Édesebb Napokért

✨5 módszer a stressz csökkentésére✨

· PT37M40S

Összefoglaló

Emese az Édesebb Napokért podcast sorozatában a stresszkezelés és a feszültség csökkentésének módszereit kutatja. Az epizódban arról beszél, hogyan hat a stressz az idegrendszerre, milyen típusú stresszek léteznek, és megosztja a legígéretesebb, gyakorlati technikákat, hogy…

Röviden

Műsor
Édesebb Napokért
Megjelenés
2026. 03. 04.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Vastag Emese
Témák
stresszkezelés, feszültség csökkentése, idegrendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szia, Emese vagyok, és ez itt az Édesebb Napokért podcast, ahol kitárgyalunk mindent annak érdekében, hogy megtaláljuk az utunkat ebben a gyönyörű és mégis néha kaotikus világban.

Legyen szó egészségről, motivációról vagy önismeretről, körbejárunk minden olyan témát, ami [zene] ahhoz kell, hogy önmagunk legjobb verziójává váljunk.

Tarts velem, és vegyük át együtt az irányítást [zene] az életünk felett.

Üdv újra itt és köszöntelek az Édesnapog podcast csatornán.

És hogyha ez az első alkalom, hogy itt vagy, akkor pedig köszönt el a kis közösségünkben.

Biztos vagyok benne, hogy azzal, hogy elindítottad ezt az epizódot, azzal, hogy ellátogattál a csatornára, már megtetted az első lépést annak érdekében, hogy önmagad legjobb és legboldogabb verziójává váljál.

Ahogy most veszem fel ezt az epizódot, március 1je van, és egyszerűen annyira boldog vagyok attól a tudattól, hogy tényleg itt van a tavasz végre, attól, hogy vége van a télnek, mert én amúgy nagyon nehezen élem meg ezeket a borongós, szürke hétköznapokat, és az utóbbi héten már így szinte minden nap sütött a nap, és elképesztően jó hatással van így a az alaphangulatomra, mert attól függetlenül, hogy a napjaimnak így a nagy százalé-a nem változik, mert ugyanúgy mondjuk dolgozok meg ilyesmi.

De ettől függetlenül a tudat, hogy így kinézek az ablakon és süt a nap, egyszerűen összehasonlíthatatlan azzal, mint amikor éppen ilyen borongós, szürke hétköznap van.

És amúgy is az egyik kedvenc évszakom a tavasz, mert annyira csodálatos látni, ahogy így megújul a természet, ahogy kirügyeznek a fák, ahogy az emberek is egyre többet vannak kint a szabadban. tényleg egy ilyen újrakezdés, egy ilyen újjászületés időszaka, és annak ellenére, hogy ugye általában az emberek ugye január 1jével tűznek ki új célokat, ez az ilyen új kezdet, a tiszta lap, de úgy érzem, hogy ilyenkor tavassztal ugye a természetnek van a az új éve, az új időszaka, és amúgy szerintem ezt mi is teljes mértékben kihasználhatjuk.

Szóval, hogyha nem sikerült esetleg január 1jével egy új tiszta lappal indulni, vagy nem volt meg az a kezdeti motiváció, akkor szerintem ez a tavaszi időszak is csodálatosan meg tudja adni a maga motivációs erejét.

Sőt, amúgy talán egy kicsit jobban is amiatt, hogy ugye tényleg egyre jobb az idő, egyre melegebb van, egyre több a napfény, egyre kevesebb sötétség van.

Szóval tényleg nagyon-nagyon szeretem ezt az időszakot, de nem is szeretném tovább szaporítani a szót, ugyanis a mai epizódról szeretnék egy picit beszélni, aminek a fő témája nem lesz más, mint a stressz, a stresszkezelés, az sok idegeskedés.

Őszinte leszek veletek, egy kicsit kettős érzésem volt ezzel a témával kapcsolatban olyan szempontból, hogy belevágjak-e.

Ugyanis ebben a témában még én is keresem a válaszokat.

Egyelőre még nem tudom nektek azt mondani, hogy igen, ez az, ami nekem bevált, és hogy sikerült legyőznöm a stresszt.

Viszont igenis elindultam ezen az úton, és amúgy az első lépés mondjuk már megvolt, mondjuk vagy nulladig, ami az egyik legfontosabb, hogy az ember felismerje, hogy mi az az akadályozó tényező, ami előtte van.

És nekem akármennyire is úgy érzem, hogy egy bizonyos témában motivált vagyok, akármennyire is úgy érzem, hogy megvan a visionboardom, a moodboardom, egy tökéletesen kialakított terv.

Hogyha egyszerűen képtelen vagyok a stressztemet kezelni, akkor nem fog sikerülni.

Szóval nem fogok egyről a kettőre jutni, mert eszméletlenül sok részére az embernek, mint fizikailag, mind mentálisan ugye kihat az, hogy hogy mennyire tudja így az idegrendszerét kiegyensúlyozott állapotba tartani.

És néha komolyan úgy érzem, hogy mintogyha így függő lennék a stressznek.

Szóval van az egyik része, hogy értelemszerűen az embernek az életében nagyon sok stresszfaktor van.

Legyen az munka, tanulás, bármilyen magánéleti dolog.

Szóval valaminek a megszervezése.

Szóval nagyon sok ilyen esemény van, ami ad úgymond okot arra, hogy az ember egy kicsit ideges legyen.

Viszont azt vettem észre, hogy abban a pillanatban, hogy esetleg nekem nincsen mélyesmi.

Szóval mondjuk tényleg minden rendben van a munkában, a párkapcsolatomban, a családban, akkor elkezdek kreálni valamit, elkezdek idegeskedni valamit.

Szóval, hogyha mondjuk nekem személy szerint mondjuk nincs semmi, akkor kivetítem egy bizonyos rokonomra, mondjuk egy közeli családtagomra, vagy egy közeli barátomraak, akinek van valami problémája, és akkor elkezdek azon idegeskedni, hogy vajon ő túl fog-e jutni majd ezen meg azon, vagy vajon ez az egész milyen hatással lesz rám.

És így elkezdek igazából ilyen túlgondolással egybeszülve mindenféle valótlan dolgok, vagy nem feltetlen az, hogy valótlan, csak feleslegesen igazából stresszelni bizonyos dolgokon.

Vagy van a másik része, amikor van egy apróság, egy pici, nem tudom, mondatot félreírok a munkahelyemen, vagy három percet elkések valahonnan.

Szóval én tényleg apró és amúgy tényleg visszagondolva jelentéktelen dolog, de akkor ott a szituációban én képes vagyok ezeket úgy megélni, mintogyha a legnagyobb tragédiák lennének.

És ettől függetlenül én állítom, hogy nem egymás problémáit kell egymáshoz hasonlítgatni, mert mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. viszont amikor a saját problémáidat optimálisan tudod súlyozni, hogy mi az, ami tényleg jelentékes, és mi az, ami jelentéktelen, akkor akkor igenis van olyan, amikor azt tudom mondani, hogy igen, eb ezt teljes mértékben felfújtam és teljes mértékben alaptalan volt, de egyszerűen valahogy pont ez, amit mondtam az elején, hogy kicsit úgy érzem, hogy ugye függője vagyok a stressznek, emiatt így ezeket kreálom magamnak.

És értelemszerűen ezek azért történnek így, mert mi úgy működünk, hogy alapvetően az a kényelmes, ami ismerős.

És hogyha az vált ismerősé, és az vált kényelmessé, hogy folyamatosan egy ilyen stresszes állapotban van az ember, akkor ebben a kényelmes dologban marad.

Attól függetlenül, hogy ez káros rá.

De ez értelemszerűen minden télen így van az életben, hogyha az ember azt szokta meg kényelmesnek, hogy mondjuk egy toxikus kapcsolatban van, akkor benne marad, mert az a kényelmes, és ezt érzi biztonságosnak.

És az ember mindig a biztonságosat keresi, és a biztonságos, ami a kényelmes, ami az ismerős.

És pont ezért van az, hogy annak ellenére, hogy amúgy nem történik semmi, tényleg tragédia, nem kéne nagyon stesztelni semmin, mivel én azt szoktam meg, hogy én tesztelek, én idegeskedek, emiatt kreálok magamnak, és ez tudom, hogy nagyon nem jó. viszont így a kővilág is ugye néha így észrevette, ugye értelemszerűen főleg akik közvetlen közelemben vannak és ilyenkor jön mindig az, hogy hogy hát jó, hát akkor ne stresszelj ennyit, de hogy így oké, értem, hogy ne stresszeljek ennyit, de hogy hogy [nevetés] szóval, hogy így erre erre azért kéne egy kicsit nagyobb segítség, merthogy annyi, hogy néeszáj, az így értem, hogy ez ennek kéne lennie, de hogy fogalmam sincs, hogy hogyan kéne ezt megvalósítani.

És úgy döntöttem, hogy felelősséget vállalok ugye a saját életemérre, a saját boldogságomért, és akkor nekiállok válaszokat találni a kérdésemre.

És ahogy elkezdtem ennek utána járni, elkezdtem olvasni ezzel kapcsolatban, podcasteket hallgatni, közösségi médiatartalmakat fogyasztani, egyre jobban jöttem rá arra, hogy mennyi mindenre hat ki az életünkben a stressz, az életemben a stressz, és mennyi mindent tudok magyarázni azzal, hogy igen, emiatt van valószínűleg az, hogy például nehezen tudok elaludni, mert kattog az agyam még elalvás előtt.

Emiatt van az, hogy nem annyira minőségi mondjuk az alvásom, vagy az apró dolgokat is sokkal nehezebbnek élek meg napközben, vagy kimerült vagyok.

Szóval eszméletlenül sok minden.

Emellett ugye a fizikai életemre is teljes mértékben ráhad.

Nekem például nagyon sokszor szokott ífálni a hasam például, és ez is teljes mértékben lehetséges, hogy [nevetés] összefügg ezzel az egésszel.

És közben azt is észrevettem, hogy a környezetemben nagyon-nagyon sok ember küzd ezzel, nagyon sok ember beszél. erről indítakár beszélgetést arról, hogy mennyireesek a mindennapjai, mennyire sokat idegeskedik, mennyire túlterhelt.

És úgy gondoltam, hogy annak ellenére, hogy még a utamnak az elején vagyok, és tényleg még csak most kezdek ebbe az egész témába úgy tényleg igazán úgy belemenni, hogy ezeket a információkat tényleg átfordítom abban, hogy akkor bizonyos technikákat csinálok a mindennapjaimba.

Ennek ellenére itt utam elején vagyok, úgy gondoltam, hogy szeretném veletek megosztani, mert útközben is tudunk fejlődni, és tényleg nem úgy beszélek erről, mint egy szakember, vagy bármilyen coach, hanem tényleg egy átlagos ember, aki szeretne kiegyensúlyoztabb és boldog életet élni.

És szeretném azt is, hogy ti is az egész közösségünkben mindenki egyre jobban tudja ezt az egészet menedzselni, a mindennapjait egyre boldogabban élni.

És úgy voltam vele, hogy így az út elején is már útközben is mindig megosztom veletek ezeket a tapasztalatokat, és egymástól tudunk tanulni, mert szerintem ebben óriási erő van, hogy nem egyedül vagyunk, egyáltalán nem vagyunk egyedül, ne féljünk attól, hogy segítséget kell kérni, de tényleg azzal, hogyha így megosztjuk a tapasztalatokat, a gondolatokat, a tippeket, trükköket, így tényleg így szerintem összességében óriási változást tudunk elérni akár így a társadalomban is.

Bár nem szeretnék most tényleg ilyen nagy szavakkal dobálózni.

Na de lényeg, ami a lényeg, a stresszkezelés.

Alapvetően szerintem ez az egész stresszó így nagyon demonizálva van, mintogyha ez egy ilyen nagyon negatív dolog lenne.

De nem tudom, hogy ti mennyire tudtátok, nekem ez új információ volt, hogy összesen háromféle stresszt különítünk el egymástól.

Ehhez kés segítség kell, mert fejből nem végyeztem meg a definíciókat.

Alapvetően ugye stressz az nem egy rossz dolog.

Ez egy olyan természetes biológiai védelmi reakció, ami segít alkalmazkodni a kihívásokhoz és mozgósítani az előforrásainkat.

Ez annoó nagyon nagy segítségben volt nekünk, amikor még az erdőben éltünk, és ősemberekként jött mondjuk egy vadállat, jött mondjuk egy tigris és éreztük azt, hogy támadás van, meg kell menteni az életünket, és ilyenkor értelemszerűen az ember egy kicsit jobban, az embernek az érzékszer vagy az embernek az erőforrásai sokkal jobban kiélesednek.

És ezt a fajta stresszt, amikor így hirtelen jön valami, ezt akut stressznek hívjuk, ami nem más, mintogy rövid ideig tartó konkrét helyzethez kötődő stresszreakció, amely egy azonnali kihívásra vagy veszélyre adott válasz.

Aktiválja a szervezett energiamobilizáló folyamatait, például pulzusemelkedés, fokozott figyelem, és a helyzet elmúltával a test visszatér az egyensúlyi állapotába.

Gyökrön teljesítményfokozó, hatású.

Magyarul jön a tigris, felfokozza mindenféle érzékszervünket és a teljesítményünket.

És amint elmenekültünk a tigris elől, megint minden békesség és visszaállt minden a maga kerékvágásba.

Ez az akut stressz, ez egy nagyon pozitív dolog igazából, mert olyan képességeket hoz elő belőlünk, amit amúgy egy mindennapi szituációban nem feltétlenül hozunk ki magunkból.

Szóval ez konkrétan egy pozitív stressz.

Ezt követi egy második fajta stressz.

A második az egy, azt úgy nevezik, hogy epizodikus akut stressz.

Ez a bizonyos stressz az akut stressznek az ismétlődő vagy rendszeresen ismétlődő formája.

Ez a bizonyos egyén, aki ezzel küzd, ez gyakran kerül stresszkeltő helyzetbe, vagy hajlamos folyamatos készeléti állapotban működni.

A szervezet nem kap elegendő időt a regenerálódásra, így a feszültség halmozódni kezd.

Például, hogyha van egy bizonyos vizsgaidőszak, vagy egy olyan hét, amikor nagyon sok témazárót írunk a suliban, és elég sűrűn visszatér ez a bizonyos stressz, és amikor az akust stressz között nincs elég regeneráció, akkor ez a bizonyos feszültség, ez lassan, de biztosan amúgy így fgyülemlik ugye az emberben.

Ez már ugye kezd, ugye, hogy szerintem ezt mindenki érzi, ez már kezdek egy kicsit a rosszabbik irányb átfordulni.

És az utolsó ez a krónikus stressz.

Ez egy hosszan fennálló tartó stressztállapot, amely hónapokon vagy éveken át jelen van.

Olyan élethelyzetekhez kapcsolódik, amelyekből az egyén nehezen tud kilépni.

Például munkahelynyomás, anyagi bizonytalanság, tartós konfliktus.

A szervezet nem tud visszatérni alapállapotába, ami hosszútávon testi és pszichés problémákhoz vezethet.

Ugye alapvetően, hogyha nem vesszük észre, hogy ennyire így túl vagyunk terhelve, hogyha tényleg ez a krónikus és az epizódikus akustressz, ez így nagyon sokáig fenn áll, akkor a test jelezni fog.

Elkezd fájnunk fájni a hasunk, elkezd hullani a hajónk, esetleg betegek leszünk, gyomorproblémáink lesznek, kimerültség fog minket folyamatosan érinteni, és ez fog így maga alá gyűrni. ugyanis akármennyire is hisszük azt, hogy bármit megtehetnünk a testünkkel, de hogy a végestelen végig nem zsigerelhetjük ki magunkat, mert egy idő után a testünk válaszolni fog.

És ez most amúgy nem csak a stresszre igaz, hanem bármire. arra, hogyha nem foglalkozunk megfelelő a testünkkel, hogyha nem adjuk meg azt a bizonyos törődést, azt a szeretetet és azt a például regenerációs időt, amire tényleg szüksége van, lehet, hogy egy ideig még fenn tudja tartani, főleg amíg fiatalok vagyunk, addig nagyon-nagyon sokáig tud így kompenzálni egy bizonyos negatív dologra.

Szóval igenis amíg mondjuk Gyors Gyors kaján élünk 10 évesen, az ott nem érezzük meg, de simán lehet, hogy nem tudom, 30-40 éves korunkra, amikor már nem fogunk tudni teljes mértékben kompenzálni, mert már a szerveink nem annyira fittek és aktívak, akkor ugyan ez vissza fog ütni.

Szóval ez most tényleg egy nagyon szélsőséges példa volt, és értelemszerűen most, ha visszatérünk erre a konkrét témára, a stresszre, akkor is lehet, hogy egy pár hétig, egy pár hónapig bírja az ember azt, hogy nagyon sok stresszfaktor éri őt, de egy idő után ki fog égni.

Szóval nincs az a test, ami nem fogja jelezni azt, hogy á ezt már nem bírjuk.

Szóval nem tudjuk örökkönörökké zsigerálni saját magunkat.

És régebben ez a stressz, ez sokkal egyértelműbb volt.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „✨5 módszer a stressz csökkentésére✨”

Miről szól ez az epizód: „✨5 módszer a stressz csökkentésére✨”?

Emese az Édesebb Napokért podcast sorozatában a stresszkezelés és a feszültség csökkentésének módszereit kutatja. Az epizódban arról beszél, hogyan hat a stressz az idegrendszerre, milyen típusú stresszek léteznek, és megosztja a legígéretesebb, gyakorlati technikákat, hogy… Az epizód a Édesebb Napokért című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „✨5 módszer a stressz csökkentésére✨”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vastag Emese.

Milyen témákat érint ez az epizód: „✨5 módszer a stressz csökkentésére✨”?

Fő témái: stresszkezelés, feszültség csökkentése, idegrendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „✨5 módszer a stressz csökkentésére✨”?

Megjelenés: 2026. 03. 04.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/edesebb-napokert/5-modszer-a-stressz-csokkentesere-a636131e

Több epizód a Édesebb Napokért-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból