Énegyetem Podcast

LÉPJ KÖZELEBB A SZORONGÁSHOZ - BESZÉLGETÉS SZELÉNYI BENCE PSZICHOLÓGUSSAL ÉNEGYETEM PODCAST 2./26

· PT37M42S

Összefoglaló

Az Énegyetem Podcast ezen epizódjában Szelényi Bence pszichológussal beszélgetnek a szorongáshoz való közeledésről, annak megértéséről. Bence elmeséli, hogyan talált rá a pszichológiára, amihez irodalmi érdeklődése és családi háttere is hozzájárult. Kitér a social media…

Röviden

Műsor
Énegyetem Podcast
Megjelenés
2024. 09. 27.
Hossz
38 perc
Témák
szorongás, pszichológia, önismeret, közösségi média, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az én egyetem podcast nem a hullámokat kell állítani hanem megtanulni szörfözni gyakorlati eszközöket adunk egy rendkívüli [Zene] élethez ez itt újra az én egyetem podcast marcinko ágival sziasztok helló mindenkinek és itt van velünk bence de mielőtt szia bence helló sziasztok mielőtt jobban belemerülnénk a mai epizód témájába a szokás szerint bemutatjuk mai vendégünket szelényi bence pszichológus relaxációs gyakorlatvezető pszichoedukátor snowboard oktató másfél éve praktizál a budai pszichológus központban volt az egyetemen diáktanácsadó dolgozott relaxációs gyakorlat vezetőként és snowboard oktatóként is most teljes állásban praktizál és videókat gyárt youtube-ra tiktokra és az instagramra szenvedélye a pszichológia nem csak az emberek segítése hanem a tudás átadása nincs izgalmasabb számára mint egy tudományos kutatás aminek jelentősége van a mindennapi életünkre pszichológia tudomány fejlődés és emberség ez ezek érdeklik bencét aki most itt van velünk mielőtt belevágnánk a mai témánkba ugye nekem mindig van egy ilyen első kérdésem pszichológus vagy nagyon sokat foglalkozol emberek önismeretével de hogy hogy miért pont ez hogy neked volt-e valami ami ami triggerelődött volt-e valami olyan pont az életedben amér azt mondtad hogy meg annyi dologok közül a világon pont ez hm ez egy nagyon jó kérdés akkor belemehetünk a családi traumák kérdéskörébe nyilván nem mindig is nagyon érdekelt kettő dolog nagyon érdekelt az irodalom nagyon érdekelt a tudomány a tudomány egyébként inkább majd az egyetemen kezdett el igazán vonzani viszont még az egyetem a gimnázium alatt azt éreztem hogy az irodalom nagyon-nagyon tetszik és abban elsősorban nem is feltétlenül a művészet vonala hanem az hogy mit gondolhatott a költő és milyen milyen élethelyzetben volt éppen a költő hogy ezeket az érzéseket papírra vetette na ez baromira érdekelt és mindig jobban meg tudtam érteni azt az irodalmi művet hogyha láttam vagy mit tudom én tudtam hogy á petőfi éppen akkor azt csinálta á értem akkor éppen egy szerelmes verset írt értem hogy miért volt ennyire nehéz mert éppen szakított most mondtam valamit szóval hogy ez vonzott nagyon és ez mi nem ha maga a pszichológia meg egyébként a szüleim nagyon sok pszichológiai könyvet olvastak nekem van egy ikertestvérem azzal kapcsolatban nagyon sok nevelési könyvet olvastak a kisebbi köcsémmel kapcsolatban is nagyon sok nevelés hogy lehet ezt ilyesmi tehát ők is nagyon benne vannak az önfejlesztésben mindig is benne voltak sosem áll távol tőlük egyébként a a pszichológia meg azt hogy ők is egyébként jártak pszichológushoz szóval hogy így benne volt a családban és akkor én jó hát akkor próbáljuk meg a pszichológiát nagyon érdekelt nagyon vonzott ez a téma és tényleg csak így teljesen bevonzott mert mert elképesztően érdekelt úgyhogy ez volt a fő motiváció és most aktuális témaként szerintem mivel hogy itt megint azt látható hogy a tiktokon is ott vagy a youtube-on is találkozhatunk veled és az instagramon is hogy azért úgy mint pszichológusként mindig felmerül a nagy kérdés hogy így a social médiának vannak előnyei és hátrányos oldalai is mik azok amiket te tényleg szakmailag előnyként definiálunk és érdemes ezeken az összes felületen is ugye itt hárman is fenn vagy és mi az amire mondjuk figyeljünk vagy vagy problémánk lehet hosszútávon belőle ha nem jól kezeljük a felületeket ha jól értem akkor az a kérdésed hogy a a social médiának milyen mentális károsító hatása van és milyen mentális egészséget fejlesztő hatása van fú baromi jó kérdés én azt gondolom úgy most általánosságban vagy általánosságból indulva hogy még nem tudjuk hogy mennyire sok káros hatása van egyébként a mentális egészségünkre nézve a szó médiának egy picit olyan szerintem mint az ai hogy megteremtettünk de nem tudjuk hogy hogyan kell használni miként mi a hatása még nem tudjuk pontosan hogy hogyan használjuk picit olyan hogy van a telefon a kezünkben nem tudjuk hogy konkrétan milyen elektron hogyan kapcsolódik én nem legalábbis lehet hogy ti tudjátok én nem de használjuk és a social mediának is ilyen hatása van egy érdekes kutatás volt sokan kutatták azt még inkább a facebook érába íy 2010-es évek után hogy hogy akkor most pozitív vagy negatív hatása van és számtalan eredmény jött ki ilyen is olyan is valaki azt találta hogy hogy tök pozitív hatása van valaki azt meg hogy negatív és így nem értették hogy hogy hogy ez micsoda és aztán volt egy kutató nem emlékszem a nevére elkezdte elkezdett azzal dolgozni hogy okés akkor szedjük szét mi van hogyha passzív és aktív használat között van különbség és az aktív használatot az aktív használat az na az aktív használat alatt azt értette hogy hogy kommentelés videóchatelés egyszerűen bármi amit te aktívan csinálsz chatelés mindenfél ilyesmi aktív használat passzív használat scrollolás gyakorlatilag és akkor találjátok ki hogy mi volt az eredmény nyilván a scrollolás az ami iszonyatosan negatív hatással van a mentális egészségünkre nézve társas összehasonlítás elmélete is bejön az hogy én látom hogy a másiknak jó akkor de ráadásul sokkal jobb mint amit egyébként magáról állít akkor az nekem rossz szóval iszonyatosan káros hatása van és gondoljatok bele hogy a hogy az evolúciósan az agyunk úgy lett kitalálva mondjuk egy ilyen 100z évvel ezelőttre lett kitalálva hy mondjuk 3000 évvel ezelőtt lehet kitalálva hogy ismerek az életemben körülbelül 100 embert mondjuk lehet hogyha nagyon-nagyon híres vagyok vagy nem tudom sokat utazok akkor lehet hogy mondjuk 2000et de nem 8 milliárdat vagy nem nem tudom mennyit amit látunk a social médián tehát ezt nem tudja még feldolgozni az agyunk ez elképesztő és gondoljatok bele hogy van egy olyan hatás ez s számomra elképesztően érdekes társas összehasonlítás elmélete kimondja azt hogy hogy volt egy kutatás hogy te akkor érzed jobban magad vagy akkor érzed-e jobban magad hogyha össze hasonlításban te te alatt na újr kezdem ezt a történetet szóval volt egy kutatás ami azt csinálta azt kérdezte meg hogy vagy igazából azt csinálta hogy akkor kettő csoportra osztotta a kísérleti résztvevőket volt egy csoport akinek azt mondták hogy hogy a társaid mindenkinek ezt mondták hogy a társaid sokkal jobban teljesítettek mint te társaidhoz képest te nagyobb jutalmat kapsz tehát mit tudom én azt mondták hogy kapsz egy előreléptetést ami valami iszonyatosan nagy dolog viszont azt mondták neked hogy a társaid is megkapják azt a elő azt az előreléptetést vagy a társaid esetleg még nagyobb előreléptetést is kapnak mint ami te vagy de egyébként ez egy hatalmas eredmény és egy hatalmas előléptetés mondjuk pénzben is nagyon-nagyon nagy teljesítmény másik csoport pedig olyan hogy sokkal kisebb előreléptetést kapsz vagy sokkal kisebb pénzbeli juttatást de a többiek nem de a többiek nem kapnak mikor érezték jobban magukat az emberek akkor hogyha sokkal kisebbet kaptak tehát objektívan sokkal kisebb az a jutalom amit kapsz de mégis jobban érezték magukat a társas összehasonlítás elmélete miatt mert egyszerűen azt tapasztalták hogy a másoknak rosszabb mint nekem nekem jobb mint a másoknak ergo jobban érzem magam ez szerintem elképesztő eredmény most hogyha belehelyezzük a social médiába magunkat ő sokkal jobban néz ki jobban fogyott le többet csinál többet tud kinyomni mit tudom én fekve bármilyen bármi módon összehasonlítjuk magunkat most gondoljatok bele hogy minden minden egyes emberrel akit látunk bármelyik fiókkal összehasonlíthatjuk magunkat na most gondoljatok bele hogy ez milyen a mentális egészségünkre nézve van-e különbség a korosztályok között itt azt mondanám hogy mondjuk aki a 60-as években született őneki mondjuk mennyire van hatással az években a social média vagy aki a 80-as években vagy most aki mondjuk 2000 után született hogy vannak-e hatások amiket már akár látunk a használatnál vannak biztos hogy vannak ezekről kutatásokat nem tudok de biztos hogy vannak hogyha kimentek a az utcára és látjátok ahogy nem tudom 10 éves gyerekek már csak telefonnal tudnak ellenni ez elképesztő ráadásul azért is nagyon bonyolult és azért is nagyon bocsi a kifejezésre szar ez az egész helyzet mert mert van egy agyi terület ez a prefrontális kéreg itt van elől és ez a terület ez 25 éves korig fejlődik valakinél nyilván kicsit később valakinél hamarabb de mondjuk azt hogy 25 éves korig na most ezt be lehet befolyásolni tudjuk mindennel a cigi is egyébként ezért rossz mert képzeljétek el a cigi az az csökkentien ennek a prefrontális kéregnek a fejlődését tehát valójában nem azért ne cigizzen a gyerek mert jaj de rossz büdös lesz nem tudom egészségtelen ilyesmi ezt is meg tudom érteni nyilván azért ne cigizzem mert nem fog kialakulni az a fajta hayi terület ami egyébként a gátásért szervezésért tervezésért mindenféle ilesmiért felelős nem annyira hasznos vagy nem nem lesz annyira fejlett most ugyanígy a social medéia még nem teljesen tudjuk hogy milyen hatása van de a social media biztos vagyok benne hogy ezt az agyi területet gátolja vagy legalábbis gátolja a fejlődését szóval én azt gondolom hogy azok a gyerekek akik ezzel nőnek fel sokkal nehezebb dolguk lesz szerintem egyébként a azt gondolom ez előrevetítés meg hipotézis de egyszerűen sokkal nehezebb dolguk lesz a a felnőtt életben a mentális egészségüknek a megtalálására mert az hogy elszakadjanak ettől a természetben megtalálják mondjuk a a a nyugalmat az hogy ne az impulzusokat keressék hogy nyugalmat adjanak egy picikét az agynak hogy tudjanak pihenni hogy hogy ne hasonlítsák rögtön össze magukat hogy meg tudják élni a természetben a közös való életben való beszélgetésnek az örömét lásd most itt amit mi csinálunk ez nagyon más mint amit online tudunk covid alatt megtapasztaltuk hogy online is tudunk jól kapcsolatot teremteni tehát nem azt mondom hogy ennek nincsen nagy szerepe de hogyha választani kéne az élő találkozás és az online találkozás között akkor nyilván mindig hasznosabb lesz az élő találkozás pszichoterápiában hasonló módon dolgoztam sokat online és nagyon jól tud működni de egyszerűen nem lesz olyan hatékony mint a másik szóval én azt gondolom válaszolva a kérdésedre hogy ez hogyha egy ilyen spektrumot képzelünk el akkor mondjuk a 60 éves idősebb személyek és mondjuk a a gyerekek a mostani nem tudom social médiában felnő felnővő gyerekek szerintem egyre inkább megnövekedik egyre inkább megnövekedhet a depresszió a szorongás mindenféle ilyesmi nem lehet nincsenek én azt gondolom nincsenek olyan kutatások amik 100%-osan a social médiára helyezik a a bléet hogy tényleg ő a hibás de azért na nem vagyunk hülyék látszik azért a korreláció látszik a kapcsolat nem tudjuk teljesen még hogy hogyan meg miként de azért nagyon erős a kapcsolat és az látszik vannak ilyen kutat sok hogy 1990 azt hiszem és 2017 között azt hiszem 50%-kal megnövekedett a depresszió aránya az amerikai adat hát basszus 50%-kal tehát az azt hiszem valami ilyesmi de ne vegyetek mérget rá hogy aziszem volt valami 9% és most 18 lett szóval hogy gondoljunk bele azért az baromi sok féleg hogy amerikai adat azt mondod és én mindig azt mondom hogy mi azért egy nagyon traumatizált nemzet vagyunk tehát hogyha ők akiknek ismerjük azért a történelmüket azért a összehasonlítjuk a két országot azért tényleg sokkal inkább áldozatai voltunk sok mindennek ezt persze lehet hogy most nem ért volna mindenki egyet és nem is kell de de hogy jóval traumatizáltabb nemzet vagyunk generációk óta cipeljük ezeket a különböző akár ahogy én szoktam mondani mantrákat hogy hogy például a bal sors akit régen tép na igen ez lehet hogy most meg fognak kövezni a magyarok de én akkor is elmondom én nem szeretem a magyar himnuszt himnuszként szeretem egy gyönyörű egy gyönyörű dal és egy nagyon-nagyon szép nagyon-nagyon szép dal nagyon szép a szövege nagyon tetszik azt gondolom hogy valahogy szózatként például lehet egy ilyen másod dal vagy nem tudom de én azt gondolom hogy egy egy ágenciát cselekvőképességet fokozó motiváló valami lenne az ami szerintem tökre hasznos lenne vagy egyszerűen sokkal egészségesebb lenne szóval egyetértek ezzel amit mondasz igen csak pont ezért mondtam az előbb azt hogy hogy és akkor ugye a amerikai példát hozol és hogy akkor milyen lehet nálunk ha amerikában ez van ugye mondtad hogy azt hiszem hogy 90-től 1990-től akkor úristen mi van itt ez egy nagyon aggasztó dolog belegondolni ebbe és egyébként igen ez egy baromi nehéz nem találtam magyar adatokat egyébként annyira a depresszióra nézve de nagyon vagy nézve de nagyon magas magyarországon is a depresszió aránya ráadásul egyébként gondoljatok abba bele hogy mennyire ez egyébként amerikában is így van hogy mennyien nem jönnek el például de depress depressziósként pszichiátriához vagy pszichiáterhez pszichológushoz akármilyen mentális segítő szakemberhez tehát azért ez magasabb egyébként ez az arány hogyha való valóságot nézzük az egy jó kérdés egyébként magyarország és amerika között van-e depresszióban különbség azért azért mert amerikában azért erőteljesebb az a fajta felfogás hogy főképp mostanában egy ilyen társadalmi jelenség hogy hogy hogy a viktim szerepbe helyezik magukat tehát én vagyok az áldozat és ennek van egy nagyon vannak előnyei tehát például az hogy sokat beszélünk a a mentális egészségünkről az hogy egyszerűen teret kap az hogy pszichológus mentális egészség mi az ami probléma van velünk nem nyomjuk el tehát ezeknek baromi sok jó hatása van de az egy negatív hatása hogy egyszerűen elveszi a a cselekvőképességet hogy igen ez történt velem elfogadom én sorsom én tudok ellene tenni és ezért ez erősebb talán azt gondolom nyugat-amerikában meg amerikában magyarországon talán kevésbé ezek mind mind hipotézisek szóval ezért azt gondolom hogy amit mondasz abban igazad van azt gondolom hogy magyarországon emiatt lehet hogy erősebb a depresszió vagy nagyobb a depresszió aránya de pont amit mondtam lehet hogy emiatt meg magasabb amerikában szóval nem tudom nem nem tudom az arányokat sajnos sokat mond például hogy azt azt tudom mert azt nemrég néztem hogy ugye alkoholizmusban vezetünk hogyha jól emlékszem tehát…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Szelényi Bence

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „LÉPJ KÖZELEBB A SZORONGÁSHOZ - BESZÉLGETÉS SZELÉNYI BENCE PSZICHOLÓGUSSAL ÉNEGYETEM PODCAST 2./26”

Miről szól ez az epizód: „LÉPJ KÖZELEBB A SZORONGÁSHOZ - BESZÉLGETÉS SZELÉNYI BENCE PSZICHOLÓGUSSAL ÉNEGYETEM PODCAST 2./26”?

Az Énegyetem Podcast ezen epizódjában Szelényi Bence pszichológussal beszélgetnek a szorongáshoz való közeledésről, annak megértéséről. Bence elmeséli, hogyan talált rá a pszichológiára, amihez irodalmi érdeklődése és családi háttere is hozzájárult. Kitér a social media… Az epizód a Énegyetem Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 27..

Milyen témákat érint ez az epizód: „LÉPJ KÖZELEBB A SZORONGÁSHOZ - BESZÉLGETÉS SZELÉNYI BENCE PSZICHOLÓGUSSAL ÉNEGYETEM PODCAST 2./26”?

Fő témái: szorongás, pszichológia, önismeret, közösségi média, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „LÉPJ KÖZELEBB A SZORONGÁSHOZ - BESZÉLGETÉS SZELÉNYI BENCE PSZICHOLÓGUSSAL ÉNEGYETEM PODCAST 2./26”?

Megjelenés: 2024. 09. 27.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/enegyetem-podcast/lepj-kozelebb-a-szorongashoz-beszelgetes-szelenyi-bence-pszichologussal-enegyete-9d9a6e59

Több epizód a Énegyetem Podcast-ből