The Long Story

Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?

· PT56S

Összefoglaló

A podcastban Kun Zoltánnal, a Fusion Vital alapító tulajdonosával beszélgetnek a hatékonyság, az alvás és a stressz összefüggéseiről. Megvizsgálják, hogyan befolyásolja a rossz alvás és a stressz a másnapi teljesítményt, és milyen mértékben mérhető ez az állapot. Az adásban szó…

Röviden

Műsor
The Long Story
Megjelenés
2023. 07. 06.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Kun Zoltán, Tóth-Czere Péter
Témák
hatékonyság, alvás, stressz, teljesítmény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szervusz, és üdvözöllek, ez itt a Hatékony leszek Podcast, ahol arra teszünk minden alkalommal kísérletet, hogy egy kicsivel közelebb kerüljünk ahhoz az állapothoz, amire nyugodt szívvel tudjuk már azt mondani, hogy hatékonyak vagyunk, ez ma sem lesz másképp, de a mai egy különleges alkalom lesz, ugyanis az első vendég érkezik a műsorunkba.

Ma Kun Zoli barátommal fogunk arról beszélgetni, hogy a hatékonyság és a stressz mennyire van kitéve annak, hogy hogyan tudunk aludni, hogyan tudunk stresszmentesen élni, hogyan tudunk úgy összességében hatékonyabbak lenni és erre milyen mértékben van hatással az alvás, hogyan tudja az alvás az egészet befolyásolni, hogyan tudjuk ezt az egészet akár mérhetővé is tenni, de olyan kérdésekre is ki fogunk térni, hogy egyáltalán van-e értelme mérni, van-e haszna, miért jó, ha látjuk ezeket a számokat, ezeket az értékeket, és plusz egy kis meglepetéssel is készültünk erre a mai napra, ugyanis Zoli, mint a Fusion Vitalnak az egyik alapító tulajdonosa rendelkezésünkre bocsátott egy eszközt, amivel ők dolgoznak, és pont ezeket a méréseket hivatott segíteni.

És ezt fogjuk még ma megnézni.

Na de vágjunk is bele! - Hatékony leszek. - Egy podcast azoknak, akik szeretnének hatékonyabbak lenni.

Hatékonyabbak, de hatékonyabbak. - A napi küzdelmeidben, az idővel folytatott harcodban szeretnénk segíteni ezzel a műsorral, veled együtt keressük részről részre, hogy hogyan lehet szervezettebben élni, időt spórolni, kevésbé aggódni. - Ez a cél.

A többit pedig már csak rajtad és rajtunk múlik. - Hatékony leszek Podcast, ha jobb akarsz lenni saját magadnál. - Na, szervusz Zoli! - Helló, szia!

Köszönöm a vendéglehetőséget, mert követem a podcastedet neked így egy ideje, és nagyon nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek. - Értem, nem kell.

Én nagyon-nagyon vártam már egyébként, mert az utóbbi időben ez az alvás téma nálam hihetetlenül priorizáltan került elő az életemben, és nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy te mit tudsz erről a témáról, azt már hallottam, hogy sokkal többet, mint én.

Úgyhogy pont ez volt az apropója a mai alkalomnak.

De igazándiból, mielőtt belemegyünk mi ebbe az egészbe.

Van egyébként a három szempont között hatás?

Tehát hogy így lőjük le előre a poént, hogy a stressz az alvás és a hatékonyság, az nagyon erősen össze tud függni.

Vagy azért nem ezen múlik? - Hát az a helyzet, hogy ez egy olyan terület, amit még most kezdünk csak igazából feltárni, merthogy a hétköznapokban nyilván az embernek van tapasztalata a saját működéséről, de azt kell, hogy mondjam, hogy iszonyatosan nagy lehetőséget tartogat az, hogyha elkezdünk tudatosan figyelni a saját stresszünkre, a saját regenerációnkra, mert ez iszonyatosan nagy hatást fejt ki a hatékonyságunkra.

És szerintem ilyen 5-10 százalékokat simán mindenki tud alsó hangon, a saját hatékonyságán akkor javítani, hogyha ezt optimalizálja.

Úgyhogy lőjük le a poént, biztos, hogy van értelme ezzel foglalkozni.

És ugye, hogy nemcsak ilyen érzésekről beszéljünk, ugye elkezdtünk mi mérésekkel foglalkozunk, tehát hogy objektív adatalapon nézzük meg, hogy tényleg hogyan lehet ezen magunkon segíteni, optimalizálni, és valóban, hogyha ezt tudatosan és jól kezeljük, megismerjük a saját működésünket, akkor egy olyan rejtett erőforrásaink lehetnek, és olyan plusz százalékokat tudunk nyerni, amit korábban nem. - Hát hogyha általánosságban 10 százalékot vagy 5 százalékot tudunk javítani saját magunkon, azt gondolom, hogy azért ez bőven megéri a belefeccölt időt meg energiát.

Belefeccöljünk időt és energiát abba, hogy aludjunk, azért ez nem a legnagyobb kihívás ilyen szempontból nézve, de mégis, most én csak a saját példámból kiindulva, ha azt mondom, hogy én hatékonysággal foglalkozom most már, most már nyolc éve oktatom, tanítom, olvasom, kutatom, próbálom fejleszteni magam, és mégis ez alatt a nyolc év alatt kórházba kerültem, mert széthajtottam magam, és ez alatt a nyolc év alatt nagyon sokszor voltak olyan hullámvölgyeim, amikor azt éreztem, hogy csak egy zombi vagyok, aki vágja maga előtt a fát, de fogalmam sincs, hogy melyik erdőben vagyok, mert nem aludtam, tehát azért ez az 5-10 százalék, hogyha huzamosabb ideig figyelmen kívül hagyjuk, és hogyha mondjuk így, csak a magunk környezetébe nézünk így a vállalkozói rétegben.

Nekem az a tapasztalatom, hogy ez egy általánosan alulértékelt valami, és ez az 5-10 százalék azért talán az idő folyásával ez sokkal-sokkal több is tud lenni, mert nem az van, hogy azt a kis plusz 5 százalékot akarom eltenni, hanem amikor már mínusz 40-ben vagyok úgy általánosságban a kialvatlanság miatt, az meg megint egy más szintje ennek a dolognak.

Én ezen a részen voltam, úgyhogy nekem ez volt az, ami először elindított ebbe az irányba.

Na, de hogy te hogy kerültél kapcsolatba ezzel az alváskutatással?

Én megtapasztaltam a rossz végét az oké. - Én is, de hogy én nem az alvásból indultam, hanem a stresszből, merthogy nekem volt egy 2011-ben egy olyan felismerésem, amikor multivezetőként dolgoztam közép és felsővezetőként különböző pénzügyi területen.

Tudtam, hogy jelen van a stressz az életemben, tudtam, hogy rengeteg embert irányítani, meg nagy becsetért felelősnek lenni, meg új pontkarriert váltottam egy másik céghez, vettem fejvadászt, megkeresett, ez biztos nyomást jelent.

De hát igyekeztem odafigyelni azért, hogy ne toljam túl, de nem volt nagyon semmi előjelem, mikor egyik pillanatról a másikra elbeszéltem vele, és elájultam úgy, hogy nagyon tudatos emberként éltem az életemet, és én akkor úgy döbbentem, hogy ez hogy lehet, hogy ez a stressz, ez így hirtelen a semmiből, mert ugye azt mondták az orvosok, hogy Kun úr minden rendben van, minden lehet-e jó, hát a stressz.

És akkor mondom, hogy lehet, hogy egy ilyen módon megjelenik valami, amit nem is tudok, hogy ott van a szervezetemben, és akkor én elkezdtem ezt keresni, hogy honnan lehetne megtudni, hogy mi az a pont, amit még jól tudunk menedzselni a saját nyomásunkban, a saját célorientáltságunkban elérni az életben, amit szeretnénk, és hol van az a pont, amikor már vissza kell venni.

És akkor ugrunk előre az időben, ugye most már ezzel foglalkozom jó pár éve, és hogy az az érdekes, hogy ez egy stressz megküzdési kategória, meg típus, hogy vannak azok, akik ilyen zsizsegők, tehát egyfolytában hajtják, pörögnek, szeretnek előre menni, inspirálódnak a stressztől, én is ilyen vagyok.

Tehát én szeretem, hogyha zajlik az élet.

Viszont pont amikor megismertem azt, hogy hogy működünk, meg hogy ez egy normális működési reakció, ahogy az ember ilyenkor viselkedik.

Az is kiderült, hogy nekünk, tehát aki ebben a típusban van, sokkal jobban kell figyelni a regenerációra, és ugye annak a fő eleme az alvás.

Tehát én igazából a stressznek a negatív hatásaiból, meg ennek a zónának a megfelelő kereséséből jutottam el odáig, hogy akkor nekem igazából az alvással, meg a regenerációval kell erősíteni magamat, tehát nem a stressz megküzdésével van nekem a problémám, hanem az alvás megtámogatásával.

De ugye több különbözőek vagyunk.

Van, akinek meg ugye eleve a stressznek a kezelése a nehéz, de hogy ez biztos, hogy ezek nagyon összefüggnek, és ennek oka is van, az idegrendszerük működése. - És a stresszkezelésnél szerinted az alvás az volt az, ami neked rendbe tette a dolgokat, vagy az ott is csak egy része volt egy ilyen 5-10 százaléka annak, hogy a stressz szint végül is nem gyilkolta tovább az életedet. - Teljesen jó, amit mondasz, hogy igazából nem is az alvás önmagában, hanem a szervezetünk egy komplex egész.

Tehát a szerb rendszereink nagyon szorosan együttműködnek, a test és a lélek is, és amúgy a különböző szervrendszereink is.

És igazából nekem az segített, amikor nem is csak, hogy egy dolgot fogtam meg, hanem hogy beleláttam az idegrendszeremnek a működésébe.

Akkor volt az első olyan mérésem egy olyan eszközzel, amit azóta is most már foglalkozunk, és ez, amit utaltál az elejére, hogy gyakorlatilag láttam, hogy hogyan hat rám a mindennapoknak a működése, hogy hogyan, egy meeting például, az most mit jelent számomra a magánéletemben, hogyan élem meg magamat, hogyan tudok feltöltődni, milyen az alvásom, és amikor ezt így beleláttam a működésemben gyakorlatilag, akkor abból már rengeteget lehetett tanulni, hogy mit érdemes változtatni, és nem mindenkinek ugyanaz, tehát mindenkinek más az életvitele, az élete, a ránk érő külső hatások, ahogy ezt megéljük, de hogyha az ember belelát ebbe, hogyha van egy olyan, mondjuk így tükör, amiben tudod nézni, hogy akkor hoppá, mi történik velem, akkor már abból lehet tanulni, hogy mi az, amit érdemes elkerülni, és mi az, amit érdemes fejleszteni.

Gyakran az emberek azért állnak nehezen az ilyen változásokhoz, mert azt meg hú, életmódot kell váltani, és akkor én nem akarok más ember lenni, mint voltam.

És ez teljesen rendben van, mármint, hogy valakinek amúgy kell, mert annyira komoly problémák vannak az egészségével, de a legtöbb esetben, amit én látok ezeken a méréseken és konzultációkon, az ügyfeleinknél, hogy csak ilyen finomhangolásra van szükség.

Néhány jól megválasztott döntéssel lehet nagyon sok jó eredményt elérni, csak az nem mindegy, hogy mit kell változtatni. - És egyébként te azt mondtad, hogy téged a stressz az valahogy hajt, motivál, tehát hogy az neked egyfajta pozitív töltet is, vagy nem is emlékszem pontosan, hogy honnan jött rá, de inspirál.

Hogy ez viszont általános, vagy ez az, amiben te máshogy állsz a dolgokhoz, mert hogyha én magamra gondolok, akkor általában én jó valószínűleg a kis orvosi kalandozásom után volt nekem egy fejben váltásom, és alapvetően lenyugodtam ott, és van egy ilyen nagyon nyugodt alapszintem, és hogyha stressz van a napomban, az a szokatlan, tehát hogy a pozitív stresszt azt én nyugalmi állapotként élem meg szerintem.

De hogy téged az, hogy inspirál, az tudatos volt, vagy egyszerűen te vagy, aki így működik, vagy ez egy általános dolog, hogy egyébként a stressz az motivál minket. - Van öt stresszmegküzdő kategória, a mérések alapján bekategorizálható, hogy gyakorlatilag milyenek vagyunk.

Nyilván minden ember egyedüli példány, de azért lehet tipizálni, mint ahogy megismerjük egymást, és azért vannak bizonyos személyiségjegyek, ugyanis a stressz megküzdésünk is tipizálható, és ugye ez a zsizsegő az, amit mondtam, ez inspirálós lesz.

De van, akit például gyakran úgy történik a stresszhatás, hogy nem is lehet látni mondjuk, hogy őt meg kibillenteni a stressz, mert fel kell tágulni a hátán például, de őket meg belülről sokkal erősebben befolyásolja a stresszt, és észre se veszik, ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársak például tipikusan, aki azt mondja, hogy ó, ez monoton, meg stressztűrő, meg minden, úgy látszik, minden rendben van, de őket sokkal jobban például érinti a krónikus stressz.

Az a nem is túl magas, tehát a folyamatos belső nyomás egy ilyen zizegés, ami bent van a szervezetben.

És ugye ez az idegrendszerünk úgy működik, hogyha a stressz az egy válaszreakció a szervezetünkben, egy minket érő külső vagy belső hatás eredményeképpen.

És hogyha ezt a válaszreakció után nem történik egy megnyugvás, amelyik egy visszanyúló állapot.

Hogyha váltok egyet, és akkor megmutatom, hogy miről van szó.

Tehát igazából úgy néz ki a szervezetünk, hogy minket ér egy külső inger, és akkor arra ad egy stresszreakciót a szervezet, tehát valamilyen vészreakció egy szélsőséges helyzetben, de akárcsak ránk kiabál valaki, vagy hogy valaki hozzánk szól, értelmezünk egy impulzust, és ennek van egy ilyen stressztető része, ameddig ez a hatást tart.

És utána jön, amikor a szervezetünk így megnyugszik, ez a visszanyugvó rekreációs állapot.

Gondoljunk bele, hogy például az emberi szervezet, mint ősember, mint megijesztettem mondjuk őt egy vadállat, akkor ugye egyértelműen először is volt egy erős vészreakció, és utána meg ugye szépen megjött a megnyugvás, utána elmúlt a vész.

A mai világban nem ilyen vészreakciókkal találkozunk, hanem folyamatos nyomással.

És a probléma az az, hogy gyakran nem oda megy vissza a megnyugvás állapota, ahol korábban volt, hanem ugye egy magasabb szinten áll be.

És itt pont itt van a probléma, hogyha nem vagyunk képes megfelelően visszatöltődni, vagy megnyugodni, hanem folyamatos nyomásban vagyunk, akkor ez az újabb és újabb hullámok, ezek egyre és egyre nagyobb, mondjuk így, nyomás alatt érnek minket, és ugye míg egy külső hatást alapvetően régebben az élőlények között lehetett mondjuk érzékelni.

Ma már ezeket a hatásokat nem is feltétlenül érezzük, mert gyakran ilyenkor más ingerek szabályoznak minket. - Ilyenkor már ezek már nem ütik meg az ingerküszöböt, nem?

Tehát hogy már annyira magasan tud lenni, hogy ezt nem veszem észre. - Én nem is vesszük észre igen, vagy egyszerűen olyan ingerek, amiket nem is gondolnánk, hogy stresszt okoznak.

Az idegrendszernek két állapota van, a szimpatikus idegrendszeri állapot és a paraszimpatikus idegrendszer állapota, így működünk.

A szimpatikus idegrendszer az, amikor aktívak vagyunk, használjuk az erőforrásainkat, ezt nevezzük klasszikusan stressz állapotnak.

Ez nemcsak olyan stressz állapotot jelent, amikor érezzük a nyomást, meg idegesek vagyunk, meg frusztráltak, hanem csak simán, egyszerűen aktívak vagyunk.

Most ebben így beszélgetünk egymással, én nagyon jól érzem magam, de ez egyértelműen egy stressz állapot, mert a szimpatikus idegrendszerem aktív, ilyenkor koncentrálok, beszélek, figyelek, satöbbi.

Ez az életünkben az, hogy ilyen állapotban vagyunk, ez a szimpatikus idegrendszer állapotban ez teljesen normális.

A baj akkor van, hogyha túl sok időt vagyunk ebben az állapotban.

Vagy hogyha ez túl nagy inger ér minket ebben az állapotban, tehát, hogy amikor nagyon sok stresszhatás ér, ha erős stresszhatás.

De hogyha folyamatosan ebben az állapotban vagyunk, és nem figyelünk a másik oldalra, a paraszimpatikus idegrendszeri állapotra.

Na, ez a probléma, mert igazából azt már nem tudja a szervezet kompenzálni, és itt jön, amit az előbb mondtál, hogy a paraszimpatikus állapot, ugye az például az alvás, az ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Fusion Vital

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?”

Miről szól ez az epizód: „Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?”?

A podcastban Kun Zoltánnal, a Fusion Vital alapító tulajdonosával beszélgetnek a hatékonyság, az alvás és a stressz összefüggéseiről. Megvizsgálják, hogyan befolyásolja a rossz alvás és a stressz a másnapi teljesítményt, és milyen mértékben mérhető ez az állapot. Az adásban szó… Az epizód a The Long Story című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 07. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kun Zoltán, Tóth-Czere Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?”?

Fő témái: hatékonyság, alvás, stressz, teljesítmény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Számít a hatékonyságban az alvás, vagy a stressz? Mennyire mérhető?”?

Megjelenés: 2023. 07. 06.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/the-long-story/szamit-a-hatekonysagban-az-alvas-vagy-a-stressz-mennyire-merheto-13170369

Több epizód a The Long Story-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból