Az Én Kék Zónám

Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19

· PT51M7S

Összefoglaló

Schwanner Gábor és Barbara a munkahelyi kiégésről beszélgetnek, annak okaíról, tüneteiről és arról, hogyan lehet védekezni ellene. Dr. Schwanner Gábor rehabilitációs pszichiáterként holisztikus módszereket alkalmaz a kiégés kezelésére.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 05. 15.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Schwanner Gábor
Témák
munkahelyi kiégés, pszichiáter, rehabilitáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:12 Újkeletű probléma a burn out? 02:33 Honnan tudom, hogy kiégéssel küzdök, mik a kezdeti tünetek? 04:07 A foly
  2. — Kiégés okozta alvászavar 06:26 Kiégés és depresszió 08:58 A kismamaságban is ki lehet égni 09:48 Hogyan használjuk fel a
  3. — Az enyhe kiégést még szórakozással lehet ellensúlyozni 14:39 Középsúlyos és súlyos kiégés tünetei 15:07 Személyiség függ
  4. — Befolyásoló tényező, hogy mennyire vagyok kiszolgáltatott a munkahelyemen 18:12 Hogyan tudjuk jó előre energetizálni mag
  5. — A kortiziol 23:17 Alkohol, pánikbetegség, depresszió 24:50 Gyakran a hozzátartozók előbb látják, hogy baj van 27:15 Nehé
  6. — A gyógyulás első jelei 29:08 Hogyan lehet rehabilitálódni? 30:34 A kiégés és az elmagányosodás 32:28 A kapcsolatok is me
  7. — Az emberek egyre később kérnek segítséget 39:28 Mi történik a rehabilitáció után? 43:26 Vendég kérdése Kövesd Schwanner

Ebben az epizódban

A személyiségünk valamilyen szinten genetikailag egy bizonyos meghatározott módon működik, és ezt örököljük.

Swanner Gábor, a Svenközpont rehabilitációs intézetének vezetője, rehabilitációs pszichiáter.

Egyik fő területe a burnout, vagyis a kiégés kezelése.

A Boston Consering Group nemrég közételt jelentéséből kiderül, hogy a világ fejlett országaiban, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a munkavállalók fele a karrierje egy vagy több pontján is kiégéssel küzd. hozzá tudunk szokni egy kicsit veszesebb munkatempóhoz, és nyilván valahol meg egy kicsit azért a a kiégés az egy alattomosan az életünkbe púszó állapot, tehát nem vesszük észre, hogy elkezdünk ég érdemes figyelni ezekre a jelekre, hogy alvázza zazavar, hogy hogy nincs már úgy kedvem dolgokat végigcsinálni, vagy egyszerűen a felelősségre azt mondom, hogy á nem érdekel, lesz ami lesz.

Tehát ez ezek azok azok a alarmigazó jelenok.

A 11000 irodai és frontvonalban dolgozó munkavállalók körében végzett felmérésen alapuló jelentésből az is kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, hogy a munkahelyükön nem vonják be őket eléggé a döntéshozatalba, csak használják őket.

Az idejüket veszik meg, és nem a képességeiket.

Szervusz, Básel Gábor vagyok, rehabilitációs pszichiáter és pszichoterapeuta is, illetve háziorvos is, és egy picit emiatt, ezek miatt a végzettségeim miatt komplexen jobban, tehát összetettebben látom a világot és a a problémákat, a lelki problémákat is.

Én nem csodálkozom ezen az adaton, sőt valószínűleg, hogyha egy kicsit még kiterjesztenénk ezt a felmérést, akár nem feltétlen csak dolgozókra, akkor még még inkább meglepődnék, hogy milyen gyakorja a kiégés. egyetlen ez a burnout, ugye a kiégéshez egy angol angol kifejezéshez.

Mióta beszélünk erről a burnoutról?

Ez mennyire egy új keletű probléma?

Ez a burnout vagy kiégés, kifejezés, ez nem olyan régi régi keletű. mostanában lett felkapott ez a probléma, hiszen és olyannyira érdekes, hogy a a az úgynevezett BNO-baan a pszichiátriai betegségek, lelki betegségeknek az összefoglalójában még nem is volt benne nem olyan rég ez a ez a szindróma vagy ez a ez a probléma.

Pedig nagyon sokunkat érint, sőt szerinte azt gondolom, hogy sokkal-sokkal gyakoribb.

Tehát valójában mindannyiunkat érint, csak mondjuk egy enyhe formájú kiégés nem veszünk észre.

Elmegyünk pihenni valahova, kirándulni, vagy elkezdünk valamit sportolni, és akkor ez segít.

De mondjuk egy közepes vagy egy súlyos kiégésnél ott már ott már problémáink van.

Kicsit beszéljünk a tünetekről.

Tehát mi mi mikor érezheti valaki magán azt, hogy hogy ezzel a burnout szindrómával meg kell küzdenie?

Igen, talán azért használnám a kiégést vagy kimerültséget, mert egy kicsit jobban szól a magyar nyelvünkhehöz, a magyar agyunkhoz, hogy a kimerültség, a kiégés az azt jelenti, hogy felhasználjuk, elégetjük, kiégetjük az energiaforrásainkat, a lelki energiánkat.

Ez nem is annyira spirit kifejezés, hiszen az elménk és a lelkünk az egy ilyen egymásba kapcsolódó két idézelbe szerv.

És nyilván, hogyha főleg, hogyha nagy felelősség alatt dolgozunk, sokat dolgozunk, kompetitív, tehát versengő környezetben, óriási elvárások mellett, akkor egyszerűen elfáradunk.

Az első nagyon gyakori ilyen tünet az az alvázzavar.

Szerintem ezen nagyon sokan magunkra ismerünk, hogy elkezd az alvásunk elromlani, nehezen alszunk el, vagy hajnapban fölébredünk és elkezdünk rágódni dolgokon. ö a kifáradás is, tehát hogy nincs kedvünk dolg dolghoz, vagy nem tudjuk olyan lelkesen végigcsinálni a dolgokat.

Ez is egy nagyon gyakori tünet.

És egyébként pedig társul különböző egyéb pszichiátriai vagy psziches problémákkal, tehát depresszióval, amikor a hangulatunk elkezd elromlani és reggel már rossz kedvűen ébredünk, vagy elkezdünk szorongani azon, hogy el fogjuk-e tudni ilyen fáradtan végezni a munkánkat, és akkor egy idő után akár egy pánik rosszulét is kialakulhat. egyébként a a kiégés az együttjár mindig egyfajta fáradtsága, vagy ez egy ilyen szubjektív élménye fáradtság ilyenkor?

Tehát ez egy valódi fáradtság, mérhető általatok is, pszichiátriilag is mérhető fáradtság, vagy ez inkább egy ilyen belső élmény, hogy hogy fá hogy folyton fáradtnak érzem magam?

Ö a leggyakrabban én azt gondolom, hogy ez a fáradtságérzés az ott van.

Időnként talán, amikor még nem annyira súlyos ez az állapot, akkor képesek vagyunk kicsit ilyen autós autóvezetős hasonlattal egy visszább följebb kapcsolni, mondjuk hármasból kettesbe, és akkor egy nagyobb fordulatszámon pörgünk, és akkor még persze még jobban fogyasztjuk el a már el eleve megfogyatkozott energiaforrásainkat. viszont egy picit akkor valahogy jobban át tudunk lendülni ezen a kedvetlenségen.

Én sokkal inkább kedvetlenségnek mondanám, motiválatlanságnak, és a fáradtság az már egy ilyen középsúlyos állapotban jön, főleg akkor, hogyha az alvázza zavar is bejön, mert akkor az alvás, ami egyébként egy természetes töltése a lelkünknek, testünknek, hogyha ez kiesik, akkor ez olyan, mintogyha a mobiltelefonunkat mindig csak így pár perc tudnánk bedugni a töltőbe, és akkor tényleg ilyen 3-4-5%-ra tudnánk föltölteni.

Valójában egy kicsit így így talán ezzel a százalék-os formában érdemes a a burnoutról is vagy a kiégésről gondolkodni, hogy azért ez nem egy ilyen, hogy ki vagyunk égve vagy nem, hanem hogy a nullától 100-ig hol van a hol van az energiaforrásunknak a a töltöttségi szintje.

Ugye az alvászavar kapcsán nagyon sokan ugye ezt a nem nehezen alszom el, kattog az agyam éjszaka, hajnali háromkor, négy-kor fölébredek, nem tudok visszaaludni, de van egy másik fajtája is ugye a túlalvás.

Gyakran hallunk ilyen eseteket, akik akár nem 8 10 12 órát is képesek aludni, mindig lefekszenek, tehát az is egyfajta jel és tünet lehet, nem?

Az alvás, hogyha nagyon megrövidül, hogyha nagyon meghosszabbik, az általában a depresszióra jellemző, és mondjuk amikor depressziósok vagyunk, és mellette még ki is vagyunk égve, akkor értelemszerűen sokkal több alvásra van szükségünk, és még így is vártan ébredünk.

Tehát, hogy ezek mindenképpen ezek mindenképpen alalmírozó jelek, hogy itt valamit enni kell.

Tehát nem szabad, hogy mint általában mindenféle betegségnél, lelki betegségnél különösen, hogy nem jó, hogyha tóhúzzuk a hút.

Tehát fontos, hogy a saját lelkünkért, a saját lelki épségünkért saját magunk felelősek és azért jó észrevenni ezeket a jeleket, hogy az alvásunk például elment.

Azért ez a kiégés ez ugye elég beszédes szó.

Gondolom nem olyan nagyon egyszerű ebből azért kimászni. körülbelül mennyi idő az, amíg szerinted valaki újra tudja magát építeni, újra tud töltődni, és mennyire tudja ezt valaki egyedül megcsinálni segítség nélkül?

Igen, ez egy nagyon nagyon fontos kérdés, nagyon jó kérdés.

És itt jön be az, hogy a kiégés az vajon önmagában csak egy kiégés, vagy van mellette egy depresszió is, tehát egy egy önértékelési válság is?

Általában ilyenkor bűntudatunk van, ilyenkor saját magunkkal kapcsolatosan nagyon nagyon kritikusak vagyunk, nagyon leértékeljük önmagunkat, ha depressziósok vagyunk.

És valahogy a a kiégéses tünetekkel együtt ez valójában ezt úgy nem is olyan könnyű szétválasztani.

A depressziót talán azért könnyebb kezelni, mert elméletileg van egy csomó, meg gyakorlatilag is egy csomó jó gyógyszer.

Én nem vagyok egyébként kifejezetten gyógyszerpárti, de de nyilván vannak mondjuk egy középsúlyos állapotban, vagy egy súlyos kiégésnél depresszionáló kell a a depresszió energiószer.

Általában egy depressziós állapot az egy-két hónap alatt már jelentősen tud vagy érezhetően tud javulni. addig a kiégésnél szerintem sokkal inkább egy középsúlyosnál különösen egy fél év azért kell ahhoz, hogy ez hogy ez az állapot lényegesen jobb legyen.

És csak egy példa, én Angliában dolgoztam egy pár évet, és ott például van ilyen művészi szabadságnak nevezett Sabatika Year.

És ott például egy év, vagy akár kettő is lehet.

Tehát, hogy ott ott ez jobban beépült a köztudatba, hogy csak hogy mindenki értse, ugye itt arról van szó, hogy valaki dolgozik mondjuk hat évet nagyon keményen, és a hetedik évet, ugye ezt hívják szabadikai az angol szá kultúrákban, kiveszi és és és egészen mást csinál, vagy körbeutazza a világot, vagy elkezd festeni, vagy elmegy táncórákat venni, vagy valamiért teljesen más tevékenységet, hogy újratöltse az akkumulátorait, ugye?

Magyarországon azért ez nem nagyon bevált, tehát nem nagyon engedhetjük meg magunknak, hogy minden hetedik évben kicsekkoljunk.

Hát nem egyrészt a köztudatban sincs bent, tehát nyilván a munkaadóknál, a munkaadók köztudat köztudatában sincs ben, hogy hogy egy jó szakembert érdemes megtartani, megkimélni, és ez hozzatartozik, hogy hogy valamennyi időre minimum elengedjük szabadságra töltődésre.

És itt tulajdonképpen elindulunk már abba az irányba, hogy hogyan, mit is lehet a kiégéssel tenni, hogy lehet, mit lehet vele kezdeni.

Én még egy picit talán, hogyha ha megengeded egy pár gondolat er maradnék, hogy mi is ez a kiégés, mert például arról, hogy a munkahelyen kiégünk és különösen olyan helyzetekben, olyan pozíciókban, ahol nagy a felelősség és magunkra hagynak, az az nyilvánvaló, de hogy például bele ki lehet égni a kismamaságba is.

Tehát amikor egy kismama magára marad a gyerekével, és főleg az elsővel, és persze nyilván szétszorongja szegény magát, mert hogy úristen, most miért sír meg, most miért nem sír meg? picit most így viccesen próbálom, de hogy ettől függ ez így óriási felelősség és sokszor egyedül marad és és ebben is ki lehet égni és sokszor ilyenkor is jönnek különböző pszichés problémák, szorongás, alvázzavar, és nyilván egy egy szorongó szülő még kevésbé tudja jól ellátni a a csecsemőjét, és akkor a ugye ő még inkább fogja le fogja reagálni az anyjának a szorongását, vagy a vagy akár a kiégését.

Jó, tehát hogyha akkor vissza visszakanyarodunk egy picit oda, hogy mik a mik az ellenszerek, mert nyilván erről most sokat fogunk beszélgetni, ha ha nem is tehetjük azt meg, hogy minden hét évben egy egész évre kicsekkoljunk.

Te például támogatod-e azt, hogy mondjuk valaki úgy vegye ki a szabadságát, hogy egybe?

Tehát, hogy mondjuk van neked, nem tudom, 28 nap szabadságod egy évben, és ahelyett, hogy apró három-négy napokra eltűnnél, szerinted jobb megoldás se az, hogy egy egész hónapot mondjuk kiveszel, és azt mondod, hogy most eltűnök öt hétre a világszem elől?

Abszolút támogatom meg abszolút ezt gondolom, hogy ez a jó.

Én annak én korábban a tündéri egyi pszichoterápiás osztályon dolgoztam ezelőtt nagyjából egy 20 éve, és ott mondták a kollégáim, hogy ezt vegyem ki azért egyszer, mert én korábban hajlamos voltam úgy egy-egy heteket kivenni.

És hát megtapasztaltam, hogy tényleg, tehát az, hogy ki tudjak teljesen kapcsolódni, ki tudjak jönni azokból a gondolatokból, azokból a automatizmusokból, ami a munkámmal jár, ahhoz idő kell.

És tényleg az első hét az még éppen, hogy megpihek, a második héten kezdek, kezdődik a feltöltődés, vagy kezdek egy picit jobban érezni magam.

És aztán a harmadik hét az, amikor amikor már úgy igazán jön egy egy érezhető javulás, és aztán persze a néik héten meg már azon siránkozunk, hogy vége lesz a szabinak, de hogy azért kell kell a négy hét.

Azért a nagyvállalatok vagy multiknak a világa az eléggé elég kemény és eléggé követ nagy teljesítményt követt el ugye mindenkitől.

Nagyon sokszor összekapcsolódik ez a kiégés a a tulajdonképpen ezzel a multiléttel.

Mennyire tapasztaljátok ezt egyébként a ti klinikátokon, hogy a középvezetők vagy felső vezetők betegsége ez?

Ez részben a multiégek középvezetőinek a betegsége, mert ugye két két oldalról úgymond kapják az ívet, tehát fölülről nyilván a felső vezetőktől, illetve nekik lefelé kell a a munka vállalóik felé különböző teljesítményeket elérni és és megkövetelni.

Tehát ott két malomkő között vannak, de a másik ilyen nagyon jellegzetes talán réteg a a vállalkozók rétege.

És érdekes, hogy akik 024-ben hét napot dolgoznak.

És sokszor egyébként nem feltétlenül amiatt, mert a cég ezt kívánja, vagy a vagy a bevétel, vagy vár tehát valahol ez is egy picit a függőség irányába mutat, hogy az a azok a megerősítések, amik mondjuk az új kuncsaftok megszerzése, a a nagyobb profit satöbbi, annak van azért egy ilyen függőséget generálópam dopamin.

És és erre nagyon nagyon könnyen rápörögnek a a vállalkozók.

És tényleg az, hogy legalább egy egy napot a héten ne dolgozzanak, az azt azt meg kell tanítani, azt a szempontot, hogy ezt újra újra hogy hát hiszen a a gyakorlatilag a rendszerváltás óta ugye a 90-es években jártam én egyetemre, és ugye azt lehetett látni, hogy akkor akkor az az volt sikeres, aki állandóan dolgozott, aki nem nem ment szabadságra, bent maradt sokáig, hétvégén is elérhető volt, és hát ugye a kütyük segítségével gyakorlatilag folyamatos jöhetnek az emailek, a telefonok, az üzenetek, a teendők.

Ugyanazzal a laptoppal dolgozunk otthon, mint a munkahelyünkön.

Tehát, hogy hogy azt látjátok, hogy ebben még nem igazán alakult ki egyfajta kultúra.

Nem, sőt, szerintem inkább rossz irányba megy.

Tehát, hogy ez látszik, hogy hogy egyre inkább egyre inkább abba az irányba megy, hogy hétközben sincs az, hogy akkor este 8 órakor vagy 6 óra vagy bármi után már nincsen munka, hanem nyugodtan 11:30-kor is telefonálgatnak, és ezért meg kell húzni.

É, hát a hétvégén meg meg szintén nem tud meg napközben sem szerencsés nyilván a telefon meg a munka.

Tehát nagyon fontos azért a határoknak a kijelölése a celöpöknek idézőjelben a a leverése, hogy hogy meddig dolgozom.

És ez hosszútávon egyébként meg megéri, mert mert tényleg nagyon komoly betegségeket, nagyon komoly pszichiátriai rossz állapotokba be lehet menni.

Nem csak a depresszió, a szorongás, alvázzavar, különböző kényszerbetegségek, hanem egészen ezt akarom kérdezni, hogy hova hova tud eljutni?

Tehát ugye egy ilyen egy ilyen kezdődő vagy aztán középsúlyos kiégésbetegségből hova lehet eljutni akár, hogyha nem figyelnek oda?

Talán an talán azzal még egy pillanatra visszafogulóik, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19”

Miről szól ez az epizód: „Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19”?

Schwanner Gábor és Barbara a munkahelyi kiégésről beszélgetnek, annak okaíról, tüneteiről és arról, hogyan lehet védekezni ellene. Dr. Schwanner Gábor rehabilitációs pszichiáterként holisztikus módszereket alkalmaz a kiégés kezelésére. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schwanner Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19”?

Fő témái: munkahelyi kiégés, pszichiáter, rehabilitáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Schwanner Gábor: A munkahelyi kiégés az új népbetegség, ami végzetes is lehet | Az Én Kék Zónám #19”?

Megjelenés: 2025. 05. 15.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/schwanner-gabor-a-munkahelyi-kieges-az-uj-nepbetegseg-ami-vegzetes-is-lehet-az-e

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból