Énegyetem Podcast

ANYASEB - BESZÉLGETÉS CSIRMAZ LUCÁVAL /// ÉNEGYETEM PODCAST 2. ÉVAD 18. EPIZÓD

· PT52M51S

Összefoglaló

Csirmaz Luca pszichológus, kutató és a Mintatörés című könyv szerzője az Énegyetem Podcast vendége. A beszélgetés az anyaseb és az apaaseb témakörét járja körül, kitérve a szülőkkel és önmagunkkal való kapcsolatunkra, valamint az ezekből eredő kapcsolódási mintázatokra. Luca…

Röviden

Műsor
Énegyetem Podcast
Megjelenés
2024. 07. 12.
Hossz
53 perc
Témák
anyaseb, apaaseb, kapcsolódási mintázatok, pszichológia, önismeret, sebezhetőség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az én egyetem podcast nem a hullámokat kell állítani hanem megtanulni szörfözni gyakorlati eszközöket adunk egy rendkívüli [Zene] élethez ez itt az éegy podcast legújabb évad a mindfulnessről marcin kagival és németi rolanddal és következő vendégünkkel cir mazlucával pszichológus kutató és a pszicholif szakmai vezetője és mielőtt belemerülnénk a következő két epizód témájáb amely az anyaseb és az apaaseb a nemrég megjelent könyve kapcsán szeretném egy kicsit bemutatni a mai vendégünket részletesebben is csirmazlca tanulmánya itt az ötvös lóán tudomány egyetemen vége klinikai és egészségpszichológiai specializáción kitüntetéses diplomákkal évekig tagja volt az mta lt lendületadaptáció kutatócsoportnak ahol szorongás csökkentő intervenciókat fejlesztettek különböző korosztályok számára és ezt a munkát folytatja jelenleg az elte magatartás pszichológiai programjának doktoranduszaként elnyerte a saere aude junior fiatal kutatóknak járó kitüntetést és az új nemzeti kiv álóság program ösztöndíját is a psicholif közösségi média oldalain gondolatait összesen több mint 100000 emberrel osztja meg napi szinten első könyve a mintatörés 2023-ban jelent meg a libertin könyvkiadó gondozásában ebben a két epizódban pedig sorra vesszük a szüleinkkel és az önmagunkkal való viszonyunkat is ahhoz hogy megértsük miért alakultak ki azok a mintázatok amelyek mentén újra meg újra kapcsolódni próbálunk másokhoz többnyire sikertelenül luce könyvében bepillantást enged a saját harcaiba megélésébe hogy önön példáján keresztül is azt üzenje a szeretésbe nem kell belehalni és amiért én írtam neked egy üzenetet hogy szeretnénk hogyha ha te itt lennél nálunk itt az én egyetemen az pont a az hogy használod a sebezhetőségedet és ez nekem nagyon-nagyon fontos a saját munkámban is a saját életemben is nekem én valahogy jobban tudok olyan emberekhez kapcsolódni akik használják a sebezhetőséget attól függetlenül hogy hát most amit felolvastam az arról tanúskodik hogy hogy nagyon szakmai vagy és és megvan neked ez a ez a része is ez a szakmaiság de az hogyha te be tudod hozni a klienseiddel a saját megéléseidet az szerintem az az olyyan különleges és fontos hogy hogy te annyira igen últam végig érted ott ahogy olvastad fel a bonyolult szavakat hogy majdnem tapsoltam a végén hogy sikerült sikerült és hogy furcsa ezt így visszahallani igen mert én én már nagyon nehezen kapcsolódok amúgy ezekhez a címkékhez azt vettem észre hogy hogy igen hogy azért az életem jó nagy részetelt azzal hogy a címkékkel biztonságosan körbebástyázzam magam vagy amit én úgy gondoltam hogy attól én biztonságban leszek és és rájöttem hogy ez nem egy jó fajta biztonság ez egy nagyon nagyon szürke nagyon nagyon könnyű benne elhinni hogy ami a te ruhád volt nagyon sokáig az így egyenő a te bőröddel nem annyira élvezetes amúgy és szerintem nagyon nagy veszélyeket rejt minél több ilyet hozunk magunk köré és az hogy hogy igen én én sebezhető is vagyok és nem csak beszélek arról hogy tök jó hogyha sebezhetők vagyunk és azt érdemes csinálni az egyrész szól arról is hogy hog hogy nekem így jobb ez az egyik legelső motiváció szerintem szerintem könnyebb úgy élni hogyha őszintén beszélünk arról ami bennünk van és nem egy plusz erőfeszítés által valamilyen maszkot fel kell meszkabálnunk magunkra de hát ez azért mindig motivációm az is szerencsére hogy azért én boldog legyek a saját életemben a másik pedig az hogy hogy hogy mondom úgy a klienseimnek hogy mondom úgy a követőimnek azt hogy ezt csináld ha én közben bebújok egy szürke personzóna mögé és és szerintem ez szakemberként pszichológusként közel sem annyira egyértelmű amúgy hogy mit érdemes itt csinálni és mit nem nagyon sokáig ugye ez is volt az elképzelés hogy a szakember mindig legyen egy ilyen üres lap és és minden maradjon meg a a páciens terére és azért ezeket azért már az újabb irányzatok kikezdik és megkérdőjelezik hogy mennyire ez az ideális mert valójában szerintem attól szenvedünk leginkább hogy hogy így megpróbáljuk nem embernek tettetni magunkat nagyon sok közegben nagyon sokféle módon és ugye ebben ilyen tök mesteriek lettünk hogy vannak eszközeink arra hogy hogyan is kell úgy tenni mintha mi nem emberek lennénk rajtunk nincs fogás mi bombabiztosak vagyunk az értékességünkben bárki bármit mond minket visszautasíthatnak és csak úgy csináld és mész tovább nem ez szerintem nem egy reális dolog és sokkal könnyebb úgy létezni így közösségben is szerintem hogyha hogyha ezt így egyszerűen bevállaljuk hogy én is tudok kudarcot vallani dolgban és vallottam is kudarcot dolgokban az elmúlt időszakban is én is nézek be nagyon dolgokat mondjuk mer szintén így fel szokott merülni hogy jaj hát nem tudom x előadásom volt már a nárcizmusról érzelmi bántalmazásról kapcsolati dinamikákról hát akkor én biztos felismerem azonnal és az én párkapcsolat életem ez ilyen szuper csodás és mondom hogy nem és nem is szeretnék magamra ilyen nehezéket tenni most éppen egy boldog párkapcsolatban élek de ott van bennem mondjuk az a szorongás hogy amúgy mi van hogyha ez a következő pillanatban kiderül hogy én is benéztem és szerintem ezt így érdemes beismernünk hogy nem biztos hogy vannak ilyen biztos receptek ugye deát bármennyi bármennyi mindent önismereti munkában elvégeztünk vagy megtanultunk és bármennyire is jónak tűnik akár valami egy jó ideig az emberek és a helyzetek komplexek és lehet hogy valami egy ideig jó és aztán meg kiderül valami ami miatt meg mégse lesz jó és hogyha ezeket így bevállaljuk egyszerűen szerintem könnyebb lesz a létezés igen ez egy nagyon szép indítógondolat volt és kicsit térjünk rá azért a könyvre is a mostani podcast adásunkban ugye az anyasbbről lesz szó de hogy így a könyvet fejezetei az anya az apa és a világsebb részei egyrészt miért így írtad meg ühüm és hogy ez mennyire volt azért neked egy nehéz folyamat hiszen én őszinte leszek ez az első olyan pszichológiai könyv ahol így tényleg nagyon sokat sírtam nagyon sok hajaményem volt nagyon sok ráismerésem volt és hogy ezt akik a baráti körömben is olvasták ugyanezt jelezték vissza hogy rengeteg pszichológiai könyv van és most már szinte a bemegyek egy boltba még mondjuk régen mondjuk egy polc volt most már legalább 30-40 polcni van és a te könyved egy ilyen nagyon különleges irányt mutat és egy nagyon különleges megéléseket tud adni egyrészt mesélj arról hogy hogy született miért ez a formátum és te hogy élted meg ezt az egész alkotófolyamat részét is jó hú annyi minden eszembe jut talán először itt arról hogy miért ilyen a mintatörés amilyen én szerintem abban vagyok jó relatíve jó hogy érezzek én azért lettem pszichológus is nem nem identifikálom magam teljesen ezzel a szereppel hogy én akkor elsősorban pszichológus vagyok de szerintem ezért tudok jól működni pszichológusi szerepkörben mert ha valaki leül velem szemben akkor nagyon meg tudom érezni én is azt hogy ő miben lehet és és azt is hogy ugyanakkor mi lehet az amit ő mondjuk elfolyt ami hiányzik körülötte tehát hogy egy ilyen rendszerben látom érzem ilyenkor ő de ugye sokkal inkább egy ilyen intuitív érzelmi képekkel működ ilyen jobb agagyféltekés tipikusan jobb agagyféltekés módon jön nekem mint sem úgy hogy én akkor így teljesen összeraknám rögtön hogy a-tól elvezetem z-ig hogy ő most miért így van és a ugyanígy írok akár a pszicholive-ra akár a mintatörést ugyanígy írtam meg hogy az érzéseimhez kapcsolódok azokhoz az érzései érzésekhez ami akár személyes életemben akár a praxisom során akár az ismeretségi körömben engem elkezd inspirálni arra hogy keletkezik valami tényleg ilyen érzelmi felesleg amit le kell adnom és én ezt abba tudom csatornázni hogy hogy szavakat találok rá és én is így gondolom hogy nagyon jó már az hogy racionálisan ennyire ismerjük a pszichológiát és ennyire rá tudunk mutatni fogalmakra hogy ez vagy az van de én sajnos azt is látom emellett hogy amúgy nagyon sok terület érintetlen marad bennünk tehát hogy ott van felszínesen az hogy én mit miért csinálok vagy hogy ezt csinálom tehát kvázi így kiokosítottam a saját sémámat de nem gyógyítottam meg mert nem értem el az érzelmi magjához és mivel abban így relatíveen jónak tartom magam hogy érezzek és ezt mondjuk ilyen formában kiadjak szerettem volna egy olyan könyvet írni amiígy ezt a egy kicsit megpróbálja betöltögetni meg a pszichol live-on is azért a legtöbb posztom amit csinálok az ilyen hogy valamifajta érzelmi táplálékot próbál biztosítani annak aki olvassa és igen én azt reméltem hogy ahogy ahogy valaki olvassa mint törést az egészet úgy képzelem el mint egy ilyen megszületésnek a folyamata ami hogyha ki akarunk jönni ugye valami régiből valami újba ismeretlenbe akkor ugyanúgy mint annó a születésünknél az a teli van bizonytalansággal teli van szorongással és akkor azt képzeltem el hogy ugyanúgy mint annó a születésünknél akkor induljunk el anyától anyából aztán találkozunk apával és aztán itt a világsáb a harmadik rész ahol már már mindkettőjüktől egy kicsit távolabb lépünk és akkor mindenfajta más élményt is megtapasztalunk ami amúgy nem kötődik hozzájuk de ugyanúgy lehet éppen traumatikus vagy általában inkább az van hogy újra traumatizáló amiatt hogy már eleve szereztünk bizonyos sebeket és akkor ezt így rábüfögjük után ána még egy csomó emberre akinek semmi köze hozzá és akkor ezt úgy nevezzük hogy kultúra és és és ezért írtam igen így a mintatörést és ezek is a visszajelzések róla szerencsére hasonlóak mint amiket meséltél és nagyon örülök hogy titeket is így tudott kísérni az úton hogy tényleg letalál olyan dolgokhoz ami amivel lehet hogy először baromi fájdalmas szembesülni de ha szeretnénk valami mást csinálni és most már van lehetőségünk mást csinálni felnőttként akkor érdemes ezzel a szembesüléssel így megbirkózni és ahogy én írtam ezt a könyvetn nem csak annyi volt hogy én most akkor nagyon jól érzem a klienseimet és akkor ebből gondoltam hogy írok valamit hanem az is volt hogy én a saját önismereti utamon is vagyok közben először 15 vagy 16 évesen voltam pszichológusnál akkor depressziós voltam és azóta szinte folyamatosan az életemnek a része volt az hogy valamilyen módon foglalkozok magammal ez nagyon sokszor hagyományos terápia keretén belül mindenféle módszerekkel nagyon sok spirituális utat is kipróbáltam így párhuzamosan tehát én amit láttam hogy eljössz és két perc alatt vége a szorongásodnak én úgy voltam vele hogy hát lehet hogy nem hiszem el így elsőre de hát miért ne próbáljam ki am mi má tényleg működik és mentem és kipróbáltam minden minden hülyeséget is amellett hogy nagyon jó dolgokat és és és akkor abból alakult valami saját szemléletem meg elkezdtem én is a saját témáimmal előrébb jutni szerencsére és a mintatörés egy olyan önismereti folyamatomnak is a lezárása mert magát a fo az egész folyamatot nyilván nem zárja le de egy ciklusát lezárja ami nekem mondjuk arról szólt hogy hiába működött életemnek szinte minden területe nagyon jól nagyon sok szorongást és stresszt magányosságot éltem meg amikor párkapcsolatban voltam vagy akár ez is ismerkedés során és ez vissza tudtam vezetni akár ugye ugyanúgy a szüleimmel kapcsolatos sérülésekhez akár itt az édesapámmal való viszonyom kapcsolatom feldolgozásához és amikor én elkezdtem írni a mintatörést akkor úgy éreztem hogy ebben önismereti téren nekem van egy nagy áttörés hirtelen nem hirtelen de hogy egy egy pontb összesűrűsödik az amin már dolgozol 10 éve vannak ilyen élmények a az önismeretben meg úgy szom általában azért élet során és akkor ott voltak olyan olyan érzéseim amivel mondjuk azt éreztem hogy hú már úgy úgy el tudtam gyászolni mondjuk a szüleimet érzelmi le akár mondjuk édesapámat és nagyon el tudtam fogadni ott az ő korlátait és úgy elfogadni hogy közben én azt is el tudtam fogadni hogy amúgy nekem voltak olyan dolgok amik még kellettek volna és én azokról nem szeretnék lemondani és akkor volt egy ilyen pillanat például egy ilyen természetterápiás momentum amikor így álltam álltam az erdőben egy fánál a akiben éreztem azt az energiát amit amit így édesapámhoz is tulajdonítok és akkor éreztem egy egy olyanfajta ilyen veszteséget de közben egy ilyen feloldozást is hogy én megköszönöm apának hogy ő volt az édesapám és hogy megadta azt amit ő tudott és hogy közben ő is így így kvázi engedélyt ad arra hogy én amúgy mehetek most már szabadon körbe az ertőben és kérhetek már is vagy ennél többet is és hogy ez szerencsére jól működött olyan szempontból is hogy szerintem a veleevó kapcsolatom is jobb azóta illetve más minőségű férfiak más minőségű férfiakkal való kapcsolódás van azóta jelen az életemben szerintem soha nem voltam például még ennyire ennyire szeretve párkapcsolatomban pond az a kérdés jutott most eszembe hogy kell-e a szüleinkkel való kapcsolatnak az oldódásához gyógyulásunkhoz hogy tehát ő maga mert ebből most az derült ki amit elmeséltél hogy nem feltétlenül kell neki nagyon megfejlődni valamit és nekünk nem kell várni és ülni és várni a csodát hogy majd valami lesz hanem hogy hogy ebben a hatóerőd mutatkozott meg hogy nekem van hatóerőmz nagyon szépigen igen mertogy valójában nagyon sokszor nem a külső személlyel harcolunk már ilyenkor m ugye mi most már felnőtt emberek vagyunk most már nem igazán van szükségünk arra a szülőre mint akire gyerekként amúgy lett volna de ilyenkor amikor mi harcolunk akkor a bennünk lévő kicsi harcol azzal a kötődési személlyel aki amúgy lehet hogy most már nem is teljesen olyan mint annó volt a mi felnövekedésünk során de mégis ott okozott mjukk nagyon sok hiányt vagy nagyon sok fájdalmat és hogy mi ezt próbáljuk meg semmissé tenni és és én azt vettem észre hogy általában az nem szokott működni vagy kevéssé működik amikor amikor igen ez van hogy majd hogyha én megváltozok akkor megváltozik anya vagy apa is ebben még általában mindig az van hogy én nem akarom meggyászolni ezt az egészet nem akarom elfogadni azt hogy az én szüleim amúgy ilyenek persze egy ember tud változni de nem cserélődik ki és pláne nem cserélődik ki a múltam attól hogy a jelenem más lesz és nem feltétlenül tehát akár ha valakinek már…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Csirmaz Luca

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ANYASEB - BESZÉLGETÉS CSIRMAZ LUCÁVAL /// ÉNEGYETEM PODCAST 2. ÉVAD 18. EPIZÓD”

Miről szól ez az epizód: „ANYASEB - BESZÉLGETÉS CSIRMAZ LUCÁVAL /// ÉNEGYETEM PODCAST 2. ÉVAD 18. EPIZÓD”?

Csirmaz Luca pszichológus, kutató és a Mintatörés című könyv szerzője az Énegyetem Podcast vendége. A beszélgetés az anyaseb és az apaaseb témakörét járja körül, kitérve a szülőkkel és önmagunkkal való kapcsolatunkra, valamint az ezekből eredő kapcsolódási mintázatokra. Luca… Az epizód a Énegyetem Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ANYASEB - BESZÉLGETÉS CSIRMAZ LUCÁVAL /// ÉNEGYETEM PODCAST 2. ÉVAD 18. EPIZÓD”?

Fő témái: anyaseb, apaaseb, kapcsolódási mintázatok, pszichológia, önismeret, sebezhetőség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ANYASEB - BESZÉLGETÉS CSIRMAZ LUCÁVAL /// ÉNEGYETEM PODCAST 2. ÉVAD 18. EPIZÓD”?

Megjelenés: 2024. 07. 12.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/enegyetem-podcast/anyaseb-beszelgetes-csirmaz-lucaval-enegyetem-podcast-2-evad-18-epizod-38d18851

Több epizód a Énegyetem Podcast-ből