Édesebb Napokért

✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨

· PT12M30S

Összefoglaló

A "Édesebb Napokért" podcast ezen epizódjában a műsorvezető arról beszél, hogy megtanult nemet mondani. Elismeri, hogy korábban mindig igent mondott minden kérésre, mert úgy érezte, ez teszi őt kedvessé és értékessé. Azonban rájött, hogy ez a folyamatos megfelelési kényszer…

Röviden

Műsor
Édesebb Napokért
Megjelenés
2025. 12. 08.
Hossz
13 perc
Szereplők, említett nevek
Vastag Emese
Témák
önismeret, határok meghúzása, megfelelési kényszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdv újra itt és köszöntelek az Édes napokért podcast podm sorozatának a következő részében.

Ebben a sorozatban megosztok veletek 24 olyan dolgot, amit az elmúlt 24 évben tanultam.

Ahogy látod, hogyha nézed a videót is, akkor most így a pizsamámban vagyok, mert amikor felveszem ezt az epizódot, ez egy szombati nap, és amúgy egy csodálatos szombati nap.

Süt a nap, csicsegnek a madarak.

És őszintén nem volt kedvem felöltözni rendes ruhában, mert miután felveszem ezt a részt, igazából vissza is öltözhettem volna, mert nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de amikor ilyen kis lassú itthoni délelőttjeim vannak, akkor én nem szoktam felöltözni ilyen itthoniba, hanem igazából csak a pizsamámmal vagyok végig, és úgy voltam vele, hogy most akkor kicsit ilyen low effort lesz, és igazából nem fogja ez meggutatolni azt, hogy felvegyem ezt a részt, viszont nem volt kedvem átöltözni.

És a mai epizódnak a tanulsága pedig nem más, minthogy a nem is teljes mondat.

Tudom, hogy ez egy kicsit furcsa megfogalmazás, de hogy a lényeg, ami a lényeg, hogy az elmúlt egy-két évben tanulok meg nemet mondani dolgokra.

Én hihetetlenül szerettem mindig igent mondani mindenre, elvállalni mindent, mindenkinek ott lenni bármilyen szituációban.

És úgy éreztem, hogy ez igazából a kedvesség jele.

Ezzel vagyok értékes nekik, ezért szeretnek engem, mert mindig igent mondok mindenre és mindent elvállalok.

És az elmúlt egy-két évben szerintem van már az, hogy tényleg így felismertem azt, hogy ebben a procedúrában, ebben a folyamatban, hogy mindig mindenkinek igent mondtam mindenre, és mindig ott voltam, és mindig segítettem, és mindig meg akartam felelni másoknak.

Ezzel így az út során egy kicsit így elveszítettem saját magamat, mert már nem volt meg igazából az a képességem, ha valaha esetleg megvolt.

Nem volt már meg az a képességem, hogy tudjam, hogy valóban én mit szeretnék, hogy tényleg amiatt mondok valóban igent, mert szeretném azt tényleg megtenni, vagy csak amiatt, mert ezt hiszem, hogy ezt várják el tőlem, és így nem tudtam, hogy már ki vagyok, hogy mit szeretnék, mik a valódi vágyaim igazából.

És amikor rájöttem, ezér nagyon furcsa volt, mert a környezetemben főleg így a anyukám például ő ő ugyanez, ő ex ugyanez, ő ő is mindig mindenre igent mond.

És így tudod, amikor így úgy nősz fel, hogy látsz egy mintát, egy példaképet magad előtt, és ezeken megpróbálsz mindent úgy csinálni, ugye úgy alakul ki az értékrended, úgy alakulnak ki a mintáid, a cselekedeteid, minden.

És ezzel igazából furcsa volt ez az ellentmondás.

Furcsa volt rájönni, hogy az, amit eddig jónak hittem, amit eddig az értékesnek és a jó útnak hittem, az az nem biztos, hogy nekem is annyira jó.

Szóval ez egy kicsit furcsa volt erre így rájönni, de de rájöttem és lassan megpróbáltam elkezdeni változtatni.

Kicsit úgy éreztem magamat, hogy volt egy ilyen vonal.

Ez az a vonal, ami azt jelentette, hogy én elég vagyok.

Viszont én egy átlagos nap nem erről a vonalról indultam.

Ugye alapvetően azt gondolhatjátok, vagy hát hogyha már régó óta követtetek, akkor tudjátok, hogy ezért nem voltam mindig teljes mértékben megelégedve önmagammal.

Önértékelésem az az a táborról sem volt ismert.

És és tulajdonképpen volt ez a vonal, de én nem erről indultam.

Szóval én nem voltam így alapesetben, nem éreztem magamat értékesnek, de azzal, hogy hogy ugye segítettem, hogy ott voltam, vagy igent mondtam, azzal ezt a vonalat, ezt az elég vagyok és értékes vagyok vonalat, ezt egy kicsit így mindig megközelítettem minden egyes ilyen ilyen lépéssel.

És ez így utólag visszagondolva teljes mértékben egy teljesen hülye felfogás, mert ha belegondolunk, akkor és tényleg ezt mindenkinek mondom, mindenkinek erősítem, magamban is erősítem, hogy igenis elegek vagyunk akkor is, hogyha nem csinálunk mindig minden 1000%-on.

Vonalról indulok alapesetben is.

És azzal, hogyha pluszban segítek valakinek, hogyha tényleg szeretnék, őszintén szeretnék valakinek segíteni, őszintén szeretnék valahol jelen lenni, vagy őszintén szeretnék megválaszolni egy üzenetet a telefonomon, azzal megyek feljebb akár.

De hogy az ott közel sem arról van szó, hogy akkor leszek elég, akkor érem el ezt a vonalat, hogyha megteszem ezt meg ezt.

És az is egy eléggé furcsa felismerés volt, hogy alapvetően ugye az ember, amikor segít valakinek, az egy ilyen pozitív indyatásból van, ez egy kedvességből van.

És akármennyire is, ez tényleg így volt az én részemről is, de hogy pont emiatt, mertogy igazából a egy ilyen negatív töltete volt, mert egy ilyen félelem volt a háttérben, hogy féltem attól, hogy nem fogadnak el, féltem attól, hogy nem fognak szeretni elégé, hogyha nem leszek ott, ha nem mondok mindig igent.

Mivel a félelem töltete volt úgymond a segítségemnek, meg a jelenlétemnek meg nekem, emiatt igazából csak ilyen kontraproduktívvá vált az egész.

És tényleg rá kellett jönni, hogy azzal, hogyha mindenki másnak mondok igent, azzal minden egyes alkalommal magamnak mondok nemet.

Nemet arra, hogy pihenjek, nemet arra, hogy tényleg boldog legyek.

Nemet arra, hogy tényleg azt csináljam mondjuk, amit szeretné.

És azért is volt furcsa egy kicsit ezt felismerni, meg bevallani így magamnak, mert ugye ilyenkor ebben az időszakban ugye körülöttem mindenki meg volt elégedve velem, csak igazából én magam nem voltam.

Én voltam egy kicsit üres, én voltam fáradt és és ezért is nagyon furcsa volt, de mivel teljes mértékben úgymond lezártam az érzéseimet, alapvetően is az életem nagyon sok pontján így nem tudom, hogy ez önvédelemből vagy ez egy ilyen nem tudom, hogy alakult ki, hogy alapvetően én nagyon sokáig így nem éltem meg az érzelmeimet, és most is igazából tanulom beengedni ezeket az érzelmeket.

És ez is tulajdonképpen az volt, hogy hogy el kell kezdenem, és most is egy folyamat, amit tanulok, hogy elkezdjem beengedni ezeket az érzelmeket, és tényleg megvizsgálni azt, hogy egyes szituációkban ténylegesen én mit szeretnék, és nem az, hogy a külvilág mit szeretne tőlem.

Megengedni néha azt is esetleg, hogy fáradt legyek. megengedni azt, hogyha valamihez nincs kedvem, mert igenis van ilyen, van ilyen, hogy nincs kedvem valamihez, van ilyen, hogy nincsen energiám valamihez, mert egyszerűen muszáj feltöltenem saját magamat is.

És amúgy ebben a témában, ebben a nemetmondásban, én nagyon-nagyon sokat tanulok amúgy a páromtól, mert ő ebben zseni.

Nem tudom, hogy hogy tudja ennyire tökéletesen felállítani a határai, de tényleg ő pontosan tudja, hogy mikor van az, amikor elfogyott valamire az energiája.

És nem azért nem megy el mondjuk egy programra, mert nem szereti azt az adott embert.

Nem azért nem segít különböző szituációkban valakinek, mert nem szereti azt az adott embert, vagy ő nem jó embert, mert ő is csodálatos ember, hanem szimplai egyszerűséggel tudja, hogy mi az a határ, amin felül már saját magát kéne beáldoznia.

És és amúgy tőleben így elég sokat tudok tanulni, és próbálok is, és szerintem az elmúlt időben pont ezért is sikerül nekem is azért elsajátítanom egyre többször azt, hogy hogy tényleg azt a mondatot mondjam, azt a választ mondjam egy kérdést, amit tényleg szeretnék.

Ebben nagyon nagy szerepet játszik ő.

Szóval lehet majd jobban kifogatom ebben a témában, hátha van még néhány tippje, aztán veletek is megosztom.

De lényeg, ami a lényeg, hogy amúgy nekem ez sokat segített, hogy van egy ilyen jó példa előttem, aki így meg tudja húzni a határait, mert tényleg ez a nem is, ez egy ilyen határhúzás, a határhúzás, de nem a határhúzást nem úgy kell elképzelni, mint egy falat, mert egyáltalán nem azt, hogy akkor most felhúzod a határaidat, és akkor mindenki körülötted le lesz választva egy fallal, hanem tulajdonképpen ez egy híd, egy híd önmagadhoz, egy híd arra, hogy tényleg megismerd önmagad és valódi értékeidet, és azt, hogy valóban mit szeretnél.

És az a híd az igenis össze fog kötni olyan emberekkel, akik tisztában vannak, hogy olyankor, amikor nemet mondasz, olyankor, amikor döntést hozzol az életedbe, akkor ez nem amiatt van, mert őket minősíted, vagy őket nem szeretnéd látni, vagy nekik nem szeretnél segíteni, hanem szimpla egyszerűséggel először igenis magadat kell rendbe tenned, és utána tudsz átcsétálni azon a hídon, hogy aztán találkozz velük, és tényleg valódian tudjál velük kapcsolódni.

És csak egy kicsit jobban visszakanyarodva az alapgondolathoz, hogy ugye a nem is teljes mondat, hogy nem kell mindig megmagyarázni, nem kell mindig egy elég jó ürügyödnek lenni ahhoz, hogy ne vegyél részt, ne legyél ott, ne támogass, nem kell mindig egy gigantikus listát felsorolnod, hogy ezt meg ezt meg ezt csinálom, és ezért nem tudok elmenni ide meg ide, mert igenis van olyan, amikor a nemnek a hátterében csak annyi van, hogy ki vagy merülve, mert most már tudom, hogy jogom van nemet mondani akkor, hogyha kimerült vagyok.

Jogom van nemet mondani egy extra feladatra, hogyha már így is most túlterhelt vagyok.

Jogom van nem azonnal válaszolni egy üzenetre, hogyha most egy pillanatra magamra szeretnék fókuszálni.

Mindenre igenis van jogom nemet mondani, és nem kell hosszasan megmagyarázni.

És ebben óriási szerepet játszott amúgy az önismeret, mert igenis kellett tudnom ugye jobban megvizsgálni magamat, kellett jobban az, hogy tudjam, ki vagyok én, és megismerni magam.

Szóval ez egy nagyon hosszú folyamat volt, de az első alkalom, amikor tényleg emlékszem, hogy hogy őszintén, de kedvesen, szóval egyáltalán nem arról van szó, hogy most akkor itt bunkónak kell lenni, és akkor mindenkit kizárni, és akkor semmit nem csinálni, és csak teljes mértékben magadra koncentrálni, hanem meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy úgy fordulj mások felé, hogy közben saját magadnak nem fordít az hátat, mert igenis amúgy tényleg a valódi minőségi segítséget, időt és a valódi kapcsolódást akkor tudod megalakítani, hogyha te belül eléggé fel vagy töltve az energiaraktár, eléggé fel van töltve, mert ha már amúgy is ki vagy merülve, akkor igazából abból semmi jó nem származhat.

És az első alkalommal, amikor ezt kimondtam, akkor annyira idegennek tűnt, annyira idegennek tűnt, hogy ezt a mondatot igazából így elmondom, és hogy tényleg azt választom, amit szeretnék, és utána olyan szinten büszke voltam magamra, hogy erre nem tudom mondani.

És igen, idegen volt és félelmetes, de amúgy ugye hát arra számítottam, hogy akkor megsértődnek a barátaim, vagy vagy tényleg negatívan fognak reagálni, és amúgy bármennyire is meglepő, de hogy nem történt ilyen, mert tényleg megmondtam őszintén, hogy nagyon nehéz. hetem van, kimerült vagyok, és most szeretném, hogyha elnapolnánk egy másik időpontra, és egyáltalán nem akadtak ki. egyetlen nem szíttak le, vagy nem mondták azt, hogy hát akkor mostantól nem barátkozunk, hanem igazából csak mondák, hogy persze, rendben, pihenj ki magad, és utána majd megbeszéltünk egy következő időpontot, és akkor találkoztunk, és tényleg valóban amúgy nagyon-nagyon jó volt ez a találkozó, de tudom azt, hogyha akkor nem mondtam volna nemet és elmentem volna, akkor akkor nem élveztem volna annyira valamely szinten biztos élveztem volna, de hogy biztos vagyok benne, hogy azt a minőséget nem tudta volna megadni.

Szóval azóta amúgy megpróbálok amúgy ebbe az emlékbe kapaszkodni, és és amúgy nem mondom, hogy mindig, de de már egyre többször sikerül.

És és amúgy már ebben is ebben el is nagyon büszke vagyok, hogy hogy most már ezt is idáig is eljutottam.

És onnantól kezdve, hogy valaki tényleg csak akkor mond igent, amikor tényleg szívből jön, azt szerintem a másik személy is érzi, akinek segítesz, akivel elmész mondjuk találkozni, mert fogja tudni azt, hogy igen, most már ez nem félelemből jön, hanem tényleg abból, hogy te teljes szívedből szeretnél ott lenni, és tényleg egy pozitív indítatás áll az egész mögött, és nem egy negatív, mint a félelem, mint a az, hogy meg szeretnél felelni valaminek.

Szóval, hogyha csak egy dolgot viszel magaddal a mai kis tanulságomból, az legyen az, hogy a nem is teljes mondat, és a nem az nem egy elutasítás, hanem igazából egy igen saját magad felé és afelé, hogy tényleg megtaláld azt, hogy ki vagy te és mit szeretnél az életedben.

És amúgy ez az életed nagyon-nagyon sok terén szerintem segíteni fog.

Nekem nagyon-nagyon sokat segített ez a nemmondás, ez a határhúzás.

És nem véletlenül amúgy folyik ez a csapból, hogy állíts határokat. nem véletlen.

Szóval próbáld meg csak egy dolgot mondjuk felállítani, egy határt.

Megvizsgálni azt, hogy ezen a héten milyen programjaid vannak, és az alapján meg kicsit megnézni.

Értelemszerűen most nem fogod tudni teljes mértékben megváltoztatni mondjuk ezt a hetedet, de de hátha a következő hétre mondjuk a programodat úgy szervezed be, hogy azok tényleg önazonos döntések és önazonos válaszok és cselekedetek egymás után.

Köszönöm, hogy meghallgattál és legyen nagyon-nagyon szép napod, nagyon szuper édes napod és holnap találkozunk ugyanitt.

Köszönöm szépen, hogy velem tartottál ebben az epizódban.

És ha esetleg ma még nem mondta volna neked valaki, akkor szeretnélek emlékeztetni arra, hogy hihetetlenül szeretlek.

Nagyon büszke vagyok rád, és kívánom azt, hogy legyen szuper édes napod. tu

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨”

Miről szól ez az epizód: „✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨”?

A "Édesebb Napokért" podcast ezen epizódjában a műsorvezető arról beszél, hogy megtanult nemet mondani. Elismeri, hogy korábban mindig igent mondott minden kérésre, mert úgy érezte, ez teszi őt kedvessé és értékessé. Azonban rájött, hogy ez a folyamatos megfelelési kényszer… Az epizód a Édesebb Napokért című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vastag Emese.

Milyen témákat érint ez az epizód: „✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨”?

Fő témái: önismeret, határok meghúzása, megfelelési kényszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „✨A „nem” is teljes mondat✨Podmas 8✨”?

Megjelenés: 2025. 12. 08.. Hossz: 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/edesebb-napokert/a-nem-is-teljes-mondat-podmas-8-0b319e5e

Több epizód a Édesebb Napokért-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból