz után regenerálódni is tudjon.

Az onom ez arra volt nekünk jelzés év milliókon keresztül, hogy amit csinálsz, az már nem elég hatékony.

Amikor felüti a fejét az unalom, felcsapjuk a okoskészülékünket, és korlátlan unaloműző arszenálunkat így megnyitjuk, és egy pillanat engedjük, hogy ez a érzés így megjelenjen az életünkből. >> Szia Balázs, köszönöm, hogy itt vagy velünk.

Köszönöm szépen, hogy meghívtatok >> és köszönöm szépen a sok kedves nézőnek, aki követi hétről hétre az én kék zónámadását.

Kérlek, hogy iratkozzatok fel a csatornára, hogy minél tovább ilyen szuper és értékes vendégeket tudjunk meghívni, mint Balázs.

Na hát te megkerestél engem egy konferencián, a mi történetünk az ott kezdődött.

Hallottad az egyik előadásomat, és azt mondtad, hogy ne haragudjak, nem szoktál ilyet csinálni, hogy leszólítasz idegenül embereket, de te úgy érzed, hogy neked nagyon-nagyon fontos mondodód van, amit mindenképpen szeretnél a zónában elmondani.

És megmondom őszintén, hogy ott ragadtad meg a figyelmemet igazán, amikor azt mondtad, hogy a kényelmetlen, a kényelmetlen dolgokat az ember mennyire nem szereti, és a komfortzónánkon kívül mennyire nehezen tudunk tudunk elindulni, és hogy valójában te nagyon azt gondolod, és a saját tapasztalataidat is mindjárt elmondod, hogy ez lenne ez lenne az az irány, amiféle el kellene indulnunk. >> Miért miért kellene nekünk kényelmetlenül érezni magunkat, Balázs?

Hát onnan kezdenem a történetet, hogy ha visszagondolunk a a az emberi evolúcióra, az a mindaz a rengeteg vívmány modernkori mondhatni luxus ami ami menünket körülvesz, ez ez nagyon-nagyon fiatal úgymond a az emberi evolúció teljes idő horizontját nézve.

Tehát valahol itt álltunk föl két lábra és másztünk le a fáról és valahol itt az utolsó pár másodpercben, mondjuk, hogyha egy éves egy évnek képzeljük el a teljes emberi evolúciót, az utolsó pár másodperc, az utolsó pár 10 másodperc az ami ilyen kényelmes számunkra előtte.

Egyszerűen túl túl kellett élnünk a kényelmetlen mindennapokban a vadonban.

Nem volt nem volt körülöttünk semmi védelem.

Tehát épített környezet, szabályozott hőmérsékreát nem volt.

Tehát az élelmiszer az a táplálékért meg kellett küzdeni, szó szerint nap napi szinten küzdeni a két kezünkkel.

És és még egy csomó dolog majd ezeket szerintem mind érinteni fogjuk.

És ezeket szépen módszeresen kiiktattuk az életünkből, ami egyébként így az emberi evolúción nagy részét nézve, tehát több millió éves időhorizontot nézve, ez egy abszolút adaptív viselkedés volt, és ez van belénk is programozva, és ezért nagyon nehéz a kényelmet elengedni néha egy kis időre legalább, és a kényelmetlen megoldást választani, merthogy évmilliókig arra voltunk behuzarozva, hogy hogy minél egyszerűbben, minél kisebb energiabefektetéssel minél biztonságosabban próbáljunk meg egyik napról a másikra navigálni.

És ez mostanáig egészen jó is volt. körülbelül 150 évvel ezelőtti ipari forradalom odáig vagy onnantól kezdődtek a problémák, amikor már így tényleg mindent is gépesítettünk, minden mindent technológiai vívmányokkal helyettesítettünk, és most már ott tartunk, hogy tulajdonképpen egy négy fal között egy kényelmes meleg temperált szobába télen nyáron 22 fokba egy applikáción keresztül így bármit így meg tudunk rendelni, se mozogni nem kell, se hideg meleg szél eső időjárási viszontakságoknak nem kell kitenni magunkat és korlátlan táplálékbőséggel vagyunk így elárasztva és ez mindez az ami ami odavezet hogy hogy ezek a megjelentek ezek a civilizációs betegségek amik egyébként nem voltak jellemzőek az előző 4 eg 3 millió ébben mondjuk >> azért egyébként nagyon sokan azt sokszor azt gondoljuk, hogy valóban állandóan a hidegnek, a fagynak, a jégnek voltunk kitéve.

De hát ez a földnek mindig is voltak olyan részei, amik rettenetesen kényelmesek voltak.

Tehát azért, hogyha belegondolsz, mit tudom, elmész akár Tájföldre vagy Ázsiának bizonyos részeire, Dél-Amerika bizonyos részeire, vannak azért olyan országok, olyan égvek, ahol tényleg nyáron marha jó idő van, nagyon-nagyon sok gyümölcsnő a fákon, tehát azért volt az emberiség, és ha jól tudom, antropológiai értelemben itt nagyon-nagyon hamar ugye gyakorlatilag el tudott szaporodni az ember a homo sapiens, és nagyon-nagyon komoly civilizációk is alakultak ki. gondoljunk csak a Maja kultúrára, az inkára.

Tehát, hogy azért biztosan igaz az, hogy mindenképpen a jeges medvével akarunk harcolni, vagy a nem tudom bölénnyel a a jeges jeges tundrákon. >> Nem, hát a tájföldi dzsungelben ott más veszély skorpiókal és a kígyókkal.

Illetve mindenféle egyéb vadállatok, de hát ugye elképesztően meleg tudott lenni és nagyon nagy páratartalom meg eső.

És és hogyha nincs egy klimatizált szálloda, ahov így elbújhatunk ezek elől, akkor ma is, hogyha vannak akik vannak, akik ezt a ezt a fajta diszkomfortot keresve eljutnak ilyen helyekre, és hogy hogy ott ott aludni egy sátorba, mondjuk a dzsungelben.

Tehát azért, hogyha ezt így kipróbálnánk, és akkor magunknak meg keresni az élelmet, tehát hogy vagy levadászni, vagy vagy elő előkeresni, és akkor ugye csak ilyenekre is gondolkun. >> Erről szólnak ezek a televíziós reality műsorok, ugye amiket sok sok sok sokban dolgoztam én magam is, akár a survivorre, hogyha gondolunk, hogy oda egy gyönyörű paradicsom környezetben elviszik a civilizált embereket.

És hát tényleg nagyon érdekes volt nekem azt látni, akármelyik évadot is megnézzük, hogy hogy egy pár hét alatt hogyan hullik le ez a kényelmi, vagy pár nap alatt akár ez a kényelmi lepel rólunk, és hogy milyen elképesztően kemény dolog megküzdeni azzal, hogy eső, az azzal, hogy nincs kaja, azzal, hogy jön egy vadállat.

Tehát, hogy ezek azért >> Igen. >> Tehát egy-egy ilyen műsorban azért ez reprodukálható, >> és mindenki milyen botrányosan, gyorsan lefogy egy ilyen műsorban.

És ugye hát ez bármilyen ékaron elmondható, tehát hogy a pont az a csodálatos az emberi evolúcióban, hogy tulajdonképpen az egész földet belépesíthettük a a sarkköröktől a az egyenlítőig, a mindenféle időjárási szélsőségekig, és genetikailag nagyrészt ugyanaz a a génállomány minden ma élő emberben.

Hát ugye vannak adaptációk, például mondjuk a a az egyenlítő környékén élő népeknél ugye megjelent a sötétebb bőrszín, hogy ugye az állandó napsütés >> az később jelent meg >> elleni >> vagy valamennyien valamennyien sötét bőrűek voltunk, ugye úgy tudom, hogy Afrikából származik a homo sapiens, onnan jöttünk ki valamennyien.

Megmondom őszintén, ebben nem vagyok teljesen otthon, vagy hogy ilyen biztosan tudjam állítani, hogy akkor világosodott ki a aki a az északra vándorolt, >> vagy vagy már nem volt szükség annyi annyi védelemre, vagy UV védelemre, de hogy a lényeg az, hogy ez a alkalmazkodó képesség, ez bennünk van.

Genetikailag hordozzuk ennek a képességét, hogy a környezeti viszonytagságokhoz képesek legyünk alkalmazkodni.

Csak ott a probléma a mai környezetünkkel, hogy abszolút nincs mihez alkalmazkodni.

Tehát megszűnt minden olyan inger, ami ezeket az alkalmazkodásokat kiváltja. >> Hát amikor most leesett azért egy pár napja ez a kemény hó, akkor azért mindenki eléggé szívta a fogát, hogy most akkor ezt a mai napot hogy fogjuk túlélni.

Tehát azért, hogy mondjam, nem mondom, hogy nagyon nagyon élvezetes azért egy ilyen hatalmas havazásba itt Budapesten létezni, amikor gyakorlatilag az utcára nem tudsz kimenni, mert hasra esel, nem vagy rá felkészülve, nincsenek rá megoldásaid, azért kényelmetlenül lenni azért annyira nem jó.

Hát mi, merthogy amikor még utcák se voltak, ahova ki lehetett menni, és csak havazás volt, és nem volt hókotról még semmi, aki el tudtá. >> Hát azért most se nagyon lelkesen dolgoznak, hogyha megnézed az utakat.

Akkor ugye kénytelenek voltunk keresni egy barlangot, ahol mondjuk tüzet tudtunk rakni, és akkor túlélni ezeket a nehéz hónapokat.

És és nyilván nyilván ez az ösztön munkál bennünk a mai napig, hogy a kényelmes, a meleg, a biztonságos fedezéket barlangot keressük.

Csak már nincs mielől szinte, tehát hogy már minden ez tulajdonképpen már mindenkinek adottság, főleg a civilizált világban.

Tehát van erre egy olyan példa az egyik kedvenc amerikai podcaszterem, amiket rendszeresen hallgatok, Peter Etti mondta azt egyik podcastében. >> Itt szerint most elég komolyan meghurcolnak ugyan az ecin kapták miatt.

Hem nem tudom. >> Péter a sajnos nagyon nagyon nagyon nehéz helyzetbe került az elmúlt pár napban.

Ugyanis kiderült, hogy az szó kapcsolatot ápolt Eztinnel.

Ettől még egyébként az ő szakmai munkásságából nem von le semmit.

Ez >> csak meg muszáj volt megjegyeznem, mert azért most ő eléggé benne van a headline-okban.

Viszont ez a mondat, ez megragadt a fejemben, ami amikor azt fejtegette egy epizódba, hogy 500 csak 500 évvel ezelőtt a ami nem olyan sok ide az emberi evolúcióba annyival kényelmetlen volt a környezet, hogy ő szívesebben lenne ma hajléktalan, mint 500 évvel ezelőtt a francia király, aki akkor mondjuk a legfolyásosabb meg leggazdagabb ember volt a világon.

Tehát ugye nem volt egy csomó minden, ugye csak a higiéniai dolgokat nézzük, a folyóvíz meg a csatornázástól kezdve satöbbi, tehát hogy ott tényleg 500 év alatt is elképesztő, hogy mennyit fejlődtünk.

És és ez most már olyan szinten igaz, hogy tényleg nagyon kevesen vannak azok, akiknek egyáltalán fizikai munkát kell végezniük, merthogy mindent automatizálunk, mindent robotokkal végeztetünk, robot porszívba, robotfűnyírób, a gyárban robotok dolgoznak. ami bizony szinten nagyon jó, ugye, merthogy akkor így így kreatívabb meg magas magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre tudjuk fordítani a felszabadult energiánkat.

Csak éppen ez a mindennapi luxus és kényelem az, ami ami szükségessé teszi azt, hogy hogy kezdjünk el egy kicsit tenni azért, hogy hogy valamilyen módon előhívjuk a genetikai programunkban ezeket a képességeket.

És akkor hogy most egy példát mondják, a mozgás ez a a szerintem a legnagyobb.

Te ugye innen jöttél, ugye neked ez volt az első legfontosabb, ugye, hogy te sportoló vagy. >> Igen, mondhatni hobbi sportoló vagyok. >> Hát a legkomolyabb azért azért amennyit te sportolsz, az már több, mint hobbi sportoló.

Meséld egy picit, hogy miket csinálsz?

Hát jelenleg triatlonozom, de abszolút hobbi szinten.

Tehát semmilyen szerződésem nincsen még semmilyen egyesületnek nem vagy nem vagyok tagja.

Csak egyszer ugye fejembe vettem, hogy szeretnék szeretném kipróbálni magam a triatlonban, mert úszni gyerekkoromban úsztam, biciklizés az nagyjából az egész életemet végkísérte, de az elmúlt hat-hét évben vagy nyolc évben egy viszonylag komolyabban is.

És akkor így két-három évvel ezelőtt kitaláltam, hogy akkor már csak a futást kell mellé tenni.

És hát jelenleg a a fél Ironbig jutottam ami ami egy >> Pechedre a futáson múlik majd nagyon sok minden. >> Pechem pechemre az a leggyengébb >> igen >> láncem.

De képzeld el, hogy pont a az futáshoz való hozzászoktatás a testemnek vezetett egy csomó tanulsághoz, ami ami pont a pont a komfortok kerüléséről >> a ami a komfortok kerüléséről szól.

Hát azt tanultam, hogy én 40 évig úgy azt próbáltam elkerülni, hogy nekem futnom kelljen, merthogy így akárhyszor így erre került sor, akkor annak mindig valami fájdalom sérülés vagy bármi kellemetlen dolog lett a vége.

És akkor én úgy eldöntöttem, hogy te jó, tesz nekem nem jó.

Ugye az ösztön, az evolúciós ösztön, hogy ne csináld, mert fáj, vározd a könnyebb utat. bicikli az nem üt olyan sokat alulról, mert nincs az a sok impakt, ami ami az ízületeket éri.

Igen, ám, de hogy ez ahhoz vezetett, hogy így 41 évesen így elkezdtem a futást, és tényleg a fejembe vettem, hogy én most triatlonozni fogok, úgyhogy akkor nem álltam meg ott, hogy fáj, akkor mentem a gyógytornászhoz, mentem a masserhöz, a fiziokaterápiára satöbbi.

És hát így pár év alatt kiderült, hogy hogy hogy nem megfelelő izomarányok vannak a a lábaimban, meg a csípőmben, meg a farizomban, meg mindenh ami a futáshoz kellene, az az nem fejlődött ki. mindenféle letapadások vannak, amiket hengerezni kell satöbbi.

És hogy így az is kiderült, hogyha azzal nem foglalkoztam volna most, akkor mondjuk 60 évesen tért plati, az is formájában jött volna elő, vagy 65 évesen körülbelül.

Tehát hogy az ülő életmód ugye ilyen dolgokhoz vezet, mert a biciklin is ülünk én is odai. >> Az úszás az nem mindenre egy csodálatos gyógyít.

A az úszás az egy csodálatosan biztonságos mozgásforma, és mindenkinek nagyon ajánlom, aki tud helyes technikával úszni.

De hát az a víz az egy az egy olyan lágyközeg, hogy ugye tulajdonképpen itt teljesen minden minden rezgést, mindent elnyelt, tehát teljesen olyan súlytalanság állapotában mozgunk.

Így az ízületeink meg azok az izmok, amik amik a stabilizálásért felelősek.

És és azért, hogy hogy megfelelő…

Említett entitások

Témák

  • kényelmes élet
  • civilizációs betegségek
  • emberi test
  • emberi elme
  • ősemberi ösztönök

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67”

Miről szól ez az epizód: „Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67”?

Marton Balázs az Az Én Kék Zónám legújabb epizódjában a kényelmes élet modern emberre gyakorolt hatásait vizsgálja. Szó esik a civilizációs betegségekről és arról, hogyan befolyásolja a kényelem az emberi testet és elmét. Az epizód kitér az ősemberi ösztönök modern életbe való… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hámori Barbara.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67”?

Fő témái: kényelmes élet, civilizációs betegségek, emberi test, emberi elme, ősemberi ösztönök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67”?

Megjelenés: 2026. 04. 16.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/marton-balazs-igy-tesz-tonkre-a-kenyelmes-elet-az-en-kek-zonam-67

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból