Tervezd magad újra

E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák

· PT28M26S

Összefoglaló

Az agyunk gyakran becsap minket, mivel evolúciós örökségünk miatt hajlamos az egyszerűsítésekre és a gyors döntéshozatalra, még modern világunkban is. Ez a tendencia gondolkodási csapdákhoz és torzításokhoz vezethet, amelyek negatív következményekkel járnak, mint például…

Röviden

Műsor
Tervezd magad újra
Megjelenés
2025. 02. 05.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Aaron Beck, Csekovszky Anna
Témák
kognitív torzítások, döntéshozatal, evolúciós pszichológia, gondolkodási csapdák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

előfordult már veled hogy valahol mondjuk egy vizsgán rosszul szerepeltél nem azt a teljesítményt hoztad amit szerettél volna és azután úgy érezted hogy teljesen elhibázott az életed és hogy semmit sem érsz vagy hogy egy szakítás után meg akartál semmisülni el akartál tűnni a föld színéről mert hogy most már úgy is vége az életednek vagy az hogy valaki mondott neked valamit amit aztán a fejedben tovább gondoltál és egy hatalmas sztorit kerítettél köré hogy biztos hogy a másik már nem szeret rosszat gondol rólad most már kész vége a kapcsolatnak aztán amikor kicsit lehiggattál vagy megpróbáltad tisztázni a dolgokat akkor kiderült hogy teljesen tévesen ítélted meg a helyzetet vagy lehet hogy a munkahelyeden volt egy teljesítményértékelő beszélgetésed ahol a főnököd egy csomó mindent mondott rólad de amikor később megpróbáltad felidézni akkor már csak a kritikákra emlékeztél ezek mind olyan helyzetek amikor becsap minket az agyunk és ma azt is meg fogod érteni hogy miért történik mindez hogy hogyan lehet tetten érni ezeket a gigszereket a gondolkodásodban és végső soron hogyan tudod felszabadítani magadat azok alól a súlyok alól amiket ezek miatt pakolsz képzeletben magadra a gondolkodási csapdák vagy torzítások olyan egyszerűsítések amikkel az agyunk azért él hogy kevesebb energiát használjon fel ez is az evolúciós örökségünk része vagyis még abból az időből származik amikor kardfogú tigrisek ől meg éhenmaradástól meg mindenféle természeti veszélyektől kellett tartanunk és ezért az a képesség hogy minél gyorsabban és minél kisebb erőfeszítéssel tudjunk döntéseket hozni kellett a túlélésünkhöz ennek következtében ma hiába élünk egy modern világban ahol már nem reselkedik ránk mindez az agyunk még mindig úgy működik hogy hogyha valahol meg lehet takarítani egy kis időt és energiát akkor a könnyebbik utat választ és átugorja a dolgok alapos és logikus átgondolását ráadásul ez az agy abszolút nem tudott alkalmazkodni ahhoz hogy a világunk teljesen átalakult és már nem csak hogy nem leselkednek ránk ugyanazok a fajta veszélyek mint egykor és főleg nem jönnek ilyen hirtelen mint a kőkorszakban ráadásul egy csomó felesleges ingerrel terheljük magunkat mint amilyenek a hírek a reklámok a telefonunk jelzései meg általában éve mindaz a dolog ami a rohanó világunkkal jár egy kőkorszaki agy és egy modern világ találkozásának pedig az a következménye hogy sokszor olyan tévedésekbe esünk amit egyrészt belülről nagyon nehéz észrevenni másrészt egy csomó stresszhez őrlődéshez és szorongáshoz vezetnek az önbizalmunkat vagy éppen a kapcsolatainkat rombolják és akkor jönnek aztán azok a negatív következmények mint például hogy bűntudatod van valamiért ami nem is rajtad múlt vagy becsmérled leértékeled lehülyézed magadat vagy valakire megharagszol olyas valami miatt ami egyébként a te fejedben létezik de az illető lehet hogy egyáltalán semmi olyat nem gondolt vagy szándékozott csinálni mint amit te feltételezel például megsértődsz valamin ami csak a fejedben van de olyan is előfordul hogy valakin annyira elhatalmasodnak a gondolkodási hibákból származó negatív gondolatok hogy minden nap aggódik és szorong miatt sőt depresszióba is lehet tőlük esni nem véletlen hogy a depresszió kutatás kapcsán kezdték el összegyűjteni ezeket a gondolkodási hibákat a pszichológusok méghozzá egy aaron beck nevű amerikai pszichiáter aki azt vette észre a depresszióban szenvedő páciensekkel dolgozva hogy ezek az emberek nagyon gyakran úgynevezett automatikus negatív gondolatokat tápláltak mégpedig különösen három téren magukkal a világgal és a jövővel kapcsolatban ezeket azért nevezte el beck automatikus gondolatoknak mert az emberek úgy tűnt hogy nem igazán gondolkodnak el ezeknek a valóságtartalmán ezek a gondolatok aztán például ilyenek mintogy én egy hibás ember vagyok senki nem szeret az életem kilátástalan a dolgok sosem fognak helyre jönni a világ halálra van ítélve szóval ezek a fajta sötét gondolatok aztán annyira elhatalm hasottak a depressziós pácienseken hogy teljesen megváltozott tőle a viselkedésük is már nem akartak semmit nem élvezték azt sem ami korábban örömöt okozott elfordultak a családjuktól barátaiktól a munkájuktól é mint egy ördögi körben a fejükben körbe-körbe jártak ugyanazok a gondolatok később aztán be a negatív automatikus gondolatokról szóló elméletét kiterjesztette más mentális állapotok magyarázatára is például az ét kezési zavarok a függőségek szorongásos zavarok öngyilkossági kísérlet hátterében is hasonló gondolatokat figyelt meg a terápia amit javasolt és amit a mai napig használnak a kognitív irányzatban ez abból áll hogy az egyént a pszichológus rávezeti a saját gondolkodási tévedéseire vagyis nem megmondja neki hogy ezt vagy azt tévesen gondolja mert az annyira nem lenne hatásos hanem ehelyett segít neki magának rájönni hogy talán nem minden igaz amit gondol és hogyha másként gondolkodik akkor a hangulata is megváltozik ami aztán kihat a viselkedésére és végsősoron az egész életére ezt egyébként szerintem a buddhisták már sok ezer évvel ezelőtt felismerték ahogy maga buddha is mondta az emberi szenvedés oka a tudatelhomályosulása a nem tudás vagyis hogy tévesen gondolkodunk és olyan dolgokat hiszünk igaznak amik csak a fejünkben léteznek nek azt is kimondja a buddhizmus hogy nem a helyzetek miatt szenvedünk hanem amiatt ahogyan gondolkodunk ezekről a helyzetekről vagyis illúzióink vannak ami a szenvedést okozza a buddhizmusban egészségtelen tudatállapotokként tartják számon például a merevséget rugalmatlanságot a kétkedést a ragaszkodást az elvárásokat vagy az aggodalmakat és meg fogjuk látni hogy ez csupa olyan dolog amiknek az eredője általában valamilyen gondolkodási torzítás nagyon sokszor azért szenvedünk mert a gondolatainkat tényként kezeljük és a buddhizmus egyik alaptanítása is az hogy attól hogy valamit gondolunk attól az még nem a valóság úgyhogy szerintem buda bizonyos tekintetben tényleg nagyon jó pszichológus volt és jóval megelőzte a korát ezekkel a felismerésekkel az első lépés tehát a gondolkodási csapdáknak a kezelésében hogy egyáltalán észreveszed őket és felismered amikor a gondolat id nem tükrözik a valóságot a mai adásban felsorolom neked azokat a jeleket amikből ezt észreveheted és adok néhány megoldási javaslatot is bár ahogy azt látni fogod teljesen soha nem fogjuk tudni kiküszöbölni az agyunknak ezt a fajta működését de ha tudatosabb vagy abban hogy mi zajlik benned és legalább nem vakon hiszel el mindent ami az eszedbe jut akkor máris egy nagy lépésst tettél a kiegyensúlyozottság és a lelki békéd felé rengeteg ilyen gondolkodás csapda van én összesen 10et gyűjtöttem össze amelyeket én a praxisomban nagyon gyakran látok de mivel az egy körülbelül két órás adást tennek ki ezért két részre bontottam úgyhogy most is és a jövő héten is hallhatsz még ezekről ha nem csak magukat a csapdákat szeretnéd felismerni hanem szeretnél módszeresen dolgozni azon hogy ezeknek a negatív hatásait kiküszöböld vagyis megszabadulj a negatív automatikus gondolataidtól akkor a on extra verziót ajánlom a támogatóimnak ugyanis bővebben beszélek ezekről mindegyik gondolkodási csapdához összeszedtem néhány olyan ismereti kérdést amiknek a segítségével tudsz rajtuk dolgozni és ráadásul írásos munkalap is készült az adáshoz mint ahogy minden eddigi adáshoz is találsz ott munkalapot és írásos kivonatot az elmúlt hónapok tervezd magad újra podcast témáihoz lássunk tehát ma öt ilyen gondol ási hibát hogy milyen módokon szoktunk belesétálni saját gondolataink kelepcéjébe az első amiről beszélni szeretnék az a fekete-fehér gondolkodás ami azt jelenti hogy csak szélsőségekben gondolkodsz vagyis valamit vagy teljes sikernek vagy teljes kudarcnak tekintesz köztes lehetőség pedig nem létezik mondjuk ilyen az például hogyha azt vallod hogy mindennek tökéletesnek kell lennie amit kiadsz a kezeid közül vagy amikor az iskolában valaki azt gondolja hogy ha négyest kapott akkor nem is volt értelme tanulni mert ez teljes kudarc vagy mondjuk egy vállalkozó aki kitűzött egy üzleti célt mondjuk erre a hónapra szeretne x árbevételt vagy erre az évre de nem érte el és emiatt úgy érzi hogy ő sikertelen és a vállalkozása teljes bukás vagy mondjuk az a gondolat hogy ha nem én vagyok a legjobb akkor tulajdonképpen egy senki vagyok tehát ez a fekete-fehér gondolkodá ami nagyon gyakran a saját teljesítményünkre irányul de más dolgokra is gondolhatunk ilyen végletekben az első kognitív torzításokról tehát gondolati torzításokról szóló tanulmányokban beck és kollégái ezt a fajta gondolkodást a depressziós és szorongó embereknél figyelték meg akik ugye úgy gondolkodtak hogy az én életem már például soha nem fog rendbe jönni engem senki nem szeret mindent elrontok értéktelen vagy ok és így tovább aztán később azt is kimutatták egy kutatásban hogy a fekete-fehér gondolkodás kifejezetten hajlamosít a stresszre és a depresszióra hát nem nehéz belátni hogyha csak a tökéletes és a teljesen rossz létezik akkor nehéz örülnünk bárminek is és a depresszív gondolatok folyamatos önkritikához vezetnek és rombolják az önbizalmunkat lehet hogy te is ismersz olyan embereket akiknek az egész gondolkodásukat áthatja ez a fajta kettősség dihotómia vagyis hogy a dolgokat vagy teljesen jónak vagy teljesen rossznak látják és ha hiszed ha nem régen például én is ilyen voltam nagyon hajlamos voltam úgy gondolni tipikusan a saját teljesítményemre hogy ha nem tökéletes akkor semmit nem ér hogyha csináltam egy kis hibát akkor úgy éreztem hogy én tényleg semmit nem tudok rendesen megcsinálni tehát tipikus végletekben gondolkodtam de általában véve egyébként ez a fajta gondolkodás nagyon jellem azokra akik perfekcionisták vagyis mindent tökéletesen akarnak csinálni az ilyen emberek ugyanis csak sikerben és kudarcban gondolkodnak és nem látják az árnyalatokat de az a jó hírem hogy ki lehet belőle gyógyulni mert nekem is sikerült egy másik változata ennek amikor valaki másokról gondolkodik így például ha valakiben csalódom valami egy dolog miatt akkor azt az egész embert leírtam magamban hát nem nehéz belátni hogy ez mennyire megnehezíti a kapcsolatokat a második gondolkodási tévedés a túlzott általánosítás ez azt jelenti hogy egyetlen negatív esemény alapján azt hiszed hogy minden hasonló helyzet ugyanígy fog alakulni megint mondok példákat mondjuk mivel megcsalt a volt férjem ez azt jelenti hogy minden férfi csalfa nem lehet senkiben megbízni vagy mivel megbuktam egy vizsgán ez azt bizonyítja hogy hülye vagyok és soha nem fogom elérni amit szeretnék ki fogok bukni a képzésből az egyetemről és nem lesz soha egy rendes állásom amikor így gondolkodunk akkor figyelmen kívül hagyjuk az ellenpéldákat és kevés információból vonunk le messzemenő következtetéseket az is egy formája ennek amikor előítéletekkel élünk például ilyen az hogy mondjuk mióta megtörténtek a szeptember 11-i terrorcselekmények a világban rengeteg ember ferdeszemmelni néz az arabokra és mindegyikükben iszlám fundamentalista terroristát lát ez is egy túlzott általánosítás hogy egy maroknyi ember tetteiből következtetéseket vonunk le egy egész csoportra vonatkozóan ilyenkor általában figyelmen kívül hagyjuk azokat a bizonyítékokat ellenpéldákat és kivételeket amik az eredeti negatív elgondolásunk ellen mennének és ez is egy tipikus emberi vonás hogy szeretjük csak azokat a dolgokat észrevenni amik megerősítenek minket az eredeti elképzeléseinkben a harmadik típusú csapda vagy gondolkodási tévedés a korai vagy önkényes következtetés amikor kevés bizonyítékból vonunk le következtetéseket ennek két típusa van az egyik a gondolatolvasás amikor azt feltételezem hogy a másik azért csinált valamit mert nekem rosszat akart vagy rosszat gondol rólam vagyis negatív szándékot tulajdonítok valakinek egy egy apróság alapján amit megfigyeltem például azt látom hogy mondjuk beszélek hozzá és közben rá ránéz a telefonjára és akkor feltételezem hogy ez azért van mert unja amit mondok meg nem is szeret velem lenni meg nem is szeret engem közben lehet hogy éppen vár egy fontos üzenetet vagy történt vele valami mielőtt találkoztunk és most ez nem hagyja nyugodni tehát egyáltalán nem biztos hogy én állok a gondolataai középpontjában és hogy azért viselkedik úgy és pláne nem igazolja ez hogy ne kedvelne vagy ne tartana elég érdekesnek vagy unná a beszélgetést vagy egy másik eset úgy érzem hogy ferdén nézett rám a főnök biztosan ki akar rúgni soha nem tudhatjuk hogy a másiknak a viselkedése hátterében mi áll mégis meglepően sokszor azt hisszük hogy tudjuk arra is ritkán vesszük a fáradtságot hogy esetleg utánárjunk hogy igazunk van-e rögtön a konklúzióra ugrunk egy kis jel alapján és közben tévedhetetlennek hisszük magunkat ez mind teljesen emberi de azért jó ha tudjuk hogy hajlamosak vagyunk erre aztán persze ennek egyenes következménye hogy úgy viselkedünk azzal a másikkal amit a feltételezéseink alapján megindokoltnak és helyesnek gondolunk tehát például megsértődök visszahúzódó barátságtalan leszek a másikkal ő meg lehet hogy esetleg nem is érti hogy mi zajlik a fejedben ennek egy változata az is amikor valakit valahogy elkönyvelsz egy rövid interakció után valamilyennek mondjuk valakivel egy rossz élményed van nem tudom én a buszon elhappol előled egy ülőhelyet és ettől az egész embert ellenszenvesnek antipatikusnak ellenségesnek tartod közben lehet hogy nem feltételezed róla nem látszik rajta de mondjuk éppen beteg vagy fáj a lába amit nem tudhatsz magyarán mondva egész más áll a viselkedése hátterében mint az amit te elképzelsz de mivel az agyunknak megvan ez a tendenciája hogy leegyszerűsítse a dolgokat egy kevés információvól már rögtön következtetéseket vonunk le a másik típusú önkényes következtetés a jövendőmondás amikor történik egy dolog és én ebből már sötét jóslatokat teszek a jövőre vonatkozóan és közben el em magammal azt is hogy már a bizonyítékokat is láttam tehát igazam van ilyen például az hogy mondjuk gyakran fáj a fejem akkor biztos valamilyen komoly betegségem van és ha elmegyek az orvoshoz akkor ezt fogja mondani ezért inkább el se…

Említett entitások

Témák

  • kognitív torzítások
  • döntéshozatal
  • evolúciós pszichológia
  • gondolkodási csapdák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák”

Miről szól ez az epizód: „E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák”?

Az agyunk gyakran becsap minket, mivel evolúciós örökségünk miatt hajlamos az egyszerűsítésekre és a gyors döntéshozatalra, még modern világunkban is. Ez a tendencia gondolkodási csapdákhoz és torzításokhoz vezethet, amelyek negatív következményekkel járnak, mint például… Az epizód a Tervezd magad újra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Aaron Beck, Csekovszky Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák”?

Fő témái: kognitív torzítások, döntéshozatal, evolúciós pszichológia, gondolkodási csapdák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „E72 Hogyan csap be az agyad (I.) – a legnagyobb gondolkodási csapdák”?

Megjelenés: 2025. 02. 05.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tervezd-magad-ujra/e72-hogyan-csap-be-az-agyad-i-a-legnagyobb-gondolkodasi-csapdak-2f0e5ffe

Több epizód a Tervezd magad újra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból