Édesebb Napokért

✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨

· PT7M45S

Összefoglaló

A mai epizódban a változás nehéz, de szükséges természetét vizsgáljuk. A műsorvezető megosztja személyes tapasztalatait a belső átalakulásról, arról, hogyan vezetett önismerethez, mentális egészség iránti elkötelezettséghez és határok felállításához. Elismeri, hogy ez a…

Röviden

Műsor
Édesebb Napokért
Megjelenés
2025. 12. 18.
Hossz
8 perc
Szereplők, említett nevek
Vastag Emese
Témák
változás, önismeret, mentális egészség, határok felállítása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[harang][zene] Üdv újra itt és köszöntelek az Édesebb Napokért podcast podmás sorozatának következő részében.

Ebben a sorozatban megosztok veletek 24 olyan dolgot, amit az elmúlt 24 évben tanultam.

És a mai tanulság, amit hoztam nektek, az pedig nem más, mintogy a változás nem kényelmes.

Alapvetően az utóbbi időben már azt is érzem, hogy nem azt, hogy szimplen nem kényelmes, hanem van, hogy néha fáj is.

Az utóbbi időben elég sokat változtam.

És nem csak azért, mert értelemszerűen azért beléptem a felnőtt életbe, ugye a gimi után beléptem a nagy világba, elkezdtem háztartást vezetni.

Nem feltétlenül csak ilyen változásokra gondolok, hogy a mindennapjaim máshogy néztek ki.

De de elkezdtem igazán így foglalkozni magammal, nem csak a külsőmel, hanem a belsőmmel is.

Elkezdtem foglalkozni a mentális egészségemmel, elkezdtek foglalkozni a sebeimmel, a mintáimmal és azzal, hogy mit priorizálok, milyen hatálokat húzok.

Igazából tényleg teljes mértékben belementem ebbe az önfejlesztésbe, és ez magával vonzotta azt, hogy brutálisan megváltoztam.

Elkezdtem kiállni magamért, elkezdtem kimondani azt, amit tényleg szeretnék. elkezdtem megengedni azt, hogy ez a hang, belső hang, ami eddig ott volt, ott motoszkált bennem, az tényleg teret kapjon, és tényleg hallassam a valódi érzéseimet, a valódi véleményemet.

És ez nagyon-nagyon sok kérdőjelet vonzott maga után, mert egy kicsit úgy éreztem, hogy a személyiségem az egy darabokra hullott, mert nem tudtam már azt, hogy igazából ki vagyok én, mit is akarok valójában.

És néha úgy éreztem, hogy minden értelmet nyert, aztán utána megint semmi nem értelmes, és megint kérdőjelek 100a árasztotta el a gondolataimat.

És tényleg úgy éreztem, hogy egy ilyen óriási vihar túl bennem, de valahogy azért éreztem, hogy ez lesz a jó irány.

Csak tényleg először a régi énemnek darabokra kell hullania azért, hogy utána az az ismételten összeállt teljes egész, a kerekegész, az tényleg a valódi énelmet tükrözze, és ne csak valami nagyon sérült, valami nagyon szomorú verziómat, hanem tényleg a valódi énemet.

És értelemszerűen voltak dolgok, amiket csak a belső kis világomban éreztem.

Viszont azzal, hogy ugye elkezdtem mást priorizálni, elkezdtem határokat húzni magam körül, ugye értelemszerűen erre a kővilágom is reagált.

Észrevették a barátaim, a családom, a párom, mindenki ugye észrevette azt, hogy igenis volt valami változás, mert már nem úgy viselkedek, mint mint ezelőtt.

Nem ugyanúgy élem teljes mértékben az életemet.

És értelemszerűen erre jöttek különböző válaszreakciók.

Voltak olyanok nagyon sokan szerencsére, akik örültek ennek a változásnak, mert tényleg mondták, hogy látják rajtam azt, hogy boldogabb vagyok, hogy kiegyensúlyzottabb vagyok, és büszkék rám, hogy tényleg megtanultam így magamat választani és kiállni magamért.

Viszont sajnos ami nagyon fát, hogy tényleg azért volt egy olyan réteg, akik aki nem értette, hogy hogy mi történik, és nem örült annyira, hogy ez a változás végbent, mert úgy érezték, hogy már nem az az ember vagyok, akibe egy ideig még mondjuk kapaszkodni tudtak.

Viszont muszáj volt emlékeztetnem magamat, és muszáj ma is emlékeztetnem magamat arra, hogy változunk mindannyian változunk. mindenkinek más irányban megy az élete.

És akkor, hogyha tényleg valakit szeretsz, akkor elfogadod azt is, hogy igenis van olyan, hogy valakit nagyon szeretsz tiszta szívből, de ettől függetlenül, mert más irányba megy az életetek, ezért el kell engedned.

És szerintem ez is ugyanúgy a szeretetnek a része, mert azzal, hogyha görcsösen megpróbálod még fenntartani azt a kapcsolatot, ami már nem működik, mert mások vagytok, azzal igazából csak lehet még a múltban szerzett jó pillanataitokat is is beárnyékolod, legalábbis én én így érzem, hogy nem próbálok most már meg tényleg görcsösen ilyenekbe kapaszkodni, hanem tényleg elfogadom, hogy hogy nagyon jó volt egy bizonyos időszak, és és nagyon élveztem, és ugyanúgy szeretettel tudok mai napig is fordulni azokhoz az emberekhez, de megváltoztunk, és és ettől függetlenül mondjuk egy találkozó vagy egy ilyenek még mindig nagyon jó hangulatban telik, de hogy már nem feltétlenül az a mindennapi beszélgetés, mint amit mondjuk 10 évvel ezelőtt le tudtatok folytatni, és ezzel semmi baj nincsen, mert szerintem innen tükrözödik vissza tényleg a szeretet, mert ha valakit szeretsz, akkor pontosan azt szeretnéd neki kívánni, hogy boldog legyen.

És azzal, hogyha görcsösen megpróbálod visszahozni, azzal, hogyha valaki mondjuk nekem azt mondja, hogy sokkal jobban szeretett úgy, ahogy voltam, és legyek megint olyan, azzal én úgy érzem, hogy az a bizonyos ember igazából nem engem szeretett, mert akkor nem látja azt, hogy én most vagyok boldogabb, most vagyok az igazi önmagam és most vagyok kiegyensúlyozottabb, hanem ő egy ilyen sérült verziót szeretne belőlem, mert ő annak körül, és szerintem ez nem a szeretetnek a jele.

De amikor jött egy-egy ilyen kicsit negatívabb visszajelzés, akkor akarva akaratlanul, de azért megkérdeztem magamtól, hogy hogy biztos, hogy jó irányba haladok-e, biztos, hogy jó az, hogy megváltoztam.

Nem lehet, hogy vissza kéne menni ahhoz, aki voltam.

De szerencsére ezeket a gondolatokat ugye elég hamar le tudtam csendesíteni, mert tényleg emlékezhetem magam arra, hogy hogy ez a valódi énem.

Ez a valódi énem nem az, aki voltam, mert nem akarok visszatérni a régi verziómhoz, aki mindig mást priorizált, aki sanyargatta önmagát, aki nem mert nemet mondani, aki mindig ott volt mindenkinek, de aztán belül meg teljes mértékben ürességet érzett.

Én nem szeretnék ebben az életben élni.

Igenis megérte minden egyes pillanatban.

Csak értelemszerűen ez fá jó tud lenni, és nagyon nehéz elengedni ezeket az embereket, mert mert ilyenek vagyunk, mert amúgy szerintem hajlamosak vagyunk a kényelmesebb utat választani nagyon sokszor, mert egyszerűen így vagyunk szerintem beprogramozva, hogy a kényelmet keressük és a biztonságot.

És igen, ez a változás ez mindig kényelmetlen.

Kényelmetlen, mert valami új dolog történik, valami ismeretlen történik, és feszelgeted a határaidat, a komfortzónádat.

Viszont hogyha tényleg logikusan belegondolok, akkor sokkal félelmetesebb stagnálni, sokkal félelmetesebb megragadni egy olyan helyzetben, ami ugyan kényelmes, viszont egyáltalán nem okoz neked boldogságot, mintogy megtenni azt a lépést akár a megőkézzel is, de igenis mindig lépni a változás felé és az újulás felé, mert nem szeretnék tényleg én se stagnálni.

És minden alkalommal, amikor túljutok egy ilyen viharon, egy ilyen nehezebb időszakon, akkor utána mindig egy picit tisztábban látok.

Egy kicsit jobban megértem egy részemet, egy kicsit közelebb kerülök a valós énemhez, a valódi énemhez, és kicsit közelebb kerülök ahhoz az énemhez, aki akivé válni szeretnék.

És hogyha most te is egy ilyen változáson mész át, vagy változás előtt állsz, akkor szeretnélek tényleg árasztani egy kis pozitív energiával és egy ilyen virtuális kézfogással fogom végig a kezedet az úton, és szeretnélek tényleg emlékeztetni arra, hogy lehet, hogy kényelmetlen lesz és lehet, hogy bizonytalan, de de igenis megéri.

Tedd meg magadért a jövőbeli énedért, a jelen jelenlegi énedért, mert tényleg így fogod tudni megvalósítani azt, amit szeretnél. és tényleg az álmaid életét megvalósítani.

És ezzel szeretném is letárni a mai epizódot.

Remélem, hogy tudtad egy pici erőt meríteni abból, amit én megtanultam az utamon.

És holnap találkozunk ugyan következő podnasz epizódban.

Köszönöm szépen, hogy velem tartottál ebben az epizódban, és ha esetleg ma még nem mondta volna neked valaki, akkor szeretnélek emlékeztetni arra, hogy hihetetlenül [zene] szeretlek.

Nagyon büszke vagyok rád, és kívánom azt, hogy legyen szuper édes napod.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨”

Miről szól ez az epizód: „✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨”?

A mai epizódban a változás nehéz, de szükséges természetét vizsgáljuk. A műsorvezető megosztja személyes tapasztalatait a belső átalakulásról, arról, hogyan vezetett önismerethez, mentális egészség iránti elkötelezettséghez és határok felállításához. Elismeri, hogy ez a… Az epizód a Édesebb Napokért című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vastag Emese.

Milyen témákat érint ez az epizód: „✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨”?

Fő témái: változás, önismeret, mentális egészség, határok felállítása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „✨ A változás nem kényelmes✨Podmas 18✨”?

Megjelenés: 2025. 12. 18.. Hossz: 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/edesebb-napokert/a-valtozas-nem-kenyelmes-podmas-18-d3f91d80

Több epizód a Édesebb Napokért-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból