itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával

Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött

· PT1H30M5S

Összefoglaló

Ebben az epizódban Bánhalmi Kata dr. Sipos Andrea szülész-nőgyógyásszal és dr. Oczella Péter pszichiáterrel beszélget a perimenopauza és menopauza tüneteiről, mint az ingerlékenység, alvászavarok és kiégés. A vendégek elmagyarázzák a fogalmakat, a nők testében és lelkében zajló…

Röviden

Műsor
itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Megjelenés
2026. 03. 11.
Hossz
1 óra 30 perc
Szereplők, említett nevek
Oczella Péter, dr. Oczella Péter, dr. Sipos Andrea, Bánhalmi Kata
Témák
perimenopauza, menopauza, szorongás, alvászavar, kiégés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Bánhami Kata vagyok és ez az Itt vagyok legújabb epizódja.

A negyvenes, ötvenes éveinkben sokszor nem értjük, hogy mi történik velünk.

Ingerlékenyebbek vagyunk, rosszabbul alszunk, feszültebbé válnak a kapcsolataink, és a környezetünk gyakran egyszerűen nem érti, hogy mi történik velünk.

Sokszor ezek a tünetek a perimenopauza vagy a menopauza teljesen természetes jelei.

Ma arról beszélgetünk, hogy mi történik a nőkkel ebben az időszakban fizikailag, lelkileg és társadalmi kontextusban, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez ne egy váratlan nehézség, hanem egy tudatos átmenet legyen.

Vendégeim Sipos Andrea szülész nőgyógyász és Ocella Péter pszichiáter.

Ez az Itt vagyok - Élet és egészség podcast Bánhami Katával.

A Rossmann minden életterületeden ott van veled, hogy támogasson a mindennapokban és a fontos pillanatokban is.

A podcast beszélgetést a Rossman támogatta.

Nagyon köszi, hogy elfogadtad a meghívásunkat Andi és nagyon nagyon örülök, hogy újra itt vagy Péter Köszí szépen Kata a meghívást és köszöntöm a hallgatókat, nézőket.

Igen, itt van velünk Melka is.

Köszöntöm én is a hallgatókat nézők.

Minden egyes témánál én a saját kapcsolódási pontomat keresem meg először, és öhm az elmúlt hetekben, ahogy készültem a beszélgetésünkre, gondolkodtam, hogy a mai témánkkal, a perimenopauza és menopauza fogalmakkal nekem mi a kapcsolódási pontom.

És először arra jutottam, hogy hát mivel még nincsenek tüneteim, ezért vagy nem vagyok benne.

Eléggé közel van, de még nem vagyok ott, ezért semmi.

Aztán elkezdtem egy kicsit mélyebb önvizsgálatot tartani, és rájöttem, hogy van bennem egy mély ilyen rettegés ettől a, ettől a hamarosan érkező és teljesen természetes folyamattól.

Úgyhogy úgyhogy én a félelmeimmel várlak ma benneteket ebben az adásban, és azzal, hogy tök érdekes, hogy nem foglalkozunk bizonyos témákkal, mielőtt mielőtt bele nem kerülünk.

És ez volt a második megállapításom, hogy igazából nem hallok innen onnan dolgokat a perimenopauzáról, menopauzáról, de hogy alapvetően nincs egy ilyen komplex ismeret bennem arról, hogy tulajdonképpen mi előtt is állok.

Úgyhogy talán indítsuk onnan, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak.

Hát én nagyon szeretem ezt a kályhától kezdeni, mert azt gondolom, hogy iszonyat nagy fehér foltok vagy fekete lyukak vannak a tudásunkban ezzel kapcsolatban, és ha úgy kerülnének ebbe a helyzetbe a nők, hogy tudják, hogy ez vár rájuk.

Kicsit felkészülnének, és amikor megkezdődik, akkor akkor lenne egy aha élményük, és nyilván ez akkor is állati kellemetlen tud lenni, de mégsem az van, hogy Jézus, Úristen, mi történik?

És eleve egy folyamatos stressz és pánik jön be a képbe.

Úgyhogy, úgyhogy kezdem az elejéről, jó?

Minden nő gyakorlatilag egy meghatározott petesejt készlettel születik.

Már a magzati korunkban ott vannak a kis petefészkeink a kis embrióban és ö és akkor még nagyon nagyon sok petesejtünk van, tehát mittudomén hét, nyolc millió kutatási eredményektől függően, és ezeknek a száma folyamatosan csökken.

Itt még nem történnek nagy hormonális ingadozások, nincs még ciklusunk, ugye még ott vagyunk az anyukánk hasában, de mire megszületünk, már csak olyan egy, kétmillió petesejtünk van.

És ahogy eljutunk a pubertásig, addigra marad mondjuk négyszázezer.

Ennek az oka egy úgynevezett programozott sejthalál.

Ezek a sejtek elhalnak, felszívódnak.

És akkor az agyunkban bekapcsol egy ilyen kis kapcsoló tulajdonképpen, és az agyunk elkezdi stimulálni a petefészkeinket.

És innentől kezdve jó esetben minden hónapban egy petesejt, vagyis több petesejt érésnek indul, de egy lesz az, ami valóban eljut majd a megérésig, és a ciklusunk közepén ő kiszabadul a petefészekből és vagy megtermékenyül, és akkor ugye terhesek leszünk, vagy pedig nem termékenyül meg, és akkor erre az ovulációra vagy peteérésre, tűszőrepedésre két héttel megjön a menzeszünk.

És ennek a folyamatnak a során termelődnek a petefészekhormonjaink, amik a női test szinte minden szervét befolyásolják.

Mert ugye nagyon sokáig azt gondoltuk, vagy nagyon sokszor most is úgy kezeljük, hogy vannak ezek a kis petefészekhormonjaink, amik ott hatnak a kismedencei szerveken, és egyébként meg ugyanúgy működünk, mint a férfiak.

De mi nem ugyanúgy működünk, mint a férfiak, mert nekünk az ösztrogén is és a progeszteron is hat az agyunkra.

Hat az anyagcserénkre, a csontjainkra, a bőrünkre, az emésztésünkre, gyakorlatilag mindenünkre.

Tehát nem lehet a nőket úgy kezelni, mint a férfiakat.

De a lényeg az, hogy belemegyünk a fertilis életkorunkba, tehát abba az időszakba, amikor termékenyek vagyunk mondjuk négyszázezer petesejttel És nagy szerencsénkre nem fogunk négyszázezerszer menstruálni, mert elég nekünk az, ahányszor menstruálunk.

De körülbelül, most közép európai átlagot ha nézünk ötvenkét éves korunkra, elfogynak ezek a petesejtek, és amikor elfogynak, vagy amikor a számuk már elég kevés lesz.

Ráadásul mivel ott csücsülnek negyvenéves korunkra ugye legalább negyven éve, a minőségük is romlik, hiszen éri őket minden környezeti hatás, ami minket ér.

Meg hát öregszenek, mint ahogy öregszünk mi isÉs mind a számuknak a csökkenéséből, mind a minőségüknek a csökkenéséből az következik, hogy az agyunk hiába stimulálná a petefészkeket, hogy még egy normális peteérést ki tudjon csikarni, ez egyre kevesebb hónapban sikerül, és akkor vagy egy nem jó minőségű peteérés jön létre, vagy egy anovulációs ciklusunk lesz.

Tehát megjön még a menzesz, de már nincs mögötte peteérés.

És mivel a petefészek hormonjaink a peteérésnek a során keletkeznek, ezekben a hónapokban ezek a hormonok vagy nem olyan mennyiségben termelődnek, vagy nem termelődnek, leginkább összevissza termelődnek, és ez a folyamat ugye negyven éves korunktól ötven éves korunkig akármikor elkezdődhet és akár egy hét-tíz évig is eltarthat.

És akkor aaa Melyikor is a perimenopauza és mikortól hívjuk menopauzának?

Hát a menopauza az egy nap, bár összefoglaló néven ugye ezt- Akkor azonnal túl vagyunk.

Azon marha gyorsan túl vagyunk, de az gyakorlatilag az a nap, amikor tizenkét hónapja már nem volt menstruáció, tehát ez így elmúlik, és a megelőző hét nyolc tíz év, na az a perimenopauza.

És ezt ugye nem tudjuk elkerülni.

Ahogy mondtam, mindannyiunknak ki van számolva ez az ideje.

Nyilván hozzuk a genetikát, meg hozzuk az életmódunkat, meg egy csomó mindent, hogy ez mikor jön el.

De aki elér idáig, tehát megéri ezt a kort gyakorlatilag, annál ez el fog jönni.

És van ebben nagyon sok minden, hogy ki mennyire visel meg, de mindenki keresztülmegy rajta, és mi mégsem beszélünk róla eleget.

Egyáltalán egyáltalán nem lehet erről eleget hallani.

Sőt, nagyon megütötte a fülemet, amit így többször hangsúlyoztál, hogy mennyire máshogy működnek a nők és a, és a férfiak ugye itt a hormonális dolgok miatt.

Ez pszichiátriai szempontból is így van?

Hogy a hormonrendszere- Igen, hogy ennyire más lenne a működés nők és férfiak között.

Olyan értelemben, hogy pszichiátriai zavarokban van előfordulási, tehát gyakorisági különbség mentális zavarokban bizonyos nők talán kitettebbek bizonyos mentális zavaroknak, míg a férfiak másoknak.

Tehát vannak ilyen, ilyen apró eltérések.

Öh hát a menopauzánál meg-- posztmenopauza meg pre-menopauza és a társuló pszichiátriai zavaroknál értelemszerűen, öhm főleg a, a nők érintettek.

Hát szerintem azért a férfiakat is tudjuk vele megsúlyítani.

Tehát hogy én ilyen szempontból- Igen igen igen, de viccet félretéve, tehát hogy ööh De ez is más mértékben érint nőket, tehát, hogy egy női csoporton belül populáción belül azért a menopauzához társuló mentális zavaroknak is a súlyossága, lefolyása, az, hogy kialakul-e, ez is, ez is különbözik, és ez arra érzékeny, fogékony nőknél bizony mentális zavarok spektrumán el tud csúszni.

Ahhoz, hogy ide eljussunk-- mert ugye nem véletlen, hogy titeket kettőtöket hívtalak meg ehhez a témához --, ugye ezt az, ezt az időszakot változó kornak is hívják.

Mi minden változik ebben a korszakban?

Hát alapvetően, mivel ezek a kis hormonjaink elkezdenek összevissza termelődni, a progeszteron leginkább csökken, tehát annak, arra a legjellemzőbb egy konstans csökkenés.

Viszont az ösztrogén az van, amikor állati magas, van, amikor meg nagyon-nagyon alacsony.

És mivel a legtöbb szervünkön, tényleg az agyunkon is van egy csomó ösztrogén receptor, meg a progeszteron is hat rá, ezért a testünknek meg kell szoknia ezt az új üzemmódot.

Na most amíg ez ingadozik, addig ezt nagyon nehéz megszokni, és a legtöbb tünet, vannak krónikus progresszív dolgok, mint a csontritkulás, mint egy genitourináris szindróma, amik mindig az utolsó menzesztől távolodva, az utolsó menzesztől távolodva egyre rosszabbak lesznek.

És vannak olyanok, amik majd hogyha beáll ez az új egyensúly, hogy már nincs peteérés, már minimálisra csökken a petefészekhormonoknak a mennyisége, akkor, akkor javulnak ezek a pszichiátriai problémák is.

Javulnak a hőhullámok, javul egy csomó ilyen perimenopauzára jellemző tünet.

De hát addig, addig a testnek adaptálódnia kell ehhez az új rendszerhez, tehát meg kell szoknunk enélkül működni.

Csak ugye nem az van, hogy ez ilyen elegánsan így elmegy, hanem évekig kínlódunk azzal, hogy mikor van, mikor nincs, és ehhez nagyon nehéz a testednek alkalmazkodni.

Tehát akkor jól értem, akkor ebben az időszakban, ami akár lehet hét-tíz év is mindannyiunk életében, mind fizikailag, mind ö-ö pszichésen egy folyamatos változásban vagyunk, amihez így próbálunk adaptálódni.

És ami nagyon talán nagyon fontos az elején egy fontos dolgot ö leszögezni, hogy ugye vannak olyan dolgok, amik az élethez tartoznak.

Tehát például az, hogy szomorúbb vagy néha, vagy az alvásod felborul.

Tehát az embernek van egy sorsa, van egy élete, van egy biológiája.

Viszont vannak olyan folyamatok, amik már konkrétan egy zavarnak minősíthetők.

De nagyon sok ember az élet részeként gondolja.

Tehát például erre jó példa a prémenstrualis diszfória.

Tehát én nagyon sok nőt vizsgálok, aki például tőlem hallja először, hogy hogy ez nem a normál élet része, hogy ha mondjuk egy depressziós epizódja van a menstruáció körül.

Tehát nagyon sokan például azt hiszik, hogy ez a normál működés része.

De ha eltolódsz azon a spektrumon, és már gyakorlatilag teljesíted a klinikai depressziónak a-a-a kritériumait, az már egy, az már egy mentális zavarnak minősíthető.

Tehát nem arról van szó, hogy most valami megbélyegzés történt veled, hanem egyszerűen csak egy spektrumon elcsúsztál a diszregulált vagy a zavart működés felé, és abból érdemes visszahozni.

És a menopauzához társuló hangulatzavarok is ilyenek.

Ugye mi több témában beszélgettünk már, és mindig olyan, olyan lazán mondod ki ezeket a diagnózisokat, és ezek tényleg elképesztően rémisztő tehát, hogy ezt így, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy aki tehát ő az már valami, valami visszafordíthatatlan zavar és mentális probléma, miközben ezek szerint ez ennél sokkal természetesebb és sokkal többeket érintő.

Meg ez nagyon fontos, hogy a tehát, hogy a modern pszichiátriában, ahogy gondolkodunk így az emberről meg a tünetekről, ezt nagyon fontos elmondani minden adandó alkalommal.

Én is próbálom, hogy hogy az összes ember, minden ember rajta van egy spektrumon.

Tehát gondolkodás, viselkedés, észlelés, hangulat, alvás, gondolkodás, bármi.

Ezek mind spektrumok, és mindenki rajta van.

Mindenki rajta van ezen a spektrumon, és történnek olyan dolgok, amik miatt bizonyos a spektrumon valamelyik irányba te eltolódsz.

Tehát például mondjuk kialakul egy ilyen ADHD-re jellemző viselkedészavarod mondjuk vagy kialakul mondjuk egy öhm depresszióra jellemző alvászavarod, és akkor te azon a spektrumon elcsúsztál oda.

És akkor azt próbáljuk csinálni orvosként, hogy ezen a spektrumon téged visszahozzunk a normál működés felé.

Tehát nem arról van szó, hogy én azt mondom, hogy te depressziós vagy, és akkor te ez vagy.

Öhm és akkor ezzel éljél együtt, Hanem próbálj-- nyilván vannak azért olyan zavarok.

Tehát nem akarok csodákat igényel-- most vannak azért elhúzódó krónikus zavarok, de, de alapvetően mi spektrum szemléletben tekintünk erre.

És hát a menopauzához társuló mentális zavarok is arról szólnak, hogy te érzékenyebb voltál, hogy elcsússzál a spektrumon, mondjuk arra, hogy te jobban elhízzál, vagy te jobban depressziós legyél, vagy neked a fejed fájjon.

Tehát te így csúsztál el ezen a spektrumon Én is ezt szeretném megerősíteni, mert én ugye velem végig csináltál egy ilyen vizsgálatot, és az nekem egy nagyon ö jó-- abból a szempontból jó élmény volt, hogy nyilván nekem benne is volt egy ilyen tartás, hogy mi fog kijönni.

Százezer pontos kérdőív meg beszélgetések.

De hogy hogy aztán egy nagyon megnyugtató dolog volt ez az új tudás önmagamról, hogy ilyen spektrumon, bizonyos szempontból el tudtok helyezni engem pszichiátriai szempontból.

Bocs, csak még annyi, hogy nagyjából ezeket úgy képzeljük el-- most nyilván nem teljes az analógia, de nagyjából én úgy képzelem el, mint egyfajta gyulladás. tudod egy gyulladásból is ö azért ki tudsz jönni, öhm csak ezeket inkább úgy képzeljük el, mint egy ilyen krónikus gyulladásos anyagcsere, idegi ö ilyen spektrum eltolódások.

Merthogy ezek mind összefüggnek.

Merthogy ezek mind összefüggenek, és ezt nagyon is az Andi, ahogy mondta az elején, hogy az agy, hogy indukálja a petesejteket.

Például ilyen szépen látszik ott is, hogy az idegrendszer az kapcsolódik a hormonrendszerrel és az immunrendszerrel.

Ezért is van az, hogy a menopauza többek között pszichés tüneteket is okoz Na és akkor kanyarodjunk is rá a tünetekre.

Öhm mik lehetnek a lege-- tehát mi az a legelső néhány dolog, amit én ha észreveszek magamon, akkor már gyanakodhatok, hogy ez potenciálisan az is lehet Hát az az igazság, hogy ez elképesztően változó.

Tehát hogy hiába mondják azt, hogy felborul a ciklusod, mert…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött”

Miről szól ez az epizód: „Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött”?

Ebben az epizódban Bánhalmi Kata dr. Sipos Andrea szülész-nőgyógyásszal és dr. Oczella Péter pszichiáterrel beszélget a perimenopauza és menopauza tüneteiről, mint az ingerlékenység, alvászavarok és kiégés. A vendégek elmagyarázzák a fogalmakat, a nők testében és lelkében zajló… Az epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Oczella Péter, dr. Oczella Péter, dr. Sipos Andrea, Bánhalmi Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött”?

Fő témái: perimenopauza, menopauza, szorongás, alvászavar, kiégés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Perimenopauza: a láthatatlan ok a szorongás és az alvászavar mögött”?

Megjelenés: 2026. 03. 11.. Hossz: 1 óra 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/itt-vagyok-elet-es-egeszseg-podcast-banhalmi-kataval/perimenopauza-a-lathatatlan-ok-a-szorongas-es-az-alvaszavar-mogott

Több epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból