Prevenciós Központ Podcast

Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész

· PT1H20M41S

Összefoglaló

A Dr. Egészség Podcast ezen epizódjában három orvos, Dr. Tápai Mária, Dr. Balázs Ákos Györk és Dr. Darnói Tibor beszélgetik a stressz, a kiégés és a túlhajszoltság témakörét. Az orvosok megvizsgálják, hogyan reagál a szervezet a tartós megterhelésre, hogyan vezethetnek a testi…

Röviden

Műsor
Prevenciós Központ Podcast
Megjelenés
2025. 07. 30.
Hossz
1 óra 21 perc
Szereplők, említett nevek
Tápai Mária, Balázs Ákos Györk, Darnói Tibor
Témák
stressz, kiégés, túlhajszoltság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] A stressz, az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre.

Van egy olyan foka, és ez egyénként különböző, amikor egy bizonyos idő után ez már átmegy fizikai, testi betegségekbe is, és ott nyilvánul meg. >> El kell jutni oda.

Úgyhogy én a lény, mit csinálok a szomával, a testtel, azaz mentálisan lelki alapon, mindegy, hogy hogy nevezzük, hogyan betegítjük meg magunkat.

Meg kell ismertetni őket a törvényszerű összefüggésekkel, aminek akkor is a hatása alatt vannak, ha tudnak erről, ha nem, akkor is, ha hisznek benne, meg ha nem.

A törvényszerűségek alól senki se kivétel, és a törvényszerűségeket nem érdekli egyáltalán, hogy ki mit hisz felőlük. [Zene] Test, lélek, rendszer.

Három orvos, három nézőpont. stressz, kiégés vagy túlhajszoltság, vajon mit is üzen a testünk?

Általában közhelyesen azt mondjuk, hogy á csak stresszes vagyok.

Azonban egy napon mégis kiderül az, hogy felüti fejét a pánikrohalma, a gyomorfekély, vagy éppen egy nem kívánatos krónikus betegség.

De vajon tényleg csak ennyi lenne?

A doktor egészség mai podcastja részében arra keressük a választ, hogy mit is jelez nekünk igazából a testünk, amikor már nem bírja tovább.

Három különböző szemléletű orvossal feszegetjük ezt a kérdést a kiégésről, a túlhajszolt életről és arról, hogy mikor van az a pont, amikor már nem elég igazából a testünknek csak a pihenés.

Tápai Mária, integratív orvos.

Balázs Zsákos Györg üzemorvos.

Ugye ő korábban háziorvos volt, de ma már inkább csak az életmód orvoslásban tölti ki a az életét és a praxisát.

Ugye mind a hárman a klasszikus orvoslásban szocializálódtak, de egy de az egyik őjük mégis úgy döntött, hogy hogy életmódoldalról közelít, a másik úgy, hogy ötvözi a modern tudományt a természetes módszerekkel.

Még a harmadikuk a gyógyítás spirituális és energetikai oldalát képviseli a gyógyászatnak.

Egészség podcast legújabb epizódja.

Tarts velünk egy őszinte, olykor megosztó, de nagyon is emberi beszélgetésre, ahol a test, a lélek és a rendszer is szóhoz jut.

Egészség podcastban közérthetően beszélünk az egészségtudatos életmódról és a megelőzés fontosságáról.

Szakértőinkkel olyan értékes információkat osztunk meg heti rendszerességgel, amelyekre egy orvosi rendelőben gyakran nincs lehetőség hozzájutni.

Meghívott vendégeink segíthetnek jobban megérteni a testünk aktuális állapotát, annak működését és az egészség megőrzés lehetőségeit.

Köszöntelek benneteket és köszöntöm a nézőket.

Ugye az előző részben egészen általánosan beszélgettünk ugye az életmód orvoslásról, az integratív orvoslásról és a holisztikus orvoslásról, de mégis általánosságban a prevencióról, az egészségmegőrzésről.

Ma már bele fogunk menni egy kicsit mélyebben a szakmába.

A mondjuk azt, hogy a népbetegségekbe, a civilizációs betegségekbe.

És a mai nap témája igazából a stressz, a kiégés vagy a túlhajszoltság lesz.

Ugye ami izgalmas, hogy szerintetek a kiégés az betegség, tünet, vagy egy általános társadalmi állapot? >> Én nem használom ezt a fogalmat, hogy kiégés.

Tehát hozzánk ugye jönnek az emberek, a páciensek, tök mindegy, hogy hogy nevezem.

Amikor elmondja a panaszait, akkor logikus, hogy ahogy te is mondtad, Tibor az előző beszélgetésünkben, hogy ott azért van egy lélek is.

Én nagyon egyszerűen szoktam ezt kifejezni, mert ugye valahol közös nézőpontot kell kialakítani az emberekkel. ahhoz, hogy megéltse, utána fog nyúlni csak az adatokért. el előbb meg kell valamit érteni.

Tehát én én el szoktam fogadtatni először azt, amit a Tibor is mond, hogy oké, kedves páciens, ön a szülőszobám belement ebbe a testbe, ugye, és most a szép kék szemein keresztül rámnéz, nagyon jó, ki van ott?

Nagyon jó, és az egy nagyon furi dolog ebből a szempontból.

És azt a hasonlatot szoktam hozni, hogy oké, a bonszeremben is ott a hulla, van szemed, de senki nem néz rám, tehát nincs benne senki.

És akkor máris megtaláljuk azt, hogy oké, akkor itt nem csak egy testről van szó, nem csak egy húsról, nem csak egy prosztatáról van szó, hanem valaki másról is szó van.

És itt nagyon közös a nézőpontunk, csak kihova helyezi a hangsúlyt, ahogy te mondtad.

És éppen ezért el kell jutni oda a pszichoszomatika szóval, ami ugye egy orvosi szakkifejezés, hogy én a lény, mit csinálok a szomával, a testtel, azaz mentálisan, lelki alapon, mindegy, hogy hogy nevezzük, hogyan betegítjük meg magunkat.

És akkor máris itt vagyunk a stressz fogalmánál.

Nem feltétlenül a kiégés szót használom, talán a stressz közelebb áll az emberekhez. tulajdonképpen a mindennel egyetértve, amit mondtál, a kiégés az egy kicsit az előszobája a betegségeknek, ahogy a felvezetőben is említetted.

És pontosan azt jelenti, hogy valamilyen téren szélsőségbe sodródott az ember anélkül, hogy akarta volna vagy sem, hajszolták vagy sem, hagyta magát hajszolni, vagy sem, párkapcsolat, vagy munkahely, vagy gyereknevelés, vagy a munkája teljesen lényegtelen.

A az biztos, hogy nincs egyensúly, felborult az egyensúly, és ezt a szervezet nem fogja tudni a végsőkig ellensúlyozni.

Innentől kezdve pedig borítékolhatóak a tünetek. attól függően leginkább, hogy a kinek a szervezete hol hordozza azokat a gyenge pontokat, ahol először megbillen, mert ebben nem vagyunk egyformákban, akinek az egyik másik szervrendszere stabilabb, erősebb, a másik az labilisabb, és ott meg fognak jelenni a tünetek, betegségek.

És ez ügyben nagyon sok tréning és egyéb aktivitás zajlott a cégeknél. mondtam én is tartok ilyen céges tréningeket, de azért nagyon sokszor is erről kell beszélni, fontos beszélni, de megint egy általános szemlélet és gondolkodás kellene, hogy például egy munkaadó fel tudja mérni, amikor folyamatosan túlterheli a legjobb kollégákat is, és azt a végtelenség nem teheti meg.

Úgyhogy ez egy nagyon komoly kérdés, nagyon komoly társadalmi vetülete van. egészségügybe dolgozók, ugye, de nem csak ők sokakat érintek, úgyhogy ez egy nagyon nehéz kérdés, de beszéljünk róla. >> Igen, ezek abszolút egyetértek azokkal, amik elhangzottak.

Én megragadnám az alkalmat, hogy idézzem a 50-es évekből Seje Jánost, és megpróbálom szó szerint a stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre.

És szerintem ez azért is érdekes, mert a külvilágból jövő ingerek is egyfajta, mondjuk azt, hogy stresszt jelentenek a szervezet számára.

És ezek, amikről itt szó volt, ezek az, hogy a lélek és az elme és a test, hogyha a az elme túlterhelt a stresszel, akkor megbetegszik.

Ez a stressz, túlzott stressz, kiégés, ezek szerintem fokozatok, és és ezek átmennek egymásba.

És igen, a kérdés nem annyira stressz szokott lenni, mert stressz nélkül mondják azt, hogy ha egy stresszmentes környezetben, egy ingermentes környezetben van egy csecsemű, akkor az nem életképes, mert nem kap ingereket.

Tehát, hogy az sem jó, hogyha nincs nincs inger a kül külvilágból.

De hogy de hogy de hogy fokozatai vannak, és valóban van egy olyan foka, és ez egyénenként különböző, amikor egy bizonyos idő után ez már átmegy fizikai, testi betegségekbe is, és ott nyilvánul meg, és és meg megteszi a a fizikai testünkben is a a károkozását.

Szóval annyira a kiégést én sem szoktam használni.

Viszont viszont azt gondolom, hogy igen, be kell mérni az embernek, hogy hogy kábé milyen szintű az a stressz, ami ami épp az ő adott életében van. >> Több >> több több szakmai szótárban is után néztem a stressz kifejezésének.

És van még egy pici rész, amit én én hozzáolvasnék, hogyha hogyha megengeditek, és utána utána a szó.

Ugye a stressznek a forrását a személyi nem ismeri pontosan, ellene nem tud eredményesen védekezni, így az lehengerli őt. >> Hát ezt mondta Ákos, hogy vannak fokozatai, mert te mit olvastál?

Tehát a külső vagy valamilyen környezeti tényezőre valamilyen reakció, emberek, ez hát erre van kitalálva a test, nem?

Hát gondoljunk már bele, hát futnom kell, hogy a vonatomat elérjem.

Hát az egy stressz, nem? akkor azt kezeli gyorsan a test, vagy indulni akar valaki éppen a maraton.

Az neki egy stressz lesz, de ez tök rendben van.

Vagy éppen el kell kapni a lees gyereket az ággyal kapcsolatban, akkor az egy stressz, de utána rend, utána visszaáll a test, mert erre van kondicionálva.

Nem, ott kezdődik a bökkenő, amikor folyamatosan ismétlődik, vagy amikor amit te mondtál, hogy a munkahely folyamatosan stresszeli, mert már hat hónapja ugyanaz a projekt megy, mint az állat, vagy ne talán tán a szomszéd kutyája egy éve ugat, és neki ez egy folyamatos stressz.

Ez egy konkrét példa egyébként.

Tehát ez érted, én úgy gondolom, hogy itt kezdődik a stressz fogalma, mert mi negatív szóként használjuk, pedig ahogy te felolvastad, ez bármi, amivel életképes valaki.

Lényegében az más kérdés, hogy mennyi a tűrőképessége, és ez az, ami mindenkinél más.

Ez a randomitás, hogy mi jön be az életemben, meddig tudom én ezt tűrni, ezt az egész történetet, és utána fog valami elindulni.

Ugye a pszichoszomatika az az, hogy betegítem meg magam a című folyamat.

Aztán majd hátha még hozzászólok.

Tiedtek. >> Hátor készültünk erre a beszélgetésre, akkor pár gondolatot itt cseréltünk egymással, és arról volt szó, hogy nem ragadunk meg Seje János munkásságánál.

Bár azért nála senki nem ismerte jobban a stresszt.

Én egy mondatot szeretnék tőle idézni.

Azt mondta, hogy stressz, az élet, sava, borsa.

Ez mind, amit elmondtatok, úgyhogy már szeretek itt beszélgetni, mert hiszen erről van szó, és nem kell, ez nem egy negatív entitás és fogalom, hanem hogyha ez túlzott, mert mert tartós általában az a probléma.

Az egyszeri alkalmak is lehetnek nagyon nagyon kártékonyak, de inkább a hosszidőn keresztül fennálló akár kisebb terhelés az az, ami ami nagyon meg tudja rágni az embert.

De ha ő azt mondta, hogy stressz az élet sava borsa, akkor az van, amit Ákos mondott, hogy hogy nem lehet nélkül élni.

Tehát ne sír sírunk azért, mert van, hanem azt nézzük meg, hogy hogy tudunk úgy élni, hogy ezek a javunkra váljanak, mert erre is van mód.

És hát itt most nem akarok előreugrani, de például a stresszcsökkentő technikák, hogyha majd esetleg erről beszélünk, azok pontosan olyan tüneti kezelések, mintogyha szedjük a vérnyomáscsökkentőt, de nem történik semmi.

Tehát az, hogy én ugyanúgy megtartom az életemben azokat a nehézségeket, amik engem feszültségbe tartanak, és szépen fölemésztik az egészségemet, akkor akkor ne tüneti kezelésként sestsökkentő gyakorlatotság, hanem olyan változást hozzak az én gondolkodásomban, viszonyulásomban, a a tudati szűrőmben, amely mentén el tudom hagyni, meg tudom haladni azt a problémakört, azt a minőséget, amiben ez engem kártékony érint.

Tehát előrezünk, olyan olyan technikákat alkalmazzunk, amikkel fejlődni tudunk, és nem a nem olyanokat olyanokat tartsunk, amikkel gyakorlatilag egy helybe topogunk.

Ugye ez adja a következő kérdést automatikusan, amit most mondasz, hogy és ugye azt ígértük a tisztelt nézőknek, hogy hogy mai naptól gyakorlatilag ezeket a ezeket az élethelyzeteket vagy vagy kortörténeteket vagy vagy állapotokat, vagy helyzeteket tulajdonképpen a három szakterület szerint fogjuk megközelíteni és megvizsgálni.

A kérdésem az, hogy hogy életmód orvosként hogyan nyúlsz egy stresszes beteghez, és majd ugyanez igaz rátok is a ti szakterületetek és kalapotok, hogy vagy éppen szakterületetek alapján?

Sokféle, tehát ez egy nagyon nehéz kérdés szerintem, mert ugye ez a ez a pácienstől is függ.

A az életmódorvoslásban abszolút benne van a a stresszkezelés. annak rengeteg módja van a meditációtól az autogén tréningen keresztül, a azon keresztül, hogy valóban az ember tanul és megpróbál máshogy nézni az életére, az élete bizonyos szakaszaira.

De nagyon érdekes dolog most nem az életmódorvostan területéről jutott eszembe, hanem ha alapvetően, hogyha visszamegyünk a hétköznapi élethez, hogy mi stressz, amire nem is gondolnak az emberek.

Például annak idején háziorvostan tanultuk azt, hogy stressz például az, hogy valakinek felnő a gyereke és elhagyja az otthonát, vagy valakinek születik a gyereke, vagy munkahelyet vált.

Tehát és a és az emberek többsége erre nem gondol úgy vagy vagy egy várandóság, mint krízishelyzet, mert annyi dolog változik az életében egy egy hölgynek, amikor várandós lesz.

Ezt csak azért akartam hozzátenni, mert a a stressznek a kezelése is nagyon sok fajta lehet.

A tudatosság ö a a technikák, amik amik vannak ö mind mind nagyon sok fajta lehet a pszichológiai kezelésen keresztül.

Tehát tényleg rengeteg módszere van, és a súlyosság esetén ez ez nagyon változhat.

Én én például annak idején kineziológiával van egy ilyen képzettségem is, kezeltem a stresszt, annak ugye a az egyik neve a kineziológiának a a stresszoldás, de de szerintem a a ha az életmódorvosás részéről nézzük, akkor például a mozgás is egyfajta megoldás erre, de a táplálkozásunkban is lehetnek olyan tényezők, amik segítenek a szervezetnek kezelni a a stresszt.

Tehát sok fajta lehet az elképesztő mennyiségű dologba tudnánk belemenni most így röviden. >> Oké.

Stresszhelyzet, amit te mondtál, konkrét példákról beszélgetünk.

Az egyik az az, hogy hát terveztek egy gyereket, de nem ilyen gyorsan. képtelen volt feldolgozni a fiatal hölgy ott maradt ugye a másik azt mondja, hogy amit te mondtál, hogy a lánya felnőtt és kiment külföldre és képtelen feldolgozni és belebetegedett a történet.

A harmadik, hogy nagymama és az unokáját csak akkor láthatja, hogyha bevásárol, 12-re odaviszi az ebédet, és hogyha beoltatja magát valamilyen védőoltással.

Most ugye a szamárköhögés volt.

Belebetegedett ugye természetesen.

Vagy tíédzser lány, akinek ugye daganatos az édesanyja, és a két húgát neki kellett fölnevelni, és most szklózis multiplexes lett a hölgy.

Szóval rengeteg ilyen példa van. vagy a az egyszerű munkásasszony, akinek a kolléganője egy elnyomó, mert állandóan bántja, leértékeli, és semmivé teszi, és oda van beosztva és belebetegedett, akkor ezek úgy gondolom, hogy ebbe a kategóriába tartoznak, és akkor eljön, hogy akkor na akkor hogyan kezeljük a stresszt?

És akkor mindannyian értjük, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész”

Miről szól ez az epizód: „Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész”?

A Dr. Egészség Podcast ezen epizódjában három orvos, Dr. Tápai Mária, Dr. Balázs Ákos Györk és Dr. Darnói Tibor beszélgetik a stressz, a kiégés és a túlhajszoltság témakörét. Az orvosok megvizsgálják, hogyan reagál a szervezet a tartós megterhelésre, hogyan vezethetnek a testi… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tápai Mária, Balázs Ákos Györk, Darnói Tibor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész”?

Fő témái: stressz, kiégés, túlhajszoltság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Stressz, kiégés, túlhajszoltság – vajon mit üzen a testünk? - Dr. Egészség Podcast 1. évad - 5. rész”?

Megjelenés: 2025. 07. 30.. Hossz: 1 óra 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/stressz-kieges-tulhajszoltsag-vajon-mit-uzen-a-testunk-dr-egeszseg-podcast-1-eva

Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból