Édesebb Napokért

✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨

· PT8M40S

Összefoglaló

Az Édesebb Napokért podcast Podmas sorozatának 22. részében a műsorvezető arról beszél, hogy abbahagyta magát másokhoz hasonlítani, mert rengeteg energiát emészt fel. Elmondja, hogy a közösségi médiában látott tökéletesnek tűnő életek mögött is munka, bizonytalanság és idő…

Röviden

Műsor
Édesebb Napokért
Megjelenés
2025. 12. 22.
Hossz
9 perc
Szereplők, említett nevek
Vastag Emese
Témák
önismeret, közösségi média, életmód, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[harang][zene] Üdv újra itt és köszöntelek az Édesebb Napokér Podcast Podm sorozatának következő részében.

Ebben a sorozatban megosztok veletek 24 olyan dolgot, amit az elmúlt 24 éven tanultam.

És a mai tanulság, ami a 22. tanulság, hogyha jól számolom, akkor nem más, mintogy a fű ott zöldebb, ahol öntözöd.

Biztos vagyok benne, hogy ti is találkoztatok már azzal a mondással, hogy a szomszédkártya mindig zöldebb.

És őszintén bevallom, én nagyon sokszor éreztem így.

Nagyon sokszor csak úgy görgettem az Instagramot vagy a social médiát, és csak azt vettem észre, hogy főtösen összehasonlítom magam másokkal, hogy azt láttam, hogy mindenkinek rendezett az élete, mindenki mindenféle sikert elért már az életben, bennem meg csak sorra és sorra a kérdések merülnek fel, hogy én ugye mit szeretnék kezdeni az életemmel, mikor lesz nekem is már olyan életem, mint nekik, hogy lehet, hogy nekik ilyen könnyen megy minden, és ennyi mindent elértek, hogy lehet, hogy ő eljutott a B-be, én nekem nem sikerül, vagy nem sikerül ilyen tempóból, vagy még azt sem tudom, hogy merre visz az életem.

Aztán rájöttem valamire, hogy lehetséges, hogy azért látom azt, hogy másnak a kertje zöldebb, másnak jobb az élete, másnak szebb dolgai vannak, más már nagyobb dolgokat valósított meg és és tökéletes élete van.

Ez lehet, hogy nem azt jelenti, hogy tényleg tökéletes, hanem szimpl egyszerűséggel ez az, amit látok, ez az, amit észreveszek, ez az, amit keresek.

És az energiámat és az időmet mások életébe fecolom igazából. és arra azzal töltöm az időt, hogy másokra koncentrálok és áttekintek mások kertjébe, ahelyett, hogy kicsit visszafordulnék és a saját kertemet öntözném és a saját fejlődésembe tenném ugyanazt az időt és energiát, amit sajnos más éva tettem nagyon sokáig.

És megértettem azt is, hogy az, amit ugye látunk a social médián, az amit nagyon sokszor csak így ismerősöktől hallunk, vagy még akár nem is közvetlenül ismerősöktől hallunk, hanem valakin keresztül ugye átmegy az információ.

Ezek csak egy-egy pici apró százalékok másnak az életéből.

Azt látjuk, hogy igen, megvette a legújabb autót, azt látjuk, hogy igen, elutazott ide meg oda.

Azt látjuk, hogy átvette a diplomáját.

Azt látjuk, hogy mennyire boldog, de ez tényleg csak a jéghegy csúcsa. viszont azt nem látjuk, hogy ahhoz, hogy elért erre a bizonyos pontra, a hegycsúcsot megmászta, ahhoz, hogy ide elért, ahhoz milyen apró mindennapi döntések, lépések és kitartás kellett, mert nem tudom, szerintem egy kicsit úgy félvárról vesztük azt, hogyha látjuk ezeket a sikereket, mert azt csak úgy azt mondjuk, hogy hát ő szerencsés, őneki ez biztos könnyebben ment, vagy megadatott neki esetleg mondjuk az a anyagi háttér, mondjuk nem, amit ő teremtett meg, hanem mondjuk lehet, hogy a családja egy kicsit jó módú De hogy alapvetően mi nem látjuk a többi százalék-át, nem látjuk azt, hogy milyen munkát tett bele a másik ember abba, hogy tényleg elérje ezt a bizonyos célt.

És ugyanúgy ott vannak ezek az apró lépések az én életemben is mindannyiunk életében.

Csak épp hajlamos voltam nem észrevenni ezeket, mert ugye ahelyett, hogy a saját kertemet gondoztam volna, ahelyett mások életére figyeltem, másoknak a kertjét néztem, és az utóbbi években nagyon sokat változtam, nagyon sok időt, energiát tettem abba, hogy tényleg odafigyeljek a belső énemre, a belső világomra, jobban megértsem önmagamat, megértsem azt, hogy mi motivál az életben, mi az, ami tényleg feltölt engem.

És nem mondom, hogy kitaláltam, hogy mit szeretnék csinálni az életemben, mert egyáltalán nem.

De már úgy érzem, hogy az apró mindennapi pici lépések azok már sokkal önazonosabbak, mint azelőtt.

És hiszek abban, hogyha ezt így folytatom, akkor utána úgy is alakulni fog valahogy.

Viszont minden lépés az tényleg olyan dolog, hogy hű maradok önmagamhoz, az értékeimhez, az alapelveimhez, és tényleg most már hiszek abban, hogy ez így menni fog.

Viszont amíg ezt a belső munkát nem kezdtem el és nem csináltam, tényleg lemaradtam igazából a saját életemről.

A saját kertemet nem gondoztam, csak másét néztem.

És számtalanszor elfelejtettem azt is, hogy mindannyi ugye mások vagyunk, más kertünk van, más talajunk van, más táplálékra van szükségünk, más harcaink vannak, és ezért sem szabad összehasonlítani magunkat a másikkal.

És igen, vannak olyan időszakok, amikor úgy érezzük, hogy megállt ez a bizonyos növekedés, úgy érezzük, hogy nem lépet, nem tudunk egyről a kettőre lépni, de olyankor is próbálom emlékeztetni magamat, hogy a növekedés az nem mindig hangos, sőt néha csendes, néha láthatatlan és néha nagyon-nagyon sok időre van szükség, mert szerintem ugyanúgy, mint ahogy az évszakok is váltakoznak, úgy mi is váltakozunk, és az energiaszintünk is változik, a növekedési ütemünk is úgymond változik.

És az, hogy úgy érezzük, hogy tényleg néha kicsi stagnál, az nem jelenti azt, hogy elrontottunk valamit, vagy hogy elbuktunk.

És bár sokkal keveset hallunk, vagy sokkal kevesebbet látunk.

Kudarcikat úgymond social médián általában ugye mindig a legjobb pillanatokat oszták meg az emberek.

De azért, hogyha így mindennapokból beszélgettem ismerősökkel barátokkal bárkivel, azért mindig rájövök, hogy mindenkinek megvannak a saját küzdelmei.

Senkinek nem tökéletes az életem. mindenki hozza, hortozza magával a saját kis puttanyát, és attól, mert tényleg hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a mi életünkben vannak nehézségek, attól még ez nem így van.

És ezért sem szabad amúgy összehasonlítani magunkat másokkal, mert ez sem lenne teljes mértékben releváns.

És ebben azért van valami megnyugtató, mert ez nem jelenti, hogy kevésbé zöldebb a kertem, csak másfajta törődést igényel, másfajta szeretetet igényel.

És tényleg amikor úgy érzem, hogy másoké, mások élete valamiércebb, akkor rájövök, hogy lehet, hogy azért, mert túl sok időt töltök az övéknek a tanulmányozásával.

És valószínűleg az a bizonyos növekedés az sokkal gyorsabban beindul, hogyha picit több időt szánok magamra, picit több időt szánok arra, hogy akkor hogy kell elérni azt a bizonyos célt, amit kitűztem magam elé, akár legyen az csak egy apróság az életben.

Szóval nem kell mindig itt gigantikus célokra gondolni.

És amúgy azért is tetszik ez a hasonlat, ez a kertes hasonlat, mert tényleg így vizuálisan elképzelve is szerintem nagyon szép az, hogy tényleg van két kert mondjuk egymás mellett.

Az egyik a térd, a másik ugye a szomszédod, mondjuk lehet egy barátodé, vagy bárki igazából akár egy ismeretlen emberé is.

És képzeld el, hogy hogy néz ki a kerted, milyen szép virágok vannak ott. van-e esetleg benne egy kis tavacska, egy kis, nem tudom, egy játszótér, bármi igazából, hogy tényleg képzeld el azt, hogy hogy néz ki a saját kerted, és alapesetben ugye most ugye arra fókuszálsz, hogy a te kerted hogyan néz ki, viszont abban a pillanatban, hogyha ezt tényleg így vizuálisan átviszem, hogy mondjuk odasétálsz a kerítéshez és felállsz, ott van mondjuk egy ilyen kis kő vagy bármi, [torokköszörülés] ami így át tudsz látni, hogyha felállsz rá, akkor átlátsz a másiknak a kertjébe, és ugye átnézel, és ott is csodálod a gyönyörű virágok. okat.

És kicsit így képzelem el azt, hogy abban a pillanatban, hogyha áttekintesz a másiknak a kertjére, ugye ott állsz a kerítésnél, és tekintesz át és kacsintasz át, és nézed, hogy neki milyen szép virágai vannak, milyen szép gyümölcsök nőnek a fákon, abban a pillanatban te hátat fordítasz a saját kertednek, hátat fordítasz a saját értékeidnek és mindennak, amit már amúgy megvan.

És szerintem nagyon sokszor pont ezért hajnamosak is vagyunk elfelejteni azt, hogy értékeljük, hogy mennyi mindenünk van az életben.

És ide is szerintem nagyon szorosan köthető a hála, hogy néha amikor úgy érzi az ember, hogy nem tudom, nem jön össze neki valami, vagy kicsit ilyen rosszabb időszaka van, akkor a hála ebben is tud segíteni, mert szerintem pont amikor így lejjebb vagyunk, akkor van az, hogy másoknak a kertjére kacsintunk át, és nem a sajátunkat vesszük észre.

De hogyha tényleg ott megfordulunk a kerítésnél, megfordulunk és körülnézünk, hogy amúgy mennyi mindenünk van, akkor rájövünk, hogy nincs szükségünk arra, hogy ott átnézzünk a másik kertjére, mert nekünk pont itt van az, amire szükségünk van.

És ez az a kert, amit mi alkottunk, hogyha tényleg mi alkottuk.

És ez is, ezért is nagyon fontos, hogy önazonosan éljünk, és olyan döntéseket hozzunk, mert minden virág, ami ott van, az akkor lesz tényleg az, amit te szeretnél, hogyha hogyha tényleg ennek megfelelően teszed a mindennapi lépéseket.

De a lényeg szerintem tényleg ez, hogy nem zöldebb másnak a kertje, csak fontos, hogy a saját kertet öntözd, mert addig nem fog nőni, addig nem fognak növekedni a virágok, addig nem fogsz tjesen növekedni, amíg mással törődsz.

Szóval, hogyha csak ez az egy pici apró gondolat, amit elviszel magaddal, akkor ugye maga ez a tanulság legyen, hogy tényleg akkor fogsz növekedni, hogyha a saját életedre koncentrálsz, és nem máséra.

És remélem, hogy tetszett a mai epizód, és holnap találkozunk ugyan.

Köszönöm szépen, hogy velem tartottál ebben az epizódban, és ha esetleg ma még nem mondta volna neked valaki, akkor szeretnélek emlékeztetni arra, hogy hihetetlenül szeretlek.

Nagyon büszke vagyok rád, és kívánom azt, [zene] hogy legyen szuper édes napod.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨”

Miről szól ez az epizód: „✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨”?

Az Édesebb Napokért podcast Podmas sorozatának 22. részében a műsorvezető arról beszél, hogy abbahagyta magát másokhoz hasonlítani, mert rengeteg energiát emészt fel. Elmondja, hogy a közösségi médiában látott tökéletesnek tűnő életek mögött is munka, bizonytalanság és idő… Az epizód a Édesebb Napokért című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vastag Emese.

Milyen témákat érint ez az epizód: „✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨”?

Fő témái: önismeret, közösségi média, életmód, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „✨A fű ott zöldebb, ahol öntözöd✨Podmas 22✨”?

Megjelenés: 2025. 12. 22.. Hossz: 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/edesebb-napokert/a-fu-ott-zoldebb-ahol-ontozod-podmas-22-af0f7f18

Több epizód a Édesebb Napokért-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból